Fejér Megyei Hirlap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP VASÁRNAPI MELLÉKLET A Kodály-életmű reprezentatív bemutatása Kodály Zoltán születésének 90. évfordulójáról nagyszabású zenei ünnepségsorozattal emlékeznek meg hazánkban. Ez lesz az idei évad egyik legkiemelkedőbb kulturális eseménye. s megrendezésekor nemcsak a hazai, a külföldi közönség érdeklődésére is számíthatunk. A szeptember 25-én kezdődő és december 17-én záruló jubileumi ünnepségekről a közelmúltban sajtótájékoztatón is beszámolt az Országos Operatív Bizottság, s ennek egyes fontosabb programpontjaira kell most emlékeztetnünk, amikor vázlatosan ismertetjük a Kodály-jubileum tartalmát, mondanivalóját. A Budapesti Zenei Hetek keretében — szeptember 25. — október 26. — nyolc hangversenyt, Kodály-emlékestként rendeznek meg. A további huszonöt koncert középpontjában is Kodály életművének reperezentatív bemutatása áll. Zenekari művei közül felhangzik a Nyári este és a Háry János-szvit (Ferencsik János vezényli); a Galántai táncok és a Concerto (Lukács Ervin); a Marosszéki táncok (Vaszy Viktor) és a Felszállott a páva (Konstantin Hiev vendégkarmester dirigálásával). Az oratórikus művek közül a Psalmus Hungaricust, a Budavári Tedeumot hallhatják a koncertsorozat résztvevői. A jubileumi ünnepségek nyitányaként — Ferencsik János vezényletével — a Székelyfonót adják elő. „Kodály kamarazenéje” címmel négy előadáson mutatja be műveit a Magyar Rádió és Televízió Énekkara —, amely ezeken kívül ünnepi hangversennyel is megemlékezik a nagy zeneköltőről. Nem ez az első Kodályünnepségsorozat Magyarországon. Fontos zenei esemény volt a zeneszerző 70., 75. születésnapja alkalmából megrendezett koncertsorozat is, amelyeknek előadói gárdáját a mester útmutatásaival is segítette. A mostani azonban — arányainál, jelentőségénél fogva — még kiemelkedőbb. Valamennyi eddigi Kodály-emlékünnepség óriási lendületet adott a hazai kórtásmozgalomnak. Ez volt e bemutatók legnagyobb eredménye, ezzel igazodtak a mester szelleméhez, s ezzel vívták ki leginkább Kodály elégedettségét. Köztudott, hogy milyen hatalmas arányú zenepedagógiai tevékenységet fejtett ki Kodály Zoltán, ő vetette meg a mai iskolai — elsősorban az általános és középiskolai — zenei nevelés alapjait; ma már sok százezerre tehető azoknak az általános iskolátvégzett fiataloknak a száka, akik az ő zenepedagógiai elvei szerint felépített tananyag segítségével ismerkedtek meg a muzsikával. Ez tükröződik a kórusmozgalom eredményeiben is. Az idei jubileumi hangversenysorozaton több mint háromszáz öntevékeny kórus is bemutatja műsorát —, s ezeknek az együtteseknek a tagjai már túlnyomó többségükben Kodály „zenei növendékei”. A mestert roppant örömmel töltötte el életében az a tény, hogy pedagógiai munkássága termékeny talajra talált hazánk iskoláiban. 1965-ban írta ezeket a sorokat: „A legnagyobb örömömre az szolgál, amikor a fiatalokat hallom jól, és jól énekelni. Nemrég három alkalommal volta ilyen élményben részem : Kecskeméten, Veszprémben és Dunaújvárosban (öregember’már csak kevés helyre jut el) —, s mondhatom, a csendes elégedettség örömével jöttem el: így éneklő ifjúság, ez az amit mindig kívántam. Bebizonyosodott, hogy az éneklő ifjúság óhaja nem hiú, üres ábránd, szorgalmas zenetanárok, tehetséges pedagógusok, kiváló nevelők segédkeznek megvalósításában, nagy sikerrel”. Többször írt erről a témáról— beszélt, nyilatkozott — s mindig hasonló hangnemben. A mester, természetesen, nemcsak a Kodály-művek bemutatását hallgatta élvezettel. Sőt, mint mondotta, elsősorban annak örül, hogy az ő közreműködése is megkönnyítette,egyszer így nyilatkozott: „megrövidítette”) a nagy zeneköltők műveinek megértéséhez vezető utat. Nem csekély részben neki köszönhető, hogy ifjúságunk tekintélyes része eljutott Bach, Beethoven, Mozart megértéséhez, eljutott az opera megértéséhez, s nem idegen számára a mai európai komolyzene. A jubileumi koncert- és kórusbemutató sorozat kiváló alkalom lesz arra is, hogy határainkon túl még jobban megismertesse Kodály zenepadagógiai munkásságának jelentősségét. Nem mintha külföldön először hallanánk róla. Zenei szakemberek — pedagógusok — évek óta tanulmányozzák