Fejér Megyei Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

Hogyan follódik a nehézipar? A nekonfarena fa elüti Ipar születik Pusztaszabolcson Beszélgetés Vészi Endrével Gondoljunk a félre K­ellemes nyárutó hangulatát teremti még körénk az ok­tóberi napfény. A földeken szántanak, vetnek, az építők még nyári öltözékben szerel­nek, vakolnak, alapoznak, s az üzemek udvarterein­­is könnyű öltözékben dolgoznak az anyagmozgatók, az úgyneve­zett „udvari munkások". A tél azonban közeledik, s mert az iparban ma már nincs egyetlen olyan ágazat sem, ami mormota módra kényszer­pihenőre vonulva, a téliesítés szinte minden területet érint. Különösen a szabadban vég­zett munkára, ezek közül is el­sősorban az építőiparra vonat­kozóan igaz az a tétel, hogy az előkészítés hatékonyságától függ a téli munkavégzés ered­ményessége. Építőipari feladat pedig lesz az idei télen is. A tervezések­ből kitűnik, hogy a negyedik és az első negyedévre alig marad kevesebb feladat, mint a tava­szi-nyári évnegyedekre. S mert terv szerint is sok munkát kell elvégezni a téli hónapokban már most halaszthatatlanul időszerű e munka tárgyi fel­tételeinek a megteremtése. Az építőiparban jónéhány évvel ezelőtt a téliesítés a fű­tőanyagok felhalmozásából, az összeszerelt épületek ablakai­nak ideiglenes vagy végleges beüvegezéséből, lefedéséből, s általában az építőanyagok helyszínre való szállításából állt. Ma már e területen is megváltozott a helyzet. Sok­helyütt a végleges központi fű­tésszerelés ütemét kell meg­gyorsítani, a betongyárak, ha­barcskeverő üzemek időjárás elleni védelméről, a kész be­tont és habarcsot szállító esz­közök fagyellenállóságáról kell gondoskodni. S nem utolsó sor­ban az emberről. A védőitalok­hoz szükséges alapanyagok és eszközök beszerzéséről, a mun­kásszállítási eszközök üzembiz­tosságáról. A következő tél „minőségé­ről" sajnos nem kaphat senki megbízható előrejelzést. Évtize­dek gyakorlatából tudjuk, hogy megyénk jó néhány települését elzárhatja a hóvihar a külvilág­tól, hacsak ideiglenesen is. Jó néhány útvonalunkon keletkez­hetnek olyan hófúvások, ame­lyek leküzdéséhez a legkorsze­rűbb eszközök igénybevétele mellett is 24-48 órára van szükség. S a munkábajárók egy része a hófúvások egyik, másik része az akadályok másik ol­dalán reked. A feladatok pedig nem tűrnek halasztást. Éppen ezért kell az idei télre minden eddiginél jobban felkészülnie minden vállalatnak, gazdaság­nak, bányának. Hogy zavar nélkül képesek legyenek mű­szak után elhelyezni az ottho­naikba időlegesen hazatérni nem tudó dolgozókat. Szólásmondás hazánkban, hogy „nem babra megy a já­ték". Ma már szinte valamennyi termelőterületen — hacsak nem babtermésről van szó! — el­mondhatjuk ezt, hiszen a Vi­deotonban egy huszonnégy óra kiesés a termelésből körülbelül négy milliót, a megyei építő­iparban együttesen ugyancsak négymilliót, a Dunai Vasmű­ben megintcsak négymilliót — és azon túl milyen roppant anyagi kárt! — okozhat. Tízmilliókat ér minden mun­kanap a megyében, s mert te­lente közel 150 munkanapot kell átvészelnünk, nyugodtan mondhatjuk, hogy a jó téliesí­tés milliárdokat ér Felérnek, az országnak. E­hhez mért felelősséggel kell tehát biztosítanunk a téli munkavégzést az élet, a terme­lőmunka minden területén. K. A. FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ­ETEKI Vasárnap, 1971. október 24. XXVII. évfolyam, 251. szám * Ára: 1 Forint A Dunai Vasmű ifjúkommunistáinak küldöttértekezlete­ ­ Ezerhétszáz ifjúkommunis­ta megbízásából tegnap, szombaton nyolcvannégy kül­dött tartott értekezletet a Du­nai Vasműben, hogy a négy­éves munkát összegezve és kijelölve az elkö­vetkezendő évek feladatait megválassza a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség gyári bizottságát. A gyár munkásklubjában tartott értekezleten a küldöttek és a vendégek köszöntése után Verbó Géza a Dunai Vasmű KISZ-bizottságának titkára emelkedett szólásra. Szó­beli beszámolójában ki­egészítette a mintegy negy­ven oldal