Fejér Megyei Hirlap, 1956. augusztus (1. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-02 / 181. szám
8. oldal. FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉRŐL Rövid háztűznéző Lovasberényben A Lovasberényi Földművesszövetkezetnél az utóbbi néhány hónap forradalmi változásokat hozott. Megnyílt egy szép cukrászdaeszpresszójuk, italboltjuk, a helyéből kitessékelt iroda pedig addig, addig vándorolt, míg végül is egy igen előkelő helyen, a volt grófi kastélyban ütött tanyát. No, de nem tart soká ez az „úri élet’’! Nemsokára ismét költözködésre kerül sor, ugyanis már épülőben van az új irodahelyiség. Hogy az építkezés teljes legyen, a vasútállomás mellett is nyitnak egy új boltot. Ez a „nomád" élet azért nem zavarta meg munkájukban a földművesszövetkezet dolgozóit és az irodabelieket habár az is megesett, hogy más híján egy padlásfeljáratban ütöttek tanyát papírjaikkal. Úgy irányították a 27 különböző üzemágat, hogy karikacsapásként ment minden. Aratásra, cséplésre sertéstenyésztő telepük 100 levágott disznójának zsírjával, sonkájával, szalonnájával gondoskodtak. Nem volt áruhiány nyolc boltjukban, húsüzletükben, kultúrcikkboltjukban... Két szikvízüzemük, italboltjaik pedig mindig kellemes hűsítővel várják a vendégeket. A „beruházó brigád" — kőművesek, asztalosok — pedig az új létesítmények építésén, berendezésén tevékenykedtek. A fénypont természetesen a 150 ezer forintért felszerelt cukrászda-eszpresszó és az új italbolt. Eddig nem volt cukrászdája a községnek, s most Lenyviczky Mihály finom süteményei, no és a hatalmas rádió hangja, a feketekávé illata csalogatja oda a vendégeket. Modem ez az eszpresszó a fővárosival is vetélkedhet! Kétkarú habverőgép, fondantgép, presszógép, fagylaltgép, jégszekrény, gázzsámoly, s a pince kis vízműve alkotja „gépparkját". Ilyen felszereléssel könnyű a cukrász munkája, szépek, ízlésesek, finomak a sütemények. Szombat délutántól vasárnap estig például 7 000 forint volt a forgalom. De nem panaszkodhat a szomszédos italbolt vezetője, Heller György sem. Az új helyiségben a régi italbolt 50—60 ezer forintos bevételéhez viszonyítva 83 ezer forint a havi forgalom. Az új tervekből pedig még annyit: az italbolt, a cukrászda mögé még az idén kerthelyiséget szeretnének berendezni. De sietniök kell, nehogy a nyári helyett „télikert" legyen belőle! Fontos feladat a termelőszövetkezetek segítése Földművesszövetkezeteink egyik legfontosabb feladata a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítése, a mozgalom kiszélesedésének elősegítése. Mindez elemi kötelességévé teszi földművesszövetkezeteinknek, hogy tőlük telhetően segítsék, munkájukban támogassák a termelőszövetkezeteket Különösen az építőanyagok gyors, és soron kívüli rendelkezésre bocsátásával tehetnek nagy szolgálatot a termelőszövetkezeteknek, amelyek többségében örvendetesen nagy építkezések folynak. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy egyes földművesszövetkezeteink nem segítik, sőt akadályozzák a termelőszövetkezeti építkezéseket. Példa erre a Szabadegyházai Földművesszövetkezet, ahol a következő eset történt meg: A földművesszövetkezetekhez mintegy 1000 méter szalufának megfelelő faanyag érkezett az elmúlt hetekben. Az anyag megérkezésekor a sárbogárdi járási tanács beruházási előadója személyesen tárgyalt az illetékesekkel. Megbeszélte velük, hogy ezt a mennyiséget a sárbogárdi Sallai és az alsószentiváni Béke Termelőszövetkezeteknek adják ki. Az utóbbiban ez a faanyag éppen elegendő lett volna ahhoz, hogy az 50 férőhelyes szarvasmarhaistálló építését befejezhessék. A két termelőszövetkezet a megbeszélés alapján mégis kapta a faanyag átvételéhez szükséges kiutalást, amellyel megjelentek a földművesszövetkezetnél. De hiába, a faanyagot nem kapják meg. Csak hosszú utánjárásra adott ki a földművesszövetkezet 336 méter anyagot A többi eltűnt, más arra illetéktelenekhez került. Nem beszélve arról, hogy a két tsz felesleges