Fejér Megyei Hírlap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. AUGUSZTUS 27. A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.25: Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás. 8.28: Fűtől — fáig. A Sajó völgyében. I. rész. 8.55: Beszélni nehéz. 9.09: Marcella Pobbe és Nicola Rossi— Lement operaáriákat énekel. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Tarka mese, kis mese. 10.05: Timmy­ Tom. Idegen ötletből ír­ta: Kerényi Mária és Vadász Gyula. 10.27: Válaszolunk hall­gatóinknak. 10.42: Zenekari mu­zsika. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Házunk tája. 12.50: Operasláge­rek. 13.20: Örökzöld dzsesszmeló­­diák. 14.32: Kóruspódium. 15.10: Sass Sylvia operettfelvételeiből. 15.30: Winnetou (bef. rész) Kari May regénye rádióra alkalmaz­va. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 16.36: Bemutatjuk új felvételeinket. 17.07: Téemkások. Riport. 17.32: Verbunkosok, nó­ták. 19.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánla­tunk. (Ism.) 19.15: Könyvpár­baj. 20.25: Bemutatjuk új felvé­teleinket. 20.55: Huszt. Kölcsey Ferenc versei. 21.00: Közvetítés a Magyarország—Szovjetunió vá­logatott labdarúgó-mérkőzés II félidejéről. 21.50: Lajtha László: Soproni képek II. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Zenekari mu­zsika. Közben: 23.00: Közelkép­­ az ugratásról. Hernádi Gyulá­val beszélget Osgyáni Csaba. 23.15: A zenekari muzsika foly­tatása. 0.10: Somló Tamás tánc­dalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Operetthármasok. 8.20: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Nóták. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: A Magyar Rádió zenekara játszik Lakatos Sándor vezetésével, Domahidy László népdalokat énekel. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Tolmá­csok. Riport. 13.30: Színes szőt­tes. 13.45: Kettőtől négyig... A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.00: Szóból ért az ember. 16.40: Sammy Devis zenés játékokból énekel. 17.10: Külföldről érke­zett. .. A Bukaresti Rádió új népzenei felvételeiből. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Könnyű­zenei Olimpia. Döntő. 19.03: Egy tömeghisztéria természetrajza. Nicholas Halasz könyvét ismer­teti Köves József. 19.12: A beat kedvelőinek. 20.00: Közvetítés a Magyarország—Szovjetunió válo­gatott labdarúgó-mérkőzés I. fél­idejéről. 20.45: Tallózás a világ élclapjaiban. 21.05: 139-660. A Magyar Rádió automata közön­ségszolgálata. 23.15: Miljutyin operettjeiből. III. MŰSOR 9.00: Katedra. 9.30: Barokk ver­senyművek. 10.10: Jurij Mazurok operaáriákat énekel. 10.40: Dzsesszfelvételekből. 11.05: „Zeo­­lit II — avagy miért nem elég drága még mindig számunkra a 110 millió tonnás drágakő?” A miskolci körzeti stúdió műsora. 11.25: Magyar szerzők vokális műveiből. 12.00: A kamarazene kedvelőinek. 13.05: Zenekari mu­zsika. 14.41: A nyíregyházi stú­dió mikrofonja előtt Szalay Sán­dor atomtudós. 15.01: Bécsi klasszikus muzsika. 15.57: A ha­ramiák. Részletek Verdi operá­jából. 16.49: Öt földrész zenéje: Sri Lanka. 17.00: Csajkovszkij: esz-moll vonósnégyes. 17.37: Az Osztrák Rádió szimfonikus zene­karának hangversenye a Bécsi Rádióban. 