Fejér Megyei Hírlap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

6 Orvas Szolgálat Szerda, 1977. október 12. A Nap kél 5 óra 50 perckor, nyugszik 17 óra 03 perckor. A Hold kél 3 óra 16 perckor, nyugszik 16 óra 53 perckor. Miksa napja van. Mik-kezdetű, régi magyar keresztény nevek -sa kicsinyítőképzős, magyar vagy szláv alakjából. Legvalószínűbb, hogy a régi Mikhál (Mihály) név származéka. — 200 éve halt meg A. P. Szumarokov orosz költő, drámaíró, az első állandó orosz színház igazgatója. — 90 éve született Abulkaszen Lahuti perzsa költő, az első iráni proletárköltő. — 105 éve született Ralph Vaughan Williams angol zeneszerző. IDŐJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás van estig: egyre hosszabb időszakokra meg­szűnő eső és felszakadozó felhőzet, keleten is északiasra forduló és több alkalommal megélénkülő szél. A szélvédett helyeken köd, várható legmagasabb nappali hőmérséklet 13 fok körül. MAI TÉVÉAJÁNLATUN­ 21.45. SZÍNHÁZI ALBUM. Az őszi évad fővárosi és vidéki szín­házi újdonságairól számol be a Színházi album októberi száma. Hiszen az alig egy hónapja kezdődött színházi szezon máris szen­zációkkal szolgált. A kamerák közreműködésével ott lehetünk a Gábor Miklóst rendezőként bemutató kecskeméti színházi esemé­nyen, Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című darabjának előadá­sán. A Kaposvári Csiky Gergely Színház klasszikus művel, Csehov Ivanov című drámájával jelentkezik. Szolnokról Brecht színmű­vének a Pintillea úr­nak a bemutatójáról kapunk híradást. A fő­városi színházak közül a Nemzeti és a Madách Színház előadásai­ra látogatunk, Illyés Gyula Különc­ét és Shakespeare Hamletját egyaránt izgalmas felfogásban láthatjuk. Almási Évával dr. Vá­­radi György beszélget új szerepeiről. A műsor vendége pedig Vár­­konyi Zoltán. Szivár — Köztársaság: du. 4 órakor: Apám, az agg­legény (szovjet) du. 6 órakor: Szocialista bri­gádok filmbaráti köre: Fekete tollú fehér madár (szovjet) este 8 órakor Gyalog-galopp Szivár — Petőfi: du. 3, 5 és este 7 órakor: Her­kulesfürdői emlék Dunaújváros — Dózsa: du. 3, 6 és este 9 órakor: Pil­langó I—n. KIÁLLÍTÁSOK István király Múzeum: Az 1000 éves Székesfehérvár Budenz-ház: Ybl-gyűjtemény ORVOSI ÜGYELET KÖNYVTÁRAK Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Felnőtteknek nyitva: 11 órától 19 óráig Gyermekeknek nyitva: 10 órától 17.30 óráig Zenei részleg nyitva: 13 órától 18 óráig Velinszky László Városi Könyvtár Nyitva: 14 órától 19 óráig Építők, Pintér Károly Művelődési Háza, Hirlapolvasó Nyitva: 14 órától 20 óráig IKARUS Gárdonyi Géza Művelődési Ház Könyvtára Nyitva: 14 órától 19 óráig Székesfehérváron, a Pintér Károly utca 5. szám alatt. Felnőtteknek: 19 órától reggel 7 óráig, telefon: 11-456. Gyermekeknek: 19 órától 23 óráig, telefon: 14-356. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Székesfehérváron, a József Attila utca 2. szám alatt. RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH RADIO 8.27. Szocialista brigádok aka­démiája. 8.57: Ránk­ György: Két bors ökröcske. 9.12: Be­szélni nehéz. 9.24: Schumann­­lemezeinkből. 10.05: ..Nyitni­kék”. 10.40: Válaszolunk halga­­tóinknak. 10.55: A Magyar Rá­dió és Televízió szimfonikus ze­nekara játszik. 12.­36: Tánczenei koktél. 13.20: Könyvszemle. 13.30: Déli Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 14.00: Harsan a kürtszó! 14.30: Egy hevesi nótafa: Bajzáth Ferencné. 14.40: Indulók fúvószenekarra. 15.10: Iskolarádió. 15.50: Decsényi Já­nos dalaiból. 16.30: Vonószene­­karok műsorából. 16.44: Mind­­denki iskolája. 17.07: Gazdaság­­politikai elmélkedések. 17.32: Hangverseny a Mindenki zene­iskolája hallgatóinak. 17.55: Aureliano Petrile énekel. 18.25­: Mai könyvajánlatunk. 19.15: A Musica Antiqua együttes ját­szik. 19.30: ids magyar néprajz. 19.35: A párizsi szimfonikus ze­nekar hangversenye. Kb. 21.40:­­Könnyűzene. 22.20: Ogaden ostroma. Útijegyzet..­0.10: Jakab György táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Urszula Sipinska énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: A magyar népdal hete. 8.56: Marica grófnő. Operettrészle­­tek. 9.30: Harminc perc alatt a Föld körül. 10.00: A zene hul­lámhosszán. 11.33: A Szabó csa­lád. 12.00: Fúvósátiratok. 12.33: Kamaramuzsika. 13.33: Kórus­­művek állatokról. 14.00: Kettő­től ötig 14.00: Operahármasok. 14.25: Néhány perc tudomány. 14.35: Szép ősz. Operettrészle­tek. 15.00: Cigánydalok, csárdá­sok. 15.33: Slágermúzeum. 16.23: Fucsik: Felejthetetlen pillanat. 16.33: Nagy János énekel. 18.53: Hófehérke és a hét törpe. Rész­letek a filmzenéből. 17.01: ötö­dik sebesség. 17.55: Közvetítés a Magyarország—Svédország válogatott labdarúgó-mérkőzés­ről. 19.55: A magyar népdal he­te. 20.33: Kíváncsiak klubja. 21.25: A madarász. Operettrész­­letek. 22.33: Dzsesszfelvételek­­ből. 23.10: verbunkosok, nóták. III. MŰSOR 14.05: Szimfonikus zene. 15.29: Gyógyír a feledésre. Valentyin Katajev műve. 16.03: Új leme­zeinkből. 16.42: Magnósok, fi­gyelem! 17.50: Meditáció­k a döntések elodázásáról. 18.00: A világgazdaság hírei. 11.65: Dub­rovnik: beszélgetés Ralph Kinkpatrick-kel. 13.46: Beetho­ven: Esz-dúr zongoraötös. 19.15: Iskolarádió. 19.33: Farkas Fe­renc: A bűvös szekrény. 21.02: Vavrinecz Béla ford.: Mezőségi képek. 21.11: Kettes portré. TELEVÍZIÓMŰSOR BUDAPESTI TV 1 7.58: Tévétorna. (Ism. Színes!) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv (ált. Isk. 5. oszt.) 8.35: Nyelvi továbbképzés orosz szakos ta­nároknak. (Színes!) 9.05: Fizika ’78. Továbbképzés fizikataná­roknak 9.45: Francia nyelv (középek. III. oszt.) 10.05: Anyanyelvi műsor (ált. isk. 1- oszt. Színes!) 10.20: Delta (ism.) 10.45: Lagardere lovag kaland­jai. Magyarul beszélő, francia filmsorozat. (Színes!) 11.40: Pe­ter Schreier énekel. 12.00: Mé­zeskalács. Jugoszláv rövidfilm. (Színes!) 13.50: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Ism.) 14.15: Nyelvi továbbképzés orosz szakos ta­nároknak. (Ism. Színes!) 14.40: Szó-ra-ka-té-nusz. (Ism. Szí­nes!) 15 00: Fizika ’78 (Ism.) 15.30: És így tovább . . Mate­matika-továbbképzés pedagógu­soknak. 2—4. és **—8. osztályban tanító nevelőknek. 16.20: Hírek. 