Fejér Megyei Hírlap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-07 / 184. szám

' - ■ . . M ALKALOM AZ ÖNVIZSGÁLATRA FEJ­ÉR MEGYEI KÖNNYCSEPP A MIKROSZKÓP ALATT W.|gg|gJg WM ■ ■ -------------------------- |? ' Péntek, DIVATBUTIKOK É ijf ÉÉ 18888^ Mk A 1981. augusztus 7, XXXVII. évfolyam, W, É ■ X 184. szám HALASI CSIPKE FEHÉRVÁRON • ■ J Ára: 1,40 Ft Izgalmas négy nap Utoljára találkoztak a dunaújvárosi konverteres acélmű ter­vező, kivitelező és finanszírozó vállalatainak, intézményei­nek vezetői, képviselői a Dunai Vasmű tegnap délelőtt meg­tartott — a beruházás befejezése miatt szintén utolsó — mi­niszterhelyettesi szemlén.­­ A vendégeket dr. Szabó Fe­renc, a Dunai Vasmű vezér­­igazgatója köszöntötte, közöt­tük Soltész István ipari, Szi­lágyi Lajos építési és város­­fejlesztési miniszterhelyettest, Závodai Lászlót, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkárát, Varga Imrét, az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársát, valamint a város politikai és állami vezető testületeinek képvise­lőit. A tanácskozás résztvevői sorra megtekintették az öt és fél éve épülő nagyberu­házás létesítményeit, kezdve a sort az elsőként felépült oxigéngyárral. Itt Zsigó Zsig­­mond, az üzemeltető gyárrész­leg vezetője fogadta és kalau­zolta a látogatókat. A gyár­részlegvezető elmondta, hogy a látogatás időpontjában mindhárom oxigéngyártó blokk üzemelt, óránként 15 ezer köbméter tiszta oxigént különítve el a levegőből.­­ Sokat változott a kör­nyék legutóbbi látogatásunk óta, — állapította meg Závod­ni László, a Fejér megyei pártbizottság titkára, amikor a látogatókat szállító busz a mészégetőmű elé kanyaro­dott. — Még az útépítés van hát­ra, egyébként a létesítmény üzemképes, termel, bár az utolsó simításokat még az augusztus 19-i üzemavatás után végezzük majd el, — mondta tájékoztatóul a Du­nai Vasmű vezérigazgatója, majd az üzem szomszédságá­ban lévő (mint a látogatókat vezető dr. Répási Gellért műszaki vezérigazgató-helyet­tes mondta, az országban a legkorszerűbb) ötvözőanyag­­raktárat keresték fel. A vízmű befejező munká­latainál részben Losonczi Imre, a kivitelezést végző vízügyi építő vállalat építés­­vezetője, részben már a maj­dani üzemeltető gyáregység vezetője, Prukner László adott tájékoztatást az éppen folya­matban lévő üzemi próbákról. Ezután került sor a konver­teres acélmű megtekintésére, ahol a tanácskozás részvevői nagy elismeréssel nyilatkoz­tak az utóbbi hetekben rend­kívüli mértékben felgyor­sult kivitelezői munka ered­ményeiről. Oláh Károly a be­ruházók nevében jelentette, hogy ma, pénteken indítják a füstgázelszívó berendezést, majd szombaton sor kerül a füstgázkazán felfűtésére is. Ezek után vasárnap várható­an nem lesz akadálya a komp­lett üzemi próbának. A kétórás szemle után a részvevők a Dunai Vasmű műszaki könyvtárában ültek tanácskozóasztalhoz, ahol dr. Répási Gellért ismertette a következő „rendkívül izgal­mas négy nap” várható kri­tikus eseményeit. Megköszön­te a kivitelező vállalatoknak azt a megfeszített munkát, amit a legutóbbi, március 27-i miniszterhelyettesi bejá­rás óta végeztek, egyben fel­kérte valamennyiüket, hogy a hátralévő napokban az el­telt hetekhez hasonló támo­gatást nyújtsanak a végső feladatok megoldásához. — Az augusztus 19-i ünne­pélyes csapolást folyamatos üzemelésnek kell követnie, — jelentette ki dr. Répási Gel­lért. A tegnapi értekezleten fo­galmazódott meg a jelenlévők igénye, hogy a beruházás má­sodik üteme, a II. számú kon­verter üzembe helyezése, az eredetileg kitűzött 1982. de­cember 31-e helyett már má­jus 1-re megtörténjék. s. b. Miniszterhelyettesi szemle a konverter acélműnél Párt-vb az Ikarusban Új értékelési rendszer Az Ikarus székesfehérvári gyárának párt-végrehajtó­bizottsága tegnap délután ülést tartott. Megtárgyalták a vezetői munka objektí­­vebb megítélését szolgáló értékelési rendszerről előter­jesztett tervezetet. A jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyok a ve­zetési munkában is más stílust, más