Fejér Megyei Hírlap, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
WnlcJs, 1963. február 1. Hogyan fejlődik a kereskedelmi és a vendéglátóipari hálózat 1983-ban ? A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az idén 822 egységgel, mintegy 110 000 négyzetméterrel bővül az ország kiskereskedelmi hálózata- Többek között 300 élelmiszer, 152 ruházati, 126 vegyes iparcikkboltot és 200 kereskedelmi vendéglátóhelyet létesítenek. Ezeken kívül 453 boltot és vendéglátóhelyet bővítenek. A már folyamatban levő beruházások közül az idén többek között megnyílik a megnagyobbított szigetszentmiklósi áruház, Baján pedig üzlethelyiségek összevonásával iparcikkáruház létesül. Új szállodák is épülnek és megnyílik több most átalakítás alatt álló szálloda, megnyitják a helyreállított szegedi Tisza szállót, az újonnan épülő tihanyi szállót, az egri turistaszállót és a salgótarjáni szállodát. Befejezik a győri Vörös Csillag, az egri park, a miskolci Avas korszerűsítését, illetve bővítését. Az új lakótelepeken 1963- ban 185 új bolt és vendéglátóhely épül. Szombathelyen csaknem ezer négyzetméter alapterületű áruház nyílik. Ezen kívül Dunaújvárosban, Újszegeden, Tiszaszederkényben, Békéscsabán, Kecskeméten, Tatabányán létesül áruház, illetve kisáruház. A kereskedelmileg ellátatlan területek üzlethálózatának fejlesztésére a tervek szerint a tanácsi kiskereskedelmi vállalatok vidéken 75, a földművesszövetkezetek pedig húsz peremboltot építenek olyan helyeken, ahol ezer méter körzetben nincs élelmiszerüzlet. Megkezdődik néhány nagyobb beruházás kivitelezése. Elkezdik a balatonfüredi Vörös Csillag korszerűsítését. Tatabányán pedig egy háromezerkétszáz négyzetméteres alapterületű áruház építését. (MTI) Fejér megyei Hírlap Politikai könyvhét a falvakban A politikai irodalomnak elsőrendű szerepe van a falusi lakosság szocialista nevelésében Az ilyen témájú kiadványok mindezideig a falvak népének csak egy szőkébb rétegéhez jutottak el. Most a Kossuth könyvkiadó a megyei pártbizottságok segítségével akciót indított, hogy a politikai kiadványok a falu egész társadalmához eljussanak. Ehhez kíván segítséget, kezdeti lendületet adni — az ország mintegy 300 kiemelt községében — a politikai könyvhét megrendezése. Az előkészületek már megtörténtek, s február végéig több mint 50 könyv-, illetve füzetalakban megjelent politikai kiadvány — közöttük Kádár János válogatott beszédei, a párt VIII. kongresszusának anyagát tartalmazó füzetek és számos más kiadvány — kerül a falvakba. (MTI) Csak úgy mellékesen... Javában tartott a jelölőgyűlés. A jelölt elmondja szépen felépített, ünnepi beszédét. Látom, hogy az emberek bökdösik egymást és összesúgnak. A jelölt, mintha észrevenné megismétli előbbi szavait: ,Én nem igének semmit... Aztán elkezdődnek a hozzászólások, s egyszercsak feláll egy idős ember. Kezében nincs papír, nem készült a hozzászólásra, csak azt mondja ami a szájára kívánkozik. — Tudom, a felépített beszédben hatásosan hangzik: én nem ígérek semmit. Tudom azt is, hogy az ígérgetésekből éppen elég volt régen, s így most divattá vált „nem ígérni”. Én pedig azt mondom, hogy a mi jelöltünk, aki a megyei tanácsban és a városi tanácsban is képviselni fog bennünket, igenis ígérjen meg valamit, ígérje meg azt, hogy úgy fogja ügyünket képviselni valamennyiünk, az egész város érdekét, hogy mi akik bizalmat szavazzunk neki, büszkék lehessünk a választottunkra. Amikor leül, felcsattan a taps és a jelölt mi mást tehet feláll és kissé zavartan, visszavonja előbbi kijelentését és