Fejér Megyei Hírlap, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-10 / 135. szám
Beiktatták Jonas elnököt Szerdán az osztrák törvényhozás két házának együttes ülésén ünnepélyesen beiktatta hivatalába az április 25-én újra megválasztott köztársasági elnököt, Franz Jónást. Az ünnepélyes beiktatáson ott voltak a kormány tagjai, élükön Kreisky kancellárral. Megjelentek továbbá a diplomáciai testület képviselői, köztük Kurtán Sándor, bécsi magyar nagykövet. Franz Jonas a beiktatás alkalmából beszédet mondott. Belpolitikai kérdések mellett foglalkozott Ausztria külpolitikai szerepével. Hangsúlyozta, hogy az országnak az államszerződés óta a semlegesség az alapelve, amelyhez az osztrák nép támogatását adja és adja. Továbbra is célunk a semlegesség és a biztonság erősítése Európában. Ceausescu Morgóba érkezett A Ceausescu vezette román párt- és kormányküldöttség kedden befejezte pekingi tárgyalásait. A kínai látogatás idején a román vezetők megbeszéléseket folytattak Csou En-laj miniszterelnökkel és más kínai vezetőkkel. A küldöttséget fogadta Mao Cetung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke. A Ceausescu vezette román párt- és kormányküldöttség a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának és a KNDK kormányának meghívására szerdán hivatalos látogatásra megérkezett Phenjanba. A repülőtéren a román küldöttséget Kim Ir Szen miniszterelnök, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára és más hivatalos személyek fogadták. HÍRLAP „Kozmikus“ jelentéseink a Szaljutról Egészségügyi kísérletek különleges Orrukéban Mint a TASZSZ tudósítója a szovjet űrhajózási irányító központból jelentette, szerdán, magyar idő szerint 8.06 órakor, a programnak megfelelően másodszor is módosították a Szaljut orbitális állomás pályáját. A három űrhajós harmadik munkanapja szerdán, magyar idő szerint 13.00 órakor befejeződött. A harmadik munkanapon kísérleteket végeztek és előkészítették az állomást a további munkához. Reggeli után az űrhajósok megkezdték a kitűzött program elvégzését. Gondoskodtak arról, hogy a Szojuz—11 űrhajó berendezései továbbra is biztonságosan működjenek. Az űrhajó fedélzeti berendezseinek további ellenőrzését ezután telemetrikus információk alapján végzik majd. Az űrhajósok több egészségügyi és biológia kísérletet hajtottak végre. Ahhhhoz, hogy az űrhajózás során fizikailag jó állapotban maradjanak, segítséget nyújt a különleges űrruha, amelynek viselője úgy érzi, mintha csontváza és izomrendszere a földi körülményeknek megfelelő megterhelés alatt volna. Az űrhajósok jelentették, hogy az űrruha alkalmas a munkához és nem okoz kellemetlen érzéseket. A munkanap során az orbitális állomás fülkéiben rendszeresen ellenőrizték a levegő gázösszetételét, megvizsgálták az állomás fő berendezéseit, a tudományos készülékeket és a műszereket. Méréseket kezdtek a kozmikus térségben tapasztalható sugárzások szintjének meteoritokkal való találkozás lehetőségeinek meghatározására. A szerdai kísérletek alkalmával kipróbáltak egy nagy hajlásszögű vezérlő eszközt, amely új műszer a Nap és a bolygók irányában való pontos betájoláshoz. A már említett pályamódosítás eredményeként a Szaljut új pályájának jellemzői a következők: legnagyobb eltávolodása a Föld felületétől 282 kilométer, legkisebb eltávolodása 259 kilométer. Föld körüli keringési idő 89,7 perc, a pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 31,6 fok. A Szoljut tudományos állomás szerdán magyar idő szerint 