Fejér Megyei Hírlap, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-27 / 175. szám

CjöfÖrtCk, 1M7. Július Ti. fejér tiM0* Hírfa* 5 SÁRBOGARD Itt heteiteket lehetne gyégrftaiti 1 Meghallgattunk hát néhány „károlyi“k­ón­ba: véleményét A termelőszövetkezet elnöke szerint ez a tanya 140—150 tagnak és mint­egy ötven bedolgozónak ad kenyeret, biztos megélhetést. S itt laknak valamennyien, távol a város, a falu zajától. Madárdal nyitja ki szemüket amikor a hajnal hasad, s ugyan­ezek a jóbarátok csalják vissza az álmot amikor hegyek mögé bújik a Nap Annamajor is a Kossuth egyik tenvaja, a szarvasmarha-tenyésztés központja. Nemrég adták át a korszerűsített, 140 férőhelyes hiz­laldát. Ez a másik Koska, Koska János biro­dalma. Itt, újtelepen született, itt nevelkedett, s bizony nem fiatal már, de még mindig itt él. Elmondják, mivégből jöttünk. — Kár volt itt leállítani az építkezést. Nézzenek csak körül, van itt vagy száz új ház. Mit ház?! Valóságos palota mindegyik. Öröm bennük lakni. — Van olyan, aki már elköltözött ,meit? — Igen van, a tilalom miatt mentek el in­nen. Takács Jancsi, Berkes Imre, meg aztán ott van Farkas Mihály. Bementek a faluba, most­ aztán járhatnak ide mindennap. Pedig hát olyan hely ez, hogy betegeket lehetne idehozni, hogy meggyógyuljanak. Tiszta a levegő, mint a kristály. Mert magasan va­gyunk, a „szárnyas” heggyel egy magasságban. Jó a vizünk, igaz, húsz méter mélyre kell fúrni egy jó forrásért, de utána olyan víz fakad, ami egymagában is orvosság. Meg aztán mi gondunk? Ha be akarok menni Bogárdra, hát felülünk a buszra, van köves­­útunk, bemegyünk. De azért csak vissza­térünk, mint madár a fészkébe. Keltünk az élet a termelésig?étterét ! Bemutatja közben az istállót a kenny IM állományt. — Száznegyven bikát hizlalunk Nz A szép, formás, gömbölyödő állatáll­omán­, a gondozókat dicséri elsősorban. A hozzá­értés, az állat­szeretet ilyenkor látszik igazán. — Ez adja a jó pénzt: ha van takarmány, van jószág. S ahol jószág van, ott pénz is van. De én csak visszatérek a mi témánkra — Volnának itt újtelepen, akik építenének házat? — Hányat mondjak? Vagy­­­aramincat so­rolhatnék. — Mondjon kettőt — Kérem: Spánk­ó János, Varga János — Nem veim jobb a faluban építeni? — Hogy aztán mi is amolyan bejáró­ félék legyünk? Nekünk ez a föld ad munkát, ne­künk az élet a termelőszövetkezet Van a telepen villanyhálózat, a lakásokban rádió, televízió. Ezt a kétezer holdat el kell látnia valakinek. Mi vállaltuk, csináljuk is. Gondolkodik egy darabig. Látszik, az érveit rendezgeti. — Mi már csak elleszünk itt életünk vé­géig, de a gyerekeink még az élet előtt áll­nak. Fiatalok, egymásba habarodnak, esküvő a vége. De hogyan esküdjenek, ha nincs hol lehajtani a fejüket? Ha itt nem rakhatnak fészket, elrepülnek más vidékre, ahol nincs tilalom. Dehát ez sem jó, mert mi lesz a termelőszövetkezettel? Ki dolgozik majd utá­nunk? Mindig mondtam én: jó a vérük ezek­nek a fiataloknak, csak nem szabad felzak­latni őket ilyesmivel. A mieink ezek a gyere­kek, dolgozzanak hát a mi földünkön. Hárman nyilatkoznak ! Úgy gondoltuk, bármelyik érintett külterü­letre látogattunk volna, ilyen, vagy ehhez ha­­sonló válaszok kerültek volna a jegyzetfüzet­be. S most, a riportalanyok után következ­tek három nyilatkozat: Hamar Gábor: Mi is tudjuk, hogy fontos PEREMÉN II. Madat a falu és a város közötti különbség felszámolása. Ebben az a mi munkánk, hogy olyan élet- és munkakörülményt biztosítsunk falun, mint amilyen a városi emberé. Legyen mód itt is kulturáltan élni, szórakozni, műve­lődni. S így jutunk majd közel a célhoz. Markgruber Imre: A szövetkezetek átlag­­életkora sajnos magas, ezért központi fel­adat a fiatalítás. De ennek egyik feltétele, hogy a fiatalok le is telepedjenek, lehetőleg munkahelyükhöz, ebben az esetben a terme­lőszövetkezeti, állami gazdasági