ha akarja, ha nem ígérnie kell, hogy amit kérnek tőle igyekszik betartani. Fia helyett a mama Amint elnézem ezt az idős nénit, inkább gondolnám azt, hogy amolyan mesebeli gesztenyeárus, de azt semmiféleképpen sem gondolnám róla, hogy közel két utca lakóit ő képviseli a városi tanácsban. Pedig már nem fiatal. Közeljár a hetvenhez s ha fáradt te már a lába, amikor kell végigjár az utcákon, beszól a házakba és intézd az ottlakók ügyes-bajos dolgait. Hogyan lett jelölt? Valamikor ebben a körzetben a fia volt a jelölt. Meg is választották, bizalmat szavaztak neki, aztán úgy alakult, hogy a fiúnak mindig dolga volt. Hiába jöttek az emberek, csak a mamával találkozhattak odahaza. S ő mint afféle jó mama, „nehogy haja legyen már a fiúnak” intézte éveken keresztül a tanácstagi dolgokat. Aztán eljött a jelölés napja, szóba kerültek a jelöltek s egyszer csak valaki közbeszólt: — Ha eddig is ő csinálta a munkát a fia helyett, miért ne csinálná ezentúl is, de most már úgy, hogy meg is választjuk. A tapsvihar elnyomta vékonyka hangját és hazafelé, amikor két oldalról két kis unokája belekarolt, már a tanács jelöltjeként bandukolt a téli estében. Demokrácia Van ahol csendesen folyik le a jelölőgyűlés, de van azért, ahol nagyon is vidjarpggp. Volt rá példa, hogy még az elnök bele sem kezdett ünne-pélyes megnyitójába, amikor felállt egy ember és bejelen- tette, hogy a jelöltet, aki fel van tüntetve a listán, jobb ha nem is ismerteti, mert bár elismeri az egész utca, hogy kiváló szakember, de a nagyon is kifogásolható erkölcsi maga tartása miatt ők nem fogadják el. Legjobban maga a jelölt lepődött meg. Első ízben fordult elő, hogy valaki nyíltan szemébe merte mondani, tisztsége, beosztása ellenére is az igazságot. Hebegett valami mentségfélét, hogy ez nem ide tartozik, de a hátulsó sorokból egyszerre többen is lehurrogták: nagyon is idetartozik! Becsületére legyen mondva, végigülte a jelölőgyűlést, s amikor azt a háromgyermekes munkást megválasztották, elsőként mondotta el róla, hogy amióta egy házban laknak, csak irigyelni tudja ezt az embert, példás életéért. Hólm siet az agronómus ? Amikor megroppant a szánkó hátulja, az agronómus akaratlanul is elkáromkodta magát. Már alkonyodott, amikor befelé indult a pusztáról, hat órára hirdették meg a jelölőgyűlést s a gyűlésen neki kellett volna elnökölni. Meghajtotta a lovakat, hogy időben beérjen, de amikor érezte, hogy megakad a szánkó hátulja, tudta, hogy hiába minden. Vigasztalgatni kezdte magát: úgy sem lesznek többen, legfeljebb öten-hatan. Talán meg sem lehet tartani. Egész nap a hóval bajlódtak, örülnek ha megpihenhetnek. Úgysem fog kimozdulni senki. Aztán mégis csak elfogta a lelkifurdalás. Sietve indult meg a legközelebbi tanya felé. Mire odaért, kiizadt. Útközben azon szurkolt, hogy otthon lelje a nagyobbik fiút. Tudta, hogy van egy Bervája. Szerencséje volt. Igaz a gumikerék alatt csúszott az út, de mikor bekanyarodott az iskola elé, a jeges széltől megdermedt arcán is átfutott egy mosoly. Az ajtóban vagy tizen álldogáltak, cigarettázó, várakozó emberek. Az órájára nézett. A jelölőgyűlés megnyitó szavait kissé lihegve, kapkodva mondta el, aztán lássan megnyugodott, és amint végigpillantott a közel 30 emberen, jóleső meleg járta át. Nem mondta ki, bár legszívesebben elmondta volna: mégiscsak érdemes volt sietni, mert lám-lám, ha valaki kissé bizalmatlan is mint ő volt odakint az országúton, a bizalmatlanságot szerteűzi a valóság. pds) Főátrinul az asztal körül Lassan véget ér a tanácselnöki fogadóóra. Az