Fejér Megyei Hírlap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-10 / 263. szám
Városarcok Elvesztették-e arcukat a magyar városok? A városrendezési világnap aktualitásának fényében úgy tűnik, lassanként megcáfolható ez az aggodalom. Legalábbis a november nyolcadikén átadott Hild-emlékérmek ezúttal a legjobb cáfolatokat jutalmazzák. Két Hild János-érmet Szentendre és Tata, tehát kisebb településeink közül való városok, harmonikus fejlődése érdemelt ki. Az indokot pedig mindegyik esetben az adja az elismeréshez, hogy jól, a település funkciójához, szerepköréhez igazodva irányították bennük a változásokat. Jellemző, hogy a magyar városfejlesztés dicséretes példái főként a jelentős történeti, művészeti múltú kisvárosokban keletkeznek, mint például az ugyancsak utóbb kitüntetett Sopron esetében is. Az ország idegenforgalmi, vagy kulturális áramkörében ugyanis valahogy magától értetődőbb egy város magavállalása. Érdekes, hogy annak idején Székesfehérvár is ebből, a „kisvárosi” szempontból nyerte el az országos urbanisztikai közvélemény rokonszenvét. Az évente megítélésre kerülő Hild-érmek természetesen akkor ösztönöznék helyes irányba a városfejlesztést, ha az újonnan keletkezett, vagy az utóbbi évtizedekben teljesen megmásult városok felől is tudnának követendő példákat felmutatni. Lássuk, az iparcentrum szerepkör nem jelent egyszersmind szürkeséget a városképben. A panelnegyedeknek nem lételemük a fantáziátlan célszerűség, az uniformis, amely (nemcsak, sőt nem elsősorban Magyarországon) már-már az „eurovároskép” kontinentális egyformaságát sugallja. Nem. A vasbeton nem a földhöztapadást, de a könynyed fölfelé szárnyalást hozta az építészetbe. Az utcák sorházarcának széttörését új városarcok megteremtéséhez nyitott utat. A homlokzatok ritmusa nemcsak a monotóniát kopoghatja, de a városi élet megújult hullámzását is. Szép dunaújvárosi példáim miért kivételesek mégis erre az igazságra Miért van, hogy a fehérvári belvárossal harmonikusan egybeférő modern városképet jószerivel csak egyetlen helyről, az elsőként épült Ybl lakótelepről tudnék ide idézni? Takarékossági szemponttal ez a szegénység nem magyarázható. Hiszen a lakásgondok legalább ennyire feszítettek, mikor a szép példák létrejöttek. Inkább arról van szó, hogy a várostervezésnek e szerencsés pillanataiban a funkció célszerűsége fogalmazódott meg pontosan. És harmóniához az segíthet, ha a mai város feladata tűnik ki minden városképből. Az a sajátos és pótolhatatlan szerep, amit a maga módján minden városunk betölt az ország gazdasági, kulturális, vagy idegenforgalmi vérkeringésében. S ez ad egyéniséget. Mekis János MI-—~ [Z IL. ÉJ ^ y| CT LI I VILÁG PROLETÁRJAI A MAGÁNÉPÍTÉS JÖVŐJE MEGYÉNKBEN | | || |y | ^ ll | | egyesüljetek! FOKOZÓDÓ BALESETI VESZÉLY ---------------------------------AZ UTAKON Hétfő 1980. november 10. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL XXXVI- évfolyam. __________________ 263. szám ünnep után l —, - mti Mil MrryiTTniL1 / j(f JTtTT^TTTT^^^r^rTTTTnTB Ára: f°r'nt Profilváltás a szövetkezetben Festékszóró exportra Móron, a Vértes Ipari Szövetkezetben 1978 elején kezdődtek azok a profilváltozások, amelyek a mai helyzethez elvezettek. A szövetkezet vezetői és dolgozói úgy kezdtek dolgozni, gazdálkodni, ahogy egy korszerű ipari szövetkezettől elvárható. A szolgáltatások mellől leépítették a félkész termékek egy részét, azok arányát pedig növelték, amelyek a megye nagyüzemeinek jó hátteret jelentenek. A szövetkezet évi több mint 23 millió forint értékben gyárt félkészterméket a Videotonnak, a SZIM-nek, az Ikarus móri gyárának és a Fémmunkásnak. Ezek alkatrészek és csomagoló eszközök, fém- és faáruk. Szorgalmazva a korszerűbb üzemi termelésre történő berendezkedést, önálló termékek készítését tervezték. Idén ezt