fuvart végzett, másodszor sem kapta meg a szükséges faanyagot. Hasonló eset ismétlődött meg a téglával kapcsolatban is. Megengedhetetlen a Szabadegyházai Földművesszövetkezet vezetőinek ez a magatartása. Helyes lenne, ha sürgősen intézkednének, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő. Vegyenek példát a Cecei Földművesszövetkezet vezetőiről, akik mindent megtesznek, hogy a termelőszövetkezeteket segítsék, munkájukat minden tőlük telhető módon támogassák. A községi piacellátásra 40 mázsa zöldpaprikát vásárolt fel a Csákvári Földművesszövetkezet. A zöldpaprikát 5,50 forintos áron hozták forgalomba. FEJÉR MEGYEI NÉPLAP Néhány sorban . . . A Csákvári Földművesszövetkezet vezetősége — a nagy idegenforgalomra való tekintettel — szálloda építését határozta el, amelynek költségeit saját erőből fedezi. Ezért célrészjegy bélyegeket árusítanak. A szövetkezet aktívái jó felvilágosító munkával sok dolgozó parasztot meggyőztek már a célrészjegy bélyegek vásárlásának jelentőségéről. Ennek eredménye, hogy a múlt hónapban mintegy 5000 forint értékű célrészjegy bélyeget adtak el a község lakói körében. * A Sárbogárdi Földművesszövetkezet mozgóboltja július első felében csaknem 200 000 forintos forgalmat bonyolított le azzal, hogy a határban kereste fel áruival az aratókat. Az egy vasárnapi forgalom például mintegy 3000 forint volt. A Fejér megyei földművesszövetkezetek országosan az első helyezést érték el a Szabad Ifjúság lapterjesztési versenyében. A versenyben legjobb helyezést megyénkben a perkátai, vértesacsai és Móri Földművesszövetkezet érte el, amelyek 400, 350, illetve 230 százalékra teljesítették előirányzatukat. A terjesztési versenyben jó eredményt elért dolgozók között 4 500 forint jutalmat osztanak szét. * A második negyedévben országszerte kultúrcikkárusító verseny indult a földművesszövetkezetek között. Megyénk földművesszövetkezetei nagy forgalmat bonyolítottak le ennek a versenynek a keretében. Óra, ékszer, foto, optikai és játék árukból nagy mennyiséget árusítottak. A versenyben ennek eredményeképpen a harmadik helyezést érte el megyénk. Legjobb munkát ebben a versenyben a Móri Földművesszövetkezet végzett, amely forgalmi tervét ez idő alatt 300 százalékra teljesítette. * (^-OOOOOCXXXXXXXJOCXDOCOGOOOOOOOOOOOOCXXXXJOOOCXXXDpoOOOCXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOO^g I A becsületesség szép példája f ^*5oooooooccooooooooooooccccoooooocoooorxx30oooooooooooooocoooooooooooooootv<^ Egy igen örvendetes eseményről szeretnék beszámolni, örvendetes azért, mert az emberek nagy része gyakran megfeledkezik emberi jóérzéseiről — különösen a társadalmi tulajdonnal még napjainkban is fordulnak elő visszaélések, eltulajdonítások. Egyik szövetkezeti dolgozónk — aki egyébként megbízható, szorgalmas ember — kocsijának túlterhelése miatt elveszített egy nagy csomag (ezer darab) Kossuth-cigarettát Székesfehérvárott a Battyáni úton. Tóth József Temesvári úti lakos családtagja épp a közelben tartózkodott, észrevette az országúton heverő csomagot, és hogy azt egy éppen megálló gépkocsi vezetője nem tisztességes szándékkal akarja elvinni onnan. Az elvtársnő azonnal jelentette illetékes helyen az esetet, s így került meg rövidesen az elveszett szövetkezeti tulajdon. A becsületes megtaláló a szövetkezettől jutalomban részesült. BALOGH JÓZSEF Tác és Vidéke Körzeti Fmsz. ig. elnöke Fellendülőben a Vértesacsai Földművesszövetkezet A MÚLT ESZTENDŐBEN, ha valaki Vértesacsán járt és szövetkezeti problémákról beszélgetett, a tagok mindig annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy Vértesacsának legjobb lenne különválnia az Alcsúti Földművesszövetkezettől és újra megalakítania az önálló szövetkezetet. Erre az szolgáltatott okot, hogy az Alcsúti Földművesszövetkezet keveset törődött a vértesacsaiak áruellátásával és az ottani tagok véleményét sem igen hallgatták meg. Általában mostoha gyermekként kezelték Vértesacsa