Fejér Megyei Hírlap, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-01 / 283. szám
Szerda, 1971. december 1. Szlovák vendégek A nyár végén, pontosabban az ősz elején rövid néhány napos vendége volt a szlovákiai topolnyiki tsz-nek egy Fejér megyei szakemberekből álló csoport. (A látogatás nyomán beszámoló jelent meg lapunkban az említett gazdaság állattenyésztéséről.) Csütörtökön a Fejér megyeiek látják vendégül a topolnnyikiakat, a somorjai állattenyésztési felügyelőség igazgatóhelyettesével együtt. A programnak megfelelően a lajoskomáromi tsz szarvasmarha-tenyészetét, alovasberényiek korszerű sertéshizlaló telepét tanulmányozzák. Cinünk nyomán Felújítják a hantosi iskolát* A megyei tanács művelődé-ügyi osztályától a következő levelet kaptuk: „A Hírlap 1971. IX. 25-i számában a hantosi általánosiskoláról megjelnt cikkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom: A cikk nyomán a pénzügyi osztállyal közösen megvizsgáltam az iskola épületét, felújításának lehetőségeit. Megállapítottuk, hogy a hantosi iskola felújítása sem az 1971. évi, sem a negyedik ötéves tervidőszakra szóló tervekben nem szerepel, annak ellenére, hogy az életveszély rövidesen bekövetkezhet, tehát a felújítás szükségességéhez és sürgősségéhez nem fér kétség. Megjegyzem, hogy a felújítás éves és középtávú tervét a sárbogárdi járási hivatal készítette és terjesztette elő a megyei tanács vb. pénzügyi osztályához. A helyszíni vizsgálat eredményéről tájékoztattuk a pénzügyi osztály vezetőjét és javasoltuk a járás negyedik ötéves felújítási tervének módosítását. A pénzügyi osztálytól nyert értesülés szerint 1972. évben sor kerülhet a hantosi iskola felújítására, körülbelül 320 0O0 forint keret erejéig. Hl Pap László osztályvezető’ ’ mm Tizenkétmillió forinttal többet költ a SZOT üdültetésre 1972-ben, mint az idén. Az üdültetési főigazgatóság most elkészült terve szerint jövőre 337 500-an pihenhetnek kedvezményesen, az üdülési költségek 25—30 százalékáért. A költségek fennmaradó 70—75 százalékát — több mint 235 millió forintot állami költségvetésből fedezi a szakszervezet. Az üdülők rekonstrukciójára a következő évben további 74 millió forintot fordítanak. Folytatják ebből a galyatetői, a lillafüredi, Balátonlellán a nemzetközi, Mátraházán a vasutas, és Hévízen a postás üdülő rekonstrukcióját, több más helyen pedig „felfrissítik” csinosítják az épületeket. A beutaltak között a felnőttek és a gyermekek aránya hasonló az ideihez, azaz 270 000 dolgozót és 67 500 gyermeket részesítenek kedvezményes üdültetésben. A gyerekeknek csaknem egyharmada a szüleivel pihenhet. A SZOT-nak kevés olyan nagyszobás üdülője van, ahol a többgyermekes családosokat elhelyezhetné. Ezért — mivel elsősorban őket akarja támogatni — kollégiumokat bérel, ahol akár 3—4 gyermekes családok is kényelmesen elférnek. Ily módon mintegy 30 ezren tölthetik családi körben a jól megérdemelt pihenést. HÍRLAP Hasznos „szórakozás“ A napokban cikket olvastam Kardos Ede fordításában, amely a bolgár Rabotnicseszko Delóban jelent meg, és a háztáji gazdaságok problémakörével foglalkozik. Ez áll a cikkben: „A lakosság jelentős réze a jövőben is mezőgazdasági településeken, valamint a kisebb-nagyobb vidéki városokban él majd, és a ház körüli vagy a városszéli kis gazdaság az emberek életmódjának sajátos eleme lesz. A nagyvárosokban és az ipari központokban élő családok is saját telekkel rendelkeznek, amelyekben a virágkertészetet párosítani fogják a földműveléssel.” Azaz: zöldséget és gyümölcsöt fognak termelni. Elősior psik kicsiben, annyit, amennyit a család