is teljesítik, mégpedig úgy, hogy mindjárt tőkés exportra dolgoznak. Egy svájci céggel együttműködve, festékszóró kocsi gyártását kezdik meg a negyedik negyedévben. A kis géppel közúti jeleket, repülőtereket, sportpályákat és játszótereket lehet festeni, tetszés szerint hat színben és fényvisszaverő réteggel ellátva. A móriak az év hátralévő részében 50 festékszóró kocsit gyártanak és szerelnek össze. Az exportra termelés után jövőre az importkiváltó tevékenység következik. Terveik szerint 1981 második felében látnak hozzá pneumatikus ponthegesztő gyártáséhoz, amelyet eddig nyugati országokból hoztak be. Az energiatakarékos kis berendezés nagyban javítja a vele végzett munka minőségét. Mint Janzsó István elnök elmondta, szükség van a szövetkezet eredményes gazdálkodásához a késztermékek előállítására, de továbbra is gondot fordítanak a szolgáltatásokra. A lakosság részére a lakatos, asztalos, kőműves, vízvezeték- és villanyszerelő szolgáltatásokat évente több mint hárommillió forint értékben végzik. Jövőre bővíteni kívánják a szolgáltatások körét. Móron és környékén régóta hiányzik az autójavító, karbantartó tevékenység, ezen akarnak változtatni egy új autójavító bázis kiépítésével. Műhelyükben jelenleg csak saját gépkocsijaik szerelését végzik. 1981-től lakossági megrendelésre is vállalnak autójavítást. Dollár elszámolású exportra készül a festékszóró kocsi Fotó: Fast LiastA Befejeződött a Vasutasok Szakszervezetének X. kongresszusa Vasárnap vitával folytatódott Dunakeszin, a gyártelepi József Attila Művelődési Központban a Vasutasok Szakszervezetének X. kongresszusa. A felszólalások egyik központi témája a munkaverseny-mozgalom volt. Többen hangsúlyozták, hogy a munkaverseny céljainak kijelölésénél ne az idejét múlt bázisadatok, a vasúttól független körülményeket is magában foglaló szállítási terveket, hanem a fuvarpiac évközi változásait, a legfontosabb helyi tennivalókat vegyék figyelembe. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter a közlekedéspolitikai koncepcióból a vasútra háruló feladatokról szólt. Hangsúlyozta: a munka minőségének javításában elengedhetetlen az egyes szolgálati ágak együttműködése. Többen megfogalmazták azt az igényt, hogy a szakszervezet határozottabban lépjen fel a tisztességes munkakörülményekért, az eddigieknél törődjön többet a dolgozók egyéni érdekeivel, gondjaival, a vasutasok kezdeményezéseivel. Javasolták, a vasúti szervezet korszerűsítésével felszabaduló munkaerő átcsoportosítását. Tiltakoztak viszont az olyan takarékossági törekvések ellen — amelyre nemegyszer volt már példa —, hogy a legfontosabb munkakörökben sem vesznek fel új dolgozókat. A kongresszus Koszorús Ferenc főtitkár vitaösszefoglalója után elfogadta a következő évek munkájához útmutatást adó határozatot, valamint a munkaverseny, az üzemi demokrácia, a bérpolitika, a lakáselosztás, az üdültetés továbbfejlesztése érdekében megfogalmazott ajánlásokat a magyar szakszervezetek kongresszusára. A Vasutasok Szakszervezetének X. kongresszusa a vezető testületek és tisztségviselők megválasztásával fejeződött be. A szakszervezet elnökévé ismét Gyócsi Jenőt, főtitkárává Koszorús Ferencet, titkárává Tolnai Ildikót és Szemők Bélát választották. Dunai Vasmű Megkezdték a konverter hajtómű beemelését Döntő szakaszához érkezett a Dunai Vasmű 10 milliárd forint értékű nagyberuházásának, a konverter acélműnek szerelése: vasárnap megkezdték a konverter hajtómű beemelését. A 62 tonna súlyú hajtószerkezet az új acélgyár lelke, ez a berendezés végzi majd a nyersvas beöntését és a konverter mozgatását. A látványos emeléssel egy 180 tonnás daru három nap alatt készül el úgy, hogy a csarnokban helyére teszi a második konverter 160 tonnás gyűrűjét, 120 tonnás serlegét és a második hajtóművet is. A Dunai Vasmű