tanyákhoz, központokhoz legközelebb eső külterületen. Az építési tilalom ezt ma még akadályozza. S ha e rendelet hatálya még sokáig fennáll, félő, hogy nagyon sok fiatal köszön el tőlünk. Pál Viktor, a járási tanács vb-titkára. Mi azt csak helyeseljük, hogy szűnjenek meg az egy-két épületből álló tanyák, lakóházak, hogy az így élők kerüljenek egy kissé köze­lebb az emberi közösségekhez. De úgy gon­doljuk, hogy ez csak fokozatosan mehet vég­be. Aki tehát rászánta már magát, hogy fel­hagy magányos életmódjával, azt ne kény­­szerítsük egyszerre a faluba, az ilyen ember nem viselné ezt el megrázkódtatás nélkül. Ezért kértük a megyei tanácsot, hogy adjon lehetőséget a felsorolt külterületeken az építkezéshez. Így telén felszámolhatjuk a régi uradalmi pusztákat beljebb, egy na­gyobb családba kerülhetnek a tanyasiak, u­gyancsak az említett külterületeken módot kell nyújtani ahhoz is, hogy a meglévő fog­­híjakat beépíthessék. Nem területileg akarjuk tehát bővíteni Paula-pusztát, Nagyhörcsögöt Kislókot vagy a többi települést hanem ren­dezett faluéletet kívánunk teremteni e helye­ken. És azt hiszem, ilyen körülmények között jól éreznék magukat a lakók, a közös gazda­ságok dolgozói, a választópolgárok. Érezse i hatámat nen. ! Lássuk, milyen településekre szól az építés­ tilalom. Jogos, helyes-e a kérésük a válasz­tóknak? A felsorolt népességi adatok az 1960. évi népszámlálásból valók: Paulapuszta: állami gazdasági központ Lakosainak száma 369. Középbogárd: az Enyingi Állami Gazdaság egyik kerületének központja. Nagyobb falu-k­ban is megirigyelhetnék azt a szép kultúr­­házat amelyet a gazdaság épített dolgozói számára. Itt 427-en laknak, s most kért tizennégy dolgozó engedélyt a kedvezményes építési akció keretében. Lárhatóan: a korábbi elképzelések itt köz­séget sejttettek, hiszen még tanácsháza is épült Vízvezeték-, villanyhálózat itt is van a 375 lakónak. Nagyhörcsög: állami gazdasági központ Mindent megtalálni itt is, ami a kulturált élethez szükséges. A 377 fős lakosú települé­sen most épül a kultúrház, étterem, és egy óvoda. Pélpuszta: ez a 249 fős település is állami gazdasági központ. Saját iskolájuk van, most épül egy 50 személyes óvoda. Kissók: A szép, új házakban 600-an laknak. Felsőkörtvélyes: Itt már kiépült a falu­­jelleg, 419 lakosa van. Felsőtöbörzsök: Lényegében összeépült már Felsőkörtvélyessel, az országút választja el a két települést E riporttal nem kívánunk a megyei tanács döntése elé vágni, még csak nem is teszünk javaslatot Az volt a szándékunk, hogy a végleges határozat meghozatalához segítséget nyújtsunk — a választók érdekében. Orsovai Tibor A székesfeh­d­ysí­pi párttagok javaslatainak sorsa ▲ IX. Stowawmo­wc előtti vezetőségválasz­­­­ta­kor és a városi pártértekezleten a toommurtsiak sok­ hasznos javaslatot tettek, számos probléma megoldását sürgették. A taggyűlések és az értekezlet határozattal tet­tek kötelezővé az észrevételek megvalósítását Milyen javaslataik voltak a kommunisták. Bak? Hosszú — e helyen lehetetlen — volna valamennyit felsorolni. Egy részük a felsőbb — megyei, országos — párt-, állami vagy gaz­dasági szervekre vonatkozott és hangot ka­pott a IX. kongresszuson is. (Például a lakás­ki­osztás új rendjének sentségessége, a nők és fiatalok foglalkoztatása, a gazdasági mecha­nizmus fejlesztésének, reformjának különböző kérdései, a tömegszervezetek pártirányítása, és még sok más). A kongresszus — mint is­meretes — a párttagság számos javaslatát belefoglalta határozatába, illetve úgy dön­tött, hogy az illetékes szervek kommunista vezetői kötelesek záros határidőn belül ér­demben foglalkozni azokkal és a megvalósí­tásról jelentést adni a Központi Bizottságnak. A javaslatok másik része városon belüli te­endőkről szólt. Egynéhány közülük: tervsze­rűbbé tenni a tagfelvételi munkát; növelni a taggyűlések szerepét; hatékonyabbá