Fejér Megyei Hírlap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-01 / 26. szám
Péntek, 1974. február 1. Az eddigi legjobb eu !Nagyvelegen Kedvezőtlen adottság, kedvező eredmény Megyénk egyik olyan közös gazdasága a nagyvelegi Szabadság Termelőszövetkezet, amely nem igen dicsekedhet kedvező adottságokkal. Területe sem nagy, ráadásul hegyek, völgyek váltogatják egymást a határban. Földje sem gazdag, nyolc aranykorona az értéke, valóban kedvezőtlenek a termelési adottságok. A csütörtöki zárszámadáson mégis kedvező eredményekről számolt be a tsz elnöke, Szőke Sándor, aki immár hatodik év végi közgyűlésen számolt be, de ilyen sikerekről, még nem igen beszélhetett. A kiváló szakvezetés nyomán tehát megdőlt az az állítás: ilyen helyzetben és földrajzi adottság között képtelenség az eredményesség. A nagyvelegiek ékes bizonyítékát adták annak: ha értik a dolgukat, ha szeretik a földet, az állatokat, akkor igenis nyereséggel zárhatja az évet a termelőszövetkezet. Ezt hangsúlyozta egyébként Klujber László, a járási pártbizottság első titkára is, aki felszólalt a közgyűlésen és gratulált az elért eredményekhez. Tolmácsolta az Észak-Fejér megyei Területi Tsz-szövetség, illetve titkára, dr. Dudar István, valamint a járási hivatal elnöke, Balajthy József véleményét is. A tsz-elnök részletesen szólt az ágazatok munkájáról. A növénytermesztésen belül — ma már itt is csak 4—5 fő növényt termesztenek — kétségtelen, hogy a részlen nem fizette azt, amit vártak. A koranyári szárazság „kiölte” a földből ezt a fontos ipari növényt. A búza a tervezetthez képest holdanként 3,6 mázsával adott többet, őszi árpából terven felül holdanként nyolc mázsával takarítottak be többet. Ilyen vidéken is lehet 23,7 mázsás átlagot termeszteni kukoricából, a silókukorica átlaghozama 100 mázsával több mint amire számítottak. Nem csoda, hogy árbevételük a növénytermesztési ágazatban 670 ezer forinttal több mint a tervezett. Pontosan egymillióval teljesítette túl tervét az állattenyésztési ágazat. Jól alakult tehát minden a nagyvelegi tsz-ben tavaly. Nem véletlen, hogy szinte minden szövetkezeti tag kapott a zárszámadó közgyűlés után jutalmat, úgynevezett prémiumot, ki-ki érdeme szerint. A tiszta nyereségből jutott tartalékalapra több, mint másfél millió forint, lesz pénzük szociális és kulturális kiadásokra, a fejlesztés ügyében sem kell minden eszköz megvásárlása előtt a bankhoz fordulniuk. És arra is futja már erejükből, hogy a járadékosokat, a nyugdíjasokat támogassák. Az elnök külön köszöntötte azokat a munkásőröket, akik egyben szövetkezeti tagok is — Kovács Árpádot, Seper Ferencet, Szegvári Józsefet és Ihász Gábort, elismerését fejezte ki a vezetőség nevében a politikai és katonai kiképzésben elért eredményeikért. Megemlítette azt is az elnök: ha nem működnének együtt a környező gazdaságokkal, akkor a siker nem lenne enynyire bizonyos. Az akaiak, a sáriak, a fehérvárcsurgóiak, a móriak készségesen segítettek a nyári és az őszi betakarításkor — ugyanúgy, mint a helyi iskola növendékei —. Viszont ezt a munkát „visszaadták” a traktorosok talaj - előkészítés, mélyszántás formájában. Említettük már, hogy felszólalt a közgyűlésen Klujber László is. Egyértelműen dicsérte ezt a szorgos kollektívát, amely képes a „sziklából is vizet kicsikarni”, a közösség valamennyi tagját, akik derekasan helytálltak tavaly is. Az öt évvel ezelőtti közgyűs „tele volt panaszba!" Most viszont mosolygós emberekkel teltek meg a széksorok. Külön említette Szőke Sándor és Kokas István munkásságát, akik a helyi tagság megbízatásából a területi