Fejér Megyei Hírlap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-19 / 220. szám

ár |-------—----------1 CET I P IWI[3[3 I CSILLAGGAL KELŐK | LÜ­L 11 M­­ L-xJI I Ll egyesüljetek | NAGY FELADATOK ŐSSZEL triBBf '■"'If* -----------------------------------­--------------------------- 1 Vt M .:1 % Szombat, A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 1981. szeptember 19. __________________ v XXXVII. évfolyam, FELNŐTTOKTATÁS, ELLENTMONDÁSOKKAL ^ • L ríJJJjy U] EJ HUJ HUJ iuniiiiiniiiM Ára: 1,40 Ft i W M i j Ilii iiliiilililiill ki 11 *4 i ■ vv i ■ * I 3 4 f 3 ■ lil III n. xi ■ ti1M I i A Bonyolultabb, magasabb követelmények TOT-tagokat, kongresszusi küldötteket választottak Tisztújítás a szövetségben Fejér megye 61 mezőgazdasági termelőszövetkezete és 2 szövetkezeti társulása képviseletében TOT-tagokat, kongresz­­szusi küldötteket választó és tisztújító küldöttközgyűlést tar­tott tegnap a területi tsz-szövetség Székesfehérváron, a Megyei Művelődési Központ István-termében. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek IV. országos kongresszusára készülőben lezajlott tanácskozáson részt vett Takács Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, Závodi Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei tanács elnöke, dr. Czimbalmos Béla, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, képvi­seltették magukat a járási és városi pártbizottságok, a testvér­szövetkezeti szövetségek, az állami, társadalmi intézmények. Dr. Dudar Istvánnak, a tsz­­szövetