Fejér Megyei Hirlap, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

KeM, 1959. szeptember 1. FEJEK MFOYST HTETRE A NÉPFRONT-MUNKA módszerei a sárbogárdi járásban Sok hasznos terv, javaslat való­­raváltása fűződik a Hazafias Nép­front bizottságai ténykedéséhez. A dolgozók javaslatai azonban csak ott valósulnak meg, ahol a népfront-bizottságok felkarolják azokat, vagy maguk teszik meg az első lépéseket a köz érdekében. Eddig is nagy feladat hárult nép­front-bizottságainkra és ez a sze­repük, feladatkörük egyre csak növekszik. Éppen a feladatok sokágúságát vette figyelembe a sárbogárdi járási népfront-elnök­ség, amikor elhatározta, hogy se­gíti a községi népfront-bizottságok tevékenységét. Milyen módszerrel kezdte ezt a munkát a járási elnökség? Elsősorban is egy-egy járási el­nökségi tag irányításával szak­­bizottságokat hívtak életre. A ta­vasszal — a nagy szervezési mun­kák után — a mezőgazdasági szakbizottság ért el eredménye­ket. A tizennyolc tagú kollek­tívának az volt a feladata, hogy ismertesse a fiatal termelőszövet­kezetek tagságával a 7-es és a 3004/1 -es számú rendeletet. A mezőgazdasági szakemberek — akik tagjai a bizottságnak — szí­vesen vállalták ezt a feladatot, hisz így azonnal, a kezdet­ kezde­tén megismerkedhettek az új tsz­­ek problémáival, az új közösségek tagjai viszont az első bizony­talan lépésnél máris érezték a járásban a Hazafias Népfront se­gítő kezét. Nem kisebb feladat hárult a kulturális szakbizottságra sem. Ennek tagjai a tsz-tagok közösségi szemléletének formálásában kap­tak szerepet. Egy-egy ismeretter­jesztő előadáson kívül megszer­vezték­ a­ művelődésügy segítsé­gét. Szinte kivétel nélkül bekap­­colódtak az alkotmány születésé­rték évfordulójával kapcsolatos ünnepségek előkészítésébe. A jogi szakbizottság is éppen­­úgy patronálta a tsz-eket, mint az előző kettő. Megjelen­tek az első közgyűléseken és számtalan tisztázatlan kérdésre válaszoltak. Ezenkívül megszervezték, hogy jogi tanácsadást tartanak bizo­nyos időközönként egy-egy ter­­melőszövekezetben. A békebizott­ság hasonlóan az előzőkhöz sa­ját feladatkörének megfelelően kivette részét a békemozgalmi ak­ciók szervezéséből. Most a nyári időszakban csend költözött a tavaszi, serénykedés helyébe. Ez azonban már csak rö­vid ideig tart, mert a járási nép­front-elnökség készíti a terve­ket az őszi-téli munkákra. E ter­vek szerint az első lépés az lesz, hogy kiegészítik a jogi és kul­turális szakbizottságokat. Tovább­ra is járási elnökségi ülésen hatá­rozzák meg a soron következő fel­adatokat a bizottságok számára, csakhogy ezekre az ülésekre meg­hívják a bizottságok vezetőit is. Együttesen sikeresebb­, hasznosabb programot állítanak majd össze. Igen hasznos lesz annak a kezde­ményezésnek valóra váltása, hogy például a kulturális munkaközösség tagjai felkérik a pedagóguso­kat, hogy nyújtsanak hathatós segítséget a tsz-tagoknak a munkaegység-számítás elsajá­tításában. Nem kevesebb energiát fordí­tanak a téli oktatásra, hisz a he­lyes közösségi szemlélet kialakí­tása még sokáig fontos helyet fog­lal el a falusi munkában. Ennek a bizottságnak keretében létrehoz­zák a gyermek- és ifjúságvédelmi csoportot is.­ A szakbizottságok tevékeny­ségének szerves részét képezi a a tsz-kön­yvelők, de általában a­ermelőszövetkezetek további pat- t ronálása, a hasznos ismerett­m-i­­esztő előadások szervezése és így­­ lehetne tovább sorolni a közeljö­vőben folytatandó munkájukat. Igen helyes ezeknek a bizott­ságoknak működtetése. Nagy mér­tékben hozzájárulnak a sárbogárdi járásban a kollektív testületi ve­zetés szilárdításához. Velük együtt és rajtuk keresztül is növekszik a Hazafias Népfront aktívahálózata, erősödik a tömegkapcsolat, ami egyik elengedhetetlen feltétele a mozgalom eredményességének. A sárbogárdi járási népfront­mozgalom tapasztalatai azt igazol­ják, hogy igen hasznos a szak­­bizottságok működtetése, feladat­tal való ellátása. Rajtuk keresztül sok emberhez eljutnak, sok em­bert megszólaltatnak, problémák­kal ismerkednek meg, és ez nap­­ról-napra lendít a népfront munka kerekén. Németh Erzsébet melési gyakorlattal rendelkező szakember van, aki képes a tan­folyam vezetésére, szakmai isme­reteinek átadására. Ezek a tanfolyamok nem ál­talános jellegűek. A talajműve­­lésen és az általános mezőgazda­­sági ismereteken kívül, elsősor­ban azoknak a növényféleségek­nek a­­termelési technikáját oktat­ja, melyek termelésével foglalkoz­nak. Még brigádonként is lehet a tanfolyamot szakosítani. Az a brigád pld, amelyik a kukorica termelésével foglalkozik, elsajá­títja a kukorica termelés agro­technikáját aprólékosan, megisme­ri a hib­-,a kukorica termelés módszereit, de nem szükséges, hogy ugyan­ilyen mértékben fog­lalkozzon pld. a paradicsomterme­léssel. Ugyancsak fontos az állatte­nyésztési dolgozók képzése. Ma­gas hozamokat szakszerű tartás, szakszerű takarmányozás és te­nyésztői munka nélkül nem érhe­tünk el. Tenyésztői munkáról, a nagyüzemi állattenyésztés mód­szereinek ismeretéről, főként az új termelőszövetkezeteinkben ma még nem beszélhetünk. De hiába épülnek új, modern istállók, sze­reljük be a legmodernebb gépe­ket, nem érhetünk el magas ered­ményeket megfelelő szakmai tu­dás nélkül. Az állattenyésztés és növény­­termelés mellet nem lehet elha­nyagolni a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodását, számviteli munkáját. Könyvelőink egy része a feladatait jól ellátja, a rovatos könyvelést, a pénzforgalom inté­zését ismerve. Egyre több az olyan könyvelőnk, ahol a kettős­­ könyvvitelben is jártas, önköltsé­get számít és segíti a vezetésse az operatív vezetésben. A ts könyvelők egy része nem képes a feladatok megoldására. Ez nem az akaratukon múlik, hanem­ azon, hogy eddig könyvelési mun­kát nem végeztek, szakmai kép­zettségük nincs. A legdöntőbb hogy ezt a hiányosságot pótolják és erre a lehetőségeiket is megg kell teremteni. A termelőszövetkezetek vezetői legyenek azok elnökök, agronómu­­sok, vagy brigádvezetők, hacsak szakmai kérdésekkel foglalkoz­nak, attól még nem lesznek jó vezetők. Jó vezetők akkor lesz­­nek, ha a termelőszövetkezet minden egyes tagjának bármilyen irányú kisebb, vagy nagyobb problémáival foglalkoznak. Bár­milyen jó a termelőszövetkezet földje, bármilyen nagy mérték­ben van gépesítve, jó az üzem­­szervezés, vagy a tervezés, ha az emberekkel lélektelenül foglal­koznak, akkor nem megy előre a szövetkezet fejlődése. A fő helyen, mint mindenhol, a termelőszövet­kezetben is az ember áll, munká­jától függ, hogy milyen lesz a termelőszövetkezet jövője. El kell érni azt, hogy minden üzemág­ban kiváló brigádvezető, munka­csapatvezetők, dolgozók legyenek. A közgyűlés a termelőszö­vetkezetek vezetésében a legfőbb szerv. Itt tájékoztatják a terme­lőszövetkezet tagságát a termelő­­szövetkezetek gazdasági és egyéb ügyeiről. A közgyűlés döntést hoz a legfontosabb kérdésekben. Ha a tagság ismert minden kérdést, részt vesz a döntések meghozatalá­ban s magáénak tartja azt, látja elgondolásainak érvényesülését, akkor ennek jelentkeznie kell a munka minden területén, a gaz­dálkodás eredményességében. Vannak helyek, ahol a vezető­ség a legfőbb kérdéseket nem is­merteti a közgyűléssel és utána nem tudja, hogy miért nem támo­gatja a tagság. A tagság össze­fogása nélkül a szövetkezet ve­zetősége nem tud előre lépni. A termelőszövetkezetek vezető­inek, tagságának összefogásától függ a következő napoban, hetek­ben a soron lévő munkák jó el­végzése. Az őszi munkák nagyon jó szervezést, erős munkát jelen­tenek. Még nem mindenhol fe­jezték be a cséplést, törekedni kell a cséplés befejezésére. Egyidőben megkezdődött a silókukorica beta­karítása, amelynek az időben tör­ténő elvégzése igen fontos. Ezzel teremtjük meg az állattenyésztés takarmánybázisának alapját. Fel kell készülni az őszi kalászosok vetésére. Elsősorban az ősziek alá való szántást és a műtrágyá­zást kell fokozni. Meg kell kezdeni nemsokára az őszi kapások beta­karítását. Ha a termelőszövetkeze­tezető­­ségének, a szövetkezetber­utózó szakembereknek munkáját vizs­gáljuk, akkor azt látjuk, hogy, vannak eredmények. Ezek az eredmények biztosítékok arra, hogy a jövőben a termelőszövet­kezetekkel együtt nőnek a veze­tők is. Azokban a termelőszövet-­ kezetekben, — szerencsére kis számmal vannak — ahol a vezető­ség vagy a vezetőség egyes tagjai képtelennek bizonyultak a szövet-­­­kezetek irányítására, ott a szövet­kezetek tagságának arra kell törekedni, hogy a szövetkezet leg­jobb, leghozzáértőbb tagjai kerül­jenek az irányításba, , 11 Hamarosan a megrendelőkhöz jut a Pártmunkás Könyvtár első két kötete Értesítjük mindazokat az elvtársakat, akik megrendel­ték a Pártmunkás Könyvtá­rat, hogy az első két kötet szeptember közepén megjele­nik. Az egyik kötet a Politi­kai Gazdaságtan tankönyv, új kiadása a teljesen átdolgo­zott és kiegészített harmadik szovjet fordításból. Ezt a tankönyvet az SZKP XX. Kongresszusa irányelvei szel­lemében átdolgozták. A másik kötet a Marxista— Leninista Filozófia Alapjai. Ez a tankönyv az első részle­tes és összefoglaló jellegű ké­zikönyv, amely átfogó for­­­mában tárgyalja a dialekt e­tikus és történelmi materia­lizmus nélkülözhetetlen alap­ismereteit. " Kérjük a megrendelőket, hogy a fenti két könyv ese­dékes árát — 85 forintot — szeptember 10-ig, a központ által címükre megküldött csekken fizessék be. A köny­vet így időben megkapják. Kossuth Könyvkiadó Megyei Kirendeltsége ­. oldal Elkészült az első légfék a KSZG-ben Néhány hónappal ezelőtt még üresen kongott a hatalmas csar­nok egy része. A kőműveseken kívül legfeljebb a tervezők láto­gatták a fékgyártó leendő mun­kahelyét. Ma gépek állnak min­denüt, s némelyik már működik is. A Székesfehérvári Könnyű­ipari Szerszámgépgyár a Buda­pesti Telefongyártól vette át a vasúti légték gyártását, amelynek továbbfejlesztésére itt nagyobb a lehetőség. Az áttelepítés nem volt könnyű, termelési kiesés nélkül kellett végrehajtani Szin­te darabonként hordták Fehér­várra az alkatrészeket, szerszá­mokat de a termelés — ha nem i s teljes ütemben — megkezdő­dött. — Több új gépet is kaptunk, ’ •'két, sajnos, még nem tu­­használni. Részben min­­dészben n-¡4lp géptartozék ■■ -I« i -hiánya miatt — magyarázza Bag­lyas Mihály, a fékgyáregység ve­zetője. Valóban, vadonatúj maró­k esztergagépek jelenleg csak díszí­tik a csarnokot — némelyik ma harmadik hónapja, — sem a hasznát sem veszik tartozék nél­kül. A minisztérium gyors in­tézkedését kérték a gyár veze­tői, hogy mielőbb megkapják. Megannyi gonddal és problé­mával jár az új gyártmány beve­zetése. Ezek között a munkaerő biztosítása. Ha valaki még kétel­kedne abban, hogy nálunk mun­kaerőhiány van, csak Manik Já­nost, a gyár munkaügyi osztályá­nak vezetőjét kellene meghallgat­nia. A dolgozókat községekben városokban toborozták és mégsem eleget. Legalább 40 szakmunkás hiányzik még a létszámból A termelést