módszerét. Most azonban, újólag tapasztalhatják, mint hatott a tömegekre Kodály pedagógiai eszméje, mint lett belőle zenei mozgalom, szellemi eredmény, kulturális cselekvés. S láthatják a résztvevők százait, ezreit, akiknek együtteseit nem valami „parancs” kovácsolta össze, hanem a zene szeretete, megértése, s a Kodály Zoltán felébresztette — az ő szavaival élve — „zenei közlésvágy”. A külföldi közönség és a szakemberek, a Magyar Rádió adásain kívül, közvetlenül is bekapcsolódnak az ünnepség-sorozatba. A Kulturális Kapcsolatok Intézete Kodály-hangversenyeket rendez a párizsi Magyar Intézetben, a római Magyar Akadémián, a bécsi Collegium Hungaricumban, a varsói és a szófiai Magyar Intézetben és a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének előadótermében. A jubileumi ünnepségsorozat másik fontos tartalmi jegye: előtérbe helyezi Kodályt, a komponistát. A háromhónapos bemutatósorozaton lényegében valamennyi Kodály-mű előadásra kerül. Nagyzenekari, kamara- és oratórikus művek, népzenei feldolgozások. Óriási feladatokkal kell megbirkóznia a népes előadói gárdának. Nem a Kodály-életmű ,,újraértelmezéséről” van szó, hanem arról, hogy még pontosabb, még lelkiismeretesebb, a mester útmutatásaihoz még jobban igazodó produkciók szülessenek meg. A hivatásos együttesek, a kórusok, iskolai énekkarok már hónapok óta készülnek a műsorokra. S hogy ezt a munkát miven fontosnak tekintik, jellemzésképpen megemlítjük: igen sok zenetanár, általános iskolai és középiskolai énektanár halasztotta el hosszab nyári kirándulását, tanulmányútját jövőre, hogy számíthassa a felkészülést, a próbákat. Végezetül, hadd számoljunk be röviden arról, hogy a közvetlen zenei eseményeken kívül milyen széles körben folyik a készülődés a Kodály-jubileumra. Az Országos Filharmóniánál 25 koncertből álló sorozatot készítenek elő, elsősorban Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden és Vezsprémben. A Kulturális Kapcsolatok intézete Moszkvában, Helsinkiben és Pozsonyban Kodály-emlékkiállítást rendez. A Zeneművészeti Főiskola ünnepi hangversenyeként tart. Kodály-előadótermet avat és megrendezi a „Szép magyar beszéd” című versenyt. A Zeneműkiadó Vállalat két Kodály-könyvet bocsát a közönség elé (Magyar népzene, Utam a zenéhez) , s kiadja Szabolcsi Bence, Eősze László és Gál Zsuzsa Kodály Zoltánnal foglalkozó műveit. A Magyar aknalemez gyártó Vállalat megjelenteti a Székelyfonót, a Zenekari dalokat, a Kórusművek új sorozatát és a Kodály Zoltán vezényel címel 3 lemezes albumot T. I. CSfcel And L3 at fCJ Umjutsi (Koppány Attila rajza) Princ a Dérynében Június 10-én mutatta be a Déryné Színház Csákberényben Örsi Ferenc és Wolf Péter közös szerzeményét Princ, a civil címmel. Petrák Józsefet, a darab rendezőjét kérdeztük az új produkcióiról. — Miről szól a Princ? — A televízió vetítette sorozat folytatását vittük színre. A katonaságtól leszerelt civillé vált vagányt látjuk viszont a színpadon, aki egy további életét meghatározó választás elé került, és vívódásának eredményétől függ, hogy be tud illeszkedni a társadalomba, vagy továbbra is magányos lény marad. Ez a gondolati magva ennek a zenés és táncos színműnek. — A Déryné Színház játszik klasszikusokat is. Hogy fér meg ezek mellett a Princ? — Sokan kifogásolják és még többen nézik gyanakodva vegyes műsorunkat. Mindenevőnek neveznek bennünket és ezt sértésnek szánják. Pedig, hiszik vagy nem, a közönségnek klasszikusok és nem-klasszikusok egyformán kellenek. Óriási a publikum zenei igénye, s mivel színházunk a közönségért van, nekünk ezeket az igényeket ki kell elégítenünk. Persze azt is számításba kell vennünk, hogy mire képes társulatunk ebben a mindenevőségben. Nekünk mindig a színvonal a legfontosabb, tehát minden darabot az eljátszhatóság szempontjából kell megvizsgálnunk, mielőtt betanuljuk. Legfőbb vágyunk, hogy repertoárunkat a zenés drámai színház felé közelítsük, elszakadva kissé a szabványos (és lassan már korszerűtlenné váló) zenés népszínház modelljétől. Az utóbbi időben erre már több sikeres kísérlet történt, hadd hangsúlyozzam: nem voltak olcsó sikerek! És a Princ is remélhetően ezek sorát bővíti majd. — Játszható az új darab „vidéken", esetleg mostohább körülmények