Fejér Megyei Hírlap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-01 / 126. szám
MA DÉLUTÁN HÁROM ÓRAKOR Brezsnyev és Kádár elvtárs beszéde a rádióban és a televízióban A szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása alkalmából ma délután három órai kezdettel Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, valamint Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszédet mond a magyar rádióban és televízióban. A beszédeket a rádió 18 óra 30 perckor, a televízió pedig 20 órakor megismétli. (MTI) Brezsnyev elvtárs csütörtöki programja • Októberi Forradalom Érdemrend a csepeli munkáskollektívának Bensőséges ünnepséggel kezdődött, csütörtökön délelőtt Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének és a vezetésével hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttségnek a programja. A vendégek a Parlament delegációs termében a magyar munkásosztály képviselőivel, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő jubileumi munkaverseny csepeli kezdeményezőivel, az országos mozgalomban élenjáró kollektívák, szocialista brigádok, üzemi, vállalati közösségek küldötteivel, állami díjasokkal, a szocialista munka hőseivel találkoztak. Leonyid Iljics Brezsnyev Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával együtt érkezett a terembe, ahol már ott voltak a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai: Andrej Gromiko, az SZKJ PKB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára; Ivan Arhipov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Viktor Dobrik, az Ukrán Kommunsta Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a lvovi területi pártbizottság első titkára, valamint Vlagyimir Pavlov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Politikai, társadalmi közéletünk számos vezetője vett részt a forró hangulatú baráti összejövetelen. Ott voltak: Gáspár Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Maróthy László, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Méhes Lajos, a Budapesti Pártbizottság első titkára; Pója Frigyes külügyminiszter; Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete; Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke; Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára; Soltész István kohó- és gépipari miniszter; Varga István, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese; Bíró Györgyné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A legnagyobb budapesti munkáskerületek vállalatainak, kommunistáinak képviseletében ott volt a találko.— Kellemes kötelességet teljesítek ma: átadom Vörös Csepel dicső munkáskollektívájának az Októberi Forradalom Érdemrendet. — Kötelességem kétszeresen is kellemes, mivel magamat is csepelinek tartom. Jól emlékszem arra a találkozásra a gyár dolgozóival, amikor a törzsgárdatag megtisztelő címet adományozták nekem . Vörös Csepelnek olyan önéletrajza van, amelyre méltán lehet büszke minden munkás, technikus, mérnök, mindenki, aki a csepeli üzemekben dolgozik. — Most két olyan eseményről szeretnék szólni, amellyel Vörös Csepel nemző; Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára; Garai Vilmos, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója; Kovács Károly, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára; Zamóczi József, a X. kerületi pártbizottság első titkára; Szer Ferenc, a XXI. kerületi pártbizottság titkára. A szovjet párt- és kormányküldöttség és a magyar dolgozók képviselőinek találkozóján Leonyid Iljics Brezsnyev mondott beszédet.zetközi híre sok vonatkozásban összefügg —■ Mindenekelőtt a csepeliek aktív részvételéről a Magyar Tanácsköztársaság megteremtésében. És bár abban az időben Magyarországon a néphatalom nem maradhatott fenn, a Tanácsköztársaság nagy, lelkesítő segítség volt Szovjet-Oroszországnak. — A második — a maga nemében szintén nagy jelentőségű — esemény 1977 januárjában történt. Vörös Csepelről hangzott el akkor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő munkaversenyről szóló felhívás. A csepeliek mintha csak átvették volna a távoli 1918-ból érkező stafétabotot. Lendületük egy tőről fakadt a moszkvai rendezőpályaudvar munkásainak lelkesedésével, amelyben Lenin a munkához való kommunista, viszony csíráit látta. — Csepel kollektívája képes volt kifejezni azt, ami szinte a levegőben volt. Éppen ezért vették át a csepeliek kezdeményezését a testvéri országokban és ezért indulhatott útjára nemzetközi méretekben az októberi jubileum tiszteletére hirdetett munkaverseny. — Nagyon jó az elvtársak, hogy a munkásosztály internacionalista osztály volt és maradt. -r- A Szovjetunió, Magyarország és a többi szocialista ország munkássága, a tőkés országok munkásmozgalma szinte naponta bizonyítja magasfokú internacionalista öntudatát, bajtársiasságát, az