Fejér Megyei Hírlap, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
- 5 _ Rádióműsor Kossuth Rádió 8.20: Népi zene. 9.00: Pl. Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál, gyermekeknek. 9.39: Giacomo Lauri Volpi énekel. 10.05: Idő és valóság (befejező rész, ism.) 10.30: Olasz muzsika. 11.19: Utazás a Balaton körül. 12.30: Melorisoikoktél. 13.57: Csendes Don. XV. rész. (Ism.) 16.10: Zengjen dalunk. 16.40: Kecskés Sándor klarinétozik és tárogatózik, kisegyüttes kísérettel. 16.05: Fellegi Ádám zongorázik. 16.29: Gondolatok filmekről. 16.44: Könnyűzene Patachich Iván szerzeményeiből. 17.35: Az Expressegyüttes felvételeiből. 17.35: T. Választó. 18.00: Operacsillagok — operaslágerek. 18.20: Albert István népi zenekara játszik. 18.48: A Költészet Hete. 19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. Közben: Kb.: 20.05: Láttuk, hallottuk. Kb. 29.25: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21 Bányászérdekek — társadó i. érdek. Kb. 21.45: A dzsessz kedvelőinek. 22.25: Magnósok, figyelem! (Ism.) .23.10: Útrahívás. Charles Baudlaire műveiből, születésének 150. évfordulójára. 23.49: Schubert műveiből. 0.10: Gyöngy Pál operettjeiből. Petőfi Rádió 11.05: Magyar előadóművészek felvételeiből. 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) 9.00: Daljátékokból. 9.40: Váci pillanatfelvételek. 12.00: Könnyűzenei híradó. (Ism.) 12.32: Polkák. 12.40: Nevetni — nem kívánatosan. A titkos ügynök. 13.03: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 13.20: Éneklő világ. 14.00: Ifjúsági randevú kettőtől— hatig . . . 18.10: Olvasóterem. 18.30: Századunk kórusműveiből. 18.53: Közvetítés a kaposvári Csiky Gergely Színházból: Handabasa, avagy a fátyol titkai. Zenés komédia két részben. (Ism.) Közben kb.: 20.25: Új könyvek (Ism.) 20.28: A színházi közvetítés folytatása. 21.21: A Költészet Hete. 21.31: Kovács Józsefné népdalokat énekel, Balogh Elemér cimbalmozik. 21.50: Max.Weber: Állam, politika, tudomány. 22.00: Tavaszi parádé. 22.25: Beethoven kamarazenéjéből. 23.15: Nóták. URH 18.10: Hanglemezparádé. 18.36: Suchon: örvény, Opera hat képben. 20.57: 2000 felé. Az ifjúsági rádió folyóirata. 21.32: Új lemezeinkből. Televízióműsor Budapest Osztrák tv I. 10.00.: Szünidei matiné. 17.30: Hírek. 17.40: Bukarest szökőkútjai. Román kisfiúm. 17.55: Tízen Túliak Társasága. 18.45: Vajúdó falvak. Riport film. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Minden kilométerkőnél. Bolgár filmsorozat. I. rész. Az uszály. 21.00: Töltsön egy félórát kedvenceimmel. III. rész. 21.40: Variációk. Fiatal művészek műsora. 21.06: Tanácskozik az SZKP XXIV. kongresszusa. A tv-híradó különkiadása. 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislavai tv 14.55: Hírek....00: Férfi kézilabda akadémiai VB. 16.15: Úszóverseny. 17.00: Vállalati gazdálkodás és irányítás. 17.45: 1971-ben élünk. 18.40: Öt perc önmagunknak. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Ma döntünk a holnapról. 20.00: Kockázat. Lengyel tv-sorozat. 7. rész. 21.00: Népballadák. 21.56: Egészségügyi tanácsok. 21.55: Tv-híradó. 22.16: A jégkorongozás hírei. 18.36: Tv-ablak. 18.30: Jó éjszakát gyerekek. 18.35: Sportmozaik. 19.25: Az ORF ma este. 19.30: Tv-híradó. 20.05: Sporthírek. 20.15: Bach: János passió. 22.25: Tv-híradó. Osztrák tv II. 1. 30: Iskola tv. 19.00: Kontakt. 10.30: Tv-híradó. 20.05: Sporthírek. 20.15: Sebasztian Kneipp. Film. 22.06: Sportmozaik. 22.26: Osztrák képek. 22.40: Tv-híradó. Jugoszláv tv 16.45: Magyar nyelvű tv-krónika. 17.00: Tv-tanácsadó szülőknek (Ism.) 17.40: A kék sirály csapata. 18.30: György napja Turopolyon. 19.00: Enciklopédia: építészet. 19.20: Egy egész élet egy év alatt. 20.35: Fényszórók. 21.35: Törhetetlenek. Filmsorozat. 