Fejér Megyei Hírlap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1981. MÁRCIUS 1. Befejeződtek a zárszámadó közgyűlések Napraforgó- és cukorréparekord Abán Megyénk termelőszövetkezetei közül utolsóként az abai Vörös Hajnal Termelőszövetkezet tartotta meg tegnap délelőtt zárszámadó közgyűlését a község Petőfi Sándor Művelődési Házában. A fórumon Vadász János, a szövetkezet párttitkára köszöntötte a résztvevőket, az elnökségben helyet foglaló vendégek közül Csehkis Imrénét, a megyei pártbizottság tagját, az SZMT elnökét. A vezetőség beszámolóját a tavalyi mozgalmi, termelési és pénzügyi tervek teljesítéséről Háromi Ferenc tsz-elnök ismertette. Elöljáróban kitért arra, hogy éppen húsz esztendeje, 1961 februárjában jött létre — öt kisebb termelőszövetkezet és a helyi gépállomás egyesülésével — ez a közös gazdaság. Ami talán a legjobban érzékelteti a tavalyi eredményes gazdálkodást, az az, hogy a tervezettnél kétszer nagyobb nyereséget, 21 millió 762 ezer forint mérleg szerinti eredményt sikerült elérni a Vörös Hajnal Tsz-ben. Bár a növénytermesztési főágazat fő növényeiből, búzából és kukoricából nem születtek sem országos, sem pedig megyei rekordok, mégis évek óta megyei átlag feletti,, kiegyensúlyozott termelésről beszélhetünk, de a 2,7 tonnás hektáronkénti napraforgótermés, vagy a 46 tonnás cukorrépahozam már rekordtermésnek mondható. Ugyancsak figyelemre méltó az ötvenhektáros kertészet jövedelmezősége, mely elsősorban a zöldpaprika, paradicsom és a korai káposzta bőséges termésének köszönhető. Az állattenyésztési főágazatra is a hozam- és az árbevételi tervek túlteljesítése a jellemző. A legdinamikusabban a tejelő tehenészet termelése nőtt, a fajlagos tejhozam elérte a 4265 litert, s egy év alatt hatszáz literrel nőtt a tehenenkénti éves termelés, mely nem kevés tejprémiumot eredményezett. A sertéságazatban a kocánként huszonkettes malacszaporulat, s az egy kocára jutó majdnem kéttonnás hústermelés szintén a megyei élvonalba tartozó teljesítmény. A juhászat maradt el kissé a másik két ágazattól, ennek a fellendítése jelenti a legsürgősebb feladatot 1981-ben. Sikerült megteremteni továbbá azokat a feltételeket, melyeknek eredményeképp a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése tovább növekedett. A tavalyi év jó eredményeit bizonyítja, hogy 2553 hízott sertést, 82 hízómarhát és 116 ezer liter tejet vásárolt fel a tsz a háztáji szektorból. Az abai tsz építőbrigádjának tavaly a legnagyobb — és sikerrel teljesített — feladata volt az agrokémiai telep elkészítése. Ennek átadása a múlt év őszén megtörtént, s a kivitelezési munkák sikeres teljesítése mellett örvendetes volt, hogy a beruházási végösszeg a tervezettet nem lépte túl. Új melléküzemág kezdte meg működését az adai tszben tavaly, a Budapesti Egyesült Cipőipari Szövetkezet és a közös gazdaság közt megállapodás készült cipőfelsőrész-varrás bérmunkában történő végzésére. összességében a tervezett 127 millió forintos tervezett árbevétel majdnem 150 millió forintra teljesült. Az elnök beszámolója után Horváth István üzemgazdász ismertette a közgyűlés előtt az idei terveket, majd a döntőbizottság, ellenőrző bizottság, s a nőbizottság elnöke számolt be a tavalyi tevékenységről. G. G. A kampány lendületével Egy héten két szombat A közelmúltban befejeződött cukorgyártás lendületével, az ercsi hagyományoknak megfelelően, a cukorgyár dolgozói ezen a héten mindkét, 1981-re vállalt kommunista műszakjukat teljesítették. Hétfőtől péntekig valamenynyi alkalmazott fél órával tovább dolgozott munkahelyén, szombaton pedig ugyancsak mindenki megjelent a gyárban. A két szervezett akcióban 58 