Fejér Megyei Hírlap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

FE­JÉR MEGYEI HÍRLAP , 1981. MÁRCIUS 1. Befejeződtek a zárszámadó közgyűlések Napraforgó- és cukor­réparekord Abán Megyénk termelőszövetke­zetei közül utolsóként az abai Vörös Hajnal Termelőszövet­kezet tartotta meg tegnap dél­előtt zárszámadó közgyűlését a község Petőfi Sándor Mű­velődési Házában. A fórumon Vadász János, a szövetkezet párttitkára köszöntötte a résztvevőket, az elnökségben helyet foglaló vendégek kö­zül Csehkis Imrénét, a me­gyei pártbizottság tagját, az SZMT elnökét. A vezetőség beszámolóját a tavalyi mozgalmi, termelési és pénzügyi tervek teljesíté­séről Háromi Ferenc tsz-el­­nök ismertette. Elöljáróban kitért arra, hogy éppen húsz esztendeje, 1961 februárjá­ban jött létre — öt kisebb termelőszövetkezet és a helyi gépállomás egyesülésével — ez a közös gazdaság. Ami talán a legjobban ér­zékelteti a tavalyi eredmé­nyes gazdálkodást, az az, hogy a tervezettnél kétszer nagyobb nyereséget, 21 millió 762 ezer forint mérleg sze­rinti eredményt sikerült el­érni a Vörös Hajnal Tsz-ben. Bár a növénytermesztési főágazat fő növényeiből, bú­zából és kukoricából nem születtek sem országos, sem pedig megyei rekordok, mégis évek óta megyei átlag feletti,, kiegyensúlyozott termelésről beszélhetünk, de a 2,7 tonnás hektáronkénti napraforgó­­termés, vagy a 46 tonnás cukorrépahozam már rekord­­termésnek mondható. Ugyan­csak figyelemre méltó az öt­­venhektáros kertészet jöve­delmezősége, mely elsősorban a zöldpaprika, paradicsom és a korai káposzta bőséges ter­mésének köszönhető. Az állattenyésztési főága­zatra is a hozam- és az ár­bevételi tervek túlteljesítése a jellemző. A legdinamiku­sabban a tejelő tehenészet termelése nőtt, a fajlagos tej­hozam elérte a 4265 litert, s egy év alatt hatszáz literrel nőtt a tehenenkénti éves termelés, mely nem kevés tej­­prémiumot eredményezett. A sertéságazatban a kocán­ként­ huszonkettes malacsza­porulat, s az egy kocára jutó majdnem kéttonnás húster­melés szintén a megyei élvo­nalba tartozó teljesítmény. A juhászat maradt el kissé a másik két ágazattól, ennek a fellendítése jelenti a legsür­gősebb feladatot 1981-ben. Sikerült megteremteni to­vábbá azokat a feltételeket, melyeknek eredményeképp a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése tovább növekedett. A tavalyi év jó eredményeit bizonyítja, hogy 2553 hízott sertést, 82 hízómarhát és 116 ezer liter tejet vásárolt fel a tsz a háztáji szektorból. Az abai tsz épí­tőbrigádjá­­nak tavaly a legnagyobb — és sikerrel teljesített — fel­adata volt az agrokémiai telep elkészítése. Ennek át­adása a múlt év őszén meg­történt, s a kivitelezési mun­kák sikeres teljesítése mellett örvendetes volt, hogy a beru­házási végösszeg a tervezettet nem lépte túl. Új melléküzemág kezdte meg működését az adai tsz­­ben tavaly, a Budapesti Egye­sült Cipőipari Szövetkezet és a közös gazdaság közt meg­állapodás készült cipőfelső­rész-varrás bérmunkában tör­ténő végzésére. összességében a tervezett 127 millió forintos tervezett árbevétel majdnem 150 millió forintra teljesült. Az elnök beszámolója után Horváth István üzemgazdász ismertette a közgyűlés előtt az idei terveket, majd a dön­tőbizottság, ellenőrző bizott­ság, s a nőbizottság elnöke számolt be a tavalyi tevé­kenységről. G. G. A kampány lendületével Egy héten két szombat A közelmúltban befejező­dött cukorgyártás lendületé­vel, az ercsi hagyományoknak megfelelően, a cukorgyár dol­gozói ezen a héten mindkét, 1981-re vállalt kommunista műszakjukat teljesítették. Hétfőtől péntekig valameny­­nyi alkalmazott fél órával to­vább dolgozott munkahelyén, szombaton pedig ugyancsak mindenki megjelent a gyár­ban. A két szervezett