Fejér Megyei Hírlap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
Országos ifjúsági honvédelmi napok Haditechnikai bemutató, munkásőr találkozó Az országos ifjúsági honvédelmi napok tegnapi eseménysorozata is bővelkedett érdekességekben, látnivalókban. Az Ifjú Gárda munkásőr szakalegységek első országos találkozója szombati programjának színhelye Pusztavám, a Munkásőrség megyei parancsnokságának kiképzőtábora volt. Nadapon különböző bemutatókban, a pákozdi emlékműnél pedig az emlékhely, a fegyveres erők és testületek haditechnikai bemutatója szolgált hasznos élménnyel. Az Ifjú Gárda munkásőr szakalegységek reggel a pusztavámi bázison a Munkásőrség országos és megyei parancsnokságának tagjaival — köztük Nagy Györggyel, a Munkásőrség országos parancsnokának első helyettesével és Vörös Gézával, a Munkásőrség megyei parancsnokával — találkoztak. A találkozón és az azt követő rendezvényeken jelen volt Boór Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Balatincz Jánosné, a móri járási pártbizottság titkára is. A találkozót követően a vendégek, az ifjúgárdisták megtekintették a móri járási munkásőr egységek harci gyakorlatát, majd megkezdődött az Ifjú Gárda szakalegységek harci játéka. A 19 megye és a főváros 8—8 tagú rajai különböző feladatokat oldottak meg, felderítést hajtottak végre, 2000 méteres tájékozódási futást, telepített célok távolsági becslését, kézigránátdobást végeztek, majd a Munkásőrségről, a Munkásőrség és az Ifjú Gárda kapcsolatáról és tereptanból összeállított (Folytatás a 2. oldalon) KÖNYVTÁR SZÉKeeSfESÓVÁR FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJA EGYESÜLJETEKI Vasárnap, 1978. október 1. XXXIV. évfolyam, 232. szám Ala: 1.— Ft Számítástechnika a Köfémben A székesfehérvári Könynyűfémmű — miután tavaszszal házigazdája volt a nemzetközi munkaszervezési konferenciának — a mindennapi munka során is keresi, alkalmazza a munkaszervezési módszereket, lehetőségeket. Annak ellenére, hogy a KÖFÉM önálló ■ számítógéppel nem rendelkezik, rendkívül nagymértékben alkalmazzák már a számítástechnikát, a Magyar Alumíniumipari Tröszt gépén fut termelésprogramozási rendszerük, s ebben az évben épült ki új kapcsolatuk a KKVMF Számítógépek Intézetével, ahol a vállalat és az intézet szakemberei a munkaköri, munkahelyi és személyi nyilvántartáson dolgoznak. Ehhez a most kialakuló rendszerhez kapcsolódik majd a székesfehérvári Könnyűfémmű bérszámfejtésének, bérelszámolásának teljes körű feldolgozása. Megindult a távfűtés Bekapcsolták a központi melegvízhálózatot Fehérváron, a lakótelepi lakások ellátása végre zavartalan lett szombatra. Ugyancsak megtörténtek tegnap a távfűtés próbaüzemének előkészületei — a dunaújvárosit követően — a fehérvári IKV által üzemeltetett móri és székesfehérvári hőközpontokban. Vasárnaptól keddig kellemes meleget biztosít 13 ezer székesfehérvári és 640 móri lakásban a távfűtés próbaüzeme. Ha az idő hűvös marad, a fűtőműveket bekapcsolva tartják kedd után is. Bemutató A Fejér megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, valamint a KSZE növénytermelési rendszer közös szervezésében növényvédőgép-diagnosztikai és talajmintavétel-gépesítési bemutatót tartottak Velencén. A Kukoricatermesztési Szocialista Együttműködés bemutatta a Barkas gépkocsiba szerelhető komplex mérőkészülékeket, melyek segítségével gyorsan felfedezhetők az esetleges meghibásodások. Bemutatásra került továbbá a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdasági karának tanára, Tóth Berkó által szerkesztett dugattyús talajmintavevő gép, és a már széles körben használatos tárcsás mintavevő szerkezet. A résztvevők megtekintenék az állomás új tápanyagvizsgáló laboratóriumai is. ÍS4& Heti Enying Anyák Százados A szubjektív Nap-tábornok világhíradó építkezik és fiaik példák objektív és csatlósai 2. oldal 2. oldat 2. oldal t. oldal 0. oldal • 11. oldal --------------------------------------------------------------------------------------------------s/nwjjfopfrHfl-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Iparszerű mezőgazdaság Beszélgetés Závodni Lászlóval, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkárával Nem kell bizonygatnunk, hogy a 20-30 évvel ezelőtti földművelés gyökeresen megváltozott és a mai, korszerű mezőgazdaság nemcsak a hozamokat háromszorozta meg, hanem eközben átformálta a parasztság munkakörülményeit, életmódját, a falu arculatát is. A gyors fejlődés társadalmi alapokról, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével indult és eredményei a tervszerű, nagyüzemi gazdálkodásból fakadtak. Az elmúlt évtizedben kialakultak és elterjedtek először az állattenyésztésben, majd a növénytermesztésben — az iparszerű termelési rendszerek. A szakemberek az egyre jobban tökéletesedő és a helyi adottságokhoz igazodó termelési rendszerekben látják eddigi és további eredményeink egyik összetevőjét. Hol tartanak ma az iparszerű termelési rendszerek és mit köszönhet az új technológiáknak megyénk mezőgazdasága? — erről a kérdésről adott interjút munkatársunknak Závodni László, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára. — Mezőgazdaságunk távlati feladataiból induljunk ki. A XI. pártkongresszus programnyilatkozata 15—20 év alatt a mezőgazdasági termelés másfél-kétszeresére emelését tűzte célul. Ez Fejér megye vonatkozásában anynyit jelent, hogy az évi termés kukoricából 7—800 ezer tonna, búzából 4—500 ezer tonna és napraforgóból 60 ezer tonna legyen, hogy csupán a legfontosabb növényeket említsem. — A nagyüzemi gazdálkodás keretei között milyen többletet adhatnak az iparszerű termelési rendszerek? — A termelési rendszerek lényege, hogy a hatékonyság növelése érdekében a termelési tényezőket optimalizálják, vagyis a korszerű biológiai alapokkal összhangba hozzák a fejlett technológiát, a nagy teljesítményű géprendszereket és a megfelelő vegyi anyagokat. Mindezt hozzáértő, felkészült szakembergárdával és hatékony üzem- és munkaszervezéssel érik el. Mondhatjuk, hogy ezekben a racionálisan kidolgozott rendszerekben a termelés minden komponensére, tényezőjére kiterjed a szervezettség hatálya: avetőmagtól a betakarításig, a dolgozók szakképzettségétől a gépek karbantartásáig. — Ez lenne az ideáli helyzet, amire törekedniük kell? — Valóban, ez még túl ideális, a követelmények azonban reálisak Ezt várjuk a termelési rendszerektől. A gyakorlatban még termelési rendszerként és egyes gazdasávonként is eltérő módon, viszonylag nagy szóródással valósulnak meg ezek a kívánatos rendszerelemek. — Ir* a naves gazdaságok eltérő hozamnagyságai, s főként különbözően alakuló költségráfordításai is mutatják. Az iparszerű termelési rendszerek gyorsabb elterjedésének és tökéletesebb működésének azonban gátat szabhat az anyagi eszközök hiánya, vagy elégtelensége is. Törvényszerű, hogy csak ennyire drága eszközök gépek, ilyen magas beruházási költségek vállalásával lehet eredményesen termelni? — Világtendencia, hogy a mezőgazdaság alapigényessége emelkedik, s kétségtelen, hogy a termelési rendszerek keretei között gazdálkodó üzemekben még hatványozottabban. Ez a rendszer jellegéből fakad, hiszen előírásai szigorúan zárt egységbe foglalják az anyagi eszközöket, tényezőket is. Nyilvánvaló, hogy azonos minőségű talajművelést például csak azonos gépektől várhatunk és a tipizált géppark másik előnye az egységes karbantartásban kamatozik. Gazdaságpolitikánkban azért törekszünk arra, hogy a megye mezőgazdasági üzemei kivé,tel nélkül valamelyik bevált termelési rendszerhez kapcsolódjanak. — Hogyan érhetik ezt el a gyengébb adottságú, ingatag pénzügyi helyzetű gazdaságok? — Amortizációs alap minden gazdaságban, a gyengékben is képződik és azt szorgalmazzuk, hogy erre a fejlesztésre használják fel a nyereségági fejlesztési alapjaikat is. Miért? Az eltérő adottságok, az árutermelés differenciáló hatását éppen a rendszer adta előnyök ellensúlyozhatják, így az élenjáró és a gyengébb gazdaságok közötti, növekvő különbségeket mérsékelhettük. — Ez egyben mezőgazdaságunk egyik, kiaknázható tartalékát is jelenti. — Igen. A középmezőny és a gyengébb gazdaságok felzárkózásában nagy tartalék rejlik és számottevően emelhetjük vele a gazdálkodás egész színvonalát. A másik tartalékforrás, hogy a termelési rendszerek általános technológiáit jobban adoptálják az egyes üzemek adottságaira. A talajminőség, az egyedi műszaki és képzettségi szint, a gazdálkodási hagyományok alkalmazásával testreszabottá váljanak az általános teendők. — A termelési rendszerek sokrétű szakmai, üzemviteli és karbantartási szolgáltatásokat is nyújtanak taggazdaságaiknak. Hogyan ítéli meg ezek színvonalát? — Közismert a mezőgazdaság egyenetlen alkatrészellátási helyzete. Véleményem szerint az iparszerű termelési rendszerek jól egészítik ki a mezőgazdaság központi gép- és anyagellátását, tehát nem rivalizálásra, hanem szorosabb együttműködésre kell törekedniük az Agrotröszttel. A rendszer belső szervezettsége biztosítja például, hogy az alkatrészellátás tételesen is megegyezzena tényleges igényekkel. — És a karbantartás? — A termelési rendszerek másik nagy előnye a szakosított javítás. A kis- és nagygazdaságok valamennyi eszközét, gépét az egyszerű szerszámoktól az erőgépekig és már elektronikus berendezésekig egy helyen kell javíttatni, mert ezekhez speciális szakemberek nem állhatnak rendelkezésre minden taggazdaságban. A rendszerközpontok javítóműhelyei általában nagy hatékonysággal és jó minőségben végzik a karbantartást. Ennek példájára keresnünk kell a lehetőséget, hogy a rendszeren kívüli gazdaságok is specializálódjanak egy-egy gép javítására, s kölcsönösen kisegítsék egymást. A célunk az, hogy a mai, sok helyütt manufakturális szintről eljussunk a nagy sorozatnagyságú, szalagszerű javítási színvonalig. — Szó volt róla, hogy a termelési rendszerek fontos feladata a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása. Hogyan töltik be ezt a szerepüket? — A rendszerek megkezdték és egyre magasabb színvonalon közvetítik a tudományos kutatóintézetek új ismereteit a gyakorlat számára. A rendszerközpontokban a tudományos eredmények feldolgozása intézményesen és a megfelelő gyakorlati technológiák kidolgozásával párosulva folyik. Hasonlóan jól működnek a termelési rendszerek szakmai továbbképző központjai is, talán ez a legjobban működő szolgáltatási ág. Itt emelem ki, hogy az állandó szakmai és politikai továbbképzéssel nem csupán a tudományos, szakmai ismeretek terjedése gyorsult, hanem a termelési rendszerek egyben részt vállaltak a mezőgazdasági dolgozók tudatformálásából is. ZSIDAY CSABA