Fejér Megyei Hírlap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
Egészségügyi dolgozóink részt kérnek a fejlődésből az élet minden területén Dr.Szabó Zoltán egészségügyi miniszter Székesfehérváron Az ápolónőképző iskola énekkarának műsora vezette be pénteken délután a székesfehérvári városi tanács nagytermében megtartott, a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére rendezett jubileumi díszünnepséget, amelynek ünnepi szónoka dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt. A jubileumi díszünnepség szervezői a Fejér megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya és az Orvosegészségügyi Dolgozók Fejér megyei Bizottsága voltak, résztvevői pedig megyénk egészségügyi dolgozói, orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi középkáderek. Az elnökségben helyet foglalt többek között dr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei Tanács vb-elnöke, dr. Tilinger István, a városi tanács vb-elnöke és Boór Ferenc, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Boór Ferenc köszöntötte a díszünnepség szónokát, aki előadásának első részében méltatta a felszabadulás történelmi jelentőségét. — Ilyenkor — mondotta — érdemes és kell is számot adni a megtett útról, az elért fejlődés állomásairól. Éz az időszak a magyar orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók számára is jelentős, hiszen a szocialista társadalom feladatainak szerves része az egészségügy is. Ezután arról szólt, hogy a tanácsok megalakulása miként segítette gyakorlatban is az egészségügy fejlődését. Beszélt arról, hogy a termelőszövetkezetek megalakulásával miként változott a biztosítottak aránya. Ma például már a lakosság 97 százaléka ingyenes egészségügyi ellátásra jogosult. Részletesen szólott a korszerűségről, mely — mint a miniszter mondotta — lényeges feltétele az ellátás, a szaktevékenység hatékonyságának. A felszerelés korszerűsége emelheti, fokozhatja, illetve korlátozhatja az az egészségügyi munkát, a gyógyítást. A korszerűség kritériuma nemcsak a felszerelés, és az ellátás korszerűsége, de szorosan ehhez tartozik az orvosok, egészségügyi dolgozók képzettsége, ismeretanyaga. A miniszter beszédében részleteiben is kitért a negyedszázados fejlődés részadataira, ismertette a kórházi ágyak számának gyarapodását, a gép-, műszerellátást, amely Fejér megyében 70 százalékkal magasabb az ismert országos átlagnál. Jellemzője még a gép-, műszerellátottságnak, hogy az értékes felszerelések több mint a felét az utóbbi öt évben vásároltuk. Huszonöt év alatt 16 és fél ezer orvost, több ezer fogorvost és gyógyszerészt képeztünk, hazánkban rendszeres a továbbképzés is, s ez idő szerint 140 ezer egészségügyi dolgozó áll a gyógyítás szolgálatában. Az orvosok igen nagy százaléka ma már szakorvos, az önképzés lehetősége is sokoldalúan biztosított. A szellemi felkészültség, — mint a miniszter megállapította —, számokban szinte nem, vagy alig fejezhető ki. Azok az eredmények azonban, amelyet egészségügyünk felmutat például a gümőkór elleni küzdelem, a csecsemőhalálozás stb. terén érzékeltet valamit ebből a felkészültségből. Egészségügyi dolgozóink, orvosaink részt kérnek a társadalmi élet minden területén, a feladatokból, vöröskeresztes aktívák, tanácstagok, képviselők vannak soraikban. A miniszter elvtárs ezután kitért az egészségügy előtt álló feladatokra, a fekvőbeteg-ellátás további fejlesztésére, a megelőzésre,amelynek mint mondotta még csak a kezdő lépéseit tettük meg, igen fontosnak jelölve meg a szociálpolitikai tevékenységet, mint az egészségügy szerves részét. B. K. Losonczi Pál a MEDOSZ központi vezetőségi ülésén Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója alkalmából a szakszervezet Jókai utcai székházában pénteken a MEDOSZ központi vezetősége kibővített ülést tartott. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, dr. Romány Pál, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Gál László, a SZOT titkára. Az ülésen ott voltak a mezőgazdasági szakszervezet alapító tagjai, a MEDOSZ elődjeként működött FÉKOSZ, AFOSZ és DÉFOSZ egykori tisztségviselői. Kovács István főtitkár számolt be a mezőgazdasági szakszervezet 25 éves működéséről és ismertette a hazai mezőgazdaság negyedszázados fejlődését Az ülés után Losonczi Pál elbeszélgetett a szakszervezet veteránjaival. (MTI) Kiállítás a gyárban Tizenöt éve kémit rádiót a Videoton Tizenöt éve, 1955-ben kezdődött el az R-545 típusszámú rádiókészülék sorozatgyártása, mely egyben azt is jelentette, hogy a vállalatnál lerakták a híradástechnikai ipar alapját A fejlődés gyors ütemére jellemző, hogy már 1959-ben megkezdődött a televíziógyártás is, jelenleg pedig az iparágon belül az ország hetedik legnagyobb vállalata. Az új ipari kultúra meghonosodása Székesfehérváron jelentős, hiszen, a város arculatának kialakításában mind nagyobb szerepet játszik. Ma már úgy hozzá tartozik a Videoton-gyár városunkhoz, mint féltve őrzött műemlékeink és történelmi múltunk. A rádió gyáregység KISZ- alapszervezete a jubileumi verseny keretében megrendezte a vállalat rádiógyártásának történetét szemléltető kiállítást. Egyik érdekessége a kiállításnak az a vaskos füzet, melyben megtalálhatók az első rádiótípus műszaki dokumentációjának legfontosabb számításai és adatai. Ezt most állították ki első ízben. Az ünnepélyes megnyitón Mohai Pál, a rádió gyáregység főmérnöke történeti viszszapillantásban méltatta az első rádiókészülék „születésének” körülményeit. Kiemelte a kollektíva lelkesedését, mely záloga volt annak, hogy az első évben már 13 ezer R—545 típusú készüléket sikerült gyártani. A fejlődés gyors ütemben haladt előre, s ennek eredményeként néhány esztendő múlva már csaknem 200 ezer különböző típusú rádiókészülék hagyta el a gyárat évente. Az elmúlt 15 év alatt mintegy 55 alaptípust és 120 típusvariációt gyártottak. A kiállítás megnyitásának alkalmával azoknak a dolgozóknak, akik az első rádiókészülék gyártásától napjainkig a gyáregységben dolgoznak, finomművű emlékplakettet adományoztak. Letsch Béla VJ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!"^ Bjér megyei !!■ JjMMk XXVI. évfolyam, 74. *• Ára: 80 fillér A TARTALOMBÓL: Bicske nagyközség távlatairól Három év munkáját értékelték Jövő heti rádió- és tv-műsor Az MSZMP móri járási vb ülése Pénteken ülést tartott az MSZMP móri járási Végrehajtó Bizottsága. A vb elsőként a Fejér megyei Hírlap terjesztéséről hallgatott meg jelentést és határozatot hozott a példányszám fejlesztésére és megszilárdítására. Ezután a járás termelőszövetkezetei 1969. évi zárszámadásának tapasztalatait tárgyalta meg a végrehajtó bizottság, majd az április 4-i ünnepségek programját fogadta el Partizánok köszöntése Tegnap, Székesfehérváron szeretettel és megbecsüléssel köszöntötték a megyénkben élő partizánokat. Az MSZMP Fejér megyei Bizottsága székházának klubjában Kersály Ferenc, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte a fővárosi, a borsodi és a Nógrád vidéki partizánharcok részeseit, akik gyakran életük kockáztatásával tettek bizonyságot a munkásosztály és a haza ügyéhez való hűségükről, áldozatkészségükről. Az egykori partizánok között Gyenge Károly, a megyei pártbizottság titkára, Kiss János őrnagy, dr. Kovács Sándor alezredes, Molnár Vilmos alezredes, Tolnai Kálmán alezredes, Kiss János, Papp Zsigmond, Kiss József Zoltán, Molnár József, Nagy Lajos, valamint Gedei Sándor, Ijjas Lajos és Varga László nyugdíjasok találkozhattak az ünnepi esemény alkalmával Vágó Ernő ezredessel, a Partizán Szövetség titkárával. Az egykori harcok megyénkben élő hőseinek, a felszabadulási jubileumi emlékérmeket Kersák Ferenc nyújtotta át. — sz. p. —* Egy lépéssel ismét előbbre bővítik a szolgáltató tevékenységet NYERESÉGRÉSZESEDÉS : 27,3 NAP — Vizsgáljuk meg, hogy a mi szövetkezetünk mit tett le 1969-ben a népgazdaság asztalára — mondta Tibor János elnök, a székesfehérvári Víz- és Fűtésszerelő Ktsz 1969. évi mérlegzáró közgyűlésén, amit pénteken délután tartottak Székesfehérváron, az István teremben. — S vajon léptünk-e előre? A közgyűlésen mindenki megállapíthatta: — Igen. Minden munkatevékenység egyik alapvető tényezője a megfelelő munkakörülmény és feltétel biztosítása. A szövetkezet évekkel korábban többé-kevésbé kedvezőtlen adottságok mellett, számos kisebb telephelyen folytatta tevékenységét Ez fékezőleg hatott a munka hatékonyságának és minőségének növelésére, annak üzemszerű öszszehangolására, s nem utolsó sorban gátja volt a technológiai folyamatok korszerűsítésének is. Az elmúlt év ezen a területen igen jelentős változást eredményezett. Elkészült Székesfehérváron a Széchenyi utcai szolgáltató ház és központi telephely, a Szeder utcai részleg, s bővítették a Móri úti telephelyet is. A szövetkezet