19.05: Katedra. 19.35: Anna Tomova—Sintow operaáriá­kat énekel. 20.10: Magnóról magnóra. 20.55: Nagy siker volt­ Peter Schreier dalestje a Ma­gyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. Közben: 21.34: Kosztolányi Dezső: Ha­lotti beszéd. 21.51: A dalest köz­vetítésének folytatása. BUDAPEST TV 1 8.00: Továbbképzés pedagógu­soknak. Környezetismeret. 1. osztály. Az anyag érzékelhető tulajdonságai és a halmazálla­potok tanítása.. 8.40: Környezet­­ismeret. 2. osztály. Mérések. 9.20: Magyar nyelv és Irodalom. 2. osztály. Szövegfeldolgozás. 9.55: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna (Ism.) (Sz) 10.00: Óvo­dások filmműsora. Kisfilm-ösz­­szeállítás. 1. Kutya, macska és az autó. Lengyel rajzfilmsorozat. (Ism.) (Sz). 2. Mása megjavul. Szovjet rajzfilm (Ism.) (Sz). 10.20: Delta. Tudományos híradó (Ism.) 10.40: Fehérnemű-hadmű­velet. (Sz). Magyarul beszélő, amerikai filmvígjáték (Ism.) 12.35: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor (Ism.) 14.40: To­vábbképzés pedagógusoknak. Osz­tályfőnöki óra. 3—4. osztály. Em­berré nevelés. 15.20: Neveléslé­lektan. Magányos, szorongó gye­rekek. 16.05: Hírek. 16.10: Lépj olajra! Magyarul beszélő, fran­cia-olasz kalandfilm. (Ism.) (Sz). 18.05: Reklám. 18.15: OMÉK '80 (Sz). Közvetítés a 69. Orszá­gos Mezőgazdasági és Élelmi­­szeripari Kiállításról és Vásár­ról. 18.45: Staféta. Tíz perc if­júság (Sz). 18.55: A Közönség­szolgálat tájékoztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is el­kezdhetik. Tv-torna (Sz). 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó (Sz) 19.50: Magyarország—Szovjetunió, válogatott labdarúgómérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. (Sz). A szünetben: Reklám. (Sz). 21.45: Fiatalok órája (Sz). 22.45: Tv-híradó 3. (Sz). BUDAPEST TV II 19.05: Nas Ekran — A mi kép­ernyőnk. A Pécsi Körzeti Stú­dió műsora. 19.30: Tv-híradó. (Sz). 19.50: ZENÉS NY­ÁRT ES­TÉK. Leoncavallo: Bajazzók. Az opera tv-változata (Ism.) (Sz). 21.55:­­Tv-híradó 2. (Sz). 21.15: Vasárnapi gyerekek. Magyarul beszélő, lengyel film (Sz). OSZTRÁK TV 1 9.00: Kicsinyek műsora. 9.30: Or­szág és emberek. 10.00: Aladin és a csodalámpa. Rajzfilm. 15.00: Charlie Bubbles. Film. 17.00: Ki­csinyek műsora. 17.30: Bácsikám a Marsról. Filmsorozat. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Flam­­bards. Filmsorozat. „Családi gondok". 18.30: MI. 19.00: Oszt­rák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: A Hubertus kastély. Film. OSZTRÁK TV II 18.30: Szájkosár nélkül. Ifjúsági magazin. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Centrál kávéház. 22.20: Ártatla­nok, piszkos kézzel. Filmdráma. BELGRÁD TV II 18.00: Rakto Ozorovic visszapil­lantó tükre. 18.30: Gruntovóiak. Drámasorozat (Ism.) 20.00: Szer­biai színházi fesztivál: a popok­: Ljubinko és Desanka. 21.15: Hu­szonnégy óra. 21.25: Válogatás az Iskolatelevízió műsorából. 21.55: 113,38 műhely. SZLOVÁK TV 1 8.55: Hírek. 9.00: A legszebb sze­mű menyasszony. Csehszlovák- Bolgár mesefilm. 10.20: A hét könyvei. (Ism.). 10.25: A trom­bita dala. Tv-játék (Ism.) 16.15: Hírek. 16.30: pionírok műsora. 17.55: A hét könyvei (Ism.) 18.00: Találkozó a síneken. Dokumen­tumműsor. 