13.68 órakor befejezte a 38. fordulatot a Föld körül. Telemetrikus úton szerzett értesülések és az űrhajósok jelentése szerint a tudományos állomás fülkéiben a viszonyok normálisak. Az állomás fedélzeti rendszerei jó állapotban vannak. Az irányító központ szakemberei megjegyezték, hogy a Szaljut űrhajósai nagy igyekezettel, pontosan és nagy önbizalommal végzik munkájukat. Közérzetük kitűnő. A Szaljut tudományos állomás folytatja repülését. »»* A TASZSZ tudományos hírmagyarázója megállapítja, hogy az április 19-én felbocsátott Szaljut tudományos állomás tevékenységében új szakasz kezdődött, amikor június 7-én a fedélzetére érkezett Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszláv Volkov és Viktor Pacajev, a Szaljut a világ első emberlakta orbitális állomásává vált. A Szaljut minőségileg új lépés a kozmosz további meghódításának útján. Az a tény, hogy a neve „tudományos állomás” azt jelenti, hogy ellátták tudományos és műszaki kísérletek, vizsgálatok elvégzéséhez szükséges felszerelésekkel. Felszerelték továbbá olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi, hogy szállító űrhajók kapcsolódjanak hozzá.. Ilyen szállító űrhajókon embereket — tudósokat, mérnököket — és különböző szállítmányokat lehet eljuttatni a tudományos állomásra. Az űrhajósok ugyanezeken az űrhajókon térnek majd vissza a Földre. Április 23-tól 25-ig fontos kísérletre került sor: Föld körüli pályára juttatták a Szojuz–10 űrhajót, amelynek fedélzetén Vlagyimir Satalov, Alekszej Jeliszejev és Nyikolaj Rukavisnyikov helyezkedett el. Az űrhajó szorosan megközelítette a Szaljut tudományos állomást és hozzákapcsolódott. Az űrhajó személyzete értékes adatokat szerzett a közelítő és összekapcsoló berendezés működéséről. Ennek során kipróbáltak egy új összekapcsoló berendezést. A Szaljut tudományos állomásról több mint egy hónapon át érkeztek az adatok az állomás különféle berendezéseinek működéséről. Az eredmények azt tanúsították, hogy minden berendezés megbízhatóan működik. A TASZSZ tudományos szemleírója befejezésül hangsúlyozza, hogy a kozmoszban való „bevetés” előtt minden berendezést, készüléket a Földön gondosan kipróbálnak, a lehetőség szerint utánozva a kozmikus feltételeket. A végleges kipróbálás azonban csak az űrrepülés során történik meg. A Szaljut tudományos állomás útja ebben az értelemben kísérleti jellegű, mert az állomáson sok olyan új műszert helyeztek el, amelyek eddig nem szerepeltek űrrepülésen. Koszigin a moszkvai Frunze-kerület küldöttje Moszkva Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, szerdán Moszkva Frunze kerületében találkozott választóival, akik őt jelölték az Oroszországi Föderáció Legfelső Tanácsába küldöttként. A választások — mint már jelentettük — június 13-án lesznek országszerte. Az új szovjet ötéves terv szociális programjáról szólva a szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy e program számos összefüggő feladat következetes megvalósítását irányozza elő. „Mindenekelőtt a lakosság reáljövedelmének növeléséről van szó, amely egyrészt a munkások és alkalmazottak munkabérének és a kolhozparasztok jövedelmének emelése és a társadalmi fogyasztási alapok növelése útján megy végbe, másrészt a közszükségleti cikkek termelésének, a lakosság közellátása lényeges megjavításának révén valósulnak meg” — mondotta Koszigin, majd rámutatott, hogy egészségvédelemre, népművelésre, lakásépítésre, a munka- és életviszonyok javítására, a dolgozók kulturális és műszaki színvonalának