között is? Nem csökken művészi értéke, ha nem kőszínházban adják elő? — Ettől nem kell félni. Minden produkciót úgy készítünk el, hogy kisebb helyen, rosszab körülmények között is eljátszhatók legyenek. Erre már régen föl kellett készülnünk, mert hiszen, ha a konkurrencia, a televízió és a vidéki színházak mellett állni akarjuk a sarat akkor először: színházunknak mindent meg kell tennie a látványos és színvonalas produkciók létrehozásáért, másodszor: a megyei kultúrházaknak kellene megteremteniök a játszásihoz szükséges lehetőségeket mégpedig a lehető legkorszerűbb körülményeket biztosítva. Csak ezek után beszélhetünk mindenkor egyenletes és magasszínvonalú előadásokról. — Pesten is fogják játszani a Princet? — Igen a következő szezonban. Először vidéken mutatjuk be több helyen is, ahol igyekszünk fölmérni a hatást, szeretnénk meghall,gatni a véleményeket, hogy aztán nyáron korrigálhassuk műsorunkat, és a jövő szezonban már valóban az elvárásokhoz igazodva játszuk. Igényesebb színházat akarunk csinálni, mint eddig. — Mi arra a garancia, hogy a Princ sikert arat? Akkor is bemutatják és játsszák, ha nem sikerül kellőképpen kidolgozni? — Mindenképpen be kell mutatnunk és el kell játszanunk. De éppen a bukás megelőzése érdekében szervezünk először próbaturnét, ahol majd kiderül, kell a közönségnek, vagy nem. Előzetes igényfölmérést egyébként is csak a cím alapján lehet végezni. Egyetlen reményünk az lehet, hogy a tévésorozatnak nagy közönségsikere volt. A szerző is ebben bízva írta nekünk a folytatást. Sajnos a művészet-szociológiai fölmérés még késik, nincs kellőképpen megszervezve, ami szervező-apparátusunk nem túl jó munkáját biztosítja. Van reményünk arra, hogy ez idővel megváltozik, és pontosan tudhatjuk majd, merre kell tapogatóznunk. — Szintén régi vita, hogy szabad-e „vidéki” közönségnek „urbánus” műveket játszani? Mi erről a véleménye? — Nem hiszek e vita értelmében, mert nem fogadom el ezeket a kategóriákat. Emellett az a véleményem, hogy nem szabad minden darabot mindenütt eljátszani. Bár főképpen a művészi megvalósításon múlik, mégsem tartom helyesnek ... — Mit tudhatunk meg a szereposztásról ? — A szereplők többségével már régóta együtt dolgozom. Ez is a színházunkban folyó belső reformok egyik vívmánya. Úgy látszik, sikerül létrehoznunk egy olyan társulatot (a tizenegy közül), amely három darabot játszik egész évben. Ennek sok művészi, társadalmi és üzleti haszna van. Persze csak akkor, ha közösen, körültekintően és jó előre tervezzükmegszervezzük működését. Ez a módszer összekovácsolja a színészeket és kialakulhat valamiféle profil is, amikimondhatalanul hasznos és fontos. A Princ szereposztásából Holl Jánost, Siménfalvi hajóst Somfai Évát, Gömöri Vendel Istvánt, Mihók Évát és Koldus Nagy Lászlót említem, akiknek nem könynyű a feladatuk. Rendkívül „hőseit” játszani zenés színnehéz a szürke hétköznapok padon... — Szólnunk kellene a Princ színrevitelét segítőkről is... — Díszleteinket és a jelmezeket Gombár Judit, tervezte vendégként, a koreográfia Barta Judité, Gergely András sztopizaták A háború azért embertelen, mert emberek csinálják. Némelyeknek szemet szúr, hogy az emberiség még mindig felülről szagolja az ibolyát. Felfelé ívelő útján az ember gyakran eljut az asztal alá.• Valamikor az emberek megborotválkoztak, hogy meghallgassák Beethoven zenéjét. Ma esetleg Beethovent hallgatnak , ha borotválkoznak. Történelemkönyv 6 mondatban A régészeiknek az a dolguk, hogy kiássák a földből az emberiség történelmét, amelyet a politikusok ástak el oda. Lee Senki nem ártott a történelem során annyit az emberiségnek, mint az optimisták. Ch. M. Az emberiség nem tud minden problémát megoldani. De a megoldhatatlanok idővel elkopnak. " Adlai Stevenson A női ösztön olykor felér a nagy államférfiak éleslátásával. Balzac Az Egyesült Államokban minden a feje tetején áll. Olyan emberek viselik a legdrágább nyakkendőket, akiknek inkább kötél illenek a nyakukba. Mark Twain Manapság az optimisták meg vannak győződve arról, hogy néhány éven belül kövekkel fogunk táplálkozni. A pesszimisták pedig úgy vélik, hogy ebből sem jut majd mindenkinek elég. A Tieri Fordította:Schröder Erzsébet 1972. JÚNIUS 11.