Fejér Megyei Hirlap, 1956. augusztus (1. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-02 / 181. szám

8. oldal. FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉRŐL Rövid háztűznéző Lovasberényben A Lovasberényi Földművesszövetke­zetnél az utóbbi né­hány hónap forra­dalmi­ változásokat hozott. Megnyílt egy szép cukrászda­eszpresszójuk, ital­boltjuk, a helyéből kitessékelt iroda pe­dig addig, addig ván­dorolt, míg végül is egy igen előkelő he­lyen, a volt grófi kastélyban ütött ta­nyát. No, de nem tart soká ez az „úri élet’’! Nemsokára ismét köl­tözködésre kerül sor, ugyanis már épülő­ben van az új iroda­­helyiség. Hogy az építkezés teljes le­gyen, a vasútállomás mellett is nyitnak egy új boltot. Ez a „nomád" élet azért nem zavarta meg munkájukban a földművesszövetke­zet dolgozóit és az irodabelieket ha­bár az is megesett, hogy más híján egy padlásfeljáratban ütöttek tanyát papír­jaikkal. Úgy irányí­tották a 27 különbö­ző üzemágat, hogy karikacsapásként ment minden. Ara­tásra, cséplésre ser­téstenyésztő telepük 100 levágott disznójá­nak zsírjával, sonká­jával, szalonnájával gondoskodtak. Nem volt áruhiány nyolc boltjukban, húsüzle­tükben, kultúrcikk­­boltjukban... Két szik­­vízüzemük, italbolt­jaik pedig mindig kellemes hűsítővel várják a vendégeket. A „beruházó brigád" — kőművesek, aszta­losok — pedig az új létesítmények építé­sén, berendezésén te­vékenykedtek. A fénypont termé­szetesen a 150 ezer forintért felszerelt cukrászda-eszpresszó és az új italbolt. Ed­dig nem volt cukrász­dája a községnek, s most Lenyviczky Mi­hály finom sütemé­nyei, no és a hatal­mas rádió hangja, a feketekávé illata csa­logatja oda a vendé­geket. Modem ez az eszpresszó a főváro­sival is vetélkedhet! Kétkarú habverőgép, fondantgép, presszó­gép, fagylaltgép, jég­szekrény, gázzsámoly, s a pince kis vízmű­ve alkotja „géppark­ját". Ilyen felszere­léssel könnyű a cuk­rász munkája, szé­pek, ízlésesek, fino­mak a sütemények. Szombat délutántól vasárnap estig pél­dául 7 000 forint volt a forgalom. De nem panaszkodhat a szom­szédos italbolt veze­tője, Heller György sem. Az új helyiség­ben a régi italbolt 50—60 ezer forintos bevételéhez viszo­nyítva 83 ezer forint a havi forgalom. Az új tervekből pedig még annyit: az ital­bolt, a cukrászda mö­gé még az idén kert­helyiséget szeretné­nek berendezni. De sietniök kell, nehogy a nyári helyett „téli­kert" legyen belőle! Fontos feladat a termelőszövetkezetek segítése Földművesszövetkezeteink egyik legfontosabb feladata a termelő­szövetkezeti mozgalom népszerű­sítése, a mozgalom kiszélesedésé­nek elősegítése. Mindez elemi kötelességévé teszi földművesszö­vetkezeteinknek, hogy tőlük tel­hetően segítsék, munkájukban tá­mogassák a termelőszövetkezete­ket Különösen az építőanyagok gyors, és soron kívüli rendelkezés­­re bocsátásával tehetnek nagy szolgálatot a termelőszövetkeze­teknek, amelyek többségében ör­vendetesen nagy építkezések foly­nak. A tapasztalatok azonban azt bi­zonyítják, hogy egyes földművesszövetkezete­ink nem segítik, sőt akadá­lyozzák a termelőszövetkezeti építkezéseket. Példa erre a Szabadegyházai Földművesszövetkezet, ahol a kö­vetkező eset történt meg: A földművesszövetkezetekhez