emelésére, a népgazdasági szakemberek szakmai tudásának tökéletesítésére még sohasem fordítottak akkora összegeket, mint az új ötéves terv időszakában. Ugyancsak lényegesen emelik a nyugdíjakra és a sokgyermekes családok segélyezésére fordított összegeket. „A nép életszínvonala fellendítésének egyedüli alapja az ország gazdasági erejének szakadatlan növelése ... «Az iparágaknak a tudomány és a technika legújabb eredményeinek bevezetése útján történő korszerűsítése a kilencedik ötéves terv központi kérdése — mutatott rá Koszigin. — Minden lehetőségünk megvan, hogy a népgazdaság minden ágazatában meggyorsítsuk a műszaki fejlesztést. Külpolitikai kérdéseket érintve, a szovjet kormányfő egyebek között kijelentette: pártunk és államunk változatlanul egyik legfontosabb feladatának, tekinti a béke megőrzését és megszilárdítását. Politikánk azonban soha sem jelentette a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkező kedvező változások passzív kivárását. Politikánkmindenkor a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott aktív harc politikája volt. „Mi természetesen nem vagyunk ellene a gondos előkészítésnek és a kérdések tanulmányozásának. De meg kell különböztetni, hogy előkészítésről van-e szó, vagy az előkészítés ürügye alatt a békeszerető javaslatok meghiúsításáról” — mutatott rá Koszigin, majd leszögezte: „A béke és a haladás erői olyan mértékben megnövekedtek, hogy képesek megoldani olyan feladatot is, mint az új világháború elhárítása.” A szovjet—amerikai kapcsolatok kérdését érintve, Koszigin kijelentette, hogy e kapcsolatok helyzete távolról sem nevezhető kielégítőnek. Mi — mondotta — elvben lehetségesnek és kívánatosnak tartjuk, hogy javuljanak a kapcsolataink az Egyesült Államokkal, csakúgy, mint más államokkal. Ugyanakkor nem lehet elválasztani kétoldalú kapcsolatainkat és az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszív politikájától az Indokínában elkövetett barbárságtól, más népek semmibe vevésétől, törvényes jogaik és érdekeik durva lábbal tiprásától. A szovjet— amerikai kapcsolatokra feltétlen negatív hatást gyakorolnak az olyan amerikai akciók, mint az izraeli expanzió tényleges támogatása a Közel-Keleten, az európai feszültség enyhülésének megakadályozása. (TASZSZ) Szadat a szuezi fronton Anvar Szadat egyiptomi elnök kétnapos körutat tett a szuezi fronton állomásozó egységeknél. Ez alkalommal két ízben is fontos beszédet mondott. Mindenekelőtt tagadta, hogy eredeti követeléseihez képest Egyiptom bármi engedményre volna hajlandó a Szuezi-csatorna megnyitása érdekében. Az alternatíva: háború vagy béke — mondotta. Egyiptomot nem is annyira Izrael, mint inkább az Egyesült Államok álláspontja érérdekli — folytatta Szadat. — „1967 decemberében az Egyesült Államok okmányt juttatott el hozzánk, amelyben elismerte, hogy Egyiptom és Izrael határa (az egykori) Palesztina nemzetközileg megvont határa. Nemrégiben megkérdeztem Rogers-t, vajon továbbra is ez-e a fölfogásuk? Azt válaszolta, hogy igen... Az elnök így folytatta: „Továbbra is várom, hogy Amerika kifejtse nézeteit. Ha támogatja területeink megszállását, úgy fogom tekinteni, mint Izrael partnerét, de ha más nézetei vannak, akkor hadd halljuk őket”. Szadat ezután megismételte a Szuezi-csatorna megnyitásával kapcsolatos egyiptomi feltételeket, amelyek — mint mondotta — nem képezhetik alku tárgyát. E feltételeket megkapta Washington is. Minden részleges megállapodásnak magában kell foglalnia az egyiptomi