elő- 11 szobiban még ketten ülnek. Kissé szorongva, mert nem tudják, hogy ügyes-bajos dolguk megoldására odabent milyen választ kapnak. Az ajtó újra nyílik. A titkár kissé idegesen kapja fel a fejét. Már mondaná, hogy: — A mai napon sajnos már nem lehet a tanácselnök elvtárssal beszélni... Aztán megismeri a belépőt, és egyszeriben kedvessé szelídül az arca. Ez már más ügy lesz. A város ügye. Fogadóórán túl, baráti négyszemközt tárgyal majd a tanácselnök és a vállalati igazgató. A két panaszos megnyugodva távozik és a belső iroda, a hivatali helyiség átalakul tanácsteremmé. Az asztalt mindössze három ember ülte körül. Dr. Tilinger István, a Székesfehérvári Városi Tanács V. B. elnöke, Németh Imre a MÁV Járműjavító Vállalat igazgatója, és e sarok írója. IdI ig elkezdődött a beszélgetés, szemem végigkalan- 1 Jdozott a szoba falain. Ha e falak beszélni tudnának. És ez az asztal. E körül ültek akkor is, midőn az ötlet megszületett: — Csináljunk a mocsaras szeméttelep helyén egy Vidám Parkot, legyen a fehérvári ifjúságnak egy olyan szórakozóhelye, ahol jól érezheti magát. És ezt az asztalt ülték körbe akkor is, mikor a lelkes fiatal mérnökök először mutatták be a Vidám Park tervét. Hogy mi mindenről tudna még beszélni ez a szoba? Talán egy regény terjedelme is kevés volna, ha el akarná mondani az ember, mert ezen az asztalon volt kiterítve a rendezési terv is, amely a város új képének kialakítására készült. A József Attila úton még ott álltak az öreg, rozoga házak, amikor ezen az asztalon már az új József Attila út képe bontakozott, úgy, ahogy most ill a valóságban. A cigarettafüst is, mintha megállna a levegőben. Mintha hallgatózni akarna, meg tudja, hogy megint születik valami. — Kérni akarunk — kezdi Tilinger elvtárs és kissé tréfásan megnyomja a szót — .. .ahogy szoktuk. Az asztal túlsó oldaláról beleegyező, derűs mosoly a válasz, mint aki tudja, hogy a kérés az egész város kérése. — Miről van szó? — A Vidám Parkról? — Kisvasút? — Az? — Ami van vele? — A kiskocsikat kellene megcsinálni. A dunaújvárosi nyomtávnál szélesebb lesz az itteni. — A többit is meg kellene csinálni akkor. Egyformák legyenek. -7- Meg! Vállaljátok? — Mikor nem segítenünk? — De ezt egy pillanatra csend üli meg a szobát... — ... ezt társadalmi munkában kellene megcsinálni. — Jó volna április 4-én nyitni. Úgy avatni, hogy éppen ünnep legyen. — Meglesz! Az asztal felett találkozó két kezet nézem. Egyik sem mondta, hogy»— kezet rá! — mégis erre gondolnak mind a ketten. Odakint már elcsendesedett a folyosó, bent a kapu előtt az utolsó távozó panaszos újságolja éppen, hogy e tanácselnöknél volt. Kézenfogva tartja az örökké futni akaró lurkót. Szenvedélyesen beszél az igazáról, és arról, hogy odafent meghallgatták. 1.IH sem tud erről, hogy azóta odafent az asztal körül más is történt; eldőlt, hogy április 4-én üzemel a Vidám Park korszerű úttörővasútja. Domok Sándor 3 Nemrégiben megyénk 20 termelőszövetkezetében megvizsgáltuk a termelőszövetkezeti demokrácia megvalósulását biztosító szervek és választott bizottságok működését. Megállapítottuk, hogy bár a megelőző évekhez viszonyítva előrehaladtunk, még sok helyen hiba jelentkezés e területen. A vizsgálat során elhangzott véleményekből azt a következtetést vontuk le, hogy a termelőszövetkezeti keszelők számos gondjuk közepette a könnyebb ellenállás útján haladnak. A közgyűlések összehívása — különösen nagylétszámú szövetkezetben — nehézkes, bonyolult. Könnyebbnek bizonyult az egyszemélyi vezetés, a vezetőségek munkába vonása. A