szövetségben dolgoznak, teljesítik társadalmi megbízatásukat. Az ellenőrző bizottság elnöke, Nagy Sándor jelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben milyen ellenőrzéseket hajtottak végre. Megerősítette a tsz-elnök beszámolójában elhangzottakat: a bizottság szerint is eddigi legjobb évét zárta Nagyveleg gazdaközössége. A közgyűlés után mindenki az iroda felé sietett, hogy a megérdemelt jutalmat átvegyék. Jónéhány tízezer forint került kiosztásra. A jutalmazottak között találtuk Farkas Miklós traktorost is. — Mióta dolgozik a tszben? — Hat éve. — Nős? — Nőtlen vagyok. — Nem nagy pénz a prémiumként kapott 3300 forint, de mihez kezd vele? Gondolatnyi szünet. — Huszonhét éves vagyok. Mit gondol, mire gyűjtök?... S boldogan távozik. Orsóvai Tibor * Fotó: Rabáczy Szilárd Farkas Miklós traktoros átveszi éves munkája után a megérdemelt jutalmat, a 3300 forintot HÍRLAP ? KISZ-ÉLET Oktatás — sablon nélkül A minap bicskei KISZ-vezetőkkel beszélgettem, többek közt a politikai oktatásról is. Dicskedtek, és mint kiderült, jogosan. Azelőtt a járásban kevesen jelentkeztek politikai oktatásra és nem is látogatták sokan az előadásokat. Ezen változtatni kellett, és sikerült is. A módszer tulajdonképpen rendkívül egyszerű. A tagok igénye szerint választották meg az előadások témáját, sokkal körültekintőbb volt a felkészülés egy-egy foglalkozásra. A járás KISZ-fiataljainak száma 1114. Az idei politikai oktatásra kilencszázhuszonketten jelentkeztek. A KISZ-oktatáson kívül százhuszonöten járnakpártoktatásra, három alapszervezetből pedig huszonheten szakszervezeti oktatáson vesznek részt. Ezen kívül a váli szakmunkásképző intézetben húszan, a bicskei Vajda János Gimnáziumban harmincketten vesznek részt a házi vezetőképzésben. A kép azonban nem teljes. Az oktatáshoz hiányzik még néhány szemléltető eszköz is. Sokkal változatosabbá lehetne tenni a foglalkozásokat képekkel, tablókkal, esetleg mozgó filmmel. A Fáklyavivők kör anyaga megtalálható lemezen, de sajnos nem hozzáférhető, elég sokba kerül. A bicskeiek tervei közé tartozik a vizsgarendszer megváltoztatása. Vetélkedőt rendeznek az év végén ahol az oktatásban részvevők számot adnak majd a tanultakról, játékosan, de komolyan. A bicskei járásban történtek nemlegetverő dolgok. Kezdeményezésük, újat akarásuk egészséges törekvés, éppen ezért figyelemre méltó, megkockáztatnám azt is, követésre méltó. — esik Fejér megyében július 1-től Munkaidő- csökkentés a kereskedelembe A belkereskedelmi miniszter és a munkaügyi miniszter a Minisztertanács felhatalmazása alapján együttes rendeletet adott ki, a belkereskedelmi dolgozók munkaidejének csökkentéséről. A szükséges intézkedések előkészítésére és a munka összehangolására valamennyi érintett szerv képviselőiből megyei területi koordinációs bizottság alakult. A bizottság feladata a munkaidőcsökkentés feltételeinek megteremtése lesz. A rendelkezés értelmében — körültekintő és gondos előkészítő munka után — az érintett ágazatokhoz tartozó vállalatoknál, szövetkezeteknél, s a hozzájuk tartozó kereskedelmi egységekben Budapesten április 1-től, vidéken pedig (így megy éleiben is) július 1-től vezetik be — amennyiben a rendeletben meghatározott feltételeket teljesítik, a heti 14 órás csökkentett munkaidőt. Országosan mintegy 400 ezer kereskedelmi dolgozót érint a rendelkezés, megyénkben körülbelül 10 ezer, a kereskedelemben és vendéglátóiparban dolgozónak csökkenne a munkaideje. A bizottság a legnagyobb körültekintéssel és gonddal úgy igyekszik megteremteni a feltételeket, hogy a csökkentett munkaidő, a boltok