módszert tesz­nek szükségessé. A tervezet javasolja egy új értékelési rendszer 1982 január else­jétől történő bevezetését. Az adott vezetőt a beosz­tott dolgozók, a felettes ve­zetők és a munkakapcsolat­ban álló társszervek képvi­selői értékelik. A kérdőívek, az információk elemzése alapján az értékelő bizott­ság megállapítja, hogy a ve­zető milyen mértékben fe­lel meg a követelmények­nek, és egyben meghatároz­za a feladatokat, a tenniva­lókat. Az értékelési rendszer be­vezetésével kapcsolatban szükséges a szempontok rangsorolása, gazdasági terü­letek szerint, a kérdőívek kiegészítése speciális kér­désekkel, számítástechnikai módszerek kidolgozása a fel­dolgozás segítésére, valamint az értékelés részletes folya­­­matának és ügyrendjének kialakítása. A végrehajtó bizottság ál­lásfoglalásában kiemelte, hogy az évi értékelések és a négyévenkénti összefoglaló minősítés nagy mértékben hozzájárulhat a gyár veze­tői színvonalának emelésé­hez. A rendszer, a vezetői hármas követelmény harma­dik pontját szolgálja: a po­litikai és a szakmai hozzá­értés véleményezése után a vezetői készség objektívebb megítéléséhez nyújt segítsé­get. A vezetők rendszeres ér­tékelése minden tevékeny­séget, magatartást, jellemző tényezőt összefoglal, alapja lehet az egységes minősítési rendszer kialakításának is. MÉSZÖV elnökségi ülés Számottevő fejlődést terveznek az áfészek Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Fogyasztási Szövetkeze­tek Fejér megyei Szövetségének elnöksége, Kovács György elnökletével. Tárgyalta az elnökség többek között az áfészek és szövetkezeti vállalatok VI. ötéves tervfeladatairól készí­tett összesítést. A szövetkeze­tek és vállalatok terveiket a Belkereskedelmi Miniszté­rium és a SZÖVOSZ irány­elveinek megfelelően állítot­ták össze. A kidolgozott terv­számok általában reálisak, a hatékonyság növelését feje­zik ki. Ennek ellenére egyes szövetkezeteknél nem, vagy csak kevésbé fogalmazódott meg a szükséges és elvárható struktúraváltás. A gazdálkodó szervek brut­tó árbevétele a tervciklus utolsó évében a terv szerint megközelíti a 8,8 milliárd fo­rintot, ami 37 százalékkal ha­ladja meg az 1980. évit. A vállalatok közül jelentős, 40 százalékos árbevétellel szá­mol a Fehérvár Szövetkezeti Áruház Vállalat. A SZÖVMÜ és a SZÖVBER vállalatok terv szerint csak 13, illetve 14 százalékos fejlődéssel szá­molnak, ezzel a MÉSZÖV elnöksége nem ért egyet. A szövetkezetek közül a Dunaújvárosi Munkásszövet­kezet kétszeresére kívánja emelni árbevételét, számítás­ba véve a készülőben levő Skála Coop Áruház belépé­sét. A magasabb fejlődést előirányzó szövetkezeteknél elsősorban az ipari részarány nő. A felvásárlásban a legna­gyobb arányú forgalomnöve­kedést — 50 százalékot — a Velencei-tó környéke Áfész tervezi, a legszerényebbet pe­dig — mindössze 4 százalé­kost — a Gorsium Áfész. Jelentős a növekedés a vendéglátóipari vonalon. A Móri járási Áfész például az előfizetéses ételforgalom 217 százalékos növekedését terve­zi. Nagyarányú­­ növekedés várható az ipari tevékenység fejlesztésében: 73 százalék. A VI. ötéves terv idején 12 ezer négyzetméter alapterü­letű új létesítménnyel szá­molnak, ezek között szerepel a már említett új dunaújvá­rosi Skála Áruház és a Gor­sium Áfész 2500 négyzetmé­ter alapterületű ABC-áruhá­­za a székesfehérvári Lenin városrészben. Balogh József Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Módosította a szakközépiskolák és a gya­korlati képzésben közremű­ködő vállalatok együttműkö­déséről, valamint a szakkö­zépiskolákban folyó szak­munkásképzésről szóló 1976. évi határozatának egyes ren­delkezéseit. A módosítás egyebek között lehetővé teszi, hogy a szakoktatáshoz kap­csolódó gyakorlati képzést a teljes oktatási időben ott szervezzék meg, ahol a kép­zéshez kedvezőbbek a felté­telek, és kiterjed a gyakorla­ti oktatás költségviselésének rendezésére is. A kormány jóváhagyta az Állami Tervbizottság határo­zatát a szénhidrogének ku­tatásának, termelésének, szál­lításának, tárolásának és