18.20: A rendőrség naplójából.­­ 18.25: Vetélkedőmű­sor. 19.10: Esti mese. 19.20: Idő­­járásjelentés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A palesztinoknak joguk van az életre. Szovjet dokumen­tumfilm. 20.40: Szórakoztató mű­sor. 21.20: publicisztikai műsor. 22.00: Tv-híradó. 22.30: összeállí­tás a Labdarúgó Liga mérkőzé­seiről. 23.30: Hírek. SZLOVÁK TV II 20.00: Berlin—Prága ünnepi hangverseny. Felvétel a prágai Smetana Színházból. 20.55: A fölösleges ember. Szovjet bűn­ügyi film. 22.35: Orvosi taná­csok. 22.45: Tv-híradó. Széchenyi-emlékülés Hazánkban a kor követel­ményeihez igazodó, a modern közgazdasági gondolkodás alapjait megteremtő m­űnek tartják a szakemberek Szé­chenyi István „Hitel” című munkáját, amely 150 évvel ezelőtt jelent meg. Az évfor­duló alkalmából a Magyar Közgazdasági Társaság Szé­­chenyi-emléknapokat szerve­zett, s a rendezvénysorozat fő eseményeként kedden tu­dományos ülésszak kezdődött a Magyar Tudományos Aka­démián. A háromnapos tanácskozás programba vett előadásai közgazdaságtörténeti témákat taglalnak, méltatják Széche­nyi életművét, illetve gazdál­kodásunk mai, még holnapi teendőit elemzik. A délelőtti megnyitó ülésen előbb Ma­gyarország másfél évszázad­dal ezelőtti gazdasági fejlődé­sének Széchenyi által elem­zett problémáit idézték fel, majd Széchenyi közlekedés­­fejlesztési koncepciójának motívumairól és perspektí­váiról hangzott el előadás. Délután a világgazdasági kor­szakváltásról és az 1980-as évek magyar gazdaságáról lesz szó. Az akadémiai tanácsko­zásra 11 országból több mint 30, nemzetközileg ismert közgazdasági szaktekintély is érkezett — valamennyien magyar származásúak, meg­hívásukat a Magyarok Világ­­szövetsége kezdeményezte. Közülük többen jelentkeztek előadásra: Széchenyi mun­kásságáról csakúgy, mint a világgazdaság mai jelensé­geiről, az energiagondokról, az új gazdasági világrendről, az erőforrás-kutatásokról. Té­máiból adódóan tehát a ju­bileumi tanácskozás része a kelet—nyugati párbeszédnek, így nemcsak tudomány, ha­nem politikai jelentőségű is. Budapest után — péntektől — Nagycenken, a Széchenyi­­kastélyban folytatódnak a közgazdaság-történeti évfor­duló eseményei. (MTI) Közművelődés Közhasznú tanfolyamok A művelődési házak egyik kedvelt tevékenységi formá­ja az úgynevezett közhasz­nú tanfolyam. Így hívják azokat az újra és újra kért, megszervezett, résztvevőik által megfizetett foglalkozá­sokat, amelyeken a részt­vevők praktikus ismereteket szereznek. Egyes művelődé­si házakban hagyománya van például a nyelvtanfo­lyamnak, a már-már önálló életet élő balettiskolának, a gyorsíró, a gépkötő tanfo­lyamnak. Jó tapasztalataira ha­gyatkozva, a Megyei Műve­lődési Központ idén több új tanfolyamot tervez. A gép­írás után gyorsíró tanfolya­mot indít, és a volt gépkö­tőkből alakult háziasszo­nyok klubjának kérésére makramé tanfolyam indí­tását is tervbe vette. A MÁV Járműjavító az Ipar­cikk Vállalat, a Pamuttex­til Művek fehérvári gyára és a Sütőipari Vállalat szo­cialista szerződést kötött a művelődési központtal. Ké­résükre tavaly két kezdő német csoportot indítottak, ősztől pedig haladó és újabb kezdő csoport tanulja to­vább a nyelvet. Egy, gyere­keknek szóló