Fejér Megyei Hírlap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-05 / 235. szám
Csütörtök, 1978. október 5. ÉVENTE FÉLMILLIÓ TONNA KŐ Új bánya épült Gánton Új, nagy teljesítményű, korszerű felszíni bányaüzemmel gazdagodott megyénk: megkezdte termelését a gánti dolomitbánya. Az építőipar fokozódó igénye hozta létre az új üzemet. Helyének kiválasztásában — a jó minőségű és kellő menynyiségű kő, a környezetvédelmi szempontok stb. mellett — az is szerepet kapott, hogy ne legyen túlságosan messze az eocénberuházásoktól. A bánya ugyanis a megye északi, északkeleti részében megkezdett beruházások — bánya-, erőmű-, út- és vasútépítkezések — bázisüzeme lesz. A DÉLKŐ Balatonfelvidéki Kőbányák gánti üzeme 1976 májusában, egy sok évvel ezelőtt megnyitott, de már felhagyott bányában kezdte meg a termelést. Orbán Győző, az üzem vezetője elmondta, hogy a régi bányában egy szovjet gyártmányú, úgynevezett mobil vontatójármű után akasztható, gyorsan felállítható — törő-osztályozó berendezéssel dolgoztak. Közben megkezdték az új üzem beruházási munkálatait is. A terveket 1976-ban készítették el, az építést pedig 1977 júniusában indították. Tehát, egy év alatt létrehoztak egy korszerű, nagy teljesítményű üzemet. Több vállalat, üzem érdeme ez. A FÁÉV végezte az építészeti munkákat, az ÉSZAKKŐ tarcali gyára készítette a berendezéseket, ezek szerelését pedig a gánti üzem dolgozói vállalták. Augusztus volt a terhelés alatti próbaüzem időszaka, a folyamatos termelőmunkát szeptember 1-től indították. Az új bányában szinte minden folyamat gépesítve van. A követ fúrás után robbantással tövesztik és eszkavátor, homlokrakodó rakja továbbítja a bunkerba, ahonnan gumiszalagok viszik a meddőválogatóra, törőre, majd az osztályozóra. A kész termék végül a tárolótérre kerül, ahonnan teherautókkal szállítják el a megrendelőkhöz. összesen hat, különböző szemnagyságúra tört-osztályozott dolomitot termelnek, amit az építőipar és az útépítők használnak fel. Idei tervük szerint 320 ezer tonna dolomitot kell termelniük, ebből az új bányának 220 ezer tonnát. Hogy ezt a mennyiséget teljesíthessék, az új üzem szeptemberben három műszakban termel. Jövő hónaptól visszatérnek a kétműszakos termelésre, s a harmadik műszakot pedig karbantartásra, javításra használják fel. A jövő évi tervük már 520 ezer tonna lesz, s ez csak az új bányára vonatkozik. Az automatizálható technológiai sor mellé műhelyeket, raktárakat, irodákat és különböző szociális létesítményeket is építettek. Már gyártják A Budapesti őszi Nemzetközi Vásáron két Szolnok megyei termék — a Tiszamenti Vegyiművek nagydobozos Tomi Brill mosószere, valamint a martfűi Tisza Cipőgyár szociális munkavédelmi cipőcsaládja — nyert nagydíjat. A két vállalat a budapesti termékbemutatót nemcsak kirakatnak szánta: az újdonságok a tömeges gyártására is felkészült. A Tiszamenti Vegyiművek Tomi mosószer családjának legfiatalabb tagjából, a két kilogrammos Brill-ből, az év utolsó negyedében 200 tonnát szállít a kereskedelemnek. A Tisza Cipőgyár speciális, biztonsági munkavédelmi cipőiből a kereskedelem harmincezer párat kötött le idei szállításra. Kozmikus mezőgazdaság Az űrrepülések eredményeit egyre gyakrabban hasznosítják a népgazdaságban is, például a mezőgazdaságban. Több űrrepülés során a kozmonautáig a Föld ugyanazon területéről, az ott uralkodó viszonyok pontos ismeretében kifejezetten mezőgazdasági célokat szolgáló felvételeket készítenek. A vetésterületek légi fényképezése érdekes távlatokat nyit. A folyamatos felvételkészítéssel nagy területen ellenőrizhető a vetésforgó helyes alkalmazása. Sőt a gabonafélék terméshozama már a kikeléskor és kalászbontáskor felmérhető. A világűrből a mezőgazdasági munkák végzésének ütemessége is megfigyelhető. Székesfehérvári járás Ifjúkommunisták a mezőgazdaságban A KISZ Székesfehérvári járási Bizottsága a járás termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban végzett felmérést. Azt vizsgálták, hogy milyen a KISZ szervezettsége a mezőgazdasági egységekben és melyek a taglétszám további növelésének teendői. Időszerűvé tette a pontos helyzetelemzést, hogy a mezőgazdaság előtt álló feladatok megkövetelik a KISZ KB 1974 áprilisi határozata szellemében a KISZ-szervezetek szervezettségének növelését a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban egyaránt. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tömegbefolyásának növelése érdekében a mezőgazdasági üzemekben a szervezeti fegyelem erősítése és a KISZ-szervezetek politikai aktivitásának kiteljesítése az elsőrendű feladat. A járás huszonegy termelőszövetkezetének és négy állami gazdaságának helyzetéről jellemző képet ad a tizenhat termelőszövetkezetben és három — Sárszentmihály, Enying, Martonvásár-Erdőhát — állami gazdaságaiban végzett vizsgálat. A tizenhat termelőszövetkezetben 1685 harminc éven aluli fiatal dolgozik, s közülük mindöszsze 267 a KISZ tagja. A szervezettség igen alacsony, százalékos arányban kifejezve csupán 15,8 százalék. A vizsgált állami gazdaságokban valamivel jobb a helyzet, a 972 fiatal 28,8 százaléka, azaz 279 KISZ-tag. Érthető a szervezettségben mutatkozó lényeges — 13 százalékos — eltérés, hiszen az állami gazdaságok nagy gazdasági egységek, koncentráltabbak a munkahelyek, több fiatal dolgozik egy helyen, mint a termelőszövetkezetekben. Például Ágostonpusztán — Enyingi Állami Gazdaság — a gépműhelyben dolgozó fiatalok önálló KISZ-alapszervezetet hoztak létre. A termelőszövetkezetekben hátráltatja a szervezeti élet kibontakozását, hogy a KISZ-csoportok, illetve alapszervezetek fiataljainak túlnyomó többsége érintett a szezonjellegű munkában, így szinte lehetetlen az összejövetelek időpontjait egyeztetni. Ezt a gondot igényesebb szervezéssel lehetne enyhíteni, ehhez viszont a legtöbb helyen hiányoznak a kellő tapasztalatok. A tagépítés további teendőinek meghatározásakor figyelembe vették, hogy a KISZ-tagság utánpótlását a huszonhat év alatti fiatalok képezhetik, s közülük is a tizennégy—húsz év közöttiek bevonása kecsegtet eredménnyel. A felmért helyzet egyben megjelöli a teendőket is, amelyeket a járási bizottság meghatározott. A tagépítés fokozása, a szervezeti élet fegyelmének szilárdítása mellett több gondot kívánnak a jövőben fordítani az agrárértelmiségi fiatalok megnyerésére. A vizsgált szövetkezetekben a huszonhat éven aluli fiatalok 5,3 százaléka, az állami gazdaságokban pedig 11 százaléka képviseli ezt a réteget. I.. G. HÍRLAP Cikkünk nyomán Megtérítik a károkat Lapunk szeptember 21-i számában „Soponyai kertek alatt” címmel riportot közöltünk a Malomcsatorna soponyai szakaszának rendezése során az ottani lakók sérelméről. Riportunkra Karászi Kálmán, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója az alábbiakat válaszolta: „Mivel a csatorna rendezése szükségszerű volt, az 1978 január hónapban elkészült kiviteli terv szerint a Sárvíz-Malomcsatorna Társulat megbízatásunk alapján végzi a kotrási munkákat. Az észrevételek nyomán intézkedtem, hogy a rendelkezésre álló kisajátítási térképet a Járási és Városi Földhivatalnál szakembereink egyeztessék le és ennek megtörténte után helyszíni vizsgálatot végzünk. Amennyiben a helyszíni vizsgálaton megállapítjuk, hogy a kotrás során érdekelt tulajdonosokat kár érte, úgy intézkedünk a Soponyai Községi Tanács V. B. szakigazgatási szervének bevonásával a károk megtérítéséről. Természetesen kárnak csak azt tekintjük, ami a szomszédos telektulajdonosok telekkönyvi tulajdonában levő területen, nem pedig az általuk esetleg jogszerűtlenül használt — állami tulajdonban levő — területen keletkezett. Remélem, intézkedésem és tájékoztatásom a cikkben foglalt