terjedelmű írásos beszámolót, amelyet a kül­döttek még az értekezlet előtt, megkaptak. A küldöttértekezlet első napirendj­éh­ez, a KISZ-bizott­­ság beszámolójához tizenhe­ten szóltak hozzá. Szót kért Főcze Lajos a KISZ Közpon­ti Bizottságának titkára, aki elmondta, hogy az ifjúkom­­munisták decemberben sorra­­kerülő kongresszusán jelen­levő ezerkétszáz kongresszusi küldöttől azt várják, hogy az újért, a korszerűért emeljen szót. Elismerőleg szólt a Du­nai Vasműben dolgozó fia­talok gazdasági, politikai munkájáról. Felszólalt Závodi Imre a Dunai Vasmű vezérigazgató­helyettese, aki nagy tapssal fogadott bejelentést tett: a Dunai Vasműben dolgozó fia­tok lakásgondjának megoldá­sához országosan is egyedül­álló módon nyújt segítséget a gyár. Az úgynevezett vál­lalati lakások esetében nem­csak a hosszúlejáratú hitelt, hanem a kezdő összeget is kölcsönzik a fiataloknak. A felszólalásokra adott vá­lasz után megkezdődött a második napirendi pont, amelynek során 33 tagú nagyüzemi bizottságot válasz­tottak a küldöttek. Az újon­nan megválasztott KTSZ-bi­­zott­ság megtartotta első ülé­sét, amelyen a Dunai Vasmű Rt­.'7'-t b azottsága titkárának ismét Verbó Gézát választot­ták. — sütő — Nyújtózkodás — különböző takarók alatt Nyújtózkodni ugyebár — szakállas igazság — csak ad­dig érdemes, ameddig a ta­karó ér. Másként megfázik az ember. Ha több takaróról van szó, akkor már érdemes számol­ni. És addig nyújtózni, ameddig optimális. Akkor is, ha egyik másik takaró idő­legesen rövidnek bizonyul. A Videoton sárbogárdi gyáregysége nagyon nagyot nyújtózott az elmúlt tizenkét hónapban. A fejlesztésre for­dítható összeg és a rendelke­zésre álló munkaerő takarója alatt akkorára nőtt, hogy er­re érdemes egy kicsit odafi­gyelni. Serbais áüós i kapu ei£,it Különösen azért, mert nem „fáz­tak” meg. A nagyarányú fejlesztést minden különö­sebb zökkenő nélkül sikerült végrehajtaniuk. Ebben persze van egy kis túlzás, de azért mégiscsak az az igazság, hogy ha a VT sárbogárdi üzemének kapuja elé állnának a jelentkezők, egészen szép sor telne ki a harminc emberből. Jelenleg ugyanis éppen harminc olyan jelentkező van, aki a gyár­egységben akar dolgozni. Még mielőtt más üzemek munkaügyisei irigykedni kezdenének gyorsan ideírom: természetesen nem szakkép­zett munkásokról van szó. A várakozók többsége olyan­lány vagy asszony, akinek ez lesz az első munkahelye, de legalábbis az iparban az első. Ez igazán nem nagy csoda, vidéken még akad bőven ilyen munkaerő. Szakembert találni, ahhoz kell igazán ügyesség. Nagy István, a gyáregység igazgatója nem lepődik meg az okoskodáson. Viszont olyasmit mond, amin én le­pődöm meg. — A tervek szerint 1972. márciusáig — köztünk szól­va lehet, hogy jóval előbb — üzembe állítunk kilencven új gépet, közte ötven forgácsoló berendezést. A gépeket két műszakban fogjuk dolgoztat­ni, tehát legkésőbb jövő márciusig 200 embert kell fölvennünk. Ez is menni fog. Bólint egyet a nyomaték kedvéért, aztán meg sem várva, hogy kimondjam a hogyant, sorolni kezdi: — Bogárdról még mindig sok ember jár el Fehérvárra vagy Dunaújvárosba dolgoz­ni. Az eljárók egy része szakember. Mi természetesen nem csábítjuk őket, maguk ítélik meg, hogy érdemes e továbbra is eljárni, ha hely­ben is megtalálják a munkát és ugyanazt a pénzt. — Mennyi ez az „ugyan­az”? — Egy lakatos szakmun­kásnál átlagosan kétezerkét­(Folytatás a 2. oldalon.) 1000 ÉV - 1000 PERC As Alba Regia raj akciója Angela Davis ... Sirály.. Elefánt őrsök tevékenyked­nek a székesfehérvári 1890 számú Schönherz Zoltán úttörőcsapat és iskola Alba Regia rajában. Ezek a szem­füles őrsök Kiss Éva, Réd­­ling Ágnes és Fogarasi Ti­bor vezetésével számos öt­lettel, tettel színesítették, tették vonzóvá a raj mun­káját. — Az újabb akciót is mi indítjuk útjára. Olvastuk a megyei lapban a Videoton gyár Clara Zetkin szocialis­ta brigádjának „1000 év 1000 perc” kezdeményezé­sét, amelyhez már a sütő­ipari vállalattól is csatla­koztak. Mi is szeretjük szü­lővárosunkat, büszkék