Fejér Megyei Hírlap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-12 / 240. szám
6 Orvas Szolgálat Szerda, 1977. október 12. A Nap kél 5 óra 50 perckor, nyugszik 17 óra 03 perckor. A Hold kél 3 óra 16 perckor, nyugszik 16 óra 53 perckor. Miksa napja van. Mik-kezdetű, régi magyar keresztény nevek -sa kicsinyítőképzős, magyar vagy szláv alakjából. Legvalószínűbb, hogy a régi Mikhál (Mihály) név származéka. — 200 éve halt meg A. P. Szumarokov orosz költő, drámaíró, az első állandó orosz színház igazgatója. — 90 éve született Abulkaszen Lahuti perzsa költő, az első iráni proletárköltő. — 105 éve született Ralph Vaughan Williams angol zeneszerző. IDŐJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás van estig: egyre hosszabb időszakokra megszűnő eső és felszakadozó felhőzet, keleten is északiasra forduló és több alkalommal megélénkülő szél. A szélvédett helyeken köd, várható legmagasabb nappali hőmérséklet 13 fok körül. MAI TÉVÉAJÁNLATUN 21.45. SZÍNHÁZI ALBUM. Az őszi évad fővárosi és vidéki színházi újdonságairól számol be a Színházi album októberi száma. Hiszen az alig egy hónapja kezdődött színházi szezon máris szenzációkkal szolgált. A kamerák közreműködésével ott lehetünk a Gábor Miklóst rendezőként bemutató kecskeméti színházi eseményen, Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című darabjának előadásán. A Kaposvári Csiky Gergely Színház klasszikus művel, Csehov Ivanov című drámájával jelentkezik. Szolnokról Brecht színművének a Pintillea úrnak a bemutatójáról kapunk híradást. A fővárosi színházak közül a Nemzeti és a Madách Színház előadásaira látogatunk, Illyés Gyula Különcét és Shakespeare Hamletját egyaránt izgalmas felfogásban láthatjuk. Almási Évával dr. Váradi György beszélget új szerepeiről. A műsor vendége pedig Várkonyi Zoltán. Szivár — Köztársaság: du. 4 órakor: Apám, az agglegény (szovjet) du. 6 órakor: Szocialista brigádok filmbaráti köre: Fekete tollú fehér madár (szovjet) este 8 órakor Gyalog-galopp Szivár — Petőfi: du. 3, 5 és este 7 órakor: Herkulesfürdői emlék Dunaújváros — Dózsa: du. 3, 6 és este 9 órakor: Pillangó I—n. KIÁLLÍTÁSOK István király Múzeum: Az 1000 éves Székesfehérvár Budenz-ház: Ybl-gyűjtemény ORVOSI ÜGYELET KÖNYVTÁRAK Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Felnőtteknek nyitva: 11 órától 19 óráig Gyermekeknek nyitva: 10 órától 17.30 óráig Zenei részleg nyitva: 13 órától 18 óráig Velinszky László Városi Könyvtár Nyitva: 14 órától 19 óráig Építők, Pintér Károly Művelődési Háza, Hirlapolvasó Nyitva: 14 órától 20 óráig IKARUS Gárdonyi Géza Művelődési Ház Könyvtára Nyitva: 14 órától 19 óráig Székesfehérváron, a Pintér Károly utca 5. szám alatt. Felnőtteknek: 19 órától reggel 7 óráig, telefon: 11-456. Gyermekeknek: 19 órától 23 óráig, telefon: 14-356. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Székesfehérváron, a József Attila utca 2. szám alatt. RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH RADIO 8.27. Szocialista brigádok akadémiája. 8.57: Ránk György: Két bors ökröcske. 9.12: Beszélni nehéz. 9.24: Schumannlemezeinkből. 10.05: ..Nyitnikék”. 10.40: Válaszolunk halgatóinknak. 10.55: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. 12.36: Tánczenei koktél. 13.20: Könyvszemle. 13.30: Déli Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 14.00: Harsan a kürtszó! 14.30: Egy hevesi nótafa: Bajzáth Ferencné. 14.40: Indulók fúvószenekarra. 15.10: Iskolarádió. 15.50: Decsényi János dalaiból. 16.30: Vonószenekarok műsorából. 16.44: Minddenki iskolája. 17.07: Gazdaságpolitikai elmélkedések. 17.32: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 17.55: Aureliano Petrile énekel. 