csapatok átkelését a víziút keleti partjára. Ha ez megtörtént, hathónapos tűzszünet lép életbe. „Nem vagyok hajlandó elfogadni meghatározatlan időre szóló tűzszünetet, amíg egyetlen izraeli katona is tartózkodik földünkön”. Ha hat hónap leforgása alatt (Jarring közvetítésével) nincs rendezés és ha a teljes kiürítés nem történik meg, akkor az egyiptomi haderőnek joga van arra, hogy földjét felszabadítsa. „Egy százaléknyi remény van a békés megoldásra” — mondotta hallgatóságának Szadat. „Ez az, amiért még nem adtam ki a (tűz) parancsot”. Egyebekben pedig — tette hozzá — Egyiptom inkább kész egymillió katonáját föláldozni, mintsem földjéből bármennyit is odaadni. Anvar Szadat (jobb oldalt) a frontvonalon egy egyiptomi őrmester beszámolóját hallgatja (Telefoto — F. m. Hírlap) Csütörtök, 1971. június 10. Újabb politikai gyilkosságok készülőek ? A Chilei EP éberségre hív fel Edmundo Pérez Zujovic volt chilei kereszténydemokrata párti belügyminiszter meggyilkolása országszerte felháborodást és megdöbbenést keltett. Santiago tartományban kihirdették a rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. Salvador Allende chilei köztársasági elnök kedd esti rádió- és tv-beszédében „Chile, a kormány és a nép ellen elkövetett bűntettnek” nevezte a volt minister meggyilkolását A gyilkosság célja az volt — hangoztatta az elnök — hogy zűrzavart idézzenek elő az országban, s megakadályozzák a népet abban, hogy haladjon a demokrácia útján. A chilei rendőrség a tettesek nyomára bukkant, s az egyik gyilkos személyazonosságát sikerült megállapítania. A feltételezett gyilkos Ronald Rivera Calderón 24 éves foglalkozás nélküli, büntetett előéletű fiatalember. Személyazonosságát több télből, így a terroristák által a gyilkosság elkövetésekor használt lopott gépkocsin talált ujjlenyomatokból állapították meg. Zujovic gyilkosai további gyilkosságokkal fenyegetőznek. Juan San Miguel, a Chilei Kereszténydemokrata Párt titkára szerint ismeretlen személyek kedden, alig néhány perccel a volt belülügyminiszter meggyilkolása után telefonáltak a párt központjába és azzal fenyegetőztek, hogy „elteszik láb alól” Juan de Diós Carmona kereszténydemokrata párti szenátort, a Frei-kormány volt hadügyminiszterét. Bejelentették azt is, hogy Narciso Irureta szenátornak, a kereszténydemokrata párt elnökének neve „szintén a kivégzendők "listáján szerepel”. A Chilei Kommunist Párt Központi Politikai Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben élesen elítélte Edmundo Pérez Zujovic volt belügyminiszter meggyilkolását. „Zujovic meggyilkolása politikai bűncselekmény, amelyet Chile ellenségei követtek el — hangsúlyozza a nyilatkozat a gyilkosság dr. Salvador Allende kormánya ellen irányul.” A Chilei EP fokozott éberségre szólította fel az ország népét a reakciós elemek üzelmeivel szemben. A kormány és a nép ellen Az idei év elején, amikor szerkesztőségünk körkérdést intézett a külpolitikai újságírókhoz a várható eseményekre vonatkozóan, e sorok írója arról írt, hogy mi várható Chilében. Jelezte, hogy továbbra is számítani kell kormányellenes összeesküvésekre, merényletekre és más ellenséges cselekedetekre. A „jóslat” — sajnos — bevált, mert a hírügynökségek kedden jelentették, hogy Edmundo Pérez Zujovic volt belügyminiszter, kereszténydemokrata politikus merénylet áldozata lett. Olvasóink bizonyára tudják, hogy Chilében most a baloldali pártok koalíciója van hatalmon, és a kereszténydemokraták ellenzékbe vonultak. Ezért jogos a kérdés, hogy egy ellenzéki politikus meggyilkolása irányulhat-e a kormány ellen. Erre egyértelműen és határozottan igennel válaszolhatunk. A bűnös merénylet szervezői — akik valószínűleg nem azonosak a gyilkosság elkövetőivel — nyilvánvalóan arra számítottak, hogy a kereszténydemokrata politikus halálát a baloldalra, a Népi Egység kormányára kenhetik. A kormány és a kereszténydemokrata ellenzék között nem a legszívélyesebb a viszony egy idő óta. Politikai nézeteltérések vannak, ami egyébként természetes, hiszen az Allende elnök vezetmi várható Chilében. Jelezte, szocialista társadalom megteremtésén munkálkodik. A kormánynak az utóbbi időben sok nehézségen kellett úrrá lennie, és úrrá is lett rajtuk. Csak a leglényegesebbet, a rézbányák államosítását említjük ezzel kapcsolatban. A kereszténydemokraták ugyan megszavazták az alkotmánymódosító törvényjavaslatot, de vannak Chilében olyan jobboldali körök, amelyeknek érdekeivel ellenkezik minden ilyenfajta intézkedés. A" kommentár írásakor " még nem tudjuk, hogy kik voltak a gyilkos merénylet elkövetői — csak egy gyanúsítottnak a neve ismert —, de egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy a felbújtók azok az Amerika-barát, szocialistaellenes erők, amelyek minden módon megpróbálják lejáratni a kormány tekintélyét és megdönteni hatalmát. A terrorakció kieszelői arra számítottak, hogy a gyilkosság általános felháborodást kelt — ez így is lett —, és a népharag a kormány ellen fordul. Bizonyára úgy gondolták, hogy egy ellenzéki politikus haláláért a kormány felelős. Ám nagy adag politikai naivitás — vagy éppen rosszhiszeműség — kell ahhoz a föltételezéshez, hogy a kommunistákból, szocialistákból és baloldali katolikusokból, meg más haladó csoportok képviselőiből álló kormány emberélet kioltásával próbálja a maga oldalára állítani — vagy esetleg elhallgattatni — az ellenzéket. Allende elnök joggal állapította meg, hogy a merénylet „Chile, a nép és a kormány ellen elkövetett bűntett”, amelynek célja a zavarkeltés volt. A hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy az ismeretlen tettesek más kereszténydemokraták meggyilkolását is tervbe vették. Ez ugyancsak arra mutat, hogy igazi céljuk nem a Chilei Kereszténydemokrata Párt megfélemlítése, hanem a kormány lehetetlenné tevése. Ha ugyanis valamelyik mostani minisztert vagy baloldali pártvezetőt ölték volna meg, akkor még a legtájékozatlanabb embernek sem juthat eszébe a feltételezés, hogy a bűntettet a baloldal földbujtására követik el a bérgyilkosok. Mindez nem zárja ki rs annak lehetőségét, hogy a kormányellenes propaganda a szélsőbaloldalinak minősített MIR-re, a gerillaharcot szükségesnek tartó ultraforradalmár csoportra próbálja terelni a gyanút. A latin-amerikai valóság nagyon bonyolult, néha egyenesen áttekinthetetlen. Mégsem föltételezhetjük, hogy a MIR harcosai politikai gyilkosságra vállalkoznának. Annál valószínűbb, hogy a gyilkosság elkövetői és pártfogóik a jobboldalhoz tartoznak és kapcsolatban állnak valamelyik külföldi hatalommal. Ne feledjük: Argentínában és Brazíliában olyan katonák és polgári személyek vannak hatalmon, akik semmit sem gyűlölnek jobban, mint a szocializmust. És az Egyesült Államokban is szép számmal vannak olyan jobboldali politikusok, üzletemberek és más befolyásos személyek, akik nemcsak politikai okokból, hanem személyes érdekeltségeik miatt is szeretnék visszafordítani Chile baloldali átalakulásának éppen csak elkezdődött folyamatát. Todero Frigyes