Fejér Megyei Hirlap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-01 / 204. szám
Vezetőképzés felsőfokon Kelletlen riport Utánpótlás Szabad szombat Jó szerencsét! Nincs még egy ilyen „elkophatalanul szép" köszöntése az emberiségnek, mint bányászaink „Jó szerencsét!”-je. Tisztelettel ejti ki a kisgyerek, a felnőtt, a föld alatti munkás és a külszíni dolgozó, a pedagógus és a kocsmáros. Mindenki, aki a bányásztelepüléseken él, a föld kincsének naprahozóihoz kötődik közvetlenül, vagy közvetve. Afféle „dicsértessék az EMBER” jelentősége van. Szép aggódás a naponta mélybeszállókért, a föld titkainak vallatóiért, az ismeretlennel mindig szembetalálkozókért, az ősi szerszámokat és a legkorszerűbb technikát egyaránt magabiztosan kezelőkért, Bányászainkért. Értük, kiknek évről évre kisebb csoportját ünnepelhetjük Fejér megyében, s akiknek jelentőségét ez a folyamatos létszámcsökkenés sem mérsékli, sokkal inkább emeli rangjukat az a tény, hogy azt a roppant feladatot, amelyet sokan is nehezen oldottak meg, ma kevesen és mégis könnyebben végzik. Szén-, érc- és ásványbányászaink ünnepe szeptember első vasárnapja. S bár a szakmai ünnepek évenkénti sorában ez az utolsó ,előtti, társadalmi jelentőségét tekintve maradt és marad a legszebb ünnepek sorában. Mert az életünk alapját jelentő munka első vonalában harcolók ünnepe, ahogyan a költő fogalmazta meg: Konokszép férfiünnep. De nemcsak az. A szén tízezer tonnáiért, a bauxit százezertonnáiért, az ércért, olajért harcoló férfiak ünneplése közben sem feledkezhetünk meg arról, hogy nyugalmukat, mozdulataik biztonságát, életük kiegyensúlyozottságát a család, asszonyaik, gyermekeik biztosítják. S ők hordozzák az értük való aggódás szép terheit is. Ők jelentik a bányászhadsereg hátországát, ami nélkül az a mindennapi „jó szerencsét” csak üresen kongó szavak egymásutánja lenne. Ezen a napon nem az egyes emberek, hanem társadalmunk köszönt „jó szerencsét”-tel minden bányászt. Balinkán, Móron, Pusztavámon, Kincsesen, Bodajkon, Sőréden, a megye számos településén. Ezen a napon különösen szépen cseng ez a köszöntés, hiszen hosszú idő után most ismét új bányák kollektíváját is köszönthetjük. Az egyik „újszülöttel" a Fejér megyei Bauxitbányák büszkélkedhet, a másikkal megyénk északi csücskében Nagyegyháza. S mind az új bauxitbánya, mind az új szénbánya azt jelenti, hogy gazdagodik, népesedik a bányászok nagy családja is, hiszen kell az ifjú munkáskéz mindkét helyre. És kellenek az idősebb, tapasztalt bányászok is, hogy a szakmával most ismerkedők munkájában minél kevesebb legyen a kockázat, s mind több a veszélyhelyzeteket felismerni és megelőzni tudó szakértelem. Jó szerencsét! - köszön valaki az új bánya körzetében, s ma még biztosan sokan vannak, akik zavartan fogadják egy „Jó napot’, vagy „Jó estét”-tel. De mert elkoptathatatlanul szép ez a köszöntés, az emberek megtanulják, s tisztelettel ismétlik meg egy idő után az új bánya körzetében is. S ezzel egy új, tartalmas szép ünnep is megszületik ott, a megye északi csücskében. Jó szerencsét! — köszönünk bányászainkra ezen az ünnepen, négyszázezer Fejér megyei lakos nevében. Tisztelegve a szén-, ásvány-, érc- és olajbányászok előtt A Föld értékeinek közkinccsé tevői előtt FEJÉR MEGYEI AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■-----------------------------------------------------------------VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Szombat, 