földművesszövetkezeti tagságát. Az 1956. első negyedévi mérlegismertető taggyűlésen a tagság elhatározta a különválást, azt, hogy a második negyedévben már önállóan működik a Vértesacsai Földművesszövetkezet. Ezt az elhatározást tett követte. Csakhamar megválasztották az új vezetőséget, amelynek élére Győri Ferenc igazgatósági elnök került. Az új vezetőség első ténykedése az volt, hogy a jó áruellátásért és a tagsággal való szoros kapcsolat megteremtéséért végzendő feladatokat megbeszélte. Utána hozzá is láttak ezeknek a feladatoknak a megvalósításához. A TAGSÁG látva a vezetőség aktivitását, maga is nagy szorgalommal, lelkesedéssel látott munkához. Az eredmény az lett, hogy a második negyedévben a földművesszövetkezet valamennyi üzemága túlteljesítette a tervét. Ugyanakkor a tervteljesítés mellett nagy gondot fordítottak a költséggazdálkodásra is. Ennek eredményeként különösen a szállítási költségek csökkentésében értek el kimagasló eredményt. A gazdasági munka megjavítására most további terveket dolgoztak ki, amelyek célja szórakozási lehetőségek biztosítása a község dolgozói részére. Többi között a földművesszövetkezet italboltját kerthelyiséggel bővítik és ugyanitt tekepályát is építenek. A kerthelyiségek bekerítéséhez a községi tanács végrehajtó bizottsága segítséget nyújtott, amennyiben anyagot bocsátott a földművesszövetkezet rendelkezésére. A szövetkezet dolgozói a községi DISZ-fiatalokkal együtt társadalmi munkát ajánlottak fel. Vállalták, hogy a kerítésoszlop gödreit megássák és az oszlopokat elhelyezik. Másik említésreméltó intézkedése az új vezetőségnek, hogy az üzemágak, különösen a bolti egységek tisztántartásának ellenőrzésére háromtagú egészségügyi bizottságot alakítottak. A bizottság az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat rendszeresen megbeszéli a községi orvossal, aki minden esetben hasznos, szakmai tanácsokkal látja el a bizottság tagjait. AZ ÚJ VEZETŐSÉG az elkövetkező időben emelni kívánja a földművesszövetkezet mozgalmi életének színvonalát is. Tervük, hogy még ebben az évben 60 új tagot szerveznek be soraikba. Behatóbban kívánnak foglalkozni a földművesszövetkezeten belül a szakcsoportok létrehozásával is. Még ebben a negyedévben baromfinevelő szakcsoportot szerveznek, egyenlőre tíz taggal. Négyen már jelentkeztek is a szakcsoportba. Megalakítják a szőlőtermelő szakcsoportot, amelybe eddig hatan kérték felvételüket. Nem érdemes Fehérvárra batyuzni ! Beszélgetés a Pákozdi Földművesszövetkezet felvásárló telepén • Hát, tudják elvtársak, nálunk igen kemény dió ez a felvásárlás-ügy! Igaz, tervünket ebből is teljesítettük, de én tudom, mehetne még jobban is ... Hogy mi az akadály? Hát, látszólag egészen egyszerű: közel van Fehérvár. Az asszonyok régen megszokták, hogy — mivel itt nincs piac, nem volt ki megvegye gyümölcsüket, terményeiket — Fehérvárra batyuzták az effélét. Ki kocsival, ki busszal, vagy kerékpárral, de akadt, aki gyalog is. Nos, sokan még mindig nem tudták ezt abbahagyni. Pedig ha gondolkodnak egy kicsit, hogyan kifizetőbb!.. . Ezekkel a megjegyésekkel fogadott bennünket a napokban a pákozdi földművesszövetkezet ügyvezetője, amikor a felvásárlás iránt érdeklődtünk. De amint a községben tett körséta, beszélgetés bizonyította, nem is olyan feltörhetetlen ez a „kemény dió“. A felvásárlás „fellegvára“ Ott áll a község közepén ez a magányos kis épület, olyan, mint a dohányárudák szoktak lenni. Itt bonyolódnak le a „csümölcscsaták“, ezt ostromolják az asszonyok teli kosarakkal, vékákkal. A parányi helyiséget most Baki Zsófia kormányozza — mivel a főfelvásárló, Tóth Gábor éppen szabadságát tölti. Ám nincs nap, hogy be ne nézzen ide. („Ki sem bírná, hogy meg ne nézze az ő kedves gyümölcseit“ — mondják tréfásan.) Ilyenkor aztán legszívesebben megveregetné Zsófi vállát, mert jól megy az „üzlet“. Kedden délelőtt is alig fértek el az aszszonyok a kis helyiségben. Csak az a baj adódott, hogy kevés volt a