fizikai és 100 műszaki vett részt. A két külön műszak eredményeképpen jelentős mértékben sikerült előre lépni, a karbantartásban. A két kommunista műszak 60 ezer forintot meghaladó bérét a cukorgyáriak javarészt a nagyközség gyermekintézményeinek fejlesztésére fizették be. (Juhász) Munkaverseny egész évben Negyedévenként értékelik a brigádok munkáját a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában. Ez év január elsején vezették be az új versenyformát, amelynek lényege, hogy objektív tények alapján ítélik oda a díjakat. A gazdasági eredményeket veszik elsősorban számba. A helyezések sorrendjét ezen kívül a három hónap alatt végzett társadalmi munka dönti el. Az első helyezett brigád minden tagja háromszáz, a második kétszáz, a harmadik pedig száz forint jutalomban részesül. A dolgozók véleménye szerint ez a naprakész eredményjelzés fokozza a versenyszellemet, munkájuk lendületét. Gazdaság- és társadalompolitika Nagy forgalom a műszaki áruházban A székesfehérvári műszaki áruház januárban megközelítően 11 millió forintos forgalmat bonyolított le. A műszaki cikkek iránti nagy kereslet bizonyítéka, hogy a tervezett forgalom 7 millió 300 ezer forint volt. Februárban több mint 8,5 millió forint értékű műszaki áruk vásároltak az üzletben. Igen nagy sikere volt annak az akciónak, amelyet a vállalat harmincéves évfordulójára hirdettek meg, s ebből az alkalomból kedvezményt kaptak a harmincadik életévüket januárban betöltött vásárlók. A Központi Statisztikai Hivatal Fejér megyei Igazgatóságának jelentése A megye fejlődése az V. ötéves tervidőszakban (Folytatás az 1. oldalról) technológiák alkalmazását, a termelés iparosodását jelentette — elsősorban az állami szektorban. Az V. ötéves tervidőszak éveiben, ezen belül 1980-ban is mind az ipar, mind az építőipar fejlődése a megyében az országos átlagnál kedvezőbb volt. Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságának termelése az V. ötéves tervidőszakban 1976 és 1979 kivételével jelentősen — az országos átlagot minden évben meghaladóan — nőtt. Előzetes adatok szerint az 1976—1980. évek termelése 15,4 százalékkal múlta felül az előző ötévit. A növénytermelés eredményességét még számottevően befolyásolta az időjárás, de az állattenyésztés fejlődése egyenletes volt. A szántóföldi növénytermelésen belül a megyében az átlagosnál jobban nőtt a bús búza termésátlaga az 1979. évi nagyarányú visszaesés kivételével hosszú évek óta egyenletesen nő, különösen 1980-ban takarítottak be a megye mezőgazdasági nagyüzemei bő termést. A kukorica, valamint a többi fontosabb szántóföldi növény terméseredményeinek nagyobb volt az évenkénti ingadozása. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke az V. ötéves tervidőszak éveiben fokozatosan nőtt, a baromfi kivételével mindegyik ágazatban. A szarvasmarha-tenyésztési ágazat termelési értékének dinamikus növekedését egyre nagyobb arányban a tejtermelés biztosította. A vágómarha-értékesítés — az öt év átlagában — nem nőtt a korábbi tervidőszakhoz képest. A sertéstenyésztés által előállított termelési érték kevésbé nőtt, de a fejlődés évről évre tapasztalható. Fejlődött a juhtenyésztés is, jelentősége egyelőre még csekély a megye mezőgazdaságában. A baromfitenyésztés területén a vágóbaromfi előállítása helyett a tojástermelés fokozására törekedtek. Az állattenyésztésben az egyéb kisgazdaságok jelentősége ebben az ötéves tervidőszakban is nagy — a bruttó termelési érték alapján részarányuk 38 százalék körüli. A sertéstartás továbbra is a kisüzemek egyik főágazata, itt tartják a megye állatállományának 43—45 százalékát. A mezőgazdasági nagyüzemekben az élőmunka-ráfordítás