tenni a pártcsoportok tevékenységét; jobb munka­­megosztással és képzéssel emelni a pártveze­tőségek irányító munkájának színvonalát; javítani a párttagság — és a pártonkívüliek — tájékoztatását; fokozottabban törődni köz­életünk tisztaságával; megszüntetni a városi személyszállítás zsúfoltságát; gyorsítani a lakásépítéseket; javítani a lakáselosztás rend­szerét; bővíteni a külterületi üzlethálózatot; javítani az üzemek szociális ellátottságát; gyorsítani a beruházások előkészítését és ki­vitelezését; kiszélesíteni a mezőgazdasági üzemek szocialista versenymozgalmát; fiata­lok felvételével csökkenteni a tsz-tagok át­lagos életkorát st­b. A városi pártbizottság vezetői rendszeresen foglalkoztak a javaslatok végrehajtására vo­natkozó határozat végrehajtásával, illetve az alapszerevezeteknél, üzemi pártbizottságok­nál a végrehajtás ellenőrzésével. A napokban pedig a megyei végrehajtó bizottság előtt ad­tak számot e fontos munkáról. M1­it tettek? A pártbizottság osztályai­­ négyéves, illetve éves intézkedési terveket készítettek a javaslatok realizálá­sára. Ezek megvalósítását menetközben fi­gyelemmel kísérték, illetve kísérik. A végre­hajtó bizottság év közben megtárgyalt egy sor fontos, felvetett javaslatot így például a végrehajtó bizottság ülésének napirendjén szerepelt: az Ikarus helyi gyáregysége csúcs­­vezetőségének jelentése a vezetőségválasztó taggyűlésen hozott határozatok végrehajtásá­ról; az új tagfelvételi rendszer tapasztalatai; a VTRGY pártbizottságának jelentése a nők között végzett politikai munkáról, különös tekintettel a pártépítési tapasztalatokra; a lakóterületi munka formái, módszerei; a lakáselosztás irányelvei a városi tanács szá­mára; a KISZ pártirányításának helyzete. A városi pártbizottság titkári értekezleteken is megvitatott olyan fontos problémákat, mint a vezetőségek munkamódszereivel kap­csolatos elvi és gyakorlati kérdések, a párt­­taggyűlések helye és szerepe a párt­ belső életében, a fegyelmi kérdésekkel összefüggő feladatok, a párt vezető szerepe, pártunk szövetségi politikája. A fontosabb javaslatok­ra írásban is válaszolt a városi pártbizottság a hozzászólóknak, emellett az alapszervezetek vezetőség üléseken elemezték az elhangzott javaslatokat, munkaterveikbe rögzítették a tennivalókat és rendszeresen értesítették a javaslattevőket a javaslatok sorsáról. A javaslatok megvalósítása során tervsze­rűbbé vált a pártépítés, tudatosabbá a párt minőségi összetételének javítása. Az első fél­évben például a felvett párttagok 36 száza­léka nő (a VTRGY-ben 58,3 százaléka), 50 százaléka pedig fizikai munkás. Egyre na­gyobb körültekintést, felelősséget lehet ta­pasztalni az ajánlóknál és a taggyűléseknél, a tagfelvételek során. Tovább kell javítani e munkát a MÁV Járműjavítónál, a Finom­mechanikai Vállalatnál és a kereskedelmi vállalatok alapszervezeteinél, felsősorban az alapszervi titkárok képzé­sét szolgálta, hogy többségük részt vett kéthetes bentlakásos tanfolyamon. Emellett az 1967/68-as oktatási évben előre­láthatólag három titkár elv­társ bentlakásos iskolán, hét Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen, körülbelül húszan pedig az esti középfokú pártiskolán fejlesztik politikai tu­dásukat. Rendszeressé tette a városi pártbi­zottság a vezetőségi tagok, elsősorban a re­szortfelelősök továbbképzését. Folyamatosan ellenőrizni, segíteni a pártcsoportvezetők tá­jékoztatását, konkrét feladatokkal való ellá­tását, beszámoltatását. A taggyűlések szere­pének növelését szolgálta, hogy a témák megválasztásában segítséget adott az alap­szervezeteknek. Ma már elmondható, hogy a pártszerveze­tek többségében a taggyűlések a felsőbb szervek határozataival, azok helyi konkreti­zálásával, a párt belső életével, és a termelés vagy egyéb adott területeken lévő fontos ügy­ párt által történő segítésének, irányí­tásának