reteszláda és kosarukból később már nem tudták hova önteni a gyümölcsöt. (Máskor jobban kell gondoskodni tárolóedényről!) Úgy 10 óra tájban megindult a „Törzsök-hadjárat“. Pedig a három asszony, idős Törzsök Józsefné, Törzsök Jánosné, meg egy másik Törzsök Józsefné nem is beszélt össze, mégis egyszerre futott be kosarastól, szakajtóstól. Idős Törzsökné nagyszemű sárgabarackot hozott, rétesalmát, meg fehér szilvát. Csaknem 60 forintot számoltak a tenyerébe érte. Régebben egressel járt ide. Társai is szilvát, meg barackot hoztak. Viza Andorné két hatalmas véka kígyó- és fürtös uborkával állított be. Mások meg almát, szilvát, körtét, barackot, vagy — zsákszámra — csemegekukoricát hoztak. És méricskélés, kosárürügetés közben arról beszélgettek az asszonyok, hogy ők bizony nem batyuznak Fehérvárra! Itt pár perc alatt végeznek is kezükben a pénz. Ha beutaznak, akkor a 12 forintos buszköltség, a piaci helypénz felemészti azt a pár forint többletbevételt, amit esetleg a városban kapnak. Rázódás közben összetörik a gyümölcs, no meg az egész napjuk oda van, mert a busz reggel 6-kor indul és délután érkezik vissza. S ha valaki ezeket a kiadásokat összeszámolja, rádöbben, hogy sokkal jobb „üzletet“ csinál, ha a gyümölcsöt helyben eladja a földművesszövetkezetnek. Jó árat kap érte, sőt a vásárlási könyvébe is beírják , s év végén visszatérítést kap eladott terményeiért. A legszorgalmasabbak A trafikos Göllén Sándor bácsi felesége is már régen hadat üzent a fehérvári utazgatásnak. Cseresznyéért, egresért, körösi meggyért 970 forintot kapott a földművesszövetkezettől. A fő uborkás pedig Paksi Imre, a begyűjtött uborka zöme az ő portáján termett. Cs. Kiss Lajos körtét, Paksi János kukoricát hoz rengeteget. Főként nekik köszönhető, hogy júliusban kevés híján 26 000 forint értékű áru gyűlt be a kis helyiségbe. Szép eredmény ez az alig 2 500 lakosú községben! S nemsokára a híres pákozdi paradicsom és paprika fogja fellendíteni a forgalmat. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ gépkocsijai egyre több árut pakolhatnak fel a községben. A „bogaras ember“ és társai Nemcsak gyümölcsféle, hanem gyógynövény, sőt „gyógybogár“ gyűjtésével is foglalkozik a földművesszövetkezet. Unger József felvásárlót, ha valaki álmában felkelti, akkor is el tudja mondani, kik azok, akik már évek óta nyárról-nyárra felkeresik őt. Simon István, a „bogaras ember“ ez idén már 6 kiló kőrisbogarat hozott. Orgona- és egyéb bokrokról szedte, s kilójáért 42 forintot kapott. Erdélyi Mária bodzát, fehér mályvát, Csillag János pemetefüvet, mályvát gyűjtött. Rabi Pál is mázsaszámra hozta a különböző gyógynövényeket. * A pákozdiak tsz-alakításáig még nem jutottak, de igen sokan tartják érdemesnek a földművesszövetkezeti tagságot, ötszáznak van könyvecskéje és a vásárlási, értékesítési visszattérítés, a szakcsoport, a vetőmag, a permetezőszer és a földművesszövetkezetből eredő sok hasznos tanács is mind a szövetkezés, az összefogás előnyeiről győzi meg őket. Az okosan gondolkodó asszonyok pedig azért örülnek, hogy nem kell ebben a nagy dologidőben, melegben Fehérvárra cipelni a hamvasbőrű almát, szilvát, barackot... Csütörtök, 1956. augusztus 2. Tüzet okozott a villámcsapás Július 31-én reggel vihar vonult át Mezőfalva felett. A községhez közel levő Baksismándon a villám belecsapott egy gabonaosztagba és felgyújtotta azt. A tűz keletkezése után rögtön riasztották a községi, az állami gazdasági és a sztálinvárosi tűzoltóalosztály tűzoltóit, akik a helyszínre érve — a község lakosságának segítségével — megakadályozták a tűz tovaterjedését. Három dolgozó parasztnak — Deák József, Lénárt Mihály és Lénért József — összesen mintegy 130—140 kereszt gabonája égett el csaknem 15 000 forint értékben. Az oltás során megmentett gabona értéke meghaladja a 16 000 forintot. A tűzoltók 6n a község lakosainak összefogása eredménnyel járt, ugyanis még több egyéni gazda gabonatermése forgott veszélyben.