igazi ügyért harcoló népekkel való szolidaritását. Egyik nagyszerű példája ennek a hős Vietnam támogatása. — Valójában éppen a munkásmozgalom internacionalizmusához kötődnek döntő mértékben az emberiségnek a békéhez, a szabadság, a jó akarat és az igazság eszméinek oldalához fűzött reményei. — Engedjék meg, kedves elvtársak, hogy átadjam a szovjet dolgozók szívélyes testvéri üdvözletét a magyar munkásosztálynak, minden magyar dolgozónak. — Szívből köszöntöm a csepelieket a megérdemelt kitüntetés átvétele alkalmából. A nagy tapssal fogadott beszéd után az SZKP KB főtitkára a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke átnyújtotta a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának adományozott Októberi Forradalom Érdemrendet. Az összetartozást, a két nép munkásosztályának testvériségét is kifejező magas elismerésért Ernszt Antal mondott köszönetet: " A mai nap kiemelkedő eseményként, ünnepként válik maradandóvá a Csepel Vas- és Fémművek történetében, munkáskollektívánk, szocialista brigádjaink életében. Vállalatunk több mint 30 ezer dolgozójának, kommunistáinak, KISZ-es fiataljainak és nyugdíjas munkásveteránjainak nevében ezúton szeretném tolmácsolni köszönetünket Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a szovjet testvérpárt főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, s az itt jelen levő kedves szovjet vendégek személyében a Szovjetunió vezetésének, a szovjet embereknek azért a megtiszteltetésért, hogy a Csepel Vas- és Fémműveket a most átadott Októberi Forradalom Érdemrendben részesítette. — A világ első győztes szocialista forradalmának 60. (Folytatás a 2. oldalon) L. I. Brezsnyev Szívből koszöntom a csepelieket FEJÉR MEGYEI , meQ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Péntek, 1979. június 1. XXXV. évfolyam, 126. szám Ára: 1,20 forint AZ MTA ELNÖKSÉGE A KÖFÉMBEN A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége tegnap látogatást tett a Veszprémi Akadémiai Bizottságnál. A látogatás célja: ismerkedés a VEAB tevékenységével, helyszíni tapasztalatok felhasználásával. Az elnökség a VEAB székhelyén kívül meglátogatott néhány üzemet, illetve objektumot, amely a VEAB tevékenységével szoros kapcsolatban áll. A látogatás útvonalának első állomása a székesfehérvári Könnyűfémmű volt. Szentágothay Jánost, az MTA elnökét, Kaposy László nehézipari miniszterhelyettest, Somos Andrást, az MTA alelnökét, Tétényi Pált, a Tudománypolitikai Bizottság titkárát, Osztrovszki Györgyöt, az OMFB alelnökét, Nemecz Ernőt, a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnökét, a Köfém tanácstermében Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd rövid tájékoztatást adott a megye termelő bázisáról, tudományos életéről és a Veszprémi Akadémiai Bizottsággal való kapcsolatáról. Az észak-dunántúli régió sok vonatkozásban hazánk gazdaságilag legfejlettebb tájegysége. Jelentős az alapanyag-kitermelő ipar és energiaipar. A bauxitbányászat száz százalékát (Nyirád, Halimba, Szőc, Iszkaszentgyörgy) adja. A bauxitot a terület timföldgyárai, alumíniumkohászati üzemei mellett a Székesfehérvári Könynyűfémmű dolgozza fel közbenső, illetve végtermékké. Az alapanyag-termeléshez sorolható a dunaújvárosi vas- és acéltermelő kohászati vállalat is. Igen jelentős a járműgyártás, továbbá a magyar ipari kultúrát reprezentáló elektronika (rádió, televízió, számítógép) és műszergyártó ipar. Ezek tevékenységét több kutatóintézet és felsőfokú oktatási intézet segíti. A fogadás második részében Juhász János, a Könynyűfémmű igazgatója adott tájékoztatást a vállalatról, külkereskedelmi kapcsolatairól, majd a vendégek megtekintették a Köfémről készült ismertető filmet. A látogatás első programpontjának befejezéseként a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége gyárlátogatást tett a Köfém présművében, a hengerműben és az öntödében. Az egyes üzemrészek megtekintése során jó alkalom nyílt az eddig elért eredmények bemutatására, a további fejlesztési és egyéb feladatok ismertetésére. V. Gy. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságának 90. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtására. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági termékek minőség szerinti átvételének helyzetéről és a további feladatokról, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkárának a napirendhez kapcsolódó tájékoztatóját. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a munka- és üzemszervezés helyzetéről a belkereskedelemben. A kormány tudomásul vette a beszámolót és a tervezett intézkedéseket. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány korszerűsítette az országos hatáskörű állami szervek feletti felügyeletről szóló 1968. évi határozatát. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)