mintegy 1000 méter szalufának megfelelő faanyag érkezett az el­múlt hetekben. Az anyag megér­kezésekor a sárbogárdi járási ta­nács beruházási előadója szemé­lyesen tárgyalt az illetékesekkel. Megbeszélte velük, hogy ezt a mennyiséget a sárbogárdi Sallai és az alsószentiváni Béke Terme­lőszövetkezeteknek adják ki. Az utóbbiban ez a faanyag éppen elegendő lett volna ahhoz, hogy az 50 férőhelyes szarvas­­marhaistálló építését befejezhes­sék. A két termelőszövetkezet a megbeszélés alapján mégis kapta a faanyag átvételéhez szükséges kiutalást, amellyel megjelentek a földművesszövetkezetnél. De hiába, a faanyagot nem kapják meg. Csak hosszú utánjárásra adott ki a föld­­művesszövetkezet 336 méter anyagot A többi eltűnt, más arra illeték­telenekhez került. Nem beszélve arról, hogy a két tsz felesleges fuvart végzett, másodszor sem kapta meg a szükséges faanya­got. Hasonló eset ismétlődött meg a téglával kapcsolatban is. Megengedhetetlen a Szabadegy­házai Földművesszövetkezet ve­zetőinek ez a magatartása. He­lyes lenne, ha sürgősen intézked­nének, hogy hasonló eset a jövő­ben ne fordulhasson elő. Vegye­nek példát a Cecei Földműves­szövetkezet vezetőiről, akik min­dent megtesznek, hogy a termelő­­szövetkezeteket segítsék, munká­jukat minden tőlük telhető mó­don támogassák.­­ A községi piacellátásra 40 má­zsa zöldpaprikát vásárolt fel a Csákvári Földművesszövetkezet. A zöldpaprikát 5,50 forintos áron hozták forgalomba. FEJÉR MEGYEI NÉPLAP Néhány sorban . . . A Csákvári Földművesszövetke­­zet vezetősége — a nagy idegen­­forgalomra való tekintettel — szálloda építését határozta el, amelynek költségeit saját erőből fedezi. Ezért célrészjegy bélyege­ket árusítanak. A szövetkezet ak­tívái jó felvilágosító munkával sok dolgozó parasztot meggyőztek már a célrészjegy bélyegek vásár­lásának jelentőségéről. Ennek eredménye, hogy a múlt hónap­ban mintegy 5000 forint értékű célrészjegy bélyeget adtak el a község lakói körében. * A Sárbogárdi Földművesszövet­kezet mozgóboltja július első felé­ben csaknem 200 000 forintos for­galmat bonyolított le azzal, hogy a határban kereste fel áruival az aratókat. Az egy vasárnapi for­galom például mintegy 3000 fo­rint volt. A Fejér megyei földművesszö­vetkezetek országosan az első he­lyezést érték el a Szabad Ifjúság lapterjesztési versenyében. A ver­senyben legjobb helyezést me­gyénkben a perkátai, vértesacsai és Móri Földművesszövetkezet ér­te el, amelyek 400, 350, illetve 230 százalékra teljesítették elő­irányzatukat. A terjesztési ver­senyben jó eredményt elért dol­gozók között 4 500 forint jutalmat osztanak szét. * A második negyedévben or­szágszerte kultúrcikkárusító ver­seny indult a földművesszövetke­zetek között. Megyénk földmű­vesszövetkezetei nagy forgalmat bonyolítottak le ennek a verseny­nek a keretében. Óra, ékszer, fo­to, optikai és játék árukból nagy mennyiséget árusítottak. A ver­senyben ennek eredményeképpen a harmadik helyezést érte el me­gyénk. Legjobb munkát ebben a versenyben a Móri Földműves­szövetkezet végzett, amely forgal­mi tervét ez idő alatt 300 száza­lékra teljesítette. * (^-OOOOOCXXXXXXXJOCXDOCOGOOOOOOOOOOOOCXXXXJOOOCXXXDpoOOOCXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOO^g