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: A Musica Antiqua együttes játszik. 19.30: ids magyar néprajz. 19.35: A párizsi szimfonikus zenekar hangversenye. Kb. 21.40:Könnyűzene. 22.20: Ogaden ostroma. Útijegyzet..0.10: Jakab György táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Urszula Sipinska énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: A magyar népdal hete. 8.56: Marica grófnő. Operettrészletek. 9.30: Harminc perc alatt a Föld körül. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.33: A Szabó család. 12.00: Fúvósátiratok. 12.33: Kamaramuzsika. 13.33: Kórusművek állatokról. 14.00: Kettőtől ötig 14.00: Operahármasok. 14.25: Néhány perc tudomány. 14.35: Szép ősz. Operettrészletek. 15.00: Cigánydalok, csárdások. 15.33: Slágermúzeum. 16.23: Fucsik: Felejthetetlen pillanat. 16.33: Nagy János énekel. 18.53: Hófehérke és a hét törpe. Részletek a filmzenéből. 17.01: ötödik sebesség. 17.55: Közvetítés a Magyarország—Svédország válogatott labdarúgó-mérkőzésről. 19.55: A magyar népdal hete. 20.33: Kíváncsiak klubja. 21.25: A madarász. Operettrészletek. 22.33: Dzsesszfelvételekből. 23.10: verbunkosok, nóták. III. MŰSOR 14.05: Szimfonikus zene. 15.29: Gyógyír a feledésre. Valentyin Katajev műve. 16.03: Új lemezeinkből. 16.42: Magnósok, figyelem! 17.50: Meditációk a döntések elodázásáról. 18.00: A világgazdaság hírei. 11.65: Dubrovnik: beszélgetés Ralph Kinkpatrick-kel. 13.46: Beethoven: Esz-dúr zongoraötös. 19.15: Iskolarádió. 19.33: Farkas Ferenc: A bűvös szekrény. 21.02: Vavrinecz Béla ford.: Mezőségi képek. 21.11: Kettes portré. TELEVÍZIÓMŰSOR BUDAPESTI TV 1 7.58: Tévétorna. (Ism. Színes!) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv (ált. Isk. 5. oszt.) 8.35: Nyelvi továbbképzés orosz szakos tanároknak. (Színes!) 9.05: Fizika ’78. Továbbképzés fizikatanároknak 9.45: Francia nyelv (középek. III. oszt.) 10.05: Anyanyelvi műsor (ált. isk. 1- oszt. Színes!) 10.20: Delta (ism.) 10.45: Lagardere lovag kalandjai. Magyarul beszélő, francia filmsorozat. (Színes!) 11.40: Peter Schreier énekel. 12.00: Mézeskalács. Jugoszláv rövidfilm. (Színes!) 13.50: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Ism.) 14.15: Nyelvi továbbképzés orosz szakos tanároknak. (Ism. Színes!) 14.40: Szó-ra-ka-té-nusz. (Ism. Színes!) 15 00: Fizika ’78 (Ism.) 15.30: És így tovább . . Matematika-továbbképzés pedagógusoknak. 2—4. és **—8. osztályban tanító nevelőknek. 16.20: Hírek. 16.25: Melyiket az ötezerből? (Ism.) 16 45: Takács Mária műsora. 17.04: Riportok Tolnából. • Somogyból, Baranyából. 17.50: Magyarország—Svédország labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. (Színes!) 19.50: Esti mese. (Színes!) 19.55: Tévétéma. (Színes!) 20.00: Tv-híradó. 20.01: Afrikai örömeink. (Színes!) 21.45: Színházi album. 22.45: Tv-híradó 3. BUDAPESTI TV II 20.00: Titokzatos északi víz. 20.45: Arszenyev. (Színes!) 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Régiségek, furcsaságok. 21.45: Felperesek és védők. (Színes!) OSZTRÁK TV I 10.30: Egy, kettő, három. Vígjáték. 18.00: Dr. Doolittle. Filmsorozat. 19.00: Osztrák képek. 18.39: Tv-híradó. 20.00: Dávid és Góliát. Filmkomédia. OSZTRÁK TV II 17.25: NDK—Ausztria labdarúgó-mérkőzés. 20.00: Hölgyeké az elsőbbség. Tévéjáték. 21.15: A világtörténelem nagy csatái. 22.00: Tv-híradó 2. 22.35: KUNG FU. JUGOSZLÁV TV I 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Kis világ. 13.45: Népi muzsika. 20.00: Válogatás szerdán. 22.20: Riport a Dinamo—Partizán labdarúgó-mérkőzésről. JUGOSZLÁV TV II 18.45: Rajzfilm. 19.00: Művelődési adás. 20.00: Gustav Maier: H. szimfónia. 21.45: Huszonnégy óra. szlovák tv I 18.05: Tv-híradó. 