termelőszövetkezeti tulajdonviszonyok ismeretében elmondhatjuk: nem lehetséges az állami tulajdon esetében elfogadott, bevált vezetési módszer, az egyszemélyi vezetés. A szövetkezet vagyonával a szövetkezeti tagság rendelkezik. Ezért a szervezeti életnek olyannak kell lennie, ami biztosítja a tagság beleszólási jogát a gazdaság mindennapi életébe. Erre a beleszólásra szervezeti formát kell teremteni. Ezt a beleszólást a tíz demokrácia és annak szervezeti keretére létrehozott intézmények biztosítják. Ezek az alapszabály, a közgyűlés, a küldöttgyűlés, vezetőségi és brigádértekezlet, ellenőrző és fegyelmi bizottság, szociális és kulturális bizottság,az 1959. évi 7-es számú törvényerejű rendelettel, az úgynevezett tsztörvénnyel életrehívott szervek). A tsz-törvény szerint a tsz a tagok által elfogadott és a megyei tanács vk által jóváhagyott alapszabály szerint folytatja működését. Az alapszabály mellett munka- és ügyrendet kell készíteni, ezeknek tartalmazniuk kell mindazt, ami a tsz belső életére, működésére vonatkozik. A tsz-demokrácia nagyon fontos része, hogy ezeket a szövetkezet életében nagyon fontos okmányokat az egész tagság egyetértésével készítsék el. A tsz-törvény szerint az alapszabály megalkotásához és módosításához a határozatképes közgyűlés kétharmados szavazattöbbsége kell. Mit tapasztaltunk ezzel szemben a vizsgálat során? Minden termelőszövetkezetben készült alapszabály, a tagok szerint azonban nem alapos előkészítéssel. Több helyen a vezetőség előtt sincs nagy tekintélye az alapszabálynak, hiszen Kővármhegyen, Dunaújvárosban és Ercsiben meg sem találták. Néhány helyen különféle határozatokkal „agyonmódosították”, legtöbbször törvénytelenül, hiszen a módosító határozatot kevés létszámú közgyűlésen, vagy éppen vezetőségi ülésen hozták meg. Munkarendet a húsz közül csak három termelőszövetkezetben találtunk, a székesfehérvári Kossuthban és Szabad Életben és a vájtát Petőfiben. Ezek közül 1s mindössze a Kossuthban hagyta jóvá közgyűlés, másutt csak vezetőségi ülés. A különböző bizottságok működésére kidolgozott ügyrendet a megvizsgált szövetkezetekben nem találtunk. A szövetkezeti tagság véleménynyilvánításának legfőbb fóruma a közgyűlés. Ez egyútta a termelőszövetkezet legfelsőbb szerve is. A közgyűlés határozatát csak a népköztársaság érvényben lévő törvényei korlátozzák, amennyiben ezekkel szembenálló rendszabályokat a közgyűlés sem hozhat. A közgyűlést legalább 3 havonként meg kell tartani. Előkészítése és összehívása a vezetőség, az elnök feladata. A tsz-törvény szerint, ha a vezetőség nem teljesíti feladatát és nem hívja össze a közgyűlést, a járási tanács végrehajtó bizottságának a feladata, hogy a közgyűlés összehívását biztosítsa, és sem az önkényesség, sem a nemtörődömség ne szoríthassa háttérbe a szövetkezeti gazdák beleszólási jogát a szövetkezet ügyeibe. A megvizsgált szövetkezetekben általában három közgyűlést tartanak évente: a zárszámadásit, a tervtárgyalót és a félévi mérleget tárgyalót. A fő napirend mellett a tagoknak általában nincsen módjuk egyéb problémák tárgyalására. Egy olyan esettel sem találkoztunk, amikor a járási tanács mezőgazdasági osztálya kifogásolta volna a közgyűlések elmaradását. A közgyűlések előkészítése, beszámolója sokat javult, nagy az érdeklődés a közgyűlés munkája iránt. Az átlagos megjelenés nyolcvan százalék, de öt termelőszövetkezetben százszázalékos évi megjelenést tapasztaltunk. Javult a hozott határozatok törvényessége, minden közgyűlésről jegyzőkönyv készül. A nagy termelőszövetkezetekben