nyelvklub in­dítását is tervezik, amely­hez segítségül kérik a né­met nemzetiségi nyelvokta­tás anyagát. Felvették a kapcsolatot a szakfelügye­lettel is. Az orosz nyelvi gyermekklub a ház „bázis­iskolájához”, a Vasvári Ál­talános Iskolához kötődik, a bábosok klubjához hason­lóan. A tanfolyamokat elő­reláthatólag október elején kezdik. Hasznos vakáció Gyermekkönyvtárak, gyer­mekszínházi előadások, út­törőházak, az ifjú természet­kutatók, ifjú technikusok szakkörei, klubok, a mozik­ban jó gyermekfilmek, ifjú­sági turistaállomások, szün­idei táborok várták az isko­lásokat idén mindenütt szer­te a Német Demokratikus Köztársaságban. A statisztikai adatok sze­rint a gyermek-korosztá­lyokból évente mintegy 16 milliónyian látogatják a múzeumokat, kiállításokat, emlékhelyeket, 600 ezren hallgatják az iskolai és egyéb ifjúsági koncerteket, és je­lentős a színházi közönség soraiban is az iskolások szá­ma: a 11 millió színházlá­togatónak több mint a fele — 60 százaléka — iskolás­korú. Hasznos időtöltésre adtak lehetőséget az iskolák és úttörőszervezetek különfé­le szakkörei is, amelyekben irodalommal, matematiká­val, mikrobiológiával, szín­játszással, bábozással fog­lalkoztak. A tanulók tet­szés szerint akár több szak­köri foglalkozáson is részt vehettek. A részvétel, a termek, az anyagok haszná­lata ingyenes. Jelenleg a tízosztályos ál­talános iskolákban 109 800 természettudományos-tech­nikai és kulturális-művésze­ti szakkör, illetve munka­­közösség működik 1,6 millió taggal, s ebbe még nem szá­mítottuk bele az énekcso­portokat, kórusokat. Az is­kolai sportcsapatokban és az NDK Torna- és Sportszö­vetsége egyesületeiben más­fél millió gyermek sportol. A klubokban, úttörőházak­­ban működő együtteseknek mintegy százezer állandó tagja van. A klubéletet sokféle vetél­kedő színesíti. Rendeznek itt matematika-, fizika-, ké­miaversenyt, orosz „olimpi­át”, „ifjú tehetségek napja­it”, énekversenyeket, ba­rátságtárlatokat, itt mutat­ják be a „holnap mesterei­nek” a kiállításait is. 1. OLDAL A vendég: Szirtes Ádám Gőz Jóska szép emlékké csitult Az öreghegyi Művelődési Ház könyvtárában ültünk le beszélgetni Szirtes Ádámmal, „önarckép” című műsora után. Akik irigylik a színész­mesterséget, ha most látnák a művészt, talán rádöbbenné­nek arra, hogy a fény, a csil­logás, a népszerűség valójá­ban kemény munkát rejt ma­gában. Szirtes Ádám homlo­ka még mindig gyöngyözik az izzadtságtól, haja nedve­sen tapad össze, szemei alatt megsötétedett árnyék, beszé­dét meg-megszakítják a hosszúra nyúló lélegzetvéte­lek. A majdnem két óra egye­dül a közönséggel, nem múlt el nyomtalanul. Még egy szippantás a ci­garettából, amely egyúttal gondolatai rendezését is je­lenti és máris készségesen válaszol a kérdésekre. — Úgy érzem, Szirtes Ádám neve hallatára mindenkiben a Talpalatnyi földben nyúj­tott felejthetetlen alakítása, Góz Jóska képe villan fel, akit még, mint főiskolás je­lenített meg a vásznon. Több mint 30 év telt el azóta, ho­gyan látja a mai Szirtes Ádám a hajdani Góz Jóskát? — Ez egy érdekes dolog, én a Góz Jóskával beléptem az értelmiségi emberek közé, az­zá változtam, azzá változtat­tak. A kétkezi munka után, persze megfelelő tanulmá­nyokkal a