Fejér Megyei Hirlap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
Nigériában megszűntek a harcok Gotvon tábornok közkegyelmet ígér A nigériai fejlemények változatlanul élénken foglalkoztatják a nemzetközi közvéleményt. A legfrissebb jelentések szerint a lagosi kormány diadalmas csapatai folytatják elnyomulásukat a balzaci szamárbőr mintájára apróra zsugorodott biafrai szakadárállam területén. Összetűzésekről nem érkezett hír és ez arra vall, hogy, a biafrai csapatok teljesítik Ojukwu megbízottja, Effiong vezérőrnagy kapitulációs parancsát. Most, hogy a háború gyakorlatilag befejezettnek tekinthető, a szeparatisták eddigi támogatói igyekeznek világszerte felszítani a győztes szövetségiek ,,várható megtorlásának” hisztériáját. A központi kormány reagálásából kitűnik, hogy maga Yakubu Gowon tábornok, nigériai államfő is fontosnak tartja ezt a kérdést. Lagos hivatalos nyilatkozatban, célzatos hangulatkeltésként utasította vissza a mesterségesen táplált aggályokat, amelyeknek a hírügynökségek eddigi beszámolói szerint sincs semmiféle reális alapjuk. Gowon tábornok rádióbeszédben erősítette meg az amnesztiával kapcsolaton, korábban elhangzott ígéretét. A közkegyelem — hangsúlyozta a tábornok — mindazokra vonatkozik, akik rendben átadják fegyvereiket a szövetségi kabinet bevonuló katonáinak. Gowon Sürgette tisztjeit, mielőbb vegyék át a közigazgatási funkciókat a visszafoglalt szakadár területeken és nyújtsanak azonnali segítséget az ottani, súlyosan nélkülöző lakosságinak. A máris megindult segélyakció méreteire jellemző, hogy egyetlen napon, kedden, 800 tonna élelmiszert,, juttattak el a legínségesebb körzeteké"’. A középnyugati tartomány katonai kormányzója utasította katonáit, hogy állítsanak fel szükségtáborokat az otthontalanok és éhezők befogadására. Csaknem bizonyos, hogy most, a harcok elcsendesedésével szélesedik majd,a rászorulók nemzetközi segélyezése is . Tubman libériai elnök máris 25 ezer dollárt ajánlott fel erre a célra. Mint ismeretes, az eddigi szállítmányoknehezebben jutottak el rendeltetési helyükre, hiszen többször beigazolódott a szövetségi kormánynak az az állítása, hogy bizonyos nyugati körök ilyen formában is katonai segítséget nyújtottak a szeparatistáknak és ezzel meghosszabbították a vérontást. Úgy tűnik tehát, mind emberi, mind politikai viszonylatban megoldódóban van Nigéria legnagyobb és az afrikai kontinens egyik legnagyobb problémáin: az éhezők élelemhez jutnak, a betegek gyógyszerhez és Afrika legnépesebb országa pedig végre ráléphet a modern nemzetté válás nagy áldozatok árán megtisztított útjára. Szudáni összeesküvés Khaled Hasszán Abbasz, szudáni hadügyminiszter kedden bejelentette, hogy a szudáni hadsereg a szudáni forradalmi tanács megdöntésére irányuló összeesküvést hiúsított meg. A puccskísérlet vezetőjét, Abdullah Mohamed Adam, dandártábornokot és néhány tiszttársát letartóztatták. Ügyüket katonai bíróság tárgyalja majd. Abbasz közlése szerint a puccsot imperialista és szudániellenforradalmi elemek sugallmazták. A kormány hamarosan közzéteszi ez összeesküvés részleteit. Fejér megyei Hírlap Eltemették Beljajevet Kedden a Novogyevicsi temetőben helyezték nyugalomra Pavel Beljajev űrhajós ezredest, a Voszhod–2 hős parancsnokát. A Moszkva-folyó partján lévő temetőben a gyászolók gyűlését Leonyid Szmirnov miniszterelnökhelyettes nyitotta meg. Beljajev koporsóját űrhajós társai vitték a sírhoz, majd a szovjet himnusz hangjai mellett díszsortűz közepette eresztették le a nyugvóhelyre. A sírt, amelyet márványtábla jelöl, hamarosan elborították a kegyelet virágai. A temetésen részt vett a Magyar Néphadsereg küldöttsége Szilágyi László vezérőrnagy vezetésével. Néphadseregünk koszorúját a delegáció helyezte el Pavel Beljajev sírján. A koszorúzásnál jelen volt Strohl Sándor, a moszkvai magyar nagykövetség katonai attaséja. (MTI) A kozmosz utasa nem száll fel többé. Ravatalánál díszőrséget állt hazája képviseletében sok ismert politikus, az ország sok vezetője. Beljajevnek tisztelegtek, aki egyike volt a szovjet űrhajózás