13.20: Interpanoráma. 18.45: Tévétorna. 19.00: A fiatalság iskolája. 19.30: Külföldi sporthíradó. 20.35: Zenés szórakoztató műsor. 21.15: Rövidlátó jósok. 21.45: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Fekete Sas Patikamúzeum Középkori Romkert Szerda, 1977. október 12. HÍRLAP Bélyeggyűjtőknek Légiposta Utasszállító repülőgépek és a földrészek térképe, ahol az ábrázolt gép közlekedik díszíti a Magyar Posta új sorozatát. A nyolc bélyegből álló légipostas kiadvány október 26-án jelenik meg Vértes József grafikusművész tervrajza alapján. A MALÉV TU—154 típusú gépét Dél-Európa felett láthatjuk a 60 filléres címleten, míg a Concorde Dél- Amerika felett haladtában a 10 forintos értékben szerepel. A sorozat névértéke elég magas, 45,20 forint. Az évszázad vásárlása Eladták Charles Nissen gyűjteményét. A tulajdonos 14 évesen, 1893-ban alapított bélyegüzletet. Az első angol bélyegekkel foglalkozott szívesen, hamarosan felfedezte az akkor már 26 éve rejtve maradt „tőzsdei” hamisítványt. A postás, aki maga ragasztotta a tőzsdei jelentésekre készítményeit — az idő múlása miatt — büntetlen maradt. A postavezérigazgató viszont elismeréssel nyugtázta Nissen felfedezését, mert ezzel hasonló eseteket megakadályozhattak. Az érdekes és különleges példányokat Nissen mindig félretette a családi gyűjtemény részére. Halála után ezt a módszert folytatta fia is, aki 1944-től vezette az üzletet, így nem csodálatos, hogy a ritkaságokkal tele albumokat 60 millió forintnak megfelelő összegért vette meg a több mint 100 éve fennálló Stanley Gibbons cég. Szabadon Végre azt gyűjthetnek az USA-ban lakó filatelisták, amit kívánnak. Hosszú évek után az utolsó tilalmat is eltörölték,, amelyet eredetileg politikai és gazdasági fegyverként alkalmaztak. A kormány által ellenségesnek nyilvánított országokból pl. Kína, Kuba ugyanis még bélyeget sem vásárolhattak a gyűjtők, sőt az újabb sorozatokat a katalógusok sem ismertették. A Kínai Népköztársaság kiadványainak árusítását már néhány esztendeje megengedték. Most Kuba, Korea és Vietnam bélyegei részére — igaz még csak részlegesen — nyitották meg a sorompót. Gyűjteni ugyanis már szabad, de kereskedők nagyobb mennyiségben még nem vásárolhatják a volt „ellenséges államok” sorozatait. Újdonságok Sok a gyermekbaleset Hollandiában. „Segítsünk nekik” elnevezéssel négy bélyeget adott ki a holland posta, amely a legnagyobb veszélyforrásokra (méreg, ital, tűz és közlekedés) hívja fel a figyelmet. A 60 éve Nobel-díjjal kitüntetett személyek arcképét folyamatosan bemutatja a svéd posta. Most 1917-re kerül sor: két dán író és a röntgensugárzás angol kutatójának Ch. G. Barkla-nak arcvonásai szerepelnek a bélyegeken. Nemzetközi pályázaton 20 ország gyermekei rajzban vallanak életükről. A legkifejezőbb alkotásokat a jugoszláv posta bélyegen is bemutatja. Az idén 12 évesek munkájából született meg az „Európa örömei” elnevezésű sorozat. — A legendás hírű Eisenbarth csodadoktor kél életre az NSZK bélyegén. — A Tokealu-szigetek apró földdarabkák a Csendes-óceánban. Új bélyegeik az ott honos madarakkal ismertetnek meg. A Blokk adja tudtul, hogy Luxemburgban 125 éve használnak bélyeget. Az eredeti első kiadvány nagy ritkaság és csak igen kevés gyűjtő birtokában van meg, így a másolatot tartalmazó emlékblokk bizonyára kapós lesz. Simon Tamás Nagyobb kazetta — jobb hangminőség Az utóbbi évtizedben a kazettás magnetofon „kiütéses” győzelmet aratott a korábbi orsós készülékkel szemben,, olyannyira, hogy ez utóbbiakat már jószerével csak a rádió- és tv-stúdiókban használják. Pedig a kazettás szalagra való felvételnek és visszajátszásnak