Fejér Megyei Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
Megkezdődött a jugoszláv önigazgatók kongresszusa Kocsis Tamás, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Szarajevóban, Bosznia- Hercegovina fővárosában, szerda délután megnyílt Jugoszlávia idei legnagyobb szabásúra tervezett belpolitikai eseménye, az önigazgatók II. kongresszusa. Hasonló rendezvényre — az I. kongresszusra — utoljára 14 évvel ezelőtt került sor Jugoszláviában. A kongresszus hármas feladata: a szocialista érát és 20 éves sajátos jugoszláv útjának felmérése, a mai politikai és gazdasági helyzet értékelése, s az önigazgatás jövőbeni fejlődése, aminek jugoszláv részről fontos elméleti jelentőséget tulajdonítanak. A kongresszus megkezdésekor azonban elsősorban a jelenlegi helyzet, a JKSZ elnökségének múlt héten megtartott brioni ülése, s az ott hozott határozatok kapták a legnagyobb hangsúlyt. Az. állásfoglalások kivétel nélkül aláhúzzák a „Titoirányvonal” támogatásának fontosságát. Az önigazgatók kongresszusa — a brioni határozatok szellemében — külön határozatban foglal állást a jugoszláv alkotmányreformról és az össznépi védelemről. A kongresszus ezen kívül még 25 határozati javaslatról dönt, s elvi határozatot hoz az „önigazgatók kódexe” című okmányról, amelynek részleteiben a kongresszusi előkészületek idején nem sikerült teljes mértékben megegyezni. Június 27-ét, az „önigazgatás napját” ünneppé nyilvánítják Jugoszláviában. A kongresszust mintegy 4000 vendég és küldött — közte külföldi megfigyelők (más szocialista országok megfigyelői mellett jelen van a magyar szakszervezetek két képviselője is) — előtt Dusán Petrovics, a jugoszláv szakszervezetek elnöke nyitotta meg. Az első plenáris ülésen Titóval az élen jelen volt Jugoszlávia politikai életének szinte minden vezető személyisége. A kongresszus — plenáris üléseken és bizottságokban — Edvard Kardeljnek, a JKSZ végrehajtó irodája tagjának főreferátumát vitatja meg. A kongresszus első napján beszédet mondott Tito elnök. Kairóban folytatódtak Rogers és az egyiptomi vezetők tárgyalásai Az egyiptomi látogatáson tartózkodó Rogers amerikai külügyminiszter szerdán délelőtt folytatta megbeszéléseit Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszterrel. Az eszmecsere folyamán, mint az amerikai küldöttséghez közelálló körökből ismeretessé vált, az egyiptomi vezetők ismertetik az EAK részletes elképzeléseit az átfogó közel-keleti rendezésre, s ennek részeként a Szuezi csatorna megnyitására vonatkozóan. Rogers csaknem három órát tanácskozott egyiptomi kollégájával, ezután mi nőhettem a kormány épületébe hajtattak, ahol Rogers találkozott Mahmud Favzi miniszterelnökkel. A találkozón egyiptomi részből jelen volt Mahmud Riad, külügyminiszter, Hasszán el-Ziajjat ENSZ-fődelegátus, Asfar Ghorbal, az egyiptomi érdekképviselet vezetője Washingtonban, Abdel Magad államminiszter és Mohamed Riad, a külügyminisztérium kabinetfőnöke. A két külügyminiszter délelőtti tanácskozásán Rogers kifejtette az Egyesült Államok véleményét a közelkeleti válságról, valamint a rendezés problémáiról. Amerikai források szerint a külügyminiszter nem hozott magával közel-keleti útjára semmilyen új amerikai tervet, bár bizonyos elképzeléseiket felvetett az egyiptomi és az izraeli nézőpont közötti nagy eltérés csökkentésére. Dr. Asraf Ghorbal, az EAK washingtoni érdekképviselője a beiruti Al-Amsar című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Egyiptom jelenleg nem látja szükségét a Kairó és Washington közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének, vagy akár az erről szóló tárgyalásoknak, így ez a téma a Rogersszel folytatott megbeszéléseken sem merül fel. Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter (balról), El Zajjat egyiptomi ENSZ-fődelegátus (középen) és William Rogers (jobb oldali) amerikai külügyminiszter. (F. m. Hírlap — Telefoto) A leghosszabb SALT-ülés A hadászati fegyverzetek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások (SALT) szerdai ülése három és fél óra hosszat tartott. Ez hosszabb volt, mint eddig bármelyik SALT- munkaülés. A tárgyalássorozat megkezdése óta egyébként ez volt a 67. ülés, a tárgyalások bécsi szakaszának március 15-én történt megkezdése óta pedig a 12. Nicolae Ceausescu fogadta Kezel Györgyöt és Komócsin Zoltánt Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára szerdán fogadta a baráti látogatáson a Romániában tartózkodó Aczél Györgyöt és Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság titkárait. A találkozón részt vett: Manea Manescu és Paul Niculescu-Mizil, a Román KP Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Vasiile Vlad, az RKP KB póttagja, a KB külügyi osztályának vezetője, valamint Perjési László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete. A megbeszéléseik során elégedetten állapították meg a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság baráti kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésének pozitív fejlődését. Egyúttal kifejezésre juttatták, hogy kölcsönösen óhajtják a magyar—román együttműködés további fejlesztését és változatossá tételét valamennyi területen, a kapcsolatok és a tapasztalatcsere bővítését a két párt, a magyar és a román állami intézmények és társadalmi szervezetek között. Ez megfelel a magyar és a román nép érdekeinek, s a szocialista országok a kommunista és munkáspártok egységének erősítését, a népek közötti béke ügyét szolgálja. A magyar pártvezetők szerdán visszaérkeztek Budapestre. HÍRLAP A pingpong-barátkozás után Pekingi támadás a „két Kína“ politikája ellen Baracs Dénes, az MTI pekingi tudósítója jelenti: A Zsenmiin Zsipao és az Új Kína hírügynökség a kínai vezetés véleményét tolmácsolva kedden felháborodottan kommentálta azt az amerikai kísérletet, hogy a Kína részét alkotó Tajvan feletti szuverenitás kérdésének végleges tisztázottságát kétségbevonva — „jogi alapot” teremtsenek a washingtoni kormány „tót Kína” politikájához. A kínai pártlap kommentátora Bray amerikai külügyi szóvivő április 26-i ilyen értelmű nyilatkozattait friss bizonyítéknak nevezi arra vonatkozólag, hogy „az amerikai kormány ellenséges magatartást tanúsít a kínai néppel szemben." Pekingi megfigyelőik különösen jelentősnek tartják az Ú. Kína hírügynökség megállapítását, amely szerint Bray nyilatkozatának fényében „szemfényvesztésnek” bizonyult Washingtonnak elsősorban az amerikai asztalitenisz-csapat Kínában tett látogatása óta hirdetett törekvés arra, hogy „normális kapcsolatokért” építsen ki Kínával. Az egész kínai sajtó által átvett tudósítás először tájékoztatja a kínai közvéleményt arról, hogy az asztalitenisz-csapat látogatásával kapcsolatban a Nixon-kormányzat „különböző gesztusokat tett, „mintha javítani akarná kapcsolatait Kínával”, és hozzáfűzi: ,,a Nixonkormányzat valójában csak politikai telkére kívánt szert tenni”, hogy csökkentse „elszigeteltségét”. Az Új Kína tudósítása, amely a kínai—amerikai kapcsolatok közvetlen szférájában hosszú ideje a legkeményebb hangot alkalmazza, több hónap óta ismét hangsúlyozza, hogy vissza kell vonni az amerikai csapatokat Tajvaniból és a tajvani szorosból, és meg kell szüntetni az amerikai beavatkozást Kína belügyeibe. A Nixon-kormányzattal szembeni heves polémia pekingi megfigyelőkszerint nem jelenti azt, hogy az amerikai aszatailitedsezők látogatásával kezdődött kínai— amerikai kontaktus megszakad, mivel a kínaiak felfogása szerint „a népek közötti" javasolataik akkor is bővülhetnek, ha kormányközi viszony hűvös vagy éppen ellenséges. Werner Marx, a CDU—CSU parlamenti frakciója külügyi bizottságának elnöke a Quick című magazin legutóbbi számában közölt nyilatkozatában állást foglalt amellett, hogy Bonn és Peking kölcsönösen állítson fel külkereskedelmi kirendeltséget. Amennyiben Peking később kifejezésre juttatja azt a kívánságát, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítsen az NSZK-val. ..nyugatnémet érdek lenne erre a lépésre pozitív választ adni” — hangsúlyozta Marx. Szovjet-francia külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában megkezdődtek Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Maurice Schumann francia külügyiminiszter tárgyalásai. Andrej Gromiko szerdán villásreggelit adott Maurice Schumann tiszteletére. A villásreggieln Gromiko kijelentette: „A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Franciaországhoz fűződő baráti kapcsolatának fejlesztésének. Ez az álláspont teljes határozottsággal hangsúlyt kapott az SZKP s nemrégiben véget ért kongresszusán”. ..A Szovjetunió és Franciaország előtt nyitva állnak a nemzetközi feszültség enyhülését és a békét szolgáló együttműködés széles távlatai, bár különböző a "két ország társadalmi rendje, ideológiája és a harmadik országokhoz fűződőkapcsolata. Kiinduló pontnak tekintjük — mondotta Gromiko —, hogy a Szovjetuniónak és Franciaországnak — e két nagy európai és világhatalomnak, a Biztonsági Tanács állandó tagjának, a háború utáni európai berendezkedés alapját képező szövetségi egyezmények résztvevőinek — együttes erőfeszítései jelentős súlyt képviselnek a nemzetközi problémák megoldásában.” Csütörtök, 1971. május 6. Tanácskozik a szakszervezetek XXII. kongresszusa dennapos munkában az eddiginél jobban figyelembe kell venni: minden intézkedés, tegye azt társadalmi, állami, gazdasági, vagy mozgalmi vezető, valamilyen vonatkozásban mind politikai hatást vált ki. El kell érni, hogy minden intézkedés felvilágosító, magyarázó szóval párosuljon. Ebédszünet után Gál László, a SZOT titkára volt az első felszólaló. Az életszínvonal-politiika fontos részét képező szociálpolitika főbb kérdéseit foglalta össze. Elmondotta: a gazdasági irányítás tökéletesítése, a vállalatok nagyobb önállósága lehetővé tette, hogy a társadalmi pénzbeli juttatások üzemi és központi forrásokból származó összege 1970-ben 45 százalékkal haladja meg az 1965. évit. A többi között így folytatta: " Tudjuk, hogy a múlt éveik intézkedései, kedvező hatásaik ellenére is, csak enyhítették, de nem szüntették meg a nyugdíjasok gondjait. A tervidőszakban olyan fejlesztést tartunk szükségesnek, amely tovább csökkenti a nyugdíjak közötti aránytalanságot, illetve az ellátások szintbeli különbségét. Sorra kerül tehát a régebben megállapított nyugdíjak további differenciált emelése, a saját jogú és hozzátartozói ellátás legkisebb összegének rendezése. Tapasztalható az a helytelen gyakorlat, hogy válogatás nélkül nyugdíjba küldenek szellemi és fizikai erejük teljében lévő munkaképes embereket, akik továbbra is szeretnének és tudnának is dolgozni. Ugyanakkor — másutt, vagy ugyanott — a munkaviszony megszűnése után azonnal visszahívják, alkalmazzák a nyugdíjazottakat. Szükségesnek tartjuk olyan rendszernek a bevezetését, amely anyagilag érdekeltté teszi , a munkára képes, gazdag tapasztalatokkal rendelkező embereket, hogy a korhatár elérése után ne menjenek azonnal nyugdíjba. Felszólalt Méhes Lajos, a Vas-Fém- és Villamosenergia Ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Bér- és jövedelempolitikai kérdésekről szólva elmondotta: a dolgozók gyakran teszik szóvá, hogy egyes ktsz-ekben, mezőgazdasági melléküzemekben és általában a kisebb üzemekben gyorsabban nőnek a személyi jövedelmek, mint a szocialista nagyiparban. E nem kívánatos jelenségek gyökere, valahol a nyereségképződés eltérő feltételeiben van. Ezért a vasasok kongresszusa is ajánlotta a SZOT-nak és a kormánynak a kérdés alapos vizsgálatát és a nem kívánatos tendenciák visszaszorítását. Pavel Stefan, a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának titkára elmondotta, hogy az utóbbi években egész sor intézkedést tettek a gazdasági és társadalmi életben a vezetés és a tervezés korszerűsítésére, a szocialista demokrácia kibontakoztatására. Tóth Anna, a Székesfehérvári 1-es számú Postahivatal dolgozója a