szükségletét fedezi, majd később többet, s így jut már belőle a piacra is. Hogy miből e ténymegállapítás? Az életből! Az anyagi termelésben és a nem anyagi szférában foglalkoztatott sok százezernyi dolgozó számára a kisegítő gazdaság a szabad idő kellemes eltöltését jelenti. Az emberek szabad ideje egyre inkább növekszik. A kertben, a néhány gyümölcsfa és néhány virág körül végzett munka olyan szórakozás lesz, amely szinte viszszavezet a földdel való elsődleges kapcsolathoz, amely a gyermeket szép és hasznos munkára tanítja és amely a völgyek és lejtők sokezer hektárnyi földjének megművelésével megszépíti az országot. A háztáji gazdaságok kisegítő jellegére vonatkozó tétel kétségtelenül helyes. Nyilvánvaló azonban, hogy nem csekély.. .gazdasági és társadalmi jelentősége is van. A párt, az állam, az egész társadalom sok gazdasági és politikai ösztönzővel rendelkezik ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti és más dolgozók konkrét gyakorlati feladataival összhangban szabályozza az úgynevezett kisegítő gazdaságokat. Ilyenek a mostanában oly gyakran szóba kerülő kerttársulások. A megyében egy-egy áfész körzetében sok száz ember fogott össze az utóbbi években, hogy mind több és több mézet adjanak az országnak támogatják a házinyúl-tenyésztést (bármennyi volna ezekből a tapsiűlésekből, a nyugati piacon akadna vásárló), a tojástermelést, a baromfitartást. És most, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek hetedik kongresszusukra készülnek, mind többen tűzték maguk elé feladatként akcióprogramjukban, hogy létrehozzák a kerttársulást. Minden bizonnyal a kényszer szülte ezt az elhatározást. Az a külső hatás, hogy ebben az évben egyszerűen képtelenek voltak kielégíteni minden igényt: kevés volt a zöldség, a gyümölcs. Hogy melyik áfész volt a kezdeményező? Ne beszéljünk erről. Hogy melyik ér majd el nagyobb sikereket? Ez viszont, majd kitudódik egy-két év múltán. Egy biztos: életképes javaslat volt a kerttársulások létrehozása, de itt nem szabad megállni. Támogatni, segíteni kell sokrétűen azokat, akik tagjai lesznek ennek a közösségnek. Népgazdaságunk mezőgazdasági fő feladatait a nagy agráripari komplexumok oldják majd meg. Nem is szükséges, hogy a személyes kisegítő gazdaság az ipari nagyüzemi termelés válfajává váljon. „Iparosítani” azonban lehet olyan értelemben, hogy kellő időben és elegendő mennyiségben e társulások rendelkezésére bocsátanak az áfészek, a termelőszövetkezetek segítségével minden termeléshez szükséges eszközt: vetőmagot, szaporító anyagot, felszerelést, műtrágyát, növényvédő szereket. De úgy véljük, az sem árt, ha szakmáját ismerő szakember áll mindig a társulás tagjainak rendelkezésére, aki a szükséges tanácsokat megadja. És még egy: a társulások nem lesznek hosszú életűek, ha a felvásárlás olyan vontatott lesz, mint az utóbbi időkben. Rugalmasan, gyorsan, hatékonyan kell intézkednie a társulás vezetőségének, hogy a megtermelt áru, máskol a piacra kerüljön. Így válhat hasznos kiegészítővé az alakulófélben lévő kerttársulások sokasága, amelyek tagjai nemcsak időtöltésnek, de hasznos tevékenységnek is nézik ezt a munkaidőn túli „szórakozást”. Orsóvai Tibor KISZ védnökséggel... Épül az ország legnagyobb vízügyi beruházása, a Tisza II. vízlépcső. Képünkön az épülő duzzasztómű. Kalsgresszusi kuldított Fiteissé! a fiatal dolgozókért Személyzeti munka. Néhányan talán ma is úgy gondolják, csupán adminisztráció, formaság egyegy felvétel, az új munkaerő beállításának intézése. Aki lelkiismeretesen, a követelményeknek megfelelően gyakorolja ezt, az igen sok