zárvatartása semmiképpen ne gyengítse az ellátást, a vásárlás zavartalanságát ne befolyásolja, de semmiképpen sem károsulhatnak a bolti dolgozók sem. Fejér megyében 1200 bolt és 600 vendéglátóhely dolgozóinak munkaidejét kell csökkenteni. A városokban, nagyobb községekben ennek megoldása nem jelent különösebb akadályt, a kisebb községekben, vagy az egyboltos településeken — élelmiszerboltokról van szó elsősorban — már nagyobb gondot jelent a munkaidőcsökkentés, a szabadnap. Elsősorban azért is szükséges, hogy az illetékes kereskedelmi koordináló szervek minden esetben működjenek együtt a tanácsokkal. Az úgynevezett repülőbrigád szervezése jó ötletnek ígérkezik. A repülőbrigád ügyes és helyettesítésre vállalkozó dolgozókból állna, akik az egyszemélyes boltok dolgozóit szabadságidejük alatt helyettesítenék. Ennek feltétele, azonban az, hogy a szabad időt — kivételes eset ez — az éves szabadsággal együtt vehessék ki, a helyettesítés ugyanis csak így oldható meg. ■ A kereskedelemben bevezetésre kerülő munkaidőcsökkentés, várhatóan enyhíteni fogja majd a nyomasztó munkaerőgondokat is, és éppen a kedvezmény várhatóan visszahozza a volt dolgozókat is. Sok helyen tudatosan is foglalkoznak a távollevőkkel, kismamákkal, katonai szolgálatot teljesítőkkel. A legtöbb kereskedelmi vállalatnál állandó és élő a kapcsolat, a rendszeres tájékoztatás, így a munkába visszatérők kevésbé érzik a kezdeti nehézségeket. A munka előkészítésére és összehangolására a városi tanácsok, a megyei tanács járási hivatalai koordinációs munkacsoportokat hoznak létre, továbbá a városi tanácsok és járási hivatalok szakigazgatási szervei részére tanfolyamot szerveznek, ahol részleteiben is ismertetik a tennivalókat. Ismert tény, hogy a kereskedelemben dolgozók túlnyomó többsége — hetven százaléka — nő, ezért is van nagy jelentősége a munkaidőcsökkentésnek, hiszen feltételezések szerint a nagyfokú fluktuáció egyik oka a kedvezőtlen munkaidőbeosztás volt. Az intézkedés természetesen nem máról-holnapra hozza a kívánt változást, emellett gondolni kell az utánpótlásra, a szakképzett kereskedők nevelésére és egyúttal a szakma népszerűsítésére, amelynek egyik feltétele a munkaidőcsökkentés. hlin a kivi címer és zászló használatának, a főszolgári cím adományozásának szabályozása A tanácsok népképviseletiönkormányzati szerepének növekedésével az elmúlt esztendőkben előtérbe került a települések helytörténetének, haladó hagyományainak kutatása, felelevenítése, s így fogalmazódott meg az igény a helyi címer és zászló használatára, a díszpolgári cím adományozásának lehetőségére. (Az elmúlt esztendőkben Budapest és az ország 35 más városa — közöttük Székesfehérvár is — alkotta meg a település címerét, használta rendezvényeken, helyi ünnepségeken városhoz való tartozás kifejezésére, a társadalmi tevékenységért nyújtott erkölcsi elismerés, érmek, oklevelek díszítésére. Néhány esetben helyi, városi zászlókat is használtak — ez egyébként külföldön már széleskörű gyakorlat. Számos tanács adományozott továbbá az elmúlt években díszpolgári címet, igaz nem egységes tartalommal, jelentőséggel.) Az Alkotmány rendelkezika Népgazdaság címeréről és zászlajáról, s minisztertanácsi rendelet szól a Népköztársaság címerének használatáról. Ez a rendelet azonban a helyi címerhasználatról nem intézkedik, s egy 1970-ben kelt utasítás is — utalva a várható szabályozásra — csupán ajánlási jelleggel határozta meg a helyi címeralkotás alapelveit. A Minisztertanács mostani határozata egységesen szabályozza mind a helyi címer és zászló alkotását és használatát, mind