16.25: Melyiket az ötezerből? (Ism.) 16 45: Takács Mária mű­sora. 17.04­: Riportok Tolnából. • Somogy­ból, Baranyából. 17.50: Magyarország—Svédország lab­darúgó-mérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. (Színes!) 19.50: Esti mese. (Színes!) 19.55: Tévé­­téma. (Színes!) 20.00: Tv-hír­­ad­ó. 20.01­: Afrikai örömeink. (Színes!) 21.45: Színházi album. 22.45: Tv-híradó 3. BUDAPESTI TV II 20.00: Titokzatos északi víz. 20.45: Arszenyev. (Színes!) 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Régiségek, furcsaságok. 21.45: Felperesek és védők. (Színes!) OSZTRÁK TV I 10.30: Egy, kettő, három. Víg­játék. 18.00: Dr. Doolittle. Film­sorozat. 19.00: Osztrák képek. 18.39: Tv-híradó. 20.00: Dávid és Góliát. Filmkomédia. OSZTRÁK TV II 17.25: NDK—Ausztria labdarú­gó-mérkőzés. 20.00: Hölgyeké az elsőbbség. Tévéjáték. 21.15: A világtörténelem nagy csatái. 22.00: Tv-híradó 2. 22.35: KUNG FU. JUGOSZLÁV TV I 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Kis világ. 13.45: Népi mu­zsika. 20.00: Válogatás szerdán. 22.20: Riport a Dinamo—Parti­zán labdarúgó-mérkőzésről. JUGOSZLÁV TV II 18.45: Rajzfilm. 19.00: Művelődé­si adás. 20.00: Gustav Maier: H. szimfónia. 21.45: Huszonnégy óra. szlovák tv I 18.05: Tv-híradó. 13.20: Interpa­­noráma. 18.45: Tévétorna. 19.00: A fiatalság iskolája. 19.30: Kül­földi sporthíradó. 20.35: Zenés szórakoztató műsor. 21.15: Rö­vidlátó jósok. 21.45: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Fekete Sas Patikamúzeum Középkori Romkert Szerda, 1977. október 12. HÍRLAP Bélyeg­gyűjtőknek Légiposta Utasszállító repülőgépek és a földrészek térképe, ahol az ábrázolt gép közlekedik díszíti a Magyar Posta új so­rozatát. A nyolc bélyegből álló légipostas kiadvány ok­tóber 26-án jelenik meg Vértes József grafikusmű­vész tervrajza alapján. A MALÉV TU—154 típusú gé­pét Dél-Európa felett lát­hatjuk a 60 filléres címle­ten, míg a Concorde Dél- Amerika felett haladtában a 10 forintos értékben sze­repel. A sorozat névértéke elég magas, 45,20 forint. Az évszázad vásárlása Eladták Charles Nissen gyűjteményét. A tulajdonos 14 évesen, 1893-ban alapított bélyegüzletet. Az első angol bélyegekkel foglalkozott szívesen, hamarosan felfe­dezte az akkor már 26 éve rejtve maradt „tőzsdei” ha­misítványt. A postás, aki maga ragasztotta a tőzsdei jelentésekre készítményeit — az idő múlása miatt — büntetlen maradt. A posta­vezérigazgató viszont elis­meréssel nyugtázta Nissen felfedezését, mert ezzel ha­sonló eseteket megakadá­lyozhattak. Az érdekes és különleges példányokat Nis­sen mindig félretette a csa­ládi gyűjtemény részére. Ha­lála után ezt a módszert folytatta fia is, aki 1944-től vezette az üzletet, így nem csodálatos, hogy a ritkasá­gokkal tele albumokat 60 millió forintnak megfelelő összegért vette meg a több mint 100 éve fennálló Stan­ley Gibbons cég. Szabadon Végre azt gyűjthetnek az USA-ban lakó filatelisták, amit kívánnak. Hosszú évek után az utolsó tilalmat is eltörölték,, amelyet eredeti­leg politikai és gazdasági fegyverként alkalmaztak. A kormány által ellenségesnek nyilvánított országokból pl. Kína, Kuba ugyanis még