az is nehezíti, hogy a dolgozók előtt ismeretlen a fékgyártás, amelynek mintegy­­**60 féle változata van. Az átkép­zést a gyár vezetői még a múlt évbe­n megkezdték. Több dolgo­zót küldtek a Telefongyárba, hogy a helyszínen tanulmányozzák új feladatukat. Köztük volt Gál Gyula is, aki azelőtt a K. U. kö­szörűgép szerelésénél dolgozott. — Három és fél hónapig vol­tunk Budapesten és valamit sike­rült elsajátítanunk ebből az igen komplikált és sok, türelmet igénylő munkából. Itt van pél­dául a kormány­szelep, teljesen kézzel kell megmunkálni — mu­tatja az előtte fekvő munkadara­bot. — Század, sőt exteámilliméter pontossággal ..Kell dolgozni. Sokat tanultunk a­­Telefongyárban, de még többet ■oost, amikor gyakorlatban ma­­gunk próbáljuk elvégezni a mun­kát. Persze a pestiek itt is segí­tenek — mondja Gál Gyula. A pesti szakemberek — vagy negyvenen — eljöttek Fehérvárra is, hogy segítsenek. Közöttük né­­hányan itt is telepednek le vég­legesen, mert ahogy mondják, nem tudnak a munkától megvál­ni. Ezek közé tartozik Roósz Já­nos, a légféri vizsgálók egyike. — Húsz éve, hogy ellátom ezt a munkakört, nehéz lenne tőle megválni. Ezért is határoztunk úgy a családdal, hogy búcsút mon­­dunk Budapestnek — magyaráz­na. A fékszelepjáratokat ellenőr­­nöm sűrített levegővel. Ez példá-­­ jl itt a B-szelep, ez meg az L és na valami baj van... — kezd a hosszú magyarázatba, de olyan elkesen, ahogy csak az tud be­­szélni, aki igazán szereti mun­­káját.­­ Ellátogattunk a raktárba is,­­­ ahol a többezer féle szerszámokat s­ rendezgették. — A hely már szűknek bizo­­ts nyúl, pedig a napokban újabb­­- kétszáz szerszámot várunk — ír közli Tóth János raktárvezető is Baglyas Mihállyal, a gyáregység 1- vezetőjével ígéret hangzik el a raktár bő­­­­vítésére, de addig is i. i. nagy figyelmet s­ és pontosságot kérnek a kényes szerszámok ke­zeléséhez. i­i- A sok tervezés, rendezgetés, i­ izgalom első gyümölcse, az első légfék, augusztus 26-án elkészült, i. Az örvendetes hírről a gyártás n utolsó munkafolyamatánál értesü­­l­­ünk. A mozdony légberendezése­ , v~»~ hncrmV, készüléknél Grausz Gábor tévéké' yk "”k A V­íMk y minden irányú működését kipró­* bálják Itt. i­ — Tizenegy féle követelménye­­ van a légfékek működésének h. Ezek között szerepel például a­­ vészfék — teher- és személyvo­­­­natnál — működésének ellenőrzé­­­­­se, vagy az esetleges szrkőség­­ hatása a fékezésre. Egy mikro­­milliméter eltérés felett sem há­nyunk szemet, mert ennek követ­kezménye a vasútnál so­k kelle­metlenséget, sőt szerencsétlensé­­­get okozhat — ismerteti Grausz * Gábor, "­r­­ Tehát az első termék megszü­­­letett. Mik a további terveik? —­­ kérdeztük Baglyas Mihály elvtár­sat. — Mindenek előtt az éves terv­irányzat hátralévő részének tel­jesítése. (A telefongyáriak a fél­éves tervet teljesítették). A ké­sőbbiekben tervezzük egy újabb­­ típus, a K. E. kormányszelep gyártásának bevezetését, ami a­­ legkorszerűbb követelményeknek is megfelel majd. A távlati tervek között szerepel, hogy az öntvé­nyeket teljes egészében a KSZG- ben készítsük el. Eddig ugyanis legalább nyolc helyen — az or­szág különböző részében készítet­tük — mondja Baglyas elvtárs. Az öntvényeik gyártásának meg­szervezésével egy fiatal kohómér­nököt, Hajnovics Lajost bízták meg. A fiatal mérnök új techno­lógiai eljárást dolgozott ki, amellyel — a jelenlegihez viszo­nyítva — lényegesen gyorsabbá tehetik a termelékenységet és ja­víthatják az öntvények minősé­gét. A további bátor kezdeménye­zésekre is nagy szükség lesz. A jövő esztendőre már export meg­rendelést is kaptak a fékgyártás dolgozói.­­ Csányi Máris

Next