Fejér Megyei Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-15 / 12. szám
AztM fülét A Minisztertanács illése Elfogadták a Velencei-tavi fejlesztési programot A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Dr .Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes beszámolt Miloslav Hruskoviccsal, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság csehszlovák tagozatának elnökével, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárával folytatott tárgyalásokról. A kormány a beszámolót tudomásul vette. Az igazságügyminiszternek és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a tanácsokról szóló törvényjavaslatot, és úgy döntött, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megvitatta az igazságügymiiniszter előterjesztését az 1971—1974. közötti időszak jogalkotási feladatairól. A program első részében az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését szolgáló jogszabályok szerepelnek, a második rész a gazdasági építés terén szükséges jogalkotási feladatokról szól, a harmadik részben pedig a lakosság életkörülményeinek javításával, a közművelődéssel és az egészségvédelemmel kapcsolatos jogszabály megalkotására, illetve fejlesztésére vonatkozó tervek találhatók. A kormány a távlati jogalkotási programot jóváhagyta, s intézkedett, hogy a jogszabályelőkészítő munkát annak alapján végezzék. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére a kormány elfogadta a Velencei-tavi fejlesztési programot, amelyet az 1969-ben jóváhagyott regionális rendezési terv alapján dolgoztak ki. A program alapvető célkitűzése a gazdaságossági követelményeknek megfelelő és műszakilag megalapozott javaslat kidolgozása a tájegység negyedik ötéves tervidőszakban történő komplex fejlesztésére. A fejlesztés kiterjed az üdülőterület kommunális és egyéb ellátottságának, kulturális szintjének emelésére, a természeti és táji értékek védelmére. A mintegy 100 000 vendég üdültetésének biztosítása érdekében szabályozzák a tó vízszintjét, a partot fürdésre alkalmassá teszik, parkosítják a környéket, bővítik a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatot. (A Velencei-tó fejlesztési programját lapunk 2. oldalán ismertetjük.) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt és vállalatai tevékenységéről. A jelentés szerint ez év január elsején a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt szervezetét úgy korszerűsítették, hogy vállalatai révén alkalmasabb legyen az alkatrészhiány és a nem megfelelő mezőgazdasági gépellátás megoldására. A tröszt segíti a komplex állattartó telepek gépesítését, a termelő üzemek műszaki-anyagi ellátását. A gép- és alkatrészgyártás javításához még további intézkedések szükségesek. A kormány a jelentést tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány jóváhagyta a dunai hajózásra vonatkozó magyar—osztrák megállapodás módosítását. A két kormány képviselői kedvezően rendezték a hajósok beutazását, valamint a hajós útlevél felhasználásának egyéb módjait. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ICSHírbro XXVII. évfolyam, 12. sz. ^HI HHE Egymilliárd forint raktárfejlesztésre A belkereskedelem egyik legnagyobb gondja a raktárhiány. Jelenleg 2,98 millió négyzetméter — 8,4 millió légköbméter — kereskedelmi raktárteret tartanak nyilván. Ez azonban korántsem elegendő, már csak azért sem, mert a raktárak többsége régi, elavult, nem rendeltetésének megfelelően készült, s korszerűsítésükre nincs lehetőség. A nagykereskedelmi raktárhálózat bővítésére a negyedik ötéves tervidőszakban a jelenlegi lehetőségek szerint egy-egy egész egytized milliárd forint áll rendelkezésre. A kiskereskedelmi vállalatok 28 ezer, a nagykereskedelmi vállalatok 160 ezer négyzetméterrel bővítik raktárhálózatukat. A belkereskedelmi