rosszabb a hangminősége, mint a kevésbé praktikusan kezelhető orsós változatának. Mindenekelőtt azért, mert a kazettás szalag csupán másodpercenként 4,75 centiméteres sebességgel halad, márpedig köztudott, hogy a nagyobb szalagsebesség jobb hangminőséget eredményez. Az sem válik előnyére a kazettás szalagnak, hogy csak 3,3 milliméter széles, szemben az orsós szalag 6,25 milliméteres szélességével. A hangminőség-romlás újfajta szalaganyag bevezetésével próbálták ellensúlyozni, amely a magasabb hangokat is jól adja vissza. De különféle hangszűrőket és -tisztítókat, is beszereltek a magnókészülékekbe a kazettás szalagok eredendő hibáinak enyhítésére. A közelmúltban egy nemzetközi kiállításon új megoldással jelentkezett a japán Sony-cég. Az általa gyártott újfajta kazettában 6,25 milliméter széles szalag van, amelyre másodpercenként 9,5 centiméteres sebességgel lehet felvételt készíteni. Ez a szalagméret és sebességi érték különösen a térhatású (sztereo) hangtechnikának kedvez. Csupán egy bökkenője van a dolognak, az, hogy a nagyobb méretű kazettákhoz új készüléket is kell vásárolni. Ez egyébként nem tekinthető az elterjedés akadályának, hiszen a „hagyományos” kompakt kazettával működő készülékek néhány év leforgása alatt úgyis elhasználódnak. Az új típusú és a régi kazetta (MTI külföldi képszolgálato is) Hajógyár a Duna partján Bizonyára kevesen tudják, hogy a legnagyobb dunai hajógyár a csehszlovákiai Komarnóban található, ami nem kis dolog, hiszen a folyó nyolc országot érint v vagy szel át, amelyek mindegyike jelentős ipari háttérrel rendelkezik. A Szlovák Hajógyár folyami, tavi és kisebb részben tengeri hajók sokféleségét készíti, főként külföldi megrendelésre, zömmel a KGST-országok részére. A személy- és teherszállítóhajók gyártásán kívül kotrók, úszódaruk, komphajók és más speciális rendeltetésű vízi járművek előállítására is berendezkedett a hatalmas üzem. A 80-as évek elején a Duna—Majna—Rajna csatorna megnyitásával új, nagy forgalmú vízi út szeli majd át kontinensünket. Ezáltal jelentősen megnő az érintett országokban a vízi szállítás, s csak az maradhat versenyképes, akinek megfelelően gyors, korszerű szállítóeszközei lesznek. Ebből következően nő majd a nemzetközileg elfogadott folyami hajók iránti kereslet. Pedig egyébként az egész világon visszaesés mutatkozik a hajógyártásban; a nagy nyugati hajózási cégek egymás után mondják le — főként a nagy olajszállító tankhajókra szóló — megrendeléseiket, és tőlük előzőleg szerződésbe foglalt igényeiket. A szocialista országok hajóipara viszont sok megrendeléssel rendelkezik. A Szovjetunió, az NDK, Lengyelország tengerre települt hajógyárai természetesen jóval nagyobbak, mint a folyók, tavak partján épült társaik, fontosságban azonban nem maradnak el tőlük. Fenyeget-e vízválság? Nem, nem fenyegeti, ha az emberiség bölcsen és ésszerűen fogja felhasználni és megóvni a vízkészleteket — állítja Mark Lvovics szovjet tudós, a földrajzi tudományok doktora „A világ vízkészletei és jövőjük” című új könyvében. A szerző 127 ország vízkészleteiről készített felmérést. Sok országra vonatkozólag a vízkészleteket most mérték fel először. A Lvovics által kidolgozott új módszerek révén első ízben sikerült felbecsülni a föld alatti vizek, a felszíni folyóvíz és a talajnedvesség felújítható készleteit a hidrológiai tekintetben jól ismert országok esetében is. Újdonság számba megy az is, hogy a könyv adatokat tartalmaz egy lakosra kivetítve a világ valamennyi országának vízzel való ellátottságáról. Eszerint a legbővebb vízkészletekkel az egyenlítői övezet országainak lakossága rendelkezik, ahol a népsűrűség viszonylag kicsi. A