úttörőinek. A Voszhod—2-n nyitott új fejezetet a kutatásban, legjobb bajtársaival együtt. Szomorú szívvel búcsúztatták Moszkvában a hős űrhajóst a hadsereg központi székházában. tíz összeurópai értekezlet az év második felében megtartható A budapesti felhívás viaszhangjáról Zamjatyin sajtóértekezlet© Moszkva Hável József, az MTI tudósítója jelenti: , Leonyid Zamjatyin, a Szovjetunió külügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője Moszkvában tartott első idei sajtóértekezletén nyilatkozatot olvasott fel az európai biztonsági értekezlet összehívásáról, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Ez idő szerint kétoldalú konzultációkon és sokoldalú találkozókon vizsgálják az összeurópai tanácskozás előkészítésének konkrét kérdéseit, az értekezlet résztvevőinek körét, a konferencia időpontját és színhelyét, napirendjét, valamint a tanácskozás munkájának várató eredményeit. A szovjet külügyi szóvivő a budapesti felhívás pozitív visszhangjának ismertetése után felhívta a figyelmet arra, hogy nem valamennyi nyugati kormány fogadta egyforma egyetértéssel a tanácskozás összehívásának gondolatát. Bírálólag szólt azokról az álláspontokról, amelyek szerint a Prágában előterjesztett kérdések túlságosan általánosak, de ugyanígy nem értett egyet azokkal sem, akik szerint a szóbanforgó kérdések túlontúl konkrétak. Leszögezte: a szovjet kormány nemcsak hogy nem tagadja a tanácskozás gondos előkészítésének szükségességét, hanem gyakorlati munkát is végez a gondos előkészítésért. Azokat a kérdéseket kell előtérbe állítani, amelyek időszerűek. Egyben megoldhatók is az összeurópai tanácskozáson. A cél ugyanis az, hogy ezek a megoldások hozzájáruljanak az európai feszültség enyhítéséhez. A Szovjetunió és más szocialista országok — hangzik a nyilatkozat — készek megvizsgálni az összeurópai tanácskozás gyakorlati előkészítését célzó más javaslatokat is. A szovjet kormány, csakúgy, mint korábban, kész más államokkal mind kétoldalú, mind pedig másmilyen alapon további eszmecseréket folytatni annak érdekében, hogy előmozdítsa a tanácskozás mielőbbi összehívását. Ezután Leonyid Zamjatyin több mint másfél órán át válaszolt az újságírók kérdéseire. Az összeurópai tanácskozás időpontját tudakoló kérdésre megjegyezte, hogy a szovjet kormány véleménye szerint a konferenciát a szocialista országok külügyminisztereinek prágai javaslata alapján ez év első felében meg lehet tartani. Egy amerikai tudósító kérdésére válaszolva Zamjatyin közölte: a szovjet kormány, washingtoni nagykövete útján, a decemberi brüsszeli a NATO- értekezlet előtt két héttel tájékoztatta az Egyesült Államok kormányát arról, hogy hozzájárul az Amerikai Egyesült Államok részvételéhez az európai biztonsági értekezleten. Arra a kérdésre, vajon Nyugat-Berlin problémája felkerül-e az értekezlet napirendjére, nyomatékosan azt felelte, hogy ez a kérdés a potsdami egyezmény értelmében a négy nagyhatalom illetékességi körébe tartozik, s ebben a keretben kell megtárgyalnia azt. Egész sereg kérdés hangzott el a német problémával összefüggésben. Leonyid Zamjatyin Walter Ulbrichtnak, Heinemann bonni elnökhöz intézett levelét nagyfontosságú pozitív politikai kezdeményezésként jellemezte, amely nagyjelentőségű az európai biztonság szempontjából. Ezzel összefüggésben egy nyugatnémet tudósítónak adott válaszában utalt arra, hogy kedvező lépés lenne, ha a két Németország nagykövetet cserélne, de ez természetesen nem a Szovjeunió, hanem az NDK és az NSZK ügye. Zamjatyin elítélte a különböző nyugatnémet parlamenti bizottságok és csoportok tervezett nyugat-berlini ülésezését, hangsúlyozva, hogy ez visszatérés ahhoz a korábbi kereszténydemokrata politikához, amely felé a CDU—CSU most erőteljesen taszítja az NSZK irormányát. Nyugat-Berlin önálló politikai egység, egyik alkotó eleme az európai status quo-nak. Ami a három nyugati nagyhatalomnak anyugat-berlini helyzet megtárgyalását indítványozó memorandumát illeti, ezt az emlékiratot szovjet részről tanulmányozzák, és kellő időben válaszolnak rá, — mondotta Zamjatyin. A