igen jelentős összeget áldozott és áldoz a beruházásokra, a korszerű, központosított telephelyek kialakítására. Ennek értéke az elmúlt évben meghaladta a 11,5 millió forintot. Ebből 5,7 millió forintot a KIOSZ Kölcsönös Támogatási Alapból, s fennmaradó részt, kölcsönből biztosították. A beruházások magas értéke bizonyos mértékig gazdasági nehézséget okozott a szövetkezetnek. De mint a beszámoló nem tükröződött, a szövetkezet vezetősége és tagsága bízik abban, hogy nem volt hiábavaló a fejlesztési alap, a kölcsönigénylések törlesztése miatti nyolcéves lekötése. Ugyanis az új beruházások részleges belépése a szövetkezet dolgozóinak szociális problémáit is részben megoldotta. Jobbak lettek a munkakörülmények, egészségesebbek a munkahelyek, s mindez a folyamatban lévő beruházások belépésével (a Móri úti részleg további bővítésével, a gumijavító üzem kiépítésével) még teljesebbé válik. A szövetkezet 1969. évi termelési célkitűzése 39 millió forint volt, amit 0,7 millióval túlteljesítettek, s ami arányosan megoszlik az ipari szolgáltató és az építőipari tevékenység, mint a szövetkezet tevékenységi körét jellemző, két profil között örvendetes tény, hogy a szolgáltató tevékenységen belül, az 1968. évi 15 százalékról 20 százalékra emelkedett a lakossági ipari javítás aránya. Az elért eredmények mellett mind az elnöki, mind az ellenőrző bizottság beszámolója számos hibát tárt fel. Az üzem- és munkaszervezés és a munkafegyelem színvonala nem kielégítő. A lakossági szolgáltatás területén végzett tevékenység során kisebbnagyobb minőségi hiányosság észlelhető, stb. Mindezek csökentése, megszüntetése nagy feladatot ró az elkövetkező időszakban a szövetkezet kollektívájára. Annál is inkább, mert idei tervelőirányzatuk kialakítása során bátran vállaltak, mintegy 5,5 millió forint termelési értékkel növelni kívánják az 1969. évihez mérten az idei célkitűzéseiket. A közgyűlés kedves eseménye három nyugdíjas dolgozó búcsúztatása, megajándékozása volt. A közgyűlés befejeztével kiosztották a nyereségrészesedést, ami átlagosan 27,3 napnak felelt meg. Mint ahogy a vezetők mondták, ez legyen ösztönző a jövő feladatainak maradéktalanabb teljesítésében, a hiányosságok kiküszöbölésében, hogy egy év múltán újból kimondhassa a kollektíva: ismét előre léptünk. T. P. ] Az egykori kékfestő üzem utódjának, a Pamuttextil Művek székesfehérvári gyárának nevét a világ sok országában ismerik — sőt elismerik. Termékeik keresettek mind a tőkés országokban, mind a szocialista államokban. Képünkön: hatalmas gőzhengerek szárítják az ízléses ágyneműanyagot. (Fotó: Kabáczfi) Indulnak a hajók A Balatonon — a terv szerint — szombaton indítják az első hajójáratot Húsvétkor már két hajó- és egy kompjáratot vehetnek igénybe a magyar tenger tavaszi vendégei. Az első járatot a Siófok — Balatonfüred — Tihany, valamint a Fonyód— Badacsony vonalakon indítják. Megkezdi rendszeres járatait a Tihany—Szántód között a komphajó is. Az átkelőforgalomra számítva húsvétkor megnyitják a tihanyi rév önkiszolgáló éttermét Rendesek az évfordulón Szovjet veteránok érkeztek hazánkba A budapesti majd a dunántúli felszabadító harcokban sokszor kitüntette magát az I. N. Russzijanov tábornok vezette első szovjet gépesített gárda-hadosztály. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására a felszabadító harcok 32 résztvevője hazánkba érkezett. A szovjet veteránküldöttség vezetője, A. N. Szolncev parancsnoki beosztásban harcolt Tagja a delegációnak A. M. Kulnyev, felderítő gárdaőrmester, a Szovjetunió hőse, aki a fasiszták által robbantásra előkészített legutolsó bécsi Dunahíd megmentéséért kapta magas kitüntetését. A vendégek között van A. Popov őrnagy, aki mint zászlóaljparancsnok harcolt Baracskától Fehérvárig és Balatonfüredig, Zsámbéktól Dunaújvárosig, az akkori Dunapentelléig vívott csatákban. M. Gicsenko őrnagy, a hadosztály tüzérségét vezette és a legnehezebb körülmények között is biztosította a harcoló csapatok fedezetét. Ezekben a harcokban esett el — sok más társával együtt — E. Ljasenko zászlóaljparancsnok is, akinek özvegye a veteránküldöttség tagjaként keresi fel férje sírját. A Fejér megyei pártbizottság és tanács meghívásának eleget téve Budapestre érkezett I. Cemin sebész is, áld annak idején a harcoló egységek sebesültjeinek ellátásán kívül a polgári lakosság egészségügyi ellátását is segítette.