el­osztásának fejlesztését szol­gáló VI. ötéves tervi célcso­portos beruházásokról. Fő fel­adat a szénhidrogénvagyon minél teljesebb felkutatása és a kitermeléshez szükséges fel­tételek megteremtése. A terv­időszak közepén kezdődik meg a középalföldi gázkész­letek hasznosítása. A VI. öt­éves terv során tovább­ javul a lakosság gázellátása is. 300 ezer fogyasztót juttatnak pa­lackos gázhoz és 100 ezer la­kást kapcsolnak be a földgáz­szolgáltatásba. Megerősítette a Miniszter­­tanács az állami tervbizott­ság határozatát az építőipari, költségkalkulációs- és elszá­molási rendszer szigorításá­ról, valamint az építőipart érintő szabályozórendszer fejlesztéséről; mindez jobb teljesítményekre serkenti a vállalatokat. Jóváhagyta a kormány a VI. ötéves tervidőszak fővá­rosi építőipari feladatainak elvégzését segítő központi intézkedéseket. (MTI) Még mindig­­ezerliteres eltérések Több mint 640 ezer hektoliter tej A Fejér megyei mezőgazdasági nagyüzemek az év első felé­ben 642 ezer 172 hektoliter tejet értékesítettek, ami 9,3 száza­lékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában volt. A Fe­jér megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei kedvező eredménynek mondják, de megjegy­zik, hogy az üzemek tehenészetei között mérhető különbsé­gek nagyon komoly kihasználatlan­­tartalékokra mutatnak rá. Nem véletlen, hogy most is kimutatják a tíz legjobb és ezekhez mérten a tíz gyengébb termelésű üzem eredményét. A számok szerint 1000 literes eltérés van. Csuti Károly, a felügyelő­ség igazgatója az első félévi tejtermelésről készített ki­mutatáshoz azt is elmondot­ta, hogy amíg a termelőszö­vetkezetekben a tejtermelés 13 százalékkal emelkedett, az állami mezőgazdasági nagy­üzemekben 9 százalékos a növekedés. Az ismert terme­lési körülmények, a jobb ge­netikai adottságok, a javuló takarmánygazdálkodás az ed­digi legjobb eredménynél is több lehetőséget kínáltak az év első felében. Nem az elé­gedetlenség, a minden áron való kritikája akar lenni a tejtermelésben tapasztalható hibák feltárása, hanem segít­séget kívánnak nyújtani az­zal, ha felhívják a figyelmet néhány tenyésztői és tartási gyengére. Tehát a termelési eredmény elismerése, megbe­csülése és reális értékelése a cél. Az állami mezőgazdasági nagyüzemek közül az év első felében a legmagasabb fajla­gos termelést a Pélpusztai Állami Gazdaság tehenésze­tében érték el, ahol 470 teje­lő tehénnel, 17,1 literes istál­lóátlag mellett 2816 liter te­jet fejtek. A gazdaságnak minden esélye megvan arra, hogy év végére elérje az 5600—5700 literes átlagterme­lést. Sorrendben, a fél évi termelési eredmények alap­ján, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát következik 2799, a Móri Állami Gazdaság 2525 literes fajlagos termelésével. A megye tíz legjobb termelő­­szövetkezete közé tartozik — ismétlődően — 2873 literes fajlagos termelésével a kajá­­szói Dózsa, 2813 literével a mányi összetartás, 2687 lite­rével az enyingi Vörös Haj­nal Tsz. Változatlanul az él­vonalban van az igazi Lenin, a dégi Szabadság, a seregé­­lyesi Alkotás, a ráckeresztúri Március 15., a besnyői Sallai, a lajoskomáromi Győzelem, a székesfehérvári Kossuth Ter­melőszövetkezet is. A felügyelőség járásonként, üzemenként is kimutatja a tejtermelés eredményeit. Az adatok rámutatnak arra a törekvésre, amely évek óta jellemzi a megye üzemeinek tejtermelését. Tény, hogy megye megfelel a korábban meghatározott tejkörzeti sze­repének. Ebben elévülhetet­len része van a fajtaátalakító keresztezésnek, a megfon­tolt és jól irányított tenyész­tői munkának. Ezzel együtt annak a takarmányozási gya­korlatnak, amely mind na­gyobb mértékben hasznosítja az üzemi „mellékterméket”, mérsékli a költséges abrak­felhasználást. A szakemberek véleménye, ha a megye nagyüzemi tehenészeteiben továbbra is megértik a kor­szerű tejtermelés gyakorla­tát, nemcsak gazdaságosab­bá tehetik az ágazatot, ha­nem a közgazdasági szabá­lyozók figyelembevételével a terven felüli növekedést is megcélozhatják. (Pdf)

Next