a tagok száma és a települések szétszórtsága miatt nehezen valósítható meg a határozatképes közgyűlés. Ezeken a helyeken is biztosítani kell a tagok beleszólását a gazdálkodásba, ezért a tsztörvény úgy rendelkezik, hogy ahol erre szükség van, az alapszabályban a közgyűlés jogkörét részben, vagy egészben a küldöttgyűlésre ruházhatja át Az alapszabályba a közgyűlés határozata alapján fel kell venni, hogy a küldöttgyűlés csak részben, vagy egészben gyakorolja-e a közgyűlés jogkörét? Fel kell venni a küldöttek választási szabályait, a küldöttgyűlés tanácskozásának rendjét. A küldöttgyűlés küldötteit legfeljebb egy évre a tagok közül kell választani, lehetőleg úgy, hogy a munkaszervezeti egységeket képviseljék. Küldött az lehet, aki az alapszabáy előírásainak eleget tesz,s méltó a küldött megbízatásra. A küldöttgyűlésen a tagság legalább 15 százalékának kell részt vennie. Megtartásáról kéthavonként gondoskodni kell olyan módon, hogy a küldöttek a gyűlés napirendjét munkaszervezeti egységeiben megbeszélhessék, ugyanakkor a közös határozatokról is tájékoztatni tudják munkatársaikat. A 20 termelőszövetkezet közül nyolcnál rendszeresítettek közgyűlést és a megvizsgált időszakban évente mindössze 2—3 alkalommal tartották meg. A küldöttgyűlések munkájánál, jogkörük gyakorlásánál, a küldöttek kiválasztásánál többféle hiányosságot tapasztaltunk. Néhány helyen az alapszabályban nem fogalmazták meg a küldöttgyűlés jogkörét, másutt nem habozták meg, hogy milyen időközökben tartják. A küldötteket sok helyen választás nélkül a gyűlés előtt toborozzák, vagy jelölik ki. A küldöttek éven kénti újraválasztása rendszerint nem történt meg A közgyűlések közötti időszakban a szövetkezet ügyeit a vezetőség intézi, amelyet négy év időtartamra a közgyűlés választ a tagok közül. A vezetőség kötelessége gondoskodni a tsz termelési tevékenységéről, a számviteli megszervezésről, a jogszabályok és alapszabály betartásáról a közös küldöttgyűlések határozatainak végrehajtásáról. A vezetőség maga állapítja meg ügyrendjét, és célszerű, ha üléseit kéthetenként tartja. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a vettségek működése általábaan törvényes, az ülések megtartása rendszeres, ezekről jegyzőkönyv készül, amely hűen tükrözi az ülés lefolyását — a szavazás kivételével. Hogy a vezetőségi tagok közül ki szavazta, vagy ki nem szavazta meg a határozatokat, nagy anyagi és büntetőpesi felelőséggel jár. Ha a vezetőség törvényellenes határozatot hoz, a törvénytelen határozatot megszavazók büntetőjogi ■felelősséggel tartoznak. Amíg a határozat ellen szavazók a büntetőjogi felelősség alól mentesülnek. A szavazás pontos rögzítésének ilyenformán nagy jelentősége, kihatása van. A 7 ellen írott fegyelmi bizottságok működése is hiányos. Egyrészt nem tartják be az alapszabályban előírt vizsgálati határidőket, másrészt több szövetkezetben egyszerűen nem tevékenykednek. A termelőszövetkezeti törvényben biztosított lehetőségek nem szükséges rossz, femleges szervezési terhet jelentenek, hanem a sajátos tulajdonviszonyon alapuló szövetkezeti gazdálkodás viszonyai között a szövetkezetek megszilárdulásának, eredményes gazdálkodásának biztosítékai. Többek között a termelőerők fejlődése is nagymértékben függ a szövetkezeti demokrácia gyakorlásától. Éppen ezért, mindazok az intézkedések, amelyek a tsz-demokrácia jegyében történnek, a szövetkezetek gazdasági megerősödését is szolgálják. , megyei főügyész A szövetkezeti demokráciáról — a választott szervekműködésének tükrében Dr. Márai Pál