22.45: Antwerpen: a kosárlabda kupabajnokság döntője. A Köztársaság moziban Sárika drágám Elragadó bájú, pergő ritmusú képsor, fiatalok sajátos zamatú szűkszavúsága sodor az üres szobáig, ahol hősünk rádöbben: az élete is üressé vált. Aztán maradék vagyonán, kis autóján száguld a régóta nem látott vidéki nagynénihez, Sárikához. A rokonszeretet váratlan fellobbanásának oka — tízezer forint. Amit kölcsönként remél ifjú hősünk a szigorú öregtől. Persze részletletagadásra. A film e bevezető képsora tömör, szuggesztív erejű. A filmlátás, a filmkészítés magasiskolája. Mintha egy festő dobná vászonra kompozíciója vázlatát. Okkal dicséri a Sárika drágám rendezőjét, Sándor Pált valamelyik veszedelmes szerkesztő szellemes megjegyzésével a Népszabadság kritikusa: „Maga túl tökéletesen versel, nem lesz könnyű dolga, barátom — jegyezte meg a szerkesztő a fiatal költőnek. — Mire eszébe jut, hogy mit akart mondani, már el is készült a verse”. Nos, e dicséretben benne az elmarasztalás is. Mondván, hogy a Sándor Pál filmjeire jellemző mesterségbeli fölény, párosulva az élet színeiben csillogó, szuggesztív kamaszos lírával — könnyen mellékösvényre csalogatja a rendezőt. Nem az emberi kapcsolatok realitása vezeti végül a film hősét, hanem a kedves, kamaszos líraiság. Valóban a pénzért leruccanó fiatalember néhány olyan kalandba keveredik (fürdőkádjelenet, a volt szerető elcsábítása, váratlan flört a volt feleséggel), amit nélkülözhetett volna a téma Sándor Pál rendező a fiatalok szemüvegén át láttatja a veteránokat, az életet. Ezzel a látásmóddal az ifjúság önarcképét is felmutatta. Filmjében nem az öreg harcosoknak szándékszik „emlékművet” állítani, inkább a veteránok áldozatos-példás életét kívánta embereszményül állítani az ifjúság elé. Placid okuljanak. Sárika az az archimédeszi „fix pont”, mellyel (nem egy világot) csupán egy ifjú embert, egy nemzedéket remél kimozdítani pillanatnyi állapotából. A veterán asszony tükörkép, mely által Péter, az ifjú rendező nemcsak a „nagy öregek”, a „különös emberek” nemzedékét tanulja meg tisztelni, hanem önmaga torzképét is felismeri benne. Bár a film ifjú hőse bensőleg nagy utat tesz meg a mindent lekezelő, kamaszos fölényességtől a „harci tettek” vállalóinak tiszteletéig, az utolsó lépés azonban elmarad. A veteránok iránt ébredt tisztelete nem csapott át a magasabb erkölcsi értékrend — a kommunista morál — vállalásába. Ennek ellenére a fiatal hős belső erkölcsi fejlődésének logikája arra mutat: eljuthat Péter egy emberileg tisztább magatartás vállalásáig. A filmben sok szép jelenetet látunk. Közülük különösen kiemelkedik az emléktáblaavatás, ahol a Sárikát alakító Patkós Irma remekelt, visszafogott játékstílusában nagy erőt sűrített. Kern András (Péter szerepében) igazi mai fiatal volt; természetes, felszabadult, kedvesen szemtelen, szimpatikusan ironikus. A Sárika drágám című film élményt nyújt a nézőknek. Tartalmas mondanivalója tanulságos a fiatalok számára, amiről talán egy-egy klubfoglalkozáson érdemes volna közösen elmélkedniük. A film végén elhangzó kérdésre: „És te mit csinálsz, Péter?” — talán megadhatnák azt a feleletet, amit Péter akkor elhallgatott. Balogh Ödön HÍRLAP Három érdekesoc Jobb mint az aszpirin Amerikai tudósok olyan szert állítottak elő, amelynek szerkezete az aszpirinéhoz hasonló, de — mint az előzetes klinikai vizsgálatok mutatták — az aszpirinnál 4—5-szörte hatékonyabb, a hatása hosszabb ideig tart és ugyanakkor a gyomrot nem veszi annyira igénybe. A flufeniszal elnevezésű új gyógyszer forgalmazása azonban egyelőre még késik, előbb különböző vizsgálatokat végeznek, minthogy e szer toxicitása nagyobb az aszpirinénál. Atomtűzoltó Atomenergia segítségével oltották el nemrég a Szovjetunióban a közép-ázsiai Buhara közelében levő földgáz-lelőhelyen történt gázkitörést. A hatalmas fáklyaként égő földgáz 80 kilométeres körzetben is látható volt. Minthogy a hagyományos oltási módszerek nem vezettek eredményhez, földalatti atomrobbantást hajtottak végre, amely azonnal megszüntette a tüzet és több millió köbméter értékes üzemanyagot megmentett. A műszerek a felszínen semmiféle radioaktivitást nem mutattak ki. Az oltási művelet leírását megküldték a Nemzetközi Atomenergia Bizottságának