kérdéseivel foglalkoznak. Ennek ha­tására a kommunisták aktivitása a taggyű­léseken n­agy mértékben fokozódott. Hozzá­járult ehhez az is, hogy a pártcsoportveze­tőkön, a bizalmiakon keresztül a tagokat időben, előzetesen értesítik a taggyűlések napirendjéről. Különösen a Könnyűfémmű­ben­, a VTRGY-ben, az Ikarusban tapasztal­­ható e követendő módszer. Hasonlóképpen növelte a taggyűlések szerepét, hogy a párt­bizottság tagjai minden hónapban más-más taggyűlésen vesznek részt, ott hozzászólnak, tájékoztatókat adnak, ugyanakkor egyben személyes tapasztalatokat is szereznek. Né­hány alapszervezetben, mint például a sütő­iparban, az ügyészségnél, az Építőipari büsz­kén azonban tovább kell munkálkodni azért, hogy rendszeresebbé váljanak a taggyűlések. A tömegszervezetek pártirányítása is " fejlődött, s mindinkább az ott dolgozó párttagokon keresztül valósul meg. Legutóbb a szakszervezeti és a KISZ választások során bíztak meg sok kommunistát konkrét tö­­megeszervezeti munkával. Az AKÖV pártszer­vezetében például a választások előtt a KISZ-ben és a szakszervezetben 17, azóta pedig 45 kommunista dolgozik pártmegbíza­­tás alapján. Egyre általánosabb az is, hogy a pártszervezetek rendszeresen összehívják az egy-egy tömegszervezetben dolgozó kom­munistákat és megvitatják velük a konkrét feladatokat A személyszállítás zsúfoltságának megszün­tetése érdekében a pártbizottság javaslatára az IKARUS segített az AKÖV-nek az autó­buszgondok megoldásában, így az 1966/67-es évben érkezett, illetve beérkező 38 csuklós, illetve két darab alumíniumvázas autóbusz­­szal nagy mértékben csökkent, illetve csök­ken a zsúfoltság Ez Fehérváron nagyon je­lentős, hiszen naponta, csúcsidőben 15—20 ezer embert kell munkába szállítani. A zsú­foltság további csökkentése érdekében a vá­rosi pártbizottság, illetve az illetékes állami, tanácsi szemek tárgyalásokat folytatnak az üzemek vezetőivel a munkakezdési időpontok differenciáltabbá tétele érdekében. Továbbra is gondot okoz és a kommunisták számára feladatot jelent, hogy az autóbuszok javítási- és felújítási ideje nagyon hosszú (mintegy 6 hónap), mert a javítást szétszór­tan, kezdetleges módszerekkel végzik, s az alkatrészellátás sem kielégítő. Az ipari vállalatok szociális ellátásának javításával a pártértekezlet óta több vállalat vezetősége foglalkozott. Mindegyikük fejlesz­tési tervében szerepel ezek javítása, de ma még az az általános tapasztalat, hogy ezek jobbára tervek, amelyek majd a beruházás vagy a felújítás befejezésének utolsó szaka­­szában készülnek el. A lakáselosztás javítása érdekében a vég­­rehajtó bizottság napirendre tűzte e fontos témát Több vállalat, VÖRGY, IKARUS, KÖFÉM, Tatarozó kommunista vezetői kezde­­ményezőleg léptek fel a társasházépítési moz­galom elősegítésében, a lakásgondok enyhíté­se érdekében. Jelenleg folynak tárgyalások az AKÖV-nél és a SZIM­SZKG-nél arról, hogy a vállalat milyen feltétellel tud hitelt bizto­sítani lakásépítéshez, elsősorban az alacsony­­keresetű, nagycsaládos — lehetőleg törzsgár­dához tartozó — dolgozók részére. A kislakás­­építés elősegítése érdekében kidolgozás alatt áll a Feketehegy rendezési terve, ahol több száz család számára biztosítanak majd építési lehetőséget. Tovább folytatják a városban az emeletráépítéseket, valamint a házépítési tila­lom feloldásával egyes területeken — Szá­razréten, Kisfaludon — újabb lehetőségeket nyitnak a lakások számának növelésére. Di­cséretet érdemelnek a megyei Építőipari Vál­lalat kommunistái, mert kezdeményezésükre a vállalat meggyorsította az állami lakások építését és 142 lakással többet adott át az első felében a tervezettnél. A kereskedelmi hálózat bővítését szolgálta a KÖFÉM melletti ABC áruház létesítése, fo­lyamatban van négy külkerületi bolt építése Tárgyalások folynak a VÖRGY melletti ABC áruház építésére