I A becsületesség szép példája f ^*5oooooooccooooooooooooccccoooooocoooorxx30oooooooooooooocoooooooooooooootv<^ Egy igen örvendetes eseményről szeretnék beszámolni, örven­detes azért, mert az emberek nagy része gyakran megfeledkezik emberi jóérzéseiről — különösen a társadalmi tulajdonnal még napjainkban is fordulnak elő visszaélések, eltulajdonítások. Egyik szövetkezeti dolgozónk — aki egyébként megbízható, szorgalmas ember — kocsijának túlterhelése miatt elveszített egy nagy csomag (ezer darab) Kossuth-cigarettát Székesfehérvárott a Battyáni úton. Tóth József Temesvári úti lakos családtagja épp a közelben tartózkodott, észrevette az országúton heverő csomagot, és hogy azt egy éppen megálló gépkocsi vezetője nem tisztességes szándékkal akarja elvinni onnan. Az elvtársnő azonnal jelentette illetékes helyen az esetet, s így került meg rövidesen az elveszett szövetkezeti tulajdon. A becsületes megtaláló a szövetkezettől ju­talomban részesült. BALOGH JÓZSEF Tác és Vidéke Körzeti Fmsz. ig. elnöke Fellendü­lőben a Vértesacsai Földművesszövetkezet A MÚLT ESZTENDŐBEN, ha valaki Vértesacsán járt és szövet­kezeti problémákról beszélgetett, a tagok mindig annak a vélemé­nyüknek adtak kifejezést, hogy Vértesacsának legjobb lenne kü­lönválnia az Alcsúti Földműves­szövetkezettől és újra megalakí­tania az önálló szövetkezetet. Er­re az szolgáltatott okot, hogy az Alcsúti Földművesszövetkezet ke­veset törődött a vértesacsaiak áruellátásával és az ottani tagok véleményét sem igen hallgatták meg. Általában mostoha gyer­mekként kezelték Vértesacsa földművesszövetkezeti tagságát. Az 1956. első negyedévi mér­legismertető taggyűlésen a tag­ság elhatározta a különválást, azt, hogy a második negyedévben már önállóan működik a Vértes­acsai Földművesszövetkezet. Ezt az elhatározást tett követte. Csakhamar megválasztották az új vezetőséget, amelynek élére Győri Ferenc igazgatósági elnök került. Az új vezetőség első tény­kedése az volt, hogy a jó áru­ellátásért és a tagsággal való szo­ros kapcsolat megteremtéséért végzendő feladatokat megbeszél­te. Utána hozzá is láttak ezeknek a feladatoknak a megvalósításá­hoz. A TAGSÁG látva a vezetőség aktivitását, maga is nagy szorga­lommal, lelkesedéssel látott mun­kához. Az eredmény az lett, hogy a második negyedévben a föld­­művesszövetkezet valamennyi üzemága túlteljesítette a tervét. Ugyanakkor a tervteljesítés mel­lett nagy gondot fordítottak a költséggazdálkodásra is.­­ Ennek eredményeként különösen a szál­lítási költségek csökkentésében értek el kimagasló eredményt. A gazdasági munka megjavítá­sára most további terveket dol­goztak ki, amelyek célja szórako­zási lehetőségek biztosítása a község dolgozói részére. Többi között a földművesszövetkezet italboltját kerthelyiséggel bővítik és ugyanitt tekepályát is építe­nek. A kerthelyiségek bekerítésé­hez a községi tanács végrehajtó bizottsága segítséget nyújtott, amennyiben anyagot bocsátott a földművesszövetkezet rendelkezé­sére. A szövetkezet dolgozói a községi DISZ-fiatalokkal együtt társadalmi munkát ajánlottak fel. Vállalták, hogy a kerítésoszlop gödreit megássák és az oszlopo­kat elhelyezik. Másik említés­reméltó intézke­dése az új vezetőségnek, hogy