bé­lyeget sem vásárolhattak a gyűjtők, sőt az újabb soro­zatokat a katalógusok sem ismertették. A Kínai Nép­­köztársaság kiadványainak árusítását már néhány esz­­ten­deje megengedték. Most Kuba, Korea és Vietnam bélyegei részére — igaz még csak részlegesen — nyitot­ták meg a sorompót. Gyűj­teni ugyanis már szabad, de kereskedők nagyobb mennyiségben még nem vá­sárolhatják a volt „ellensé­ges államok” sorozatait. Újdonságok Sok a gyermekbaleset Hollandiában. „Segítsünk ne­kik” elnevezéssel négy bé­lyeget adott­­ ki a holland posta, amely a legnagyobb veszélyforrásokra (méreg, ital, tűz és közlekedés) hív­ja fel a figyelmet.­­ A 60 éve Nobel-díjjal kitüntetett személyek arcképét folya­matosan bemutatja a svéd posta. Most 1917-re kerül sor: két dán író és a rönt­gensugárzás angol kutató­jának Ch. G. Barkla-nak arcvonásai szerepelnek a bé­lyegeken.­­ Nemzetközi pá­lyázaton 20 ország gyerme­kei rajzban vallanak életük­ről. A legkifejezőbb alkotá­sokat a jugoszláv posta bé­lyegen is bemutatja. Az idén 12 évesek munkájából szüle­tett meg az „Európa örö­mei” elnevezésű sorozat. — A legendás hírű Eisenbarth csodadoktor kél életre az NSZK bélyegén. — A Toke­­alu-szigetek apró földdarab­kák a Csendes-óceánban. Új bélyegeik az ott honos madarakkal ismertetnek­ meg. A Blokk adja tudtul, hogy Luxemburgban 125 éve használnak bélyeget. Az ere­deti első kiadvány nagy rit­kaság és csak igen kevés gyűjtő birtokában van meg, így a másolatot tartalmazó emlékblokk bizonyára kapós lesz. Simon Tamás Nagyobb kazetta — jobb hangminőség Az utóbbi évtizedben a ka­zettás magnetofon „kiütéses” győzelmet aratott a korábbi orsós készülékkel szemben,, olyannyira, hogy ez utóbbia­kat már jószerével csak a rá­dió- és tv-stúdiókban hasz­nálják. Pedig a kazettás sza­lagra való felvételnek és visszajátszásnak rosszabb a hangminősége, mint a ke­vésbé praktikusan kezelhető orsós változatának. Minde­nekelőtt azért, mert a kazet­tás szalag csupán másodper­cenként 4,75 centiméteres sebességgel halad, márpedig köztudott, hogy a nagyobb szalagsebesség jobb hangmi­nőséget eredményez. Az sem válik előnyére a kazettás szalagnak, hogy csak 3,3 milliméter széles, szemben az orsós szalag 6,25 millimé­teres szélességével. A hang­minőség-romlás újfajta sza­laganyag bevezetésével pró­bálták ellensúlyozni, amely a magasabb hangokat is jól ad­ja vissza. De különféle hang­szűrőket és -tisztítókat, is beszereltek a magnókészülé­kekbe a kazettás szalagok eredendő hibáinak enyhíté­sére. A közelmúltban egy nem­zetközi kiállításon új megol­dással jelentkezett a japán Sony-cég. Az általa gyártott újfajta kazettában 6,25 mil­liméter széles szalag van, amelyre másodpercenként 9,5 centiméteres sebességgel le­het felvételt készíteni. Ez a szalagméret és sebességi ér­ték különösen a térhatású (sztereo) hangtechnikának kedvez. Csupán egy bökke­nője van a dolognak,­ az, hogy a nagyobb méretű ka­zettákhoz új készüléket is kell vásárolni. Ez egyébként nem tekinthető az elterjedés akadályának, hiszen a „ha­gyományos” kompakt­ kazet­tával működő készülékek né­hány év leforgása