akcióban 58 fizikai és 100 műszaki vett részt. A két külön műszak eredményeképpen jelentős mértékben sikerült előre lép­ni, a karbantartásban. A két kommunista műszak 60 ezer forintot meghaladó bérét a cukorgyáriak java­részt a nagyközség gyermek­­intézményeinek fejlesztésére fizették be. (Juhász) Munkaverseny egész évben Negyedévenként értékelik a brigádok munkáját a Papír­ipari Vállalat dunaújvárosi gyárában. Ez év január else­jén vezették be az új ver­senyformát, amelynek lénye­ge, hogy objektív tények alapján ítélik oda a díjakat. A gazdasági eredményeket veszik elsősorban számba. A helyezések sorrendjét ezen kí­vül a három hónap alatt vég­zett társadalmi munka dönti el. Az első helyezett brigád minden tagja háromszáz, a második kétszáz, a harmadik pedig száz forint jutalomban részesül. A dolgozók vélemé­nye szerint ez a naprakész eredményjelzés fokozza a ver­senyszellemet, munkájuk len­dületét. Gazdaság- és társadalompolitika Nagy forgalom a műszaki áruházban A székesfehérvári műsza­ki áruház januárban meg­közelítően 11 millió forintos forgalmat bonyolított le. A műszaki cikkek iránti nagy kereslet bizonyítéka, hogy a tervezett forgalom 7 millió 300 ezer forint volt. Febru­árban több mint 8,5 millió forint értékű műszaki áruk vásároltak az üzletben. Igen nagy sikere volt an­nak az akciónak, amelyet a vállalat harmincéves évfor­dulójára hirdettek meg, s ebből az alkalomból ked­vezményt kaptak a har­mincadik életévüket január­ban betöltött vásárlók. A Központi Statisztikai Hivatal Fejér megyei Igazgatóságának jelentése A megye fejlődése az V. ötéves tervidőszakban (Folytatás az 1. oldalról) technológiák alkalmazását, a termelés iparosodását jelen­tette — elsősorban az állami szektorban. Az V. ötéves tervidőszak éveiben, ezen belül 1980-ban is mind az ipar, mind az épí­tőipar fejlődése a megyében az országos átlagnál kedve­zőbb volt. Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságá­nak termelése az V. ötéves tervidőszakban 1976 és 1979 kivételével jelentősen — az országos átlagot minden év­ben meghaladóan — nőtt. Előzetes adatok szerint az 1976—1980. évek termelése 15,4 százalékkal múlta felül­ az előző ötévit. A növény­­termelés eredményességét még számottevően befolyá­solta az időjárás, de az ál­lattenyésztés fejlődése egyen­letes volt. A szántóföldi növényter­melésen belül a megyében az átlagosnál jobban nőtt a bú­s búza termésátlaga az 1979. évi nagyarányú vissza­esés kivételével hosszú évek óta egyenletesen nő, különö­sen 1980-ban takarítottak be a megye mezőgazdasági nagy­üzemei bő termést. A kuko­rica, valamint a többi fonto­sabb szántóföldi növény ter­méseredményeinek nagyobb volt az évenkénti ingadozása. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke az V. ötéves tervidőszak éveiben fokozato­san nőtt, a baromfi kivételé­vel mindegyik ágazatban. A szarvasmarha-tenyésztési ágazat termelési értékének dinamikus növekedését egyre nagyobb arányban a tejter­melés biztosította. A vágó­marha-értékesítés — az öt év átlagában — nem nőtt a ko­rábbi tervidőszakhoz képest. A sertéstenyésztés által elő­állított termelési érték ke­vésbé nőtt, de a fejlődés év­ről évre tapasztalható. Fejlő­dött a juhtenyésztés is, jelen­tősége egyelőre még csekély a megye mezőgazdaságában. A baromfitenyésztés terüle­tén a vágóbaromfi előállítása helyett a tojástermelés foko­zására törekedtek. Az állattenyésztésben az egyéb kisgazdaságok jelen­tősége ebben az ötéves terv­időszakban is nagy — a brut­tó termelési érték alapján részarányuk 38 százalék kö­rüli. A sertéstartás továbbra is a kisüzemek egyik főága­zata, itt tartják a megye ál­latállományának 43—45 szá­zalékát. A mezőgazdasági nagyüze­mekben az élőmunka-ráfor­dítás