az üzemágak, különösen a bolti egy­ségek tisztántartásának ellenőr­zésére háromtagú egészségügyi bizottságot alakítottak. A bizott­ság az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat rendszeresen megbe­széli a községi orvossal, aki min­den esetben hasznos, szakmai ta­nácsokkal látja el a bizottság tagjait. AZ ÚJ VEZETŐSÉG az elkö­vetkező időben emelni kívánja a földművesszövetkezet mozgalmi életének színvonalát is. Tervük, hogy még ebben az évben 60 új tagot szerveznek be soraikba. Be­hatóbban kívánnak foglalkozni a földművesszövetkezeten belül a szakcsoportok létrehozásával is. Még ebben a negyedévben ba­romfinevelő szakcsoportot szer­veznek, egyenlőre tíz taggal. Né­gyen már jelentkeztek is a szak­csoportba. Megalakítják a szőlő­termelő szakcsoportot, amelybe eddig hatan kérték felvételüket. Nem érdemes Fehérvárra batyuzni ! Beszélgetés a Pákozdi Földművesszövetkezet felvásárló telepén •­ Hát, tudják elvtársak, ná­lunk igen kemény dió ez a felvá­sárlás-ügy! Igaz, tervünket ebből is teljesítettük, de én tudom, me­hetne még jobban is ... Hogy mi az akadály? Hát, látszólag egé­szen egyszerű: közel van Fehér­vár. Az asszonyok régen meg­szokták, hogy — mivel itt nincs piac, nem volt ki megvegye gyü­mölcsüket, terményeiket — Fe­hérvárra batyuzták az effélét. Ki kocsival, ki busszal, vagy kerék­párral, de akadt, aki gyalog is. Nos, sokan még mindig nem tud­ták ezt abbahagyni. Pedig ha gondolkodnak egy kicsit, hogyan kifizetőbb!.. . Ezekkel a meg­jegyésekkel fo­gadott bennünket a napokban a pákozdi földművesszövetkezet ügyvezetője, amikor a felvásárlás iránt érdeklődtünk. De amint a községben tett körséta, beszélge­tés bizonyította, nem is olyan feltörhetetlen ez a „kemény dió“. A felvásárlás „fellegvára“ Ott áll a község közepén ez a magányos kis épület, olyan, mint a dohányárudák szoktak lenni. Itt bonyolódnak le a „csümölcs­csa­­ták“, ezt ostromolják az asszonyok teli kosarakkal, vékákkal. A pa­rányi helyiséget most Baki Zsó­fia kormányozza — mivel a fő­felvásárló, Tóth Gábor éppen szabadságát tölti. Ám nincs nap, hogy be ne nézzen ide. („Ki sem bírná, hogy meg ne nézze az ő kedves gyümölcseit“ — mondják tréfásan.) Ilyenkor aztán legszíve­sebben megveregetné Zsófi vállát, mert jól megy az „üzlet“. Kedden délelőtt is alig fértek el az asz­­szonyok a kis helyiségben. Csak az a baj adódott, hogy kevés volt a retesz­láda és kosarukból ké­sőbb már nem tudták hova önte­ni a gyümölcsöt. (Máskor jobban kell gondoskodni tárolóedényről!) Úgy 10 óra tájban megindult a „Törzsök-hadjárat“. Pedig a há­rom asszony, idős Törzsök József­­né, Törzsök Jánosné, meg egy má­sik Törzsök Józsefné nem is be­szélt össze, mégis egyszerre fu­tott be kosarastól, szakajtóstól. Idős Törzsökné nagyszemű sárga­barackot hozott, rétesalmát, meg fehér szilvát. Csaknem 60 forin­tot számoltak a tenyerébe érte. Régebben egressel járt ide. Tár­sai is szilvát, meg barackot hoz­tak. Viza Andorné két hatalmas véka kígyó- és fürtös­ uborkával állított be. Mások meg almát, szilvát, körtét, barackot, vagy — zsákszámra — csemegekukoricát hoztak. És méricskélés, kosárürügetés közben arról beszélgettek az asszo­nyok, hogy ők bizony nem ba­­tyuznak