is. Javult a város zöldség­­gyümölcsellátása, mivel a kiskereskedelem és a termelők, különösen az állami gazdaságok és tsz-ek nagy része közvetítő szerv nélkül jut­tatja el a fogyasztókhoz áruit A kiszolgálás kulturáltságával többször, s rendszeresen fog­lalkoznak a kereskedelmi vállalatok pártalap­­szervezetének taggyűlései, a vezetőségi ülése­ken pedig beszámoltatják erre vonatkozó in­tézkedéseikről a gazdasági vezetőket l­egtöbb gond változatlanul a beruházá­­sok, felújítások előkészítésében, kivi­telezésében tapasztalható. Ezt még nem sike­rült számottevően javítani. Voltak természe­tesen jó tapasztalatok is, — mint például a Hűtőháznál a szocialista szerződéskötés, amelyhez hasonló módszert alkalmaznak a Könnyűfémműnél, az Alumíniumszerkezetek Gyáránál és az IKARUS beruházásainál is,­­ de egészében továbbra is a beruházások további javítása jelenti az egyik legfontosabb feladatot. Jelenleg a város lakóházfelújításai és kisebb beruházásai a kivitelező munka nem megfelelő hatékonysága miatt rendsze­rint határidőcsúszással járnak. A város nagyüzemeiben a pártszervezetek javaslatára, kezdeményezésére megkezdődött azoknak a munkafolyamatoknak női dolgo­zókkal való betöltése, ahol nem szükséges a férfi munkaerő. Jó példát mutatott ebben a Könnyűfémmű. Ennek ellenére az érettségi­zett lányok egy részének továbbra is elhe­lyezkedési gondjai vannak, amelyhez az is hozzájárul, hogy többségük fizikai munkát nem akar vállalni. A tájékoztatás javult. Rendszeresek a vá­rosi pártbizottság által adott ismertetések a bel- és külpolitika időszerű kérdéseiről. Ez­zel is összefügg, de önmagában is jelentős feladat a gazdasági mechanizmus reformjára való megfelelő felkészülés. A kormány és a Gazdasági Bizottság különböző határozatai­nak megjelenése alkalmat adott és ált arra, hogy a párttagokat — és a pártonkívülieket­­ — tájékoztassák a reform fő kérdéseiről. Több jó kezdeményezés született a reform előkészítése, illetve bevezetésének érdekében. A VTRGY-ben például a piackutatás javítása, a választék bővítése, a KÖFÉM-ben a kész­termékek arányának növelése, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál a közvetlen kap­csolat létesítése a termelőkkel, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál a bizományi és mozgóárusítás megszervezése stb. Mindezek gyakorlatban bizonyítják, hogy a vállalatok pártszervezetei nemcsak igyekeznek, hanem képesek is az ösztönző szerepét betölteni a re­­formbevezetés előkészítésének nagy munká­jában. A termelőszövetkezetek fiatalítása érdeké­ben végzett munka eredményességét mutatja, hogy elsősorban a párt- és a KISZ-szerveze­­tek felvilágosító, szervező munkája eredmé­nyeként 32 fiatal jelentkezett mezőgazdasági szakmunkástanulónak. A IX. kongresszus agrárpolitikai intézkedéseinek megvalósítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tsz-tagság családtagjai közül közel százan léptek be a termelőszövetkezetekbe. Mindezek eredmé­nyeként az átlagéletkor 1,5 évvel csökkent a város három termelőszövetkezetében. A mun­kaversennyel való intenzívebb foglalkozás hatására ma már 17 szocialista címért küzdő brigád működik a tsz-ekben, közel 300 fővel. A székesfehérvári városi pártbizottság és az irányítása alatt működő alapszer­vezeteknek, pártbizottságoknak a párttagok javaslataival foglalkozó tevékenységét a me­gyei végrehajtó bizottság alapvetően helyes­nek, más pártbizottságok számára is köve­tendőnek értékelte. A városi pártbizottságot ez az értékelés is arra ösztönzi, kötelezi, hogy a jövőben is nagy gondot fordítson a párttagok, a kommunisták javaslataira. Szük­ség van erre azért is, mert a kommunisták öntevékenysége, kezdeményezőkészsége, teve­tevékenységének hatékonysága nem utolsó sorban az által fokozható, ha a felsőbb sz­v­vek komolyan veszik, hasznosítják a *4M- tagok Javaslatait Bodnár Lászlót

Next