szovjet—kínai tárgyalásokkal kapcsolatban Zamjatyin elmondotta, hogy túlságosan korai lenne a megbeszélések eredményeiről nyilatkozni. A szovjet politika céljait Kína vonatkozásában — húzta alá — Leonyid Brezsnyevnek, a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán elhangzott beszéde vázolta fel. Szovjet részről nem hiányzik a jóakarat, reméljük, hogy a kérdések pozitív és realisztikus megközelítése érvényesül a tárgyalások folyamán. Az AP amerikai hírügynökség tudósítójának kérdésére, amelyhez meglehetősen éles formában az Új Kína hírügynökség moszkvai főtudósítója is csatlakozott. Leonyid Zamjatyin hangsúlyozta: a szovjet kormány sohasem ismerte el „két Kína” létezését és ez a hivatalos álláspont ismeretes a Kínai Népköztársaság vezetői előtt is. Az ázsiai kollektív biztonsági rendszerre vonatkozó elgondolással kapcsolatosan tett fel kérdést a Kyodo Cuszin japán hírügynökség tudósítója. Zamjatyin válaszában elmondotta, hogy a szovjet kezdeményezés, amely a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán elhangzott Brezsnyev-beszédben nyert konkrét megfogalmazást, széles körű nemzetközi visszhangot keltett, kiváltképpen az ázsiai országokban. A szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője egy kérdésre válaszolva, visszautasította Alsop amerikai szemleírónak azt az állítását, mely szerint a Szovjetunió megváltoztatta volna közel-keleti álláspontját. Egy amerikai tudósítónak a szovjet-nigériai viszonyra vonatkozó kérdésére válaszolva a külügyi szóvivő kijelentette: a Szovjetuniónak jó diplomáciai kapcsolatai vannak a nigériai törvényes kormánnyal. Végezetül Leonyid Zamjatyin válaszolt egy nem külpolitikai jellegű kérdésre: merő koholmánynak minősítette azokat a nyugati forrásból származó híreszteléseket, amelyek szerint a Szovjetunióban pénzreform végrehajtására készülnek. (MTI) Szerda, 1970. január 14. Politikai válság Olaszországban Az olaszországi események a közelmúltban több alkalommal is magukra vonták a közvélemény figyelmét. Az elmúlt négy hónapban szinte minden foglalkozási ág dolgozói hosszabb-rövidebb sztrájkot tartottak. Egy öszszesítő felmérés szerint ez idő alatt a munkabeszüntetés következtében 400 millió munkaóra esett ki. A sztrájkok január első hetében is folytatódtak. Különösen nagy jelentőségű volt a közlekedési dolgozók munkabeszüntetése. Mozgalmukat az új kollektív szerződés megkötését célzó követelés támogatására országos méretűvé sikerült szélesíteni. Egyik oldalon tehát az olasz munkásosztály aktivitásának növekedése jellemezte a helyzetet. Ezzel egyidejűleg rendkívüli módon megnövekedett a jobboldali erők tevékenysége is. Erre utalt az Espresso egyik legutóbbi számában, az a leleplező írás, amely fontos értesüléseket közölt az olaszországi újfasiszta párt különleges rohamosztagainak Korzika szigetén történt kiképzéséről. Ez a hír különös jelentőséget kap annak fényében, hogy a szélsőjobboldali körök és a görög katonai junta együttműködése már ezideig sem volt ismeretlen. Az említett cikk a szélsőjobboldali kommandók hazai partnereivel kapcsolatban is meglepő tényeket, tárt fel. Megírta, hogy „gyümölcsöző” együttműködés van bizonyos vezető olasz pénzügyi körök, a fasiszta vezetők és a rohamosztagosok között. Az Espresso a még december közepén Milanóban és Rómában elkövetett merényletekkel összefüggésben tartotta szükségesnek, hogy e kapcsolatokra felhívja a figyelmet. Az olasz monopoltőkét ugyanis aggodalommal tölti el a sztrájkmozgalmak erősödése. Ezért kapva kap azon a lehetőségen, hogy az anarchisták által elkövetett akciókért a felelősséget ,a baloldalra hárítsa. Pedig ezek az anarchofasisztáknak nevezett elemek inkább az amerikai zöldsapkásokkkal, a francia feketelábúakkal és más szélsőségesen jobboldali fegyveres terrorszervezetekkel rokonok. Vagyis a konzervatív erők, az uralmon levő kereszténydemokrata párt a jobboldali terroristák akcióinak bevezetésével igyekszik a munkásosztály sztrájkharcát visszaszorítani és letörni, eredményeit kétségessé tenni. Ugyanakkor is ez rendkívül érdekes