alatt úgyis elhasználódnak. Az új típusú és a régi kazetta (MTI külföldi képszolgálat­o is) Hajógyár a Duna partján Bizonyára kevesen tud­ják, hogy a legnagyobb du­nai hajógyár a csehszlovákiai Komarnóban található, ami nem kis dolog, hiszen a fo­lyó nyolc országot érint v vagy szel át, amelyek mindegyike jelentős ipari háttérrel ren­delkezik. A Szlovák Hajó­gyár folyami, tavi és kisebb részben tengeri hajók sokfé­leségét készíti, főként kül­földi megrendelésre, zömmel a KGST-országok részére. A személy- és teherszállító­­hajók gyártásán kívül kot­rók, úszódaruk, komphajók és más speciális rendeltetésű vízi járművek előállítására is berendezkedett a hatalmas üzem. A 80-as évek elején a Du­na—Majna—Rajna csatorna megnyitásával új, nagy for­galmú vízi út szeli majd át kontinensünket. Ezáltal je­lentősen megnő az érintett országokban a vízi szállítás, s csak az maradhat verseny­­képes, akinek megfelelően gyors, korszerű szállítóeszkö­zei lesznek. Ebből követke­zően nő majd a nemzetközileg elfogadott folyami hajók iránti kereslet. Pedig egyéb­ként az egész világon vissza­esés mutatkozik a hajógyár­tásban; a nagy nyugati hajó­zási cégek egymás után mondják le — főként a nagy olajszállító tankhajókra szóló — megrendeléseiket, és tőlük előzőleg szerződésbe foglalt igényeiket. A szocialista or­szágok hajóipara viszont sok megrendeléssel rendelkezik. A Szovjetunió, az NDK, Len­gyelország tengerre települt hajógyárai természetesen jó­val nagyobbak, mint a folyók, tavak partján épült társaik, fontosságban azonban nem maradnak el tőlük. Fenyeget-e vízválság? Nem, nem fenyegeti, ha az emberiség bölcsen és éssze­rűen fogja felhasználni és megóvni a vízkészleteket — állítja Mark Lvovics szovjet tudós, a földrajzi tudomá­nyok doktora „A világ víz­készletei és jövőjük” című új könyvében. A szerző 127 or­szág vízkészleteiről készített felmérést. Sok országra vo­natkozólag a vízk­észleteket most mérték fel először. A Lvovics által kidolgozott új módszerek révén első íz­ben sikerült felbecsülni a föld alatti vizek, a felszíni folyóvíz és a talajnedvesség felújítható készleteit a hidro­lógiai tekintetben jól ismert országok esetében is. Újdon­ság számba megy az is, hogy a könyv adatokat tartalmaz egy lakosra kivetítve a világ valamennyi országának víz­zel való ellátottságáról. Esze­rint a legbővebb vízkészle­tekkel az egyenlítői övezet országainak lakossága ren­­delkezik, ahol a népsűrűség viszonylag kicsi. A lakosság vízellátását tekintve kevésbé jó a helyzet a mérsékelt öve­zet déli részében és a szub­­trópusokon fekvő országok­ban, különösen Európa déli, Ázsia délnyugati részén, Észak-Afrikában és Észak- Amerika déli részén. A szerző tüzetesen foglal­kozik a világ vízkészletei jö­vőjének kérdésével. Napja­inkban bolygónk sok folyója annyira szennyezett, hogy vizük gyakran már használ­hatatlan. Természetesen ez nagy veszélyt jelent a jövő szempontjából, hiszen a la­kosság növekedésével és az ipar fejlődésével kapcsolat­ban egyre több vízre lesz szükség. Ez a helyzet pesszimizmust szül: némely tudósok úgy vé­lik, hogy a vízválság