a díszpolgári cím adományozását. Kimondja, hogy helyi csanfirfcési iásalák aelávárofifr a megyei városi, a városi, továbbá különösen indokolt esetben — előzetes engedély alapján — a nagyközségi és a községi tanács alkothat. A helyi címer a település történelmi múltjára és mai jellegzetességére utaló jelkép, a Magyar Népköztársaság címerét nem helyettesítheti. Ha az államigazgatási tevékenység során a népköztársasági címer használata kötelező, azzal együtt a helyi címer nem tüntethető fel. A helyi címer használható — egyebek között — a tanácsülés meghívóin, felhívásokon, programokon, terveken, a település történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, emlék- tárgyakon, a tanács által alapított díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, ünnepségeken, rendezvényeken, a külföldi kapcsolatokban és az idegenforgalmi propagandában. A helyi zászló egyszínű anyagon a helység címerét és nevét tüntetheti fel, nem helyettesítheti a Magyar Népköztársaság zászlaját, valamint a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóját. A helyi zászló kitűzhető például a tanács ülésein, a település életének jelentős eseményein, megkülönböztetésül több község részvételével tartott rendezvényeken, s az állami és a vörös zászló elsőbbsége mellett a tanácsi szervek, vállalatok, intézmények ünnepségein, rendezvényein. A Minisztertanács határozata kimondja, hogy a dísz- QQlgE& cioa al gloauloreg- -i lakosság érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért adományozható. A cím adományozását jelentős évfordulókhoz, állami, vagy helyi eseményekhez kell kötni, a javaslatot a helyi politikai, társadalmi és tömegszervezetek véleményének kikérésével a végrehajtó bizottság készíti elő és terjeszti a tanács elé. A helyi címer és zászló alkotásáról és használatáról, valamint a díszpolgári cím adományozásáról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtására a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke utasítást adott ki. (MTI) Ülést tartott az SZMT (Folytatás az 1. oldalról) városi Vegyesipari Vállalatnál nyilvánult meg, ahol negyedévenként tartanak termelési tanácskozásokat és nem egy esetben írásos anyagot is kézhez kapnak a résztvevők. A meglévő eredmények mellett hiányosságokat is feltártak a HVDSZ területén. Ezen tanácskozásokat még mindig több helyen rendszertelenül tartják, nem kielégítő az előadók felkészültsége és elhanyagolják a termelési tanácskozások elé kerülő döntéseknél a különféle jósok erycfl&’ünüeae. Elnöksége A vizsgálat során megállapítást nyert — hangzott el a beszámolóban —, hogy a dolgozók egy része igényli, hogy véleményt mondjon azokban a termelési, munkaversenyhez tartozó, továbbá olyan érdekvédelmi témákban, amelyek velük összefüggésben vannak. Ugyanakkor azonban megállapítást nyert az is, hogy a dolgozók véleményét az esetek többségében már csak az eldöntött kérdésekben igénylik, vagyis sokszor kész tények elé állítják őket. Ezt követően az üzemi szakszervezeti szervek és a gazdasági vezetés tevékenységét elemezte a beszámoló.. A HVDSZ megyei bizottsága az üzemi demokrácia tartalmi oldalának erősítésére javaslatokat dolgozott ki. A Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa Elnökségének ülésén a résztvevők ezt követően Kovács Józsefné SZMT-titkár jelentését vitatták meg a népesedéspolitikai állásfoglalásokból adódó szakszervezeti feladatokról Fejér megyében. Az ülés Pálfalvi András, az SZMT vezetőtitkárának beszámolójával folytatódott, aki az elnökség két ülése között végzett munkájáról adott tájékoztatást. ■ * •