első konverterén az év végéig elvégzik a kábelezést és a villamos szerelést, a helyükre kerülnek a gépészeti berendezések. A próbaforgatásra előreláthatólag január közepén kerül sor. Az első acélgyártó gépsor 1981 közepén, a második konverter pedig 1982-ben kezdi a próbaüzemelést Dunaújvárosban. (MTI) Lakótelepi épületfelújítások Fehérváron A modern városnegyedek bővülésével rohamosan növekszik azoknak az épületfelújítási és karbantartási feladatoknak a száma Székesfehérváron, amelyeket a nagypaneles lakóházakon kell elvégezni. Ez egyben a tatarozó építőipari kapacitás szerkezetét is befolyásolja. A megyeszékhelyen előreláthatóan nagy jelentősége lesz jövőre is a Székesfehérvári Ingatlankezelő Vállalat saját építőipari felkészültségének a karbantartási munkálatok során. Több modern városnegyedben is folytatódik a tervszerű épületkarbantartási program, így a város legnagyobb lakótelepén, a Münnich lakótelepen a Horvát István utcával párhuzamosan, illetve a Toronysoron tervezik a paneltömbök állagóvását, speciális tömítését, az elemek hézagjainak fúgázását és a színezési munkákat. A Velinszky városrészben ugyancsak elvégezték már a sokszintes lakóházak karbantartási munkáinak nagyobbik részét. Várhatóan a Kovács Sándor utcai részben is elkészülnek majd a továbbiakban az épületek tetőszigetelési, lépcsőház burkolási, panelfúgázási és lábazatszínezési munkálatai. Más lakótelepeken, mint a sóstóin, közműszerelési munkálatokat is végeznek. A fehérvári karbantartási munkák sorában a központi berendezések tervszerű megelőző karbantartása is szerepel. Elutazott a szovjet kulturális delegáció Vasárnap hazautazott Moszkvába a szovjet kultúra napjai alkalmából hazánkban tartózkodott szovjet kulturális küldöttség, amelyet Jurij Barabás, a szovjet kulturális miniszter első helyettese vezetett. Itt tartózkodásuk során tárgyalt Pozsgay Imre művelődési miniszterrel, a magyar—szovjet kulturális kapcsolatokról. A küldöttség vezetőit fogadta Aczél György az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. (MTI) Zászlólevonás Szombaton délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták le a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. (MTI) Találkozó Ivanovóban Nem mindennapi találkozóra került sor szombaton este a szovjet televízió képernyőjén, pontosabban a szovjet textilipar nagyhírű városa, Ivanovo színházában: a budapesti Gellérthegyen álló szabadságszobor két főalakja, a pálmaágat tartó nő és a szovjet katona modellje találkozott egymással. A szabadságszobor szovjet katona alakjának modellje hosszú ideig ismeretlen volt. Kisfaludi Strobl Zsigmond kiváló szobrászművészünk, a szobor alkotója csak annyit tudott róla, hogy Vaszilijnak hívják. Egy szovjet rádiós-újságíró, Georgij Zubkov írta meg a történetet, és ennek nyomán találtak rá a modellre, Vaszilij Golovcovra, az egyik ivanovói textilgyár dolgozójára. Golovcov, aki végigharcolta a Nagy Honvédő Háborút — amelyben két testvére halt hősi halált — hazánk felszabadulását követően egy ideig Budapesten állomásozott, és így került Kisfaludi Strobl Zsigmond műtermébe. A sokszorosan kitüntetett katona 1965-ben egy szovjet veteránküldöttséggel már járt hazánkban, és megismerhette az alkotást, találkozott az akkor még élő idős mesterrel is, de csak rövid időre találkozott a nőalak modelljével, Turánszki Erzsébettel. A szovjet televízió sokmilliós közönsége lehetett most tanúja annak, amikor az ünnepi műsorban ismét találkozott egymással a két modell, a Sopronban élő Turánszki Erzsébet és Vaszilij Golovcov. A megható találkozáson az egykori hős frontkatonára még egy meglepetés várt: a szakszervezetek területi tanácsának elismeréseként a közeli jövőben főiskolás fiával együtt ismét ellátogathat Magyarországra, ahol ezúttal modelltársa kalauzolja majd.