fokozatosan csökkent, ugyanakkor az igénybe vett eszközök és anyagok mennyi­sége és költsége jelentősen nőtt, ezért a mezőgazdasági nagyüzemek nyeresége az öt év átlagában nem emelkedett. Népesség A megye lakónépessége az V. ötéves terv időszakában 14 ezer fővel, 423 ezerre nőtt. A népességnövekedés túlnyo­mó többsége a természetes szaporodásból származott, za-, a cukorrépa- és a napra­forgó-termesztés. Továbbra is — az adottságoknak megfe­lelően — a búza és a kuko­rica a megye növénytermesz­tésében a két fő növény, a szántóföldi vetésterület közel kétharmadát foglalják el, amelynek aránya Szabolcs- Szatmár megyét követve a megyék közt a második. A vándormozgalom a kiegyen­lítődés irányába tolódott el, a megye vándorlási nyeresé­ge minimális. A megyén be­lüli viszont tovább tartott a lakosság városba áramlása. Ez, és a kedvezőbb korössze­tétel folytán magasabb szü­letési arány tovább növelte a városi lakosság számát és arányát. A két város népes­. Az öt év összességében a lakosság készpénzbevétele a másfélszeresére nőtt. 1980. évben a mezőgazdaságból származó jövedelmek növe­kedése meghaladta a bér és bérjellegű bevételek bővülé­sét. A lakosság takarékbetét­állománya a jövedelmek ala­kulásának megfelelően az 1977. és 1978. években nőtt a legjelentősebben, majd foko­zatosan mérséklődött. A terv­időszak végén a megye lakos­ságának takarékbetét-állo­mánya 4,6 milliárd forint volt, 46 százalékkal több, mint 5 évvel korábban. Kereskedelmi forgalom, áruellátás A lakosság áruvásárlásra fordított kiadásai az V. öt­éves tervidőszakban — az előző öt évhez hasonlóan — 60 százalékkal nőttek. A kis­kereskedelem 1980. évi eladási vége az év elején elérte a 168 ezer főt, a megye lakosságá­nak 39 százalékát. Foglalkoztatottság, keresetek A megye szocialista szekto­rában a foglalkoztatottak száma összességében az V. öt­éves tervidőszak alatt 3,7 százalékkal nőtt. Ezen belül, első ízben 1980-ban, egyszá­zalékos csökkenés volt ta­pasztalható. Az öt év távlatá­ban jelentősnek mondható a kereskedelemben és a nem anyagi ágakban foglalkozta­tottak számának növekedése, csökkent viszont a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tekben foglalkoztatottak szá­ma. 1980-ban — a korábbi évekkel ellentétben —­ a leg­több népgazdasági ágban a foglalkoztatottak számának stagnálása, sőt csökkenése fi­­­­gyelhető meg. A bérek és keresetek növe­kedési üteme — az V. ötéves tervidőszak évein belül — 1977-ben és 1978-ban volt a legnagyobb, 1979-ben és 1980- ban a növekedés üteme mér­séklődött, forgalma elérte a 12,6 mil­liárd forintot. A lakosság jövedelmének egyre nagyobb hányadát köl­tötte élelmiszerekre, de né­mileg nőtt a vegyes iparcik­kek aránya is. A vendéglátás és a ruházati cikkek részará­nya kevesebb volt az áruvá­sárláson belül ebben az öt­éves tervidőszakban, mint az előzőben. Míg a tényleges kiskereskedelmi forgalom — az árváltozásokat kiszűrve — a megyében az öt év alatt 16,4 százalékkal nőtt, a me­gyeszékhelyen 27,2 százalék­kal — ez a koncentrálódás a hálózatfejlesztéssel párhuza­mosan történt. A legjelentősebb és leg­egyenletesebb az élelmiszer­­ellátás javulása volt. A ven­déglátás összességében cse­kély mértékben növelte for­galmát. A ruházati cikkekkel való ellátás a tervidőszakon belül csak 1978-ban javult, azóta összességében stagnált. ■ A tartós fogyasztási cikkek forgalmát — mivel nagy ér­tékű cikkekről van szó — különösen érzékenyen érin­tette az utóbbi évek erőtel­jes árszínvonal-emelkedése. A tartós fogyasztási cikkek forgalmán belüli változáso­kat jól jelzi, hogy a hagyo­mányos háztartási gépekből egyre kevesebb fogy, a rádió, televízió, magnetofon, lemez­játszó, bútor forgalmát pedig a választékhiány gátolja. A tüzelő- és