fokozatosan csökkent, ugyanakkor az igénybe vett eszközök és anyagok mennyisége és költsége jelentősen nőtt, ezért a mezőgazdasági nagyüzemek nyeresége az öt év átlagában nem emelkedett. Népesség A megye lakónépessége az V. ötéves terv időszakában 14 ezer fővel, 423 ezerre nőtt. A népességnövekedés túlnyomó többsége a természetes szaporodásból származott, za-, a cukorrépa- és a napraforgó-termesztés. Továbbra is — az adottságoknak megfelelően — a búza és a kukorica a megye növénytermesztésében a két fő növény, a szántóföldi vetésterület közel kétharmadát foglalják el, amelynek aránya Szabolcs- Szatmár megyét követve a megyék közt a második. A vándormozgalom a kiegyenlítődés irányába tolódott el, a megye vándorlási nyeresége minimális. A megyén belüli viszont tovább tartott a lakosság városba áramlása. Ez, és a kedvezőbb korösszetétel folytán magasabb születési arány tovább növelte a városi lakosság számát és arányát. A két város népes. Az öt év összességében a lakosság készpénzbevétele a másfélszeresére nőtt. 1980. évben a mezőgazdaságból származó jövedelmek növekedése meghaladta a bér és bérjellegű bevételek bővülését. A lakosság takarékbetétállománya a jövedelmek alakulásának megfelelően az 1977. és 1978. években nőtt a legjelentősebben, majd fokozatosan mérséklődött. A tervidőszak végén a megye lakosságának takarékbetét-állománya 4,6 milliárd forint volt, 46 százalékkal több, mint 5 évvel korábban. Kereskedelmi forgalom, áruellátás A lakosság áruvásárlásra fordított kiadásai az V. ötéves tervidőszakban — az előző öt évhez hasonlóan — 60 százalékkal nőttek. A kiskereskedelem 1980. évi eladási vége az év elején elérte a 168 ezer főt, a megye lakosságának 39 százalékát. Foglalkoztatottság, keresetek A megye szocialista szektorában a foglalkoztatottak száma összességében az V. ötéves tervidőszak alatt 3,7 százalékkal nőtt. Ezen belül, első ízben 1980-ban, egyszázalékos csökkenés volt tapasztalható. Az öt év távlatában jelentősnek mondható a kereskedelemben és a nem anyagi ágakban foglalkoztatottak számának növekedése, csökkent viszont a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben foglalkoztatottak száma. 1980-ban — a korábbi évekkel ellentétben — a legtöbb népgazdasági ágban a foglalkoztatottak számának stagnálása, sőt csökkenése figyelhető meg. A bérek és keresetek növekedési üteme — az V. ötéves tervidőszak évein belül — 1977-ben és 1978-ban volt a legnagyobb, 1979-ben és 1980- ban a növekedés üteme mérséklődött, forgalma elérte a 12,6 milliárd forintot. A lakosság jövedelmének egyre nagyobb hányadát költötte élelmiszerekre, de némileg nőtt a vegyes iparcikkek aránya is. A vendéglátás és a ruházati cikkek részaránya kevesebb volt az áruvásárláson belül ebben az ötéves tervidőszakban, mint az előzőben. Míg a tényleges kiskereskedelmi forgalom — az árváltozásokat kiszűrve — a megyében az öt év alatt 16,4 százalékkal nőtt, a megyeszékhelyen 27,2 százalékkal — ez a koncentrálódás a hálózatfejlesztéssel párhuzamosan történt. A legjelentősebb és legegyenletesebb az élelmiszerellátás javulása volt. A vendéglátás összességében csekély mértékben növelte forgalmát. A ruházati cikkekkel való ellátás a tervidőszakon belül csak 1978-ban javult, azóta összességében stagnált. ■ A tartós fogyasztási cikkek forgalmát — mivel nagy értékű cikkekről van szó — különösen érzékenyen érintette az utóbbi évek erőteljes árszínvonal-emelkedése. A tartós fogyasztási cikkek forgalmán belüli változásokat jól jelzi, hogy a hagyományos háztartási gépekből egyre kevesebb fogy, a rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó, bútor forgalmát pedig a