körültekintést, esetenként gyengédséget, megértést, máskor nagy határozottságot igénylő megbízatást, az tudja mi mindent várnak a személyzetistől. Aki pedig olyan helyzetben van, mint Szabó Mária, az Agárdi Állami Gazdaságban, annak kétszeres kötelezettségei vannak. A KISZ Központi Bizottságának tagságával együttjáró felelősség a fiatal munkavállalókkal való , fokozott törődésben kamatozik. Gondoskodásban, megértésben, hangnemben nem lehet különbséget tenni a fiatalabb és az idősebb dolgozók között. De ahhoz, hogy a kezdők, az élettel ismerkedők megtalálják helyüket, hogy gyökeret ereszszenek gazdaságunkban, mégis az átlagosnál nagyobb segítségadás kell. Kongresszusi küldött vagyok, ezért kötelességemnek tartom, hogy a legrangosabb KISZ fórumokon szót emeljek a falun, a mezőgazda ságban dolgozó fiatalok érdekében — említi bevezetésképpen. Tanulmányozza az élet- és munkakörülmények alakulását, adatokat gyűjt véleményének bizonyításához. Úgy tervezi, hogy ha mód adódik, akkor majd a plenáris ülésen mondja el tapasztalatát. De ha a szekcióülésen nyilváníthat véleményt, akkor is elégedett lesz, mert bízik a javaslatok meghallgatásában. Az ifjú szakemberek fogadásához elmondom saját gazdaságunk módszerét, mert valószínű, hogy azt másutt is lehet alkalmazni. Amikor felveszünk egyegy fiatal szakembert, akkor tájékozódunk felkészültségéről. Azt is próbálom megtudakolni, hogy milyen az érdeklődési köre. Az előrelépés lehetőségét is elmondom. Ez csupán igyekezetén, szorgalmán múlik. Fontos dolog az is, hogy abban a kerületben, amelybe munkája szólítja, a helyi vezetők megismerjék, és fogadják. A szakmai kézenfogással együtt a mozgalmi megbízatással sem késlekedünk. Ezzel magyarázható például, hogy a 30 éven aluli szakemberek közül kilencnek választott párttisztsége van, tizenhatan szakszervezeti és negyvennégyen KISZ funkciót viselnek — sorolja Szabó Mária. A perspektívát nemcsak munkaköri előrelépésben vázolják, hanem meghatározzák ehhez szakmai, politikai továbbképzésük lehetőségét is. Az ötéves beiskolázási terv ismeretében vállalják a munkát. Rendelkezésükre bocsátják a szaklapokat, folyóiratokat. Felhívtuk fidyel miket a pályázatokra, a KISZ akciókra. tF.zz.ez is mannarázható, hogi például Horn? Ottó.' Oosndi Gyula eredménnyel vett rész* a nemes verepnyben ) Tarnonn + inka, 717-k.aséní*éai szándétevkat, de szemátg+i lakással is segítik a kezdő szakemberek beilleszkedését. — Fiatal munkásaink általános műveltségének emelésére is gondot fordítunk. Felsőiskolán például a felnőttek továbbképzésébe vontuk be a fiatalokat. Hiszen egy traktorosnak, vagy a kertészetben dolgozónak feltétlenül el kell végeznie az általános iskolát. A mai gépesítés megfelelő műveltséget tételez fel. A tehenészeti telep dolgozói számára két műszakban folyik az általános iskolai oktatás. Jövőre pedig kihelyezett technikumi osztályt szeretnénk szervezni — ismerteti a jelen és a jövő oktatási terveit a kongresszusi küldött. Mindez csupán ízelítő a mondaniunlajánoi n. kongresszusi felszólalásból amelyre készül Szabó Mária. Németh Erzsébet Kisiparosok az óvodáért (Folytatás az 1. oldalról.) A járásban és a megyeszékhelyen összesen 499 kisiparos tevékenykedik, azonban a főfoglalkozásúak száma alig haladja meg a 350- et, s ha előretekintünk egykét évre, akkor a kisiparosok számának rohamos csökkenésével is számolnunk kell — mondotta Borostyán János —, hiszen elérkezett az az idő, amikor az ipart gyakorló kisiparosok nagy többsége megszerezte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges tíz év biztosítási időt. A beszámoló