Bécsbe. Számítógépek a közlekedésben Mintegy 250 ezer kérdést programoztak be „kérdés-felelet” rendszer keretében a moszkvai repülőtársaság központjában működő számítógépbe.. Sziréna rendszer néven ismert M—3000-es számítógépről van szó, amely az Aeroflot járatain a helyfoglalások nyilvántartását és a jegykiadást könnyíti meg. A számítógép 1100 repülőjárat helyett tartja nyilván, 30 napra előre. A rendszer keretében összeköttetést tartanak az Aeroflot valamennyi célállomásával és az információk az Aeroflot Moszkvában és más városokban működő irodáihoz futnak be. Telefon útján a válasz három másodpercen belül befut, egy repülőjegy kinyomtatása 2,5 másodpercig tart A Panama-csatorna igazgatósága megbízta a computer Sciences Corporation amerikai céget, dolgozza ki a csatornán áthaladó hajók automatikus vezérlésének tervét. A fél évszázaddal ezelőtt épített 82 kilométer hosszú víziút az Atlanti-óceánt köti össze a Karibtengeren keresztül a Csendesóceánnal és a világ legfontosabb közlekedési útvonalainak egyike. A Panama-csatornán évente több ezer hajó halad át. A hajók számítógépes automata vezérlése egyrészt növeli a csatornán áthaladó hajók számát, másrészt biztonságosabbá teszi a navigációt. I hirlapi Főszerkesztő: BENKO KAROLT Kiadja: a Fejér megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SOGORKA BÉLA Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 1ő- Telefonok; Titkárság, panaszfelvétel: 15-84 Ipargazdasági rovat: 21-69 Belpolitikai rovat: 15-83 és 85-91 Mezőgazdasági rovat, sport és foto: 25-90 Szerkesztők: 25-32 Kiadóhivatal: Székesfehérvár. Március 15. és Velinszky László utca sarok. Telefon: 25-21 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet: díj egy hóra 20 forint Index: 25 056 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár Csütörtök, 1971. április 8. A szovjet űrkutatás sikerei Az űrkutatás csaknem minden egyéb emberi tevékenységnél jobban megköveteli a tervszerűséget: a gépgyártók, vegyészek, elektronikai szakemberek és még sok más iparág dolgozóinak egybehangolt tevékenységére van szükség az űrrepülés megvalósításához. Ha az ötvenes évek űrrepüléseit felderítésnek tekintjük, a hatvanas évek első fele a tapasztalatgyűjtésé és a gyakorlati eredményeké. 1957—60-as években 9, az 1961—65-ös években 135, és az 1966—70-es években 340 szovjet űrhajót, szputnyikot automatikus űrállomást lőttek fel. A kutatás négy iránya A lényeg nem a fellövések számának növekedése, hanem a fejlődés minőségi jellege. Az előző ötéves terv időszakában a kutatást négy irányban: a Föld és a földkörüli térség, a Hold és a bolygók tanulmányozása, a gyakorlati feladatok végrehajtó műholdak és az embert szállító űrhajók kialakításának kérdésében végezték. A Kozmosz-család A tudományos kutatást végző műholdak minőségi változása — a hatvanas évek második felében — abban jelentkezett, hogy a Föld és a földkörüli térség tanulmányozása komplex jelleget öltött. Számuk is megháromszorozódott. Ezeknek a szputnyikoknak a többsége a közös Kozmosz nevet viselte. Különbözőképpen osztályozhatjuk őket, könnyű és nehéz, rövid ideig és évekig repülő, visszatérő és a Föld légkörében megsemmisülő, földkörüli pályán keringő, vagy egy pontra stabilizált — látszólag egy helyben álló — szputnyikok voltak közöttük. A típust mindenkor a feladat határozta meg. (Az állatokkal fedélzetén repülő szputnyik visszatért, a sugárzási öveket kutató műhold visszahozását a Földre semmi sem indokolja.) A kozmikus nyíl A Kozmosz típusú műholdakat sorozatban gyártották, az utóbbi öt évben átlagosan minden héten felbocsátottak egyet. A nagy széria indokolttá tette a kozmoszok szabványosítását és alkatrészeinek „csereszabatosságát”, bár egyedi darabok is készültek, mint az aerodinamikai stabilizátorral ellátott „kozmikus nyíl”. A Kozmoszokon kívül felbocsátották a világűrben keringő legnehezebb automatikus űrállomásokat, a tudományos kutatást végző Protonokat. A szocialista országok tudományos együttműködése szempontjából is jelentős Interkozmoszok — idáig négy ilyen szputnyik volt — komoly eredményeket értek el a földkörüli térség felderítésében. A Hold felderítése A Hold felderítésére folytatott tevékenység az alkalmazott eszközök tekintetében két szakaszra osztható. Az előző ötéves terv során két „holdév” volt. 1966-ban két, lényegileg azonos berendezés hajtotta végre a sima leszállást a Holdon, illetve Vált a Hold szputnyikjává. 