választékhiány gátolja. A tüzelő- és építőanyagok forgalmát egyértelműen a kínálat határozta meg. Lakásépítés, közműellátás A megyében 1980-ban 3439 lakás épült, ezzel az V. ötéves tervben előirányzott 19 ezer lakás alapvetően megvalósult. (Az elmaradás 2 százalék.) A célcsoportos lakásépítés kissé elmaradt a tervezettől, de lényegesen több lakás épült magánerőből. Számottevően javult a lakások közműellátottsága. A vízhálózat több mint 500 kilométerrel, a csatornahálózat 100 kilométerrel bővült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 61 ezerről 92 ezerre, a közcsatorna-hálózatba bekapcsoltaké pedig 14 ezerről 45 ezerre nőtt. Társadalmi szolgáltatások A megyében működő orvosok száma 1980-ban jelentősen, 42 fővel emelkedett, az év végén 839 fő dolgozott, 126-tal több, mint öt évvel korábban. Az általános és a gyermekorvosi hálózat tovább bővült. A két városon kívül gyermekszakorvosi ellátás valósult meg a múlt év végén Mór nagyközségben is. Változatlanul zsúfoltak a városi bölcsődék, a községekben levő bölcsődék kihasználtsága általában megfelelő. A fekvőbeteg-ellátás területén Székesfehérváron 60 ágyas szülészeti pavilon, 82 ágyas elmepavilon épült, Bodakajtoron 52 ágyas munkaterápiás intézet kezdte meg működését az elmúlt öt évben. Az időskorúakról történő gondoskodás keretében öregek napközi otthona épült a legutóbbi évben Dégen és Martonvásáron, öt év alatt a férőhelyek száma 476-ról 746-ra emelkedett. Az oktatás és a közművelődés feltételei tovább javultak a megyében. Az óvodai férőhelyek számát öt év alatt 4200-zal fejlesztették. A jelentős fejlesztés ellenére a zsúfoltság csak kismértékben enyhült. Az általános iskolai osztálytermek számának 232- vel való növelése — ha az osztályteremként használt helyiségek számát is figyelembe .vesszük — jelentősen túlteljesült. Sikerült elérni, hogy Székesfehérváron és Móron teljes egészében, Dunaújvárosban túlnyomóan megvalósult az egyműszakos oktatás, s a többi településen is csökkent a váltott rendszerű oktatás aránya. A tanerők száma a tanulókéhoz hasonló arányban emelkedett. Jelentős beruházások történtek a közművelődés terén is. Székesfehérváron 1977-ben nyílt meg a Technika Háza. A verseny- és tömegsport ügyét szolgálja Dunaújvárosban a fedett uszoda és a műjégpálya, Székesfehérváron ugyancsak műjégpálya és két új sportcsarnok. Központi Statisztikai Hivatal Fejér megyei Igazgatósága Az utóbbi fél évtizedben mintegy 19 ezer új lakással, családi házzal gazdagodott Fejér megye. Társadalompolitikai céljaink közül legfontosabb továbbra is a lakásépítés folytatása A FONTOSABB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBEN (1976—1980 évek átlaga) A termésmennyiség A termésátlag Növeny ima az előző az előző („1000 öt év kilo- öt év, tonna százalékában gramm százalékában Búza 354, 122,7 1656 121,8 Kukorica 425,7 115,9 5535 111,7 Cukorrépa 208,8 173,8 32974 102,9 Napraforgó 43,7 217,7 1999 130,2 Burgonya 31,4 150,8 21010 145,3 Silókukorica 288,7 143,0 21664 106,2 Lucerna 95,6 99,3 54ismis A FOGLALKOZTATOTTAK ÁTLAGOS HAVI KERESETE A SZOCIALISTA SZEKTORBAN Az 1980. évi átlagos havi kereset Népgazdasági ág --------------------------------------Ft az 1979. évi százalékában Ipar 4362 106,3 Építőipar 4357 303,3 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás • állami gazdaságok, kombinátok 3747 104,8 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai 4190 105,9 Szállítás és hírközlés 4112 104,7 Kereskedelem 3445 106,3 Vízgazdálkodás 4287 106,5 Személyi és gazdasági szolgáltatás személyi és üzleti szolgáltatás 2755 101,5 Lakás-, város- és községgazdálkodási szolgáltatás 3734 108,9 3. OLDAL