kérdések rendezésében végleges megoldást jelent.” Vizsgálat az állattelepeken Túlságosan sok abraktakarmányt használnak fel a gazdaságok egy kilogrammnyi hús előállítására, számos telepen nagy a pazarlás, máshol a műszaki felszerelés elavultsága okozza a túletetést, — ezt állapította meg a MÉM idén tavaszszal végzett vizsgálata, amelynek nyomán azóta egész sor intézkedést tettek a hizlalás gazdaságosságának fokozására. A tapasztalatokat most ismét elemezték. A vizsgálat nyomán újabb intézkedések várhatók, tekintettel arra, hogy néhány területen egyáltalán nem vagy csak részben sikerült előbbre lépni. A takarmányok nyilvántartási fegyelmét az üzemekben a jövőben megszigorítják, s ebbe a munkába bevonják majd a területi tsz-szövetségek revizori csoportjait. Munkás tanácstagok A 26. számú Állami Építőipari Vállalat igazgatói tanácsának munkájából éppen olyan felelősséggel kiveszik részüket a munkás tanácstagok, mint az ország temérdek más vállalatánál. A munkások tapasztalata, a termelőmunka körülményeinek alapos ismerete érthetően nagyon hasznos a döntések, állásfoglalások kialakításában. De miként vélekednek erről ők maguk? Ádám Sándor ötvenegy éves kőműves-brigádvezető Dunaújvárosban lakik a Barátság városrész egyik családi házában feleségével, két fiával. Ez év márciusától a 26. ÁÉV igazgatói tanácsának tagja. — Tagságom egyik indoka lehet — mondja Ádám Sándor —, hogy aranygyűrűs törzsgárdtagként 27 éve dolgozom a vállalatnál. Havonta egyszer ül össze a tanács, családias, jó légkörben tárgyalunk. Minden esetben szót kérek. Hangsúlyozottan foglalkoztam a szakmunkástanuló-képzéssel és az új technológiák, gépek alkalmazásával. Sokat segítenek a rutinos, jó szakemberek, az építésvezetők és brigádom tagjai, hogy megalapozott, gyakorlati észrevételeket vigyek az igazgatói tanács ülésére. Ha van időm, akkor meg is nézem a szóbanforgó ügyet, nemrég így tettem, amikor a vállalat most épülő központi telephelyéről tárgyaltunk. Puskás Miklós negyvenhárom éves központifűtés-csőhálózat szerelő, minősített hegesztő szintén tagja a dunaújvárosi építők igazgatói tanácsának. Ő is Dunaújvárosban lakik feleségével, két fiával és lányával, aki már férjnél van. Mindkét fia vasas lett, lakatosok. — Ma is fél négykor kezdtem dolgozni — mondja Puskás Miklós —, mert két röntgenvarratot kellett elkészíteni az egyik pécsi munkához. Aranygyűrűs törzsgárdatag vagyok 1953-tól dolgozom a vállalatnál. Voltak újításaim is. Az igazgatói tanácsban odaadással, figyelmesen foglalkozunk minden üggyel. Ha meg kell bírálni valakit, akkor nem udvariaskodunk, persze az elismeréssel sem fukarkodunk, ha arra van szükség. Felvetődött, hogy az ötödik ötéves tervben tudnánk-e vállalni 105 többlet lakás építését. A megoldáshoz mindent felkutatunk, hiszen átérezzük hány ember érdekét jelenti a kérdés megoldása. Persze nem mellékes az a húsz prémiumlakás sem, amelyet érte kaphat a vállalat. Ha az igazgatói tanács eldönt valamit, felelősökkel, határidővel, akkor azt meg is kell valósítani. A munka nem magánügy. Az pedig, hogy mikor, milyen gyorsan és hogyan valósul meg, az már valamennyiünkön múlik. T. M. - 3 Perkátán Magyar Lajos elnök, Mezőfalván Balogh Mikó József elnök szorgalmazta az együttműködés — alighanem a megyében is egyedülálló — gyakorlatát. A szerződés arról szól, hogy az ötödik ötéves terv végéig az ágazatot teljes mértékben „megosztják”. Pontosabban: Perkáta kialakít egy ezres tejtermelő tehenészetet. Mezőfalva évi 10—12 ezer hízót „termelő” szakosított sertéshús-gyárat. Palotai Mihálynak, az MSZMP Dunaújvárosi Járási Bizottságának munkatársa szerint mindkét gazdaságban kedvező ütemben zajlik az „átállás”. A perkátaiak egy már korábban megépített, de újonnan korszerűsített tehenészeti telep fejlesztésébe kezdtek. Vállalván azt, hogy 1980—1982-ig — folyamatosan — létrehozzák az ezer tehenet befogadó telepet. Magyar Lajos elnök a közelmúltban már arról tájékoztathatta a pártbizottságot, hogy — terven felül — sikerült a fejlesztés. A gazdaságnak 1978 év végéig 680 tehene van. Ehhez most tervezik az illető, elkülönítő istállót, amely majd kielégíti a nagy telep igényeit. Továbbá program egy 800-as növendékistálló is A kérdés Mezőfalván is tisztázódott. Ők is úgy tették fel maguknak a nagy leckét, mint a perkátaiak. Sertés vagy szarvasmarha, illetve mind a kettő. A jelenkori gazdálkodásban ugyanis még kötelező „elvárás”, hogy az adottságaihoz mérve minden üzem adjon kellő mennyiségű tejet, sertés-, illetve marhahúst. A mezőfalviak a sertést, valamint a perkátai szaporulatból a marhahízlalást vállalták. Ha valaki Szabadegyháza felől érkezik Perkátára, ott, abban az éles falu alatti kanyarban megpillanthat egy táblát, amelyen az áll, hogy az úttól jobbra korszerű tejtermelő tehenészeti telep található néhány kilométerre. Erről a tehenészetről anynyit, hogy a besnyőiek által kezdeményezett dunaújvárosi járási szövetkezeti tehenészeti, illetve tejtermelési versenyben egymás után kétszer is az első helyen végeztek. „Megverték” az egyébként szintén kiváló tehenészettel gazdálkodó versenykezdeményező társat. Tavaly elérték a 4400 literes átlagtermelést. Mezőfalva még nem dicsekedhet a hústermelésben hasonló teljesítménnyel, de azt mondják, hogy a tervidőszak végéig náluk is lesz már mit mutogatni. A sertéshízlalásban az iparszerű technológiát választották. Az ISV készíti már a dokumentációt, ami azt jelenti, hogy a hatodik ötéves tervben , már olyan korszerű telepen történik sertéshústermelés, amely hoszszú távon is kielégíti a korszerűség, a gazdaságosság követelményeit. Erre „gyűjtik” a pénzüket, erre összpontosítanak, mint a perkátaiak a tejre. Így érthető ez a szerződés. A pénzt nem kell szétforgácsolni, ami igen nagy szó. Azok, akik tudják, hogy mit jelent ma egy nagyobb beruházási vállalkozás, értik miért volt okos gondolat ilyen megosztásban végrehajtani a szakosítást. Az üzemek közötti profiltisztítást. Ez ma — nem túlzás — létkérdés minden üzem számára. Ezen nincs is mit szépíteni. A gazdaságokkal szemben támasztott követelmény — a hozamok emelése mellett — a minőségért való felelősség. Továbbá olyan nyereség megteremtése, ami nemcsak üzemi, hanem népgazdasági érdek is. Ha Perkátának és Mezőfalvának külön-külön,tehát mindkét ágazati termeléssel kellene foglalkoznia, nem futná a pénzük, az állami preferenciák ellenére sem olyan szintű tej- és hústermelésre, amire most együtt vállalkoznak. Aminek már láthatók a nyomai. Perkátának nem kerülne a sertéshízlalás megtartása és fejlesztése mellett egyszerre több száz hektár legelő fel-újítására. Mezőfalva is lemondhatna évi 10—12 ezer hizót termelő telepről. Lemondhatna a marhahízlalás korszerű gyakorlatáról. Perkáta — egyedül a századfordulóig sem vállalhatna ezer fejős tehenet. És természetesen nem rendezhetné be olyan fejőberendezéssel sem, mint az Alfa-Laval. Sok más üzemi haszna is van ennek az együttműködésnek. Nem kisebb a jelentősége annak, hogy Perkáta a szakmai képzést a tejtermelő ágazatra összpontosíthatja, a mezőfalviak a hústermelésre. Tanulmánytervek is készülnek a két gazdaságban. A vállalkozás nagysága, terjedelme nemcsak igényli — mondják — hanem követeli is, hogy mind rugalmasabban alkalmazzák a tudomány eredményeit. Nem túlzás éppen ezért, amikor erről az együttműködési szerződésről mindkét üzemben, mint szocialista formáról beszélnek. Peresztegi T. Ferenc Megosztott program Perkátán és Mezőfalván Együttműködés és szakosodás Nemrégen kezdődött. A dunaújvárosi járás két, területi nagyságrendben is jelentős, szövetkezeti gazdaságának vezetősége úgy döntött, hogy új formában folytatja az állattenyésztési ágazat fejlesztését.