1973. szeptember 1. XXIX. évfolyam 204. szám * Ára: 80 fillér Üdülő területi fejlesztés Falugondok, telekgondok Sukorón „Az utóbbi időben egyre több érdeklődőt vonz a Velencei-tó északi partja”. Sukorón több mint háromezer telekigénylőt tartanak nyilván. Többségük fehérvári lakos. Ugyanebben a dombra kutyorodott kis faluban nemrégiben harminckét engedély nélkül épített vagy eszkábált létesítmény lebontását rendelte el az illetékes építési hatóság. Rengetegen keresik fel ezekben a napokban a községi tanács elnökét, Nagyjakab Antalnét, s a vb-titkár Molnár Józsefet. Kérdezik: mikor számíthatnak telekre a tópart közelében? Mások panaszkodnak, reklamálják a kiküldött határozatokat. * * • A község vezetői, a tanács végrehajtó bizottságának tagjai több válaszra váró kérdésben tanácstalanok voltak. Jogos a múltidő használata, mert a csütörtöki végrehajtó bizottsági ülésükön, amelyen Reiber László, a VIB főmérnöke adott tájékoztatást Sukoró üdülőterületi fejlesztési lehetőségeiről , aprólékosan megvitatták a helybeli lakosokat és telektulajdonosokat, igénylőket egyaránt foglalkoztató kérdéseket. Kajak-kenu pálya Az északi üdülőterület ki- ,alakításának része a nemzetközi kajak-kenu pálya, amelynek építése megkezdődött. 1600 méteres szakaszon elvégezték már a kotrási munkát s részben kialakításra került a partfal is. E partfal mögötti sáv azonban nem alkalmas üdülőterületnek. Az M 7-es út közelsége miatt nagy itt a zaj. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a fontos közhasznú sportüdültetési létesítmények, klubok elmaradnak. Az evezős pálya 1976-ra készül el. Különös gondot fordítanak a Szúnyogsziget félsziget jellegének kidomborítására, a pákozdi emlékmű közelében a természetvédelem, a szabadságharc emlékét prezentáló szabadtéri hadtörténeti múzeum, a kiránduló centrum létrehozására. A végleges kialakítást befolyásolja a vízrendezés. E hónapban készült el e partfal építésének beruházási programtanulmánya. Ez azért lényeges, mert a mögöttes üdülőterület csak ennek elkészülte után kerülhet parcellázásra, vagyis 1978-ban. Telek és telekárak Tehát az 1-es autópálya és tópart közötti előközművesített terület parcellázására csak öt év múlva kerülhet sor. Sokan abban reménykednek, hogy a telekárak itt igen kedvezően alakulnak. Ez kiderült már a nagy érdeklődésből is. Tájékoztatásul közöljük, ami a vb-ülésen elhangzott: az átlagos telekáratkell majd itt is megfizetni. Ez pedig nem kevesebb négyszögölenként 350—500 forintnál (1973-as kalkuláció). Hiszen ezen az oldalon a közművesítés költségesebb, mint a déli parton. A parcellázás 1978-as időpontja és a telekárak az igénylők százai közül jó néhányat minden bizonnyal elgondolkoztatnak, talán arra a belátásra bírnak, hogy a község más részén vásároljanak telket. Erre van lehetőség, mert üdülőterületként kezelhető a Páskom, a Kormos, a községen felül eső Géczi-hegy, a tsz szőlője táján, a Borjú-völgyben, meg a Fehérvár felé eső Csöntörben is akad magánkézből vásárolható hétvégi telek. És ha az érdeklődés nem csökken, akkor egy idő múlva bizonyára sor kerülhet a Gádói dűlő parcellázására is. Lesz víz A közművesítésre sem kell sokáig várakozni. Az elektromos energiához megvan az áramforrás. Víz is lesz. Három ütemben vezetik be a vizet az üdülőterületekre, illetve a községbe. Gyors ütemben hozzákezdenek a vízműtársulás szervezéséhez. Tervek szerint 1974 első negyedében működésbe lép a Kápolnásnyék—Ercsi vízkivétel mű, így a vízmennyiség adott az északi part ellátásához is. Az első ütemben, a jövő év első felében ellátják a főközlekedési út melletti lakosok többségét (a Fő utcán alul eső részt). 