nők, s ezen belül természetesen a postásnők helyzetével, gondjaival foglalkozott. A kongresszus csütörtökön reggel a vitával folytatja munkáját. A kongresszuson résztvevő szocialista brigádvezetők — meghívottak és küldöttek — szerdán délután közvetlen baráti megbeszélésre, fogadásra kaptak meghívást a SZOT elnökségétől. Az Építők székházának üvegtermében megrendezett fogadáson Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára köszöntötte a szocialista brigádmozgalom kongresszusi képviselőit A szocialista brigádtagok, a brigádvezetők a munkáskollektívák legöntudatosabb dolgozói. Ezért három fontos probléma megoldásához: a túlzott beruházási igények, a tisztességtelen nyereségszerzés és a munkaerő-gondokat növelő helytelen műszaki fejlesztési törekvések megszüntetéséhez kérte a szocialista brigádvezetők támogatását. Bejelentette azt is, hogy valószínűleg ez év végén vagy a jövő év elején megrendezik a szocialista brigádvezetők országos tanácskozását. A szakszervezeti kongresszus küldöttei és vendégei szerdán este az Operaház díszelőadásán vettek részt, ahol Hacsaturján Spartacus című balettjét mutatták be. A díszelőadás közönségét Lukács Miklós, az Operaház igazgatója köszöntötte. (MTI) Szerda reggel 9 órakor a SZOT és a számvizsgáló bizottság írásos és szóbeli beszámolói, továbbá a határozati javaslat és az alapszabály módosítására előterjesztett tervezet fölötti vitával folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongreszszusa. Az elnökségben helyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A vitában elsőként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy a gazdaságirányítási rendszer három esztendővel ezelőtt bevezetett reformja helyes politikai és gazdasági intézkedésnek bizonyult, jó tapasztalatokat hozott. Az előrehaladás egyik legfontosabb feltétele a munka termelékenységének növelése. Annál is inkább, mert a munkaerő, nevezetesen a létszámhiány terén nem várható a gondok végleges megszűnése. A létszámproblémákon is sokat segíthet — s ezt a szakszervezetek tapasztalatai is igazolták — a munkahelyek korszerűsítése, a jobb munkaszervezés. Ezúttal is hangsúlyozni szeretném — mondta a szónok —, hogy a munkások, a dolgozók tervszerű, folyamatos munkavégzésének személyi, anyagi feltételeit a gazdaárfi vezetők kötelesek lesz Foglalkozott Nemeslaki Tivadar a vállalatok önállóságának és fejesöscéésének számottevő növekedésével, majd egy visszatérő problémát elemzett, nevezetesen azt hogy a népgazdaság szempontjából legjelentősebb termelő ágazatokban az átlagosnál alacsonyabb a nyereség, következésként a részesdési alap növekedése is. A szakszervezetek véleménye szerint feltétlenül szükség van olyan intézkedésekre — az illetékes állami szervek rászólni — amelyek mérséklik, feloldják az ilyen feszültségeket. A gazdaságirányító szerveknek kell gondoskodniuk arról hoggy a helyes arányok kialakuljanak. Nem hagyhattuk szó nélkül, hom a vállalati önállócécrnt és felelőssócsot helyenként félreértelmezik, és nem pofás,zen tisztessócsos jövedelmek megszerzésére is felhasználjak. Az ilyen nyeresesszerzési módszerekkel — amelyek ellentétesek a párt és az állam gazdagámvilifikásával — sem a szakszervezetek sem a dolgozók nem értenek érvet. ■poiC70Iala Ptkára rámutatott: a bérek a m egválozhatásak nagyobb ütemű növelésére csakis a +b ronzra-+rtel nafívabb nemzeti jövedelem-emelkedés esetén van lehetőség. Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára a következő évekre szóló program — a szocializmus magasabb fokon történő építése — kapcsán utalt arra, hogy nemcsak politikai és gazdasági tennivalóink vannak, cél az egész társadalom tudatának továbbfejlesztése is. Vinizlay Gyula, a SZOT titkaira felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szakszervezetei egyik legfontosabb feladata: a dolgozók politikai közgondolkozásának fejlesztése. A politizálás, a magyarázó szó, a szakszervezeti munka éltető eleme. A min