lakosság vízellátását tekintve kevésbé jó a helyzet a mérsékelt övezet déli részében és a szubtrópusokon fekvő országokban, különösen Európa déli, Ázsia délnyugati részén, Észak-Afrikában és Észak- Amerika déli részén. A szerző tüzetesen foglalkozik a világ vízkészletei jövőjének kérdésével. Napjainkban bolygónk sok folyója annyira szennyezett, hogy vizük gyakran már használhatatlan. Természetesen ez nagy veszélyt jelent a jövő szempontjából, hiszen a lakosság növekedésével és az ipar fejlődésével kapcsolatban egyre több vízre lesz szükség. Ez a helyzet pesszimizmust szül: némely tudósok úgy vélik, hogy a vízválság elkerülhetetlen, és elképzeléseik szerint csökkenteni kell azoknak a termékeknek a fogyasztását, amelyeknek előállításához vízre van szükség. Amennyiben ezek a javaslatok szükségtelen dolgok előállítására vonatkoznak, akkor nem váltanak ki ellenkezést, ámde figyelembe kell venni, hogy a földkerekség lakosságának körülbelül egyharmada éhezik, százmilliók pedig nincsenek ellátva ruhával, lakással és más szükséges termékekkel. Mark Lvovics állítása szerint a vízkészletek elegendőek arra, hogy örök időkig szolgálják az emberiséget, méghozzá a fogyasztás csökkentése nélkül, sőt a fogyasztás növelésével. A könyv 25—30 évre előre tekintve vizsgálja a vízkészletek helyzetét, felhasználását, védelmét és átalakítását, megközelítőleg a 2000. évi szinten. A prognózis két változatban készült. Az egyik prognózishoz a vízkészletek felhasználásának és védelmének jelenleg alkalmazott elvei szolgálnak alapul. Ennek a prognózisnak az eredménye negatív következtetésekre vezet: a szennyvíz-mennyiség körülbelül 12-szeresére növekszik, s ha ezeket a szennyvizeket a folyókba és a víztározókba vezetik — még a jelenleginél sokkal tökéletesebb tisztítás után is — ahhoz, hogy teljesen ártalmatlanná tegyék őket, gyakorlatilag a világon levő öszszes folyóvizet fel kellene használni. A másik változat más elvekből indul ki. Közülük az a leglényegesebb, hogy a szennyvizeket el kell szigetelni a tiszta folyó- és föld alatti vizektől. Más szóval, meg kell szüntetni a szennyvizek beömlését a folyókba és a víztározókba. E kérdés megoldása nehéz, de teljes mértékben reális. Mindenekelőtt csökkenteni kell az ipar vízfogyasztását, át kell térni a „száraz” technológiára. A forgó rendszerű, zárt vízellátás, valamint a megtisztított városi szennyvizek ismételt felhasználása az iparban mindenütt, ahol nincs szükség nagyon tiszta vízre, jelentős mértékben csökkenteni fogja a vízfogyasztást. Egyebek közt az olyan nagy szovjet ipari központok, mint Perm (Ural), Szeverodonyeck (Ukrajna), Rjazany stb. áttértek az ilyen vízellátási rendszerre. A földek öntözéséhez a nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmazó városi szennyvizek felhasználása mind gazdaságilag, mind egészségügyi szempontból előnyös: a talaj sokkal kedvezőbb közeg a szennyező anyagok ártalmatlanítására, mint a folyó- és az állóvizek. Emellett a szennyvízzel való öntözés lehetővé teszi a talaj termőképességének lényeges növelését. A könyvben vizsgált fő problémák közé tartozik az új irányba való átállás a vízkészletek minőségi kimerülése ellen vívott küzdelemben. Míg napjainkban a kedvezőtlen következmények ellen folyik a harc, addig a jövőben ennek a harcnak a szennyeződések okainak megszüntetésére kell irányulnia. Az intézkedéseknek ezt a bonyolult komplexumát, amely például a szovjet vegyiparban egyre nagyobb elismerésre talál, és mind jobban elterjed, fokozatosan, húsz-harminc esztendővel számolva kell végrehajtani, de már most meg kell kezdeni. Arszenyij Snyitnyikov professzor, a földrajzi tudományok doktora (APNKS)