elkerül­hetetlen, és elképzeléseik szerint csökkenteni kell azok­nak a termékeknek a fo­gyasztását, amelyeknek elő­állításához vízre van szükség. Amennyiben ezek a javasla­tok szükségtelen dolgok elő­állítására vonatkoznak, akkor nem váltanak ki ellenkezést, ámde figyelembe kell venni, hogy a földkerekség lakossá­gának körülbelül egyharma­­da éhezik, százmilliók pedig nincsenek ellátva ruhával, lakással és más szükséges termékekkel. Mark Lvovics állítása sze­rint a vízkészletek elegendő­ek arra, hogy örök időkig szolgálják az emberiséget, méghozzá a fogyasztás csök­kentése nélkül, sőt a fogyasz­tás növelésével. A könyv 25—30 évre előre tek­intve vizsgálja a vízkész­letek helyzetét, felhasználá­sát, védelmét és átalakítását, megközelítőleg a 2000. évi szinten. A prognózis két vál­tozatban készült. Az egyik prognózishoz a vízkészletek felhasználásának és védelmé­nek jelenleg alkalmazott el­vei szolgálnak alapul. Ennek a prognózisnak az eredménye negatív következtetésekre ve­zet: a szennyvíz-mennyiség körülbelül 12-szeresére nö­vekszik, s ha ezeket a szennyvizeket a folyókba és a víztározókba vezetik — még a jelenleginél sokkal tö­kéletesebb tisztítás után is — ahhoz, hogy teljesen ártal­matlanná tegyék őket, gya­korlatilag a világon levő ösz­­szes folyóvizet fel kellene használni. A másik változat más el­vekből indul ki. Közülük az a leglényegesebb, hogy a szennyvizeket el kell szigetel­ni a tiszta folyó- és föld alat­ti vizektől. Más szóval, meg kell szüntetni a szennyvizek beömlését a folyókba és a víztározókba. E kérdés meg­oldása nehéz, de teljes mér­tékben reális. Mindenekelőtt csökkenteni kell az ipar víz­fogyasztását, át kell térni a „száraz” technológiára. A forgó rendszerű, zárt vízellátás, valamint a meg­tisztított városi szennyvizek ismételt felhasználása az iparban mindenütt, ahol nincs szükség nagyon tiszta vízre, jelentős mértékben csökkenteni fogja a vízfo­gyasztást. Egyebek közt az olyan nagy szovjet ipari köz­pontok, mint Perm (Ural), Szeverodonyeck (Ukrajna), Rjazany stb. áttértek az ilyen vízellátási rendszerre. A földek öntözéséhez a nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmazó városi szennyvizek felhasználása mind gazdaságilag, mind egészségügyi szempontból előnyös: a talaj sokkal ked­vezőbb közeg a szennyező anyagok ártalmatlanítására, mint a folyó- és az állóvizek. Emellett a szennyvízzel való öntözés lehetővé teszi a talaj termőképességének lényeges növelését. A könyvben vizsgált fő problémák közé tartozik az új irányba való átállás a víz­készletek minőségi kimerülé­se ellen vívott küzdelemben. Míg napjainkban a kedvezőt­len következmények ellen fo­lyik a harc, addig a jövőben ennek a harcnak a szennye­ződések okainak megszünte­tésére kell irányulnia. Az intézkedéseknek ezt a bonyolult komplexumát, amely például a szovjet vegyiparban egyre nagyobb elismerésre talál, és mind jobban elterjed, fokozatosan, húsz-harminc esztendővel számolva kell végrehajtani, de már most meg kell kez­deni. Arszenyij Snyitnyikov professzor, a földrajzi tudományok doktora (APN­­­KS)

Next