építőanyagok forgalmát egyértelműen a kí­nálat határozta meg. Lakásépítés, közműellátás A megyében 1980-ban 3439 lakás épült, ezzel az V. ötéves tervben előirányzott 19 ezer lakás alapvetően megvaló­sult. (Az elmaradás 2 szá­zalék.) A célcsoportos lakás­építés kissé elmaradt a ter­vezettől, de lényegesen több lakás épült magánerőből. Számottevően javult a laká­sok közműellátottsága. A víz­hálózat több mint 500 kilo­méterrel, a csatornahálózat 100 kilométerrel bővült. A közüzemi vízhálózatba be­kapcsolt lakások száma 61 ezerről 92 ezerre, a közcsa­torna-hálózatba bekapcsolta­­ké pedig 14 ezerről 45 ezerre nőtt. Társadalmi szolgáltatások A megyében működő orvo­sok száma 1980-ban jelentő­sen, 42 fővel emelkedett, az év végén 839 fő dolgozott, 126-tal több, mint öt évvel korábban. Az általános és a gyer­mekorvosi hálózat tovább bő­vült. A két városon kívül gyermekszakorvosi ellátás valósult meg a múlt év végén Mór nagyközségben is. Változatlanul zsúfoltak a városi bölcsődék, a közsé­gekben levő bölcsődék ki­használtsága általában meg­felelő. A fekvőbeteg-ellátás terü­letén Székesfehérváron 60 ágyas szülészeti pavilon, 82 ágyas elmepavilon épült, Bo­­dakajtoron 52 ágyas munka­­terápiás intézet kezdte meg működését az elmúlt öt év­ben. Az időskorúakról történő gondoskodás keretében öre­gek napközi otthona épült a legutóbbi évben Dégen és Martonvásáron, öt év alatt a férőhelyek száma 476-ról 746-ra emelkedett. Az oktatás és a közműve­lődés feltételei tovább javul­tak a megyében. Az óvodai férőhelyek számát öt év alatt 4200-zal fejlesztették. A je­lentős fejlesztés ellenére a zsúfoltság csak kismértékben enyhült. Az általános iskolai osztálytermek számának 232- vel való növelése — ha az osztályteremként használt helyiségek számát is figye­lembe .­vesszük — jelentősen túlteljesült. Sikerült elérni, hogy Székesfehérváron és Móron teljes egészében, Du­naújvárosban túlnyomóan megvalósult az egyműszakos oktatás, s a többi településen is csökkent a váltott rend­szerű oktatás aránya. A tan­erők száma a tanulókéhoz hasonló arányban emelke­dett. Jelentős beruházások tör­téntek a közművelődés terén is. Székesfehérváron 1977-ben nyílt meg a Technika Háza. A verseny- és tömegsport ügyét szolgálja Dunaújváros­ban a fedett uszoda és a mű­jégpálya, Székesfehérváron ugyancsak műjégpálya és két új sportcsarnok. Központi Statisztikai Hivatal Fejér megyei Igazgatósága Az utóbbi fél évtizedben mintegy 19 ezer új lakással, családi házzal gazdagodott Fejér megye. Társadalompolitikai céljaink közül legfontosabb továbbra is a lakásépítés folytatása A FONTOSABB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA A MEZŐ­GAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBEN (1976—1980 évek átlaga) A termésmennyiség A termésátlag Növeny ima az előző az előző („1000 öt év kilo- öt év, tonna százalékában gramm százalékában Búza 354, 122,7 1656 121,8 Kukorica 425,7 115,9 5535 111,7 Cukorrépa 208,8 173,8 32974 102,9 Napraforgó 43,7 217,7 1999 130,2 Burgonya 31,4 150,8 21010 145,3 Silókukorica 288,7 143,0 21664 106,2 Lucerna 95,6 99,3 54is­mis A FOGLALKOZTATOTTAK ÁTLAGOS HAVI KERESETE A SZOCIALISTA SZEKTORBAN Az 1980. évi átlagos havi kereset Népgazdasági ág --------------------------------------­Ft az 1979. évi százalékában Ipar 4362 106,3 Építőipar 4357 303,3 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás • állami gazdaságok, kombinátok 3747 104,8 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai 4190 105,9 Szállítás és hírközlés 4112 104,7 Kereskedelem 3445 106,3 Vízgazdálkodás 4287 106,5 Személyi és gazdasági szolgáltatás személyi és üzleti szolgáltatás 2755 101,5 Lakás-, város- és községgazdálkodási szolgáltatás 3734 108,9 3. OLDAL

Next