fejlemény — a kereszténydemokrata párt baloldala, s tekintélyes ifjúsági szervezete is a politikai válság megoldása végett kapcsolatot keres a baloldallal, így a kommunista párttal is. Ez a körülmény pártpolitikai síkon is taktikázásra kényszerítette a kereszténydemokrata kormányt, amely a koalíció felbomlását követően, parlamenti többség híján képtelen ma szembenézni az olasz valósággal. Rumor kormányfő ezért melegítette fel most a korábbi koalíció újjáteremtésének gondolatát. Elképzelése szerint ugyanis annak a középbal koalíciónak a felélesztése, amelyben a kereszténydemokratáidon kívül a szocialisták, az egységes szocialisták és a köztársaságiak is, helyet kapnának, kifogná a szelet a vitorlából. Nem kétséges, hogy az olasz „négyesfogat” amely tavaly nyáron kritikus válságba sodorta az országot, most sem oldhatja meg a problémákat. Még akkor sem képzelhető el ez, ha ez semlegesítené is — mint Rumor tervezi — a kereszténydemokrata párton belüli baloldali áramlatokat. Éppen ezért az érintett pártok vezetőinek többsége sem lelkesedik Rumor javaslatáért. Ezzel magyarázható, hogy a tárgyalások még karácsony előtt elkezdődtek, s mindmáig nem fejeződtek be. Ilyen körülmények között az olasz uralkodóosztály a jobbranyitás olyan taktikájával, — amely a szélsőjobboldali terrorszervezetek tevékenységét is magábanfoglalja, — próbál úrrá lenni a helyzeten. A politikai és gazdasági csődtömeg felszámolása — ezen az úton semmiképpen sem valósítható meg. Ezt a hatalmon lévő párt balszárnya éppen úgy látja, mint a tényleges baloldal. A helyzet elemzése az Olasz Kommunista Párt napokban közzétett nyilatkozatában kapott egyértelmű megfogalmazást. Eszerint Olaszországban a politikai válság megszüntetése csupán olyan új többség kialakítása útján történhet, amely minden baloldali és demokrati kus erő együttműködésén alapul, s a társadalmi-gazdasági fejlesztés olyan politikáját valósítja meg, amely képes biztosítani a dolgozók által elért vívmányok védelmét és megvalósítja a munkások és parasztok által követelt reformokat. Ónody György Megkezdődtek a magyar-jugoszláv tárgyalások Péter János külügyminiszter kedden délelőtt hivatalában fogadta Mirko Tepavacot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét. A látogatást követően a külügyminisztériumban Péter János és Mirko Tepavac megkezdte hivatalos tanácskozásait. A tárgyalásokon részt vett Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, Jakus Jenő, a külügyminisztérium csoportfőnöke, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, Rácz Pál, a külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője, valamint Matusek Tivadar, Oláh József és dr. Randó Jenő, a külügyminisztérium főosztályvezetői és Gyenis Jenő főelőadó. Jugoszláv részről a tárgyalásokon részt vett Jaksa Petrics külügyminiszter-helyettes, Géza Tikvicki, Jugoszlávia budapesti nagykövete, Djuka Vukolics főosztályvezető, Alekszander Demajo, a külügyminiszter kabinettfőnöke, Szvetozár Sztarcsevics és Radivoje Sztakics nagykövetségi tanácsosok és Marko Milasin főelőadó. (MTI) Ulbricht nyilatkozata Berlinben kedden nyilvánosságra hozták annak az interjúnak a szövegét, amelyet Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára, az NDK államtanácsának elnöke, a Francia Kommunista Párt központi lapja, az Humanité számára adott. Walter Ulbricht nyilatkozatában hangoztatta a szocialista országok közötti együttműködés és munkamegosztás erősítésének, a szakosítás fejlesztésének fontosságát. A Német Demokratikus Köztársaság és Franciaország kapcsolatairól szólva megállapította, hogy a két ország műszaki-tudományos együttműködése viszonylag gyorsan fejlődött. „Azonban, ha a két állam között nincsenek normális diplomáciai kapcsolatok, akkor együttműködésük mindenféle jogi és más akadályba ütközik” — jelentette ki az NSZEP első titkára, majd hozzáfűzte: „Ez azt jelenti, hogy normalizálni kell a két állam közötti kapcsolatokat, ha azt akarjuk, hogy Franciaország és az NDK között az együttműködés az utóbbi évekéhez hasonló ütemben tovább fejlődjék. (MTI)