1975- ben (ez a második ütem) megfelelő nyomásfokozó berendezésekkel (egy-egy 8—10 millió forint) ellátják vízzel az egész községet. A harmadik ütem már az ötödik ötéves tervben valósul meg. Ekkor kerül sor a Géczi-hegy, az Újhegy, a Csöntör és a most alakuló üdülősáv ellátására. A vízműtársulást (Folytatás a 3. oldalon) fgxotó: Kabáczy) A Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság fagyártmány termelő balinkai üzemében a különféle termékük között havonta mintegy 5000 négyzetméter parkettát gyártanak. Terméküket a Fejér megyei Építőipari Vállalat, a Fejér megyei Tanácsi Építőipari Vállalata, a Dunaújvárosi 26-os építők, a komáromi, a tatabányai, Győr-Sopron megyei építkezők és a Dél- Budai Áfész vásárolják fel. Képünkön a Petőfi brigád a parketta üzemben A KNEB napirendjén A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Berendik Iván, a KNEB munkabizottságának vezetője, az Országos Tervhivatal osztályvezetője, jelentést terjesztett elő a termékforgalmazás egyes területeinek gazdaságosságáról. A vizsgálat kedvező fejlődést állapít meg az anyagellátásban. A készletezés-raktározás javításával azonban további milliárdos értékeket lehetne felszabadítani a népgazdaság számára. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendelettel módosította az Elnöki Tanács az oktatási rendszert szabályozó 1961. évi III. törvényt. Figyelemmel az oktatási reform során szerzett tapasztalatokra, új megfogalmazást nyert az egyes oktatási intézmények és formák — a gimnáziumok, szakközépiskolák és a felnőttoktatás — képzési célja, a módosítás ezen kívül kiterjed időközben a meghaladottá vált néhány más törvényi rendelkezésre is. A törvénymódosítással összhangban az Elnöki Tanács módosította a középfokú oktatási intézményekről szóló 1965. évi 24. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelemről szóló törvényt. A kiegészítő módosítást tartalmazó törvényerejű rendelet bővíti a tartalékos hadkötelesek katonai szolgálatának törvényes kereteit. Az Elnöki Tanács döntése alapján a Szegedi Tanárképző Főiskola a jövőben „Juhász Gyula Tanárképző Főiskola” névven folytatja működését. Az Elnöki Tanács végül bírói és más folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Ercsi Összefogás, társadalmi inkával A tanácsházán kifüggesztett plakát arról értesíti a lakosságot, hogy az itt folyó tatarozás ideje alatt a művelődési házban fogadják az ügyfeleket. Az írógépkattogás azonnal el is árulja hol a hivatal, egyetlen nagy szobában dolgozik az apparátus, itt találom Tarcsi Rezsőné tanácselnököt is. Elmondja, miért volt szükség az átalakításra: éppen a nagy közös helyiségek miatt, ahol zavarták egymást és az ügyfeleket is a munkában — dolgaik intézésében. A tízezer lakosú nagyközség dolgairól beszélgetünk ezután, — arról, hogy évente nyolcvan-száz új ház épül, erőteljesen, dinamikusan változik a község arca, s hogy a IV. ötéves tervidőszak során több régi kívánság is valóra válik majd. Nem magától persze, mint a mesebeli három kívánságok , szoktak, — a tervezés, a