Fehérvárra! Itt pár perc alatt végeznek i­s kezükben a pénz. Ha beutaznak, akkor a 12 forintos buszköltség, a piaci hely­pénz felemészti azt a pár forint többlet­bevételt, amit esetleg a városban kapnak. Rázódás köz­ben összetörik a gyümölcs, no meg az egész napjuk oda van, mert a busz reggel 6-kor indul és délután érkezik vissza. S ha va­laki ezeket a kiadásokat össze­számolja, rádöbben, hogy sokkal jobb „üzletet“ csinál, ha a gyü­mölcsöt helyben eladja a földmű­vesszövetkezetnek. Jó árat kap érte, sőt a vásárlási könyvébe is beírják , s év végén visszatérítést kap eladott terményeiért. A legszorgalmasabbak A trafikos Göllén Sándor bácsi felesége is már régen hadat üzent a fehérvári utazgatásnak. Cse­resznyéért, egresért, körösi meggyért 970 forintot kapott a földművesszövetkezettől. A fő uborkás pedig Paksi Imre, a be­gyűjtött uborka zöme az ő portá­ján termett. Cs. Kiss Lajos kör­tét, Paksi János kukoricát hoz rengeteget. Főként nekik köszön­hető, hogy júliusban kevés híján 26 000 forint értékű áru gyűlt be a kis helyiségbe. Szép eredmény ez az alig 2 500 lakosú község­ben! S nemsokára a híres pákozdi paradicsom és paprika fogja fel­lendíteni a forgalmat. A Mezőgaz­dasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ gépkocsijai egyre több árut pakolhatnak fel a községben. A „bogaras ember“ és társai Nemcsak gyümölcsféle, hanem gyógynövény, sőt „gyógybogár“ gyűjtésével is foglalkozik a föld­művesszövetkezet. Unger József felvásárlót, ha valaki álmában felkelti, akkor is el tudja monda­ni, kik azok, akik már évek óta nyárról-nyárra felkeresik őt. Si­mon István­,­­ a „bogaras ember“ ez idén már 6 kiló kőrisbogarat hozott. Orgona- és egyéb bokrok­ról szedte, s kilójáért 42 forintot kapott. Erdélyi­ Mária bodzát, fe­hér­ mályvát, Csillag János peme­tefüvet, mályvát gyűjtött. Rabi Pál is mázsaszámra hozta a kü­lönböző gyógynövényeket. * A pákozdiak tsz-alakításáig még nem jutottak, de igen sokan tart­ják érdemesnek a földművesszö­vetkezeti tagságot, ötszáznak van könyvecskéje és a vásárlási, érté­kesítési visszattérítés, a szakcso­port, a vetőmag, a permetezőszer és a földművesszövetkezetből ere­dő sok hasznos tanács is mind a szövetkezés, az összefogás előnyei­ről győzi meg őket. Az okosan gondolkodó asszonyok pedig azért örülnek, hogy nem kell ebben a nagy dologidőben, melegben Fe­hérvárra cipelni a hamvasbőrű almát, szilvát, barackot... Csütörtök, 1956. augusztus 2. Tüzet okozott a villámcsapás Július 31-én reggel vihar vo­nult át Mezőfalva felett. A községhez közel levő Baksismán­­don a villám belecsapott egy ga­­bonaosztagba és felgyújtotta azt. A tűz keletkezése után rögtön riasztották a községi, az állami gazdasági és a sztálinvárosi tűz­oltóalosztály tűzoltóit, akik a helyszínre érve — a község lakos­ságának segítségével — megaka­dályozták a tűz tovaterjedését. Három dolgozó parasztnak — Deák József, Lénárt Mihály és Lénért József — összesen mintegy 130—140 kereszt gabonája égett el csaknem 15 000 forint értékben. Az oltás során megmentett gabo­na értéke meghaladja a 16 000 forintot. A tűzoltók 6n a község lakosai­nak összefogása eredménnyel járt, ugyanis még több egyéni gazda gabonatermése forgott veszélyben.

Next