Talpalatnyi földet követően, az ország művészei közé soroltak. Beléptem a tanítók, Thália papjainak so­rába, és attól kezdve igye­keztem tudatos művésszé válni. Sok hasonló szerepet játszottam el azóta, nem ré­gen például Sarkadi Szep­temberében, mondhatnám azt is, az öreg Góz Jóskát. A fiatal Góz is egy sűrű ember volt, mint amilyen az öreg Sipos ebben a darabban. Az a főiskolás szerep ma már egy nagyon szép emlékké csi­tult, úgyhogy, ha én látom a filmet, akkor jóformán az az érzésem, mintha nem is én lennék, hanem valaki más csinálná azt a szerepet. Any­­nyira más ember lettem, hogy ha ma kéne eljátszanom a fiatal, lángoló szemű, igaz­ságszerető Góz Jóskát, talán már nem lennék rá képes. Na nemcsak a korom miatt. Ak­kor az ösztöneim vezettek, az életem, ahogy volt, ahonnan jöttem, ahogy az ország sze­gényparasztjai éltek, ma már talán zavarna a megformá­lásban a tudatosság. — Előadását hallgatva, mégis úgy tűnt, sikerült vala­mit megőriznie ebből a haj­dani főiskolás fiúból, annak nyíltságából, ösztönszerűségé­ből. — Ez magammal hozott dolog, meg hát tudatos is. Nekünk színészeknek a tisz­taság megőrzése a mindenna­pi kenyeret jelenti, én ezt igyekszem az életem végéig átmenteni és erre tanítottam Ági lányomat is, amikor ezt a pályát választotta. Életem színészet előtti korszaka olyan emlék, amelyhez mindig visz­­szatérhetek, mint puszta for­ráshoz, erőt meríteni megpi­henni, megújulni. — Nem félt attól, hogy vég­leg „beskatulyázzák” a ha­sonló szerepekbe? — Minden színészt előbb vagy utóbb elér az a sors, hogy a rendezők azonos anyagként kezdik kezelni. Nekem szerencsém volt, több­ször is mertek velem kísérle­tezni, negatív figurákat is rám bíztak. Aztán Miskolcon, Győrött, Pécsett más-más szerepeket játszhattam és most a Tháliában is színes életem van, jól gazdálkodnak velem, hagyták, hogy kilép­jek a tőlem megszokott figu­rák bűvköréből. — Az évek folyamán sok új arc tűnt fel a vásznon, a színpadokon. Kiknek nehe­zebb az indulás, csúcsra ju­tás, a volt Góz Jóskáknak, vagy a mai fiataloknak? — Annak idején mi vala­hogy a félelmet nem ismer­tük és ez vitt bennünket azokra a széles utakra. Ez a félelemhiány egyúttal fél győ­zelem is volt. Hogy mond­jam ... a mai fiatalok is ro­mantikusak, meg tanultab­­bak is, de az a baj, hogy nincs náluk önkontroll nél­küliség, állandóan ellenőrzik magukat és egymást is. Miná­­lunk ez teljesen hiányzott, mertünk az ösztönünk után menni. A mai fiatalok, amel­lett, hogy nagyszerű és te­hetséges emberek, az indu­lásnál nincs náluk — egy­­kettő kivételével — kirobba­nó, elsöprő erő. A többség felszerelte magát az önkont­roll fékjével, amely a szürke­ségbe vezet. Ők az első, má­sodik, harmadik sebességet használják, pedig egy mű­vésznek van tizedik, husza­dik, sőt századik sebessége is. Nekem valahogy ez hiányzik belőlük. — Vége a nyári pihenés­nek, milyen szerepekben lát­hatjuk a szezonban? — Szálkai Sándor bűnügyi komédiájában, a Wiener Wal­­zerban alakítok egy figurát, a televízióban több kész mun­kám van, itt ugyancsak Sar­­kadi-darabban, a Viadalban játszom főszerepet, de szere­pelek a Töredékek című film­ben is, és még másokban. A Tháliában pedig a Thyl Ulenspiegel-ben Lamme