1970-ben kozmikus berendezés hozott a holdtalajból mintát és megjelent az első önjáró kutató berendezés a Hold felszínén. Ez utóbbiak szintén azonos típusú berepülések, csak a hasznos terhelésük különböző. A szovjet kozmonautika jelenlegi irányzata, hogy a holdkutatást automatikus eszközökkel és ne az űrhajósok közvetlen részvételével végezze. A S'*r*n platírállomás Elvileg is újat hozott az 1968—70-es években a Holdat megkerülő és a Földre viszszatérő Szonda típusú űrállomások megjelenése. Ezek előtt még nagy jövő áll. A bolygókutatás területén az utóbbi öt évben a szovjet tudósok a fő figyelmet a Vénusznak szentelték. Közvetlen méréseket végeztek a bolygó légkörében. A Vénusz automatikus űrállomások egyre mélyebben hatoltak a légkörbe és végül a Vénusz 7 a bolygó felszínéről küldött rádióüzenetet. Meteorológiai műholdak Az űrkutatás fejlődésének gyakorlati eredménye leginkább a népgazdasági jelentőségű feladatok megoldását végző szputnyikok fellövésével mutatkozott meg. Az egyes kísérleti műholdakat a gyakorlati munkát végző — a Meteor időjárásjelző és az Orbita hírközlési — műholdrendszerek váltották fel. A szovjet meteorológiai műholdak szervesen kapcsolódnak a világot behálózó időjárásjelző szolgálathoz. Az Orbita rendszer kialakításához az 1966—70-es években 15 Molnyija—I. típusú hírközlési műholdat bocsátottak fel és több tucat földi állomást létesítettek. A Ssrosn3F-űk|?!? !ó!c Az utóbbi öt évben fontos lépések történtek a huzamosabb ideig remjlő űrhajók kialakítása terén. Lenesről -lépésre a legbonyolooltabb kérdéseket is megoldották A huzamos repülésre a továbbfejlesztett Szojuz űrhajókat használták fel. Az utolsó típusok manőverezési képességgel rendelkeztek, megközelítették egymást, összekapcsolták őket, lehetővé tették, hogy az űrhajósok huzamos ideig tartózkodjanak földkörüli pályán, és aerodinamikai tulajdonságaik segítségével a pontosan meghatározott körzetben érjenek Földet. Ezeknek az űrhajóknak a legénységi kabinon kívül meglehetősen nagy orbitális helyisége is volt, ahol a kutatásokat, kísérleteket és megfigyeléseket végezhették. Kötelék pepsil és, összekapcsolás A Szojuz—3 a manőverezést egy másik objektum megközelítésének módszerét dolgozta ki. A Szojuz—4 és Szojuz—5 repülése során két űrhajó összekapcsolására, ezzel egy orbitális űrállomás kialakítására került sor. Ez egyben az űrhajósok mentésének megoldását is jelentette, amikor helyet cserélt a legénység. A Szojuz—6, Szojuz—7 és Szojuz—8 kötelékrepülése az egységes manőverezés módozatait dolgozta ki és próba alá vetette a parancsnoki mérőműszer berendezést. Végül a Szojuz— 9 a világűrben való huzamos tartózkodás kérdéseit tanulmányozta. A kutatás tehát több irányban folyik, de egy pontban, a világűrben huzamos ideig tartózkodó orbitális űrállomások létesítésének kérdésében összpontosul. (BUDAPRESS—APN) A Szojuz hordozórakétája a rajt előtt. Vitorláshajó betonból A Lengyel Vitorlásszövetség oktatóközpontjában dolgozó Jan Lojko vitorláshajó-kapitány egy nyílttengeri jachtot épített a hálóbetonból. A hajótest hossza 13 m, szélessége 2,5 méter, magassága a felépítménnyel együtt 2 méter. Súlya kb. 3 tonna, azaz ugyanannyi, mint egy hasonló nagyságú, fából épült jachté. A tervező választása nem véletlenül esett a betonra, mint alapanyagra. A beton hajótest nem igényel karbantartást, s építési költsége hihetetlenül alacsony. A jacht szerkezete nagy kezdeti stabilitást biztosít, s lehetővé teszi a sekély vizeken történő hajózást is. Lojko kapitány az idén saját jachtján vesz részt a balti-tengeri regattán.