minisztérium a következő időszakban Budapesten, Szegeden és Győrött támogatja korszerű, hatékony technológiát alkalmazó raktárak építését. A program szerint Szegeden és Győrött 25 000—25 000, Budapesten 35 000 négyzetméteres raktárbázist alakít ki az élelmiszervegyi, valamint a ruházati és a vegyes iparcikk nagykereskedelem. Saját erőforrásból ugyancsak nagyobb raktárak építését tervezi több körzeti központban — Miskolcon, Kecskeméten, Székesfehérváron, Veszprémben és Kaposváron — az élelmiszeres vegyi szakma Budapesten, Debrecenben, Pécsen, s ugyancsak Veszprémben és Kaposváron ,a vegyes iparcikk nagykereskedelem. Havonta mintegy 4000 elektromos gépet javítanak a GEI.KA szerviz székesfehérvári telephelyén. Képünkön: „beteg" táskarádió Farkas Ferenc műszerész asztalán. Az Agrokomplex csehszlovákiai programja Másfél-kétmillió runer a kölcsönös szállítás értéke Mint ismeretes, a Komplex Külkereskedelmi Vállalatnál Kiss István vezérigazgató, Josef Spate, a Csehszlovák Transakta Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója és az Agárdi Állami Gazdaság irányításával működő Agrokomplex képviseletében Váncsa Jenő igazgató, valamint Imrch Farsky, a Zlate Klasy meliorációs társulás igazgatója sertéstenyésztőtelepek kooperációs gyártására és szállítására írt alá megállapodást január 12-én, kedden, Budapesten. Agárd és Pozsony Az iparszerű sertéshústermelés nagyüzemi, agárdi gyakorlatának ma már nemcsak hazai eredményeit és sikereit tartjuk számon, hanem azt is, hogy erőteljesen megnövekedett az érdeklődés a korszerű technológia iránt Európa mezőgazdaságában. A múlt évben minisztériumi és kormányszintű kezdeményezésre a KGST tagországok képviseletei is megtekintették az üzemet és tájékozódtak az Agrokomplex munkájáról. Elismeréssel és együttműködésre kész elhatározással különböző javaslatok és ajánlatok érkeztek Agárdra, míg most legelőbb a csehszlovákokkal szövetkeztek együttműködésre. A megállapodás részleteiről tegnap Váncsa Jenő tájékoztattalapunk munkatársát. Elmondotta, hogy Eugen Németh, a Szlovák Szocialista Köztársaság földművelési és élelmezésügyi miniszterhelyettese már két évvel ezelőtt megismerkedett az Agrokomplex tevékenységével. Tavaly pontosan negyedmillió rubel értékű üzletet realizáltak, ami 56—60 millió forintnak felel meg. A gazdasági kapcsolatok szlovák— magyar viszonyának azonban a közös együttműködés megteremtése látszott elfogadhatóbbnak. Az Agrokomplexrendszerben gyártott épület-, tartás-, tenyésztés-, és hizlalástechnológia nagyobb mennyiségű gyártásához eddig jelentős importra is szükség volt, különös tekintettel az épületszerkezeti anyagokra, valamint a hazai és a szlovák mezőgazdaság által benyújtott igényekre. Évi 400 ezer hizót kibocsátó teleprendszerek megteremtése a két országban csak úgy lehetséges, ha együttműködünk. Szlovákiában viszonylag olcsón és gyorsan előállítható például a sima pala és a fenyőfűrészáru, ami feltétlen jó alapja a kooperációnak. Agárdon viszont a többi között az etető- és egyéb berendezés gyártásának alapozták meg a nagyüzemi feltételeitre szól, de három év után — számításaik szerint — Agrokomplex-ügyben megteremthető a szlovák—magyar közös vállalat. KGST -sertésprogram Addig azonban a megállapodás szerint teljesíteni kell Szlovákiának 54 millió 426 ezer forint értékű épületanyag gyártását, Agárdnak viszont ezzel szemben több mint 63,5 millió a kötelezettsége. És ha az együttműködés próbáját mindketten kiállják, a két ország feltétlen sokat tesz a KGST tagországok sertéshústermelési programjáért. (pdf) A második „lépcső" Azért, hogy Szlovákiában a megállapodásnak megfelelően kialakuljon az Agrokomplex-rendszerű sertéstenyésztő és hizlaló telepek épületelem részeinek gyártása, Agárd már most szállítja a komplett épületeket, és