sze­repét kaptam, ez az Ulenspie­­gel mellett a másik főszerep, ezzel a darabbal nyitunk ősszel. Egyszóval van mun­kám, csak győztem teljesíte­ni erővel a rám bízott meg­bízásokat. Nagy István (Fotó: Stokinger József) 100 éve született Guillaume Apollinaire „Új tüzek lobognak ott...” Száz esztendeje, Rómában látta meg a napvilágot a századelő talán legkisugár­­zóbb hatású költője, akiről M. Raymond a neves iro­dalomtörténész többek között ezt írja: „Minden úton, amely 1905 és 1920 között nyílt a francia művészetben, ott található az ő árnyéka.” Pedig Apollinaire — ere­deti nevén Wilhelm Apol­linaris de Kostrowicky — tulajdonképpen nem is volt francia; anyja száműzött lengyel arisztokrata lánya, apja kilétét máig is homály fedi, de feltehetően olasz volt. Ez az „etranger”, aki Monte-Carlóban és Nizzában nevelkedett, azonban hama­rosan a francia szellemi és művészeti élet egyik köz­ponti figurája lesz, a kor legnagyobbjainak barátja és harcostársa. Jarry, Salmon, Jacob társaságában Párizs kávéházainak ismert és nép­szerű alakja. Az „új festé­szet” (Matisse, Picasso, Lá­ger, Braque, Duchamp és mások) nagyhatású propagá­lora, az új képzőművészeti irányzat, a kubizmus leg­alább annyira az ő nevéhez is fűződik, mint az alkotó­kéhoz; képzőművészeti kriti­káiban, elemzéseiben külföl­dön is érezhető hatással nép­szerűsíti az avantgarde-ot. De mindenekelőtt költő, akinek neve egybeforrt­ a modern líra fogalmával. A villoni örökségen s a szim­bolizmus átmeneti hatásán túllépve a költői kifejezés­­mód megújítására törekszik, tele van ötlettel, lelemény­nyel, játékossággal és mély­séggel; költői képeinek szép­sége magával ragad, s köve­tőkre talál. Csodálatos nyel­vi gazdagsága, s ugyanak­kor egyszerűsége ezért a for­dítók legnagyobb próbatéte­le is; elég ha csak a Mira­­beau híd című költeményére gondolunk, amelynek utolér­hetetlen zeneiségét a legjobb magyar versfordítók igye­keztek egymással versengve megőrizni a magyar nyelvű átültetésekben. Versei néha riportszerűen reálisak, s ugyanakkor jel­képekkel teliek. „Koponyám gyermeke te lettél szép Mi­nervám / Örökre koronám a vérem csillaga” — írja mi­után 1916-ban a lövészárok­ban egy gránátrepesz átüti sisakját és koponyáját, s a sebesülés nyomait haláláig viselnie kell. Ugyanez az élmény másutt szinte a tudósítás egyszerű­ségével lényegül át költé­szetté: „Járt a háborúban s látta a Gyalogság és Tüzérség harcait. Fejsebet kapott meglékel­ték míg kloroformtól része­gen aludt S a szörnyű küzdelemben elvesztette legjobb társait” Hatása a francia, majd ké­sőbb, már halála után, a vi­lág irodalmára beláthatatlan nagy; ahol modern líra született, ott mindenütt ki­mutatható Apollinaire örök­sége. Kassák Lajos szavaival élve: „az új költészetet adta a világnak”. De senki sem tudná jobban összefoglalni ars poeticáját, mint ő maga nagy összegező versei egyikében (Egy szép vörösesszékéhez), ahol mint­egy szintézisét adja az új költői törekvéseknek: „ ... az óriási s furcsa bir­tokra vágyunk / Ahol a vi­rágzó rejtelem hajlong fe­lénk / Új tüzek lobognak ott s eleddig nem látott színek / Ezernyi súlytalan lebegő lá­tomás / S ezekből kell való­ságot teremtenünk” Gömöry Albert

Next