takarékoskodás, az anyagi erők, eszközök megteremtésének hosszú időszaka előzte meg mindazt, amely majd valóraválik a közeli években. Rövidesen épül majd Ercsi községben egy 24 lakást magábafogadó tömbház. Már megkezdték az előkészületeket, tavaszra talán az építkezés is elkezdődik. A legnagyobb beruházási erőfeszítés azonban az új iskola lesz, amelynek elkészülte régi panaszok forrását tömi be: mostanáig három helyen van a faluban az iskola, — megosztva gyerekeket, pedagógusokat. Az új iskola 14 tantermes lesz, közel 30 millió forintba kerül —, természetes hát, hogy minden helyi támogatásra is szükség van, s ezt meg is értették és ki-ki erejéhez mérten áldoz is. A cukorgyár például 1 millió 200 ezer, a termelőszövetkezet egymillió, az állami gazdaság ugyancsak egymillió forinttal járul hozzá a költségekhez, az áfész 600 ezer, a ktsz 60 ezer, a halásztsz 40 ezer forintot ajánlott fel az iskola építéséhez. — Az évek folyamán igen gyümölcsöző együttműködés, kapcsolat alakult ki valamennyi gazdasági intézménnyel — mondja az elnökasszony. — Nem élnek idegenként a faluba, — csak a maguk belső ügyeivel törődve — tudnak és részt kérnek a falu gondjaiból is. A gazdasági intézmények vezetői közül többen tanácstagok, vagy éppen tagjai a végrehajtó bizottságnak. A község áruellátását segíti majd az októberben megnyíló új ABC áruház is, amelyet az áfész központi helyen épített, s ugyanakkor áruellátását segíti a tsz vágóhelyisége és húsfeldolgozója is. A jelölőgyűléseken a kérések, kívánságok többsége az áruellátás, óvoda, iskola, víz és az egészségügy körül forgott. Igaz szükség lenne egy központi orvosi rendelőre is, erre azonban csak akkor gondolhatnak már, amikor a község vízellátását sikerül végérvényesen megoldaniuk , amire már kilátás van. Jelenleg három körzeti orvos és két fogorvos látja el a lakosságot, s van három védőnő is a faluban. A IV. ötéves tervidőszak alatt épít (Folytatás a 2. oldalon) Indulásra készen a cukorgyárak Nagy László, a Cukoripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója pénteken a MÉM Váci utcai bemutatótermében ismertette az újságírókkal a rövidesen megkezdődő nagy szezonmunka programját és a hazai cukorrépatermesztés helyzetét. Elmondotta, hogy az Alföldön már megkezdték a cukorrépa felszedését, a Dunántúlon valamivel később érik be a termés, itt a gépek csak ezután látnak munkához. A mintegy 950—1000 betakarító gépsor a 92 800 hektáros termőterület 80 százalékáról szedi fel a cukorrépát, a munka 20 százalékát idén még kézi erővel kell végezni. A gyári alapanyagot 470 helyen veszik majd át a termelőktől, naponta 12—13 ezer vagonnyi cukorrépát fogadnak a gyárak. Legelőször az alföldi gyárakban kezdik meg a munkát, szeptember 4—8. között négy cukorgyárban látnak hozzá a termés feldolgozásához. A szezon első napjaiban területi átcsoportosításra kerül sor, amennyiben az Alföldről répát szállítanak a dunántúli gyárakba, ezzel tehermentesítik az alföldi üzemeket. A hazai cukorrépatermesztés fejlődőben van, a növénynyel 1217 mezőgazdasági üzem foglalkozik. Huszonhat nagyüzem cukorrépatermő területe már meghaladta a 200 hektárt, s kialakulóban van a termelés koncentrációja. Az ipar 310—320 ezer vagonnyi cukorrépa átvételére készül. A termés várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyi országos rekordnál, a cukortartalom azonban kedvezően alakul. (MTI)