gondoskodik a gyártáshoz szükséges szakmai tanácsadásról is. Az ez irányú kapcsolatoknak ilyen módja elégítheti ki jelenleg az igényeket. Ez felel meg az úgynevezett „első lépcsőnek", ami 1971-ben 46 komplett épület, teljes technológiai berendezés létrehozását jelenti Szlovákiának. Amint Váncsa Jenő mondotta: a szerződés, amit kedden aláírtak, öt év Puja Frigyes és az általa vezetett magyar jószolgálati küldöttség szerdán este kétnapos látogatásra Libanon fővárosába, Bejrútba érkezett. A magyar külügyminiszter-helyettes a látogatás során megbeszéléseket folytat libanoni hivatalos személyiségekkel a két ország gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak erősítéséről. Magyarcsehszlovák együttműködés Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke és Miloslav Hruskovic, a bizottság csehszlovák tagozatának elnöke, a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára csütörtökön a Parlament gobelintermében aláírta az együttműködési vegyes bizottság VIII. ülésszakának jegyzőkönyvét. A bizottság áttekintette az előző ülésszak óta végzett munkát, s megállapította, hogy a két ország együttműködése dinamikusan fejlődik. Gyors ütemben nő az árucsereforgalom, emelkedett a kooperáción és szakosításon alapuló áruforgalom, szorosabbá vált a műszaki-tudományos együttműködés és kibontakoznak az együttműködés egyéb, új formái is. A vegyesbizottság az 1971 — 75. évi tervek kétoldalú egyeztetésének eredményeire és az ehhez kapcsolódó hosszúlejáratú áruforgalmi egyezmény előkészületeire fordította a fő figyelmet. Részletesen foglalkozott az ipari kooperáció és a szakosítás eddigi eredményeivel, ezek továbbfejlesztésének feladataival. A vegyesbizottság megvizsgált számos olyan módszert, amelyek segítségével a leghatékonyabban valósíthatják meg majd a KGST tagországai által kidolgozandó szocialista gazdasági integrációs programot a két ország gazdasági együttműködésében. A csehszlovák kormányküldöttség csütörtök délután elutazott hazánkból. (MTI) Közérdekű témákat vizsgál a NEB részben helyi kezdeményezésnek, — számot tarthatnak a lakosság érdeklődésére éppen közérdekű jellegüknél fogva. Februárban például — országos vizsgálat indul — ennek részese megyénk is a sertés- és baromfihús termelésének, forgalmazásának — és ezen keresztül a lakosság ellátásának helyzetéről. Célja a vizsgálatnak az is, hogy a negyedik ötéves tervben előirányzott célkitűzések végrehajtásához tiszta helyzetképet nyújtani arról, hogyan alakul a sertés- és baromfitermékek feldolgozása, forgalmazása, mennyiben elégítette ki az igényeket, milyen lehetőségek nyílnak a feszültség enyhítésére, megszüntetésére. Márciusban tűzi napirendre a Fejér megyei NEB — szintén országos kezdeményezésre — a tőkés importból származó egyes anyagok beszerzésének és feldolgozásának hatékonyságát elemző vizsgálatot, áprilisban pedig a felső- és középfokú diákszociális intézményekben a kollégiumi és ösztöndíjrendszert vizsgálja. Két helyi jelentőségű vizsgálatot is munkatervbe iktattak. Egyik, a hogyan tesz eleget az építőipar a beruházások garanciális kötelezettségeinek, milyen a munka minősége, s az átadás során felvett hiány-jegyzőkönyvben megjelölt pótmunkákat elvégezték-e? Még 1967-ben vizsgálták a személyszállítás helyzetét és ennek ismeretében a fejlesztés lehetőségét. A júniusi utóvizsgálat célja, hogy megállapítsák, milyen intézkedéseket tettek az illetékesek a tanulók és munkások szállítása ügyében az eltelt idő alatt. Milyen vizsgálatokat tűzött napirendre a NEB 1971. első félévben ? A témák — amelyek, országos — és kisebb Is egy tiszta legigen a víz Székesfehérváron a hármashídi vízmű tíz szűrőtartályát 18 óránként tisztítják. Mossák a szűrőréteget, hogy a város megfelelő minőségű ivóvizet kapjon. A képen: Molnár Ferenc gépész