azt is megállapította, hogy javult az anyagellátás is 1968. januárja óta,é és általában is jó közérzetet teremtett a kisiparosok körében,olt új gazdasági mechanizmus eddig eltelt időszaka. A kisiparosok élete, tevékenysége sem problémamentes. Ez is kiderült a felszólalásokból éppen úgy, mint a beszámolóból. Vannak adó- és árproblémáik, amelyek jelentős része nem is irreális, hiszen például a fodrászati szolgáltatás alapárai csak filléres nagyságrendben térnek el az 1946-os szinttől, s mint azt kicsit kesernyésen megjegyezte az egyik felszólaló, az ipari tanuló zsebébe csúsztatott borravaló olykor meghaladja a munkát végző mester munkadíját. A tanácskozáson többek között felszólalt még Gál József székesfehérvári kisiparos, az országos vezetőség újonnan megválasztott tagja, valamint a társadalombiztosítási igazgatóság képviseletében, a nyugdíjügyekre vonatkozó kérdésekre válaszolva dr. Koszorús Béla. A vitát összefoglaló Bartus János megyei titkár ismét felhívta a kisiparosok figyelmétarra, hogy soraikat a rájuk háruló munka mértékéhez képest tovább kell erősíteni, tehát mind több kisiparosra van szüksége ajárásnak, a megyének és városainknak. A kisiparosok taggyűlése végezetül szavazással foglalt állást az óvodaépítéshez való hozzájárulás mértékéről, s az ezt az akciót náluk irányító kilenctagú bizottság létrehozásáról. Minden kéz a magasba emelkedett ezen a novemberi estén. Régen volt — mondták — ilyen egyhangú itt a szavazás. Kátay Antal A Veszprémi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség szeptember végén a megye tizenhét termelőszövetkezeti homok-, kő-, és kavicsbányájában balesetvédelmi és műszaki készenléti ellenőrzést tartott. A tapasztalatok összefoglalására és a további feladatok megbeszélésére 29-én tanácskozást hívott össze a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség. Czintula László, a KBF vezetője elmondta, hogy az ellenőrzés során megvizsgálták a bányászati tevékenység személyi feltételeit, az engedélyeket, naplókat, az adminisztrációt, szolgálati utasítások betartását és az egészségügyi helyzetet. A vizsgálat számos hibát,s hiányosságot fedett fel. Több termelőszövetkezetben a felelős műszaki vezetőhelyettes és a bányamester feladatait nem a munka végzésekor állandóan ott tartózkodó emberrel végeztették. Hét termelőszövetkezetben, a bányában dolgozóknak nem volt alkalmassági igazolásuk és többen nem tették le a hat hónapon belül kötelező balesetelhárítási vizsgát. Az, hogy az üzemi naplók és más adminisztrációs előírások nem feleltek meg a követelményeknek, a kisebb hiba volt. A sárkeresztúri, sárbogárdi, kőszárhegyi és magyaralmás bányákban homlokfal alávájást találtak az ellenőrök, ami súlyos balesetek forrása lehet. Ezek csak a súlyosabb hibák, amelyek miatt nyolc személyt vontak felelősségre. Okulva a vizsgálat tapasztalatain, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség felhívta a bányák üzemeltetőinek, kezelőinek figyelmét az előírt szabályok betartására és az ellenőrzés fontosságára. A vonatkozó ágazati miniszteri rendeletek mindenkire, aki azon a területen dolgozik, kötelező. Az országban körülbelül ezer, termelőszövetkezeti kezelésben működő bánya van, melyek jelentős népgazdasági érdekeket szolgálnak. Szükség van mindegyikre, hogy a helyi építkezésekhez ne az ország másik sarkából kelljen követ, homokot, kavicsot szállítani. De ez a gazdasági kényszerhelyzet nem jelentheti az embert védő biztonsági előírások felelőtlen mellőzését. M. I. Red a homok, a kavics, a kft Népgazdasági érdek a tsz-bányák üzemeltetése — de nem mindenáron