va­gyunk az eredményekre ezért kerestük azt a formát, amivel legméltóbban ké­szülhetnénk az évforduló­ra. Kötelez bennünket az Alba Regia név is, össze­dugtuk a fejünket és így született meg a döntés: benevezünk a mozgalomba — kezdi Retz Zsolt, a raj titkára. És Kiss Éva folytatja: — Amikor Pozsonyban jártunk, akkor végig hason­lókorú diáktársaink kalau­zoltak bennünket, ők mu­tatták be lakóhelyüket, vá­rosukat, országukat. Azóta töprengtünk már sokszor, miként lehetnénk mi is jól tájékozódott idegenvezetők. S most elérkezett ennek is az ideje. Az Alba Regia raj Knei­­fel Imréné osztályfőnök ak­tív közreműködésével, se­gítségadásával megtette vál­lalását. Azt írták naplójuk­ba, hogy nagyon tetszik ne­kik az 1000 év 1000 perc mozgalom. Ezért a honis­mereti szakkör keretében behatóan megismerkednek a megyeszékhely múltjával, jelenével. De nemcsak meg­ismerkednek ezzel, hanem többen vizsgát tesznek is­mereteikből, hogy pozsonyi társaikhoz hasonlóan ide­genvezetésre vállalkozhas­sanak. — Bajban voltunk, mert úgyszólván az egész osztály a VlIIla, a raj tagjai je­lentkeztek. Végülis úgy döntöttünk, hogy Csordás Mária, Fogarasi Tibor, Szu­­na Zoltán, Túras Júlia, Nyuli Lajos, Kunos Zsolt és még néhány VIII. osztályos mellé VII osztályos pajtá­sokat is bevonunk, így vagy húszan teszünk majd ide­genvezetői vizsgát. Persze a többieknek is lesz tenniva­lójuk, mert a mozgalom so­rán rendbetesszük iskolánk környékét. Ez a szerep nagyjából a fiúkra vár, amíg a lányok kézimunká­kat készítenek, mert úttörő parlament is lesz városunk­ban és gondoskodni kell ap­ró ajándékokról is — so­rolja a feladatokat Retz Zsolt. A kereszthímzéses tarso­lyok és a jellegzetes fehér­vári városképek kézimun­kás megörökítése, az or­szágalma és a város címere már készül rajzokban is. Örömmel adunk arról is hírt, hogy a raj kezdemé­nyezését szvesen és támo­gatón fogadta a megyei ide­genforgalmi hivatal vezető­je, hasonlóan segítséget ígértek a múzeum és a TIT városi vezetői. Játékos kedvvel, úttörők­re jellemző vidámsággal, leleményes, hozzájuk méltó programmal csatlakoztak a felnőttek mozgalmához az Alba Regia raj őrsei. Meg­érdemlik a dicséretet. — n. t. — Hétfő: Magyar-finn barátsági nap Székesfehérváron Vendégeink a megérkezéskor Budapesten Hétfőn délelőtt megyénkbe érkezik a hazánkban tartóz­kodó finn békedelegáció Uuno Syrje, a Béke Világta­nács tagja, a Finn Béketanács alelnöke, a Finn Szakszerve­zetek Béketanácsának elnöke vezetésével. A küldöttség tag­jai Seppo Kanerva, a Finn Béketanács titkára, a Finn Népi Demokratikus Unió külügyi bizottságának alelnö­ke és Risto Ikaheimo, a Hel­sinki Egyetemi Diákszövetség elnöke. Finn vendégeinket a dél­előtti órákban Székesfehérvá­ron a megyei tanács épületé­ben fogadják megyénk veze­tői, s tájékoztatják őket me­gyénk életéről, fejlődéséről. A kora délutáni órákban a delegáció tagjai megtekintik a város nevezetességeit, mű­emlékeit és új lakótelepeit, majd látogatást tesznek a vá­rosi tanács vezetőinél. Délután 3 órakor béke és barátsági gyűlésre kerül sor a városi tanács nagytermé­ben. A barátsági gyűlést köve­tően a finn delegáció baráti találkozón vesz részt. Este hat órai kezdettel a városi tanács klubjában a megye­székhely Magyar—Finn Ba­ráti Köre rendez találkozót, amelyen a baráti kör titkára, Sz. Nagy Lajos tart vetített­­képes előadást nyári finnor­szági útjáról, s Fehérvár finn testvérvárosában, Kemiben tett látogatásáról. J. A. Furceva Budapesten J. A. Furceva-nak, a Szov­jetunió művelődésügyi mi­niszterének vezetésével szom­baton délelőtt szovjet kül­döttség érkezett Budapestre. A delegációt, amely részt vesz a magyar—szovjet kor­mányközi kulturális együtt­működési bizottság VIII. ülé­sén, a Ferihegyi repülőtéren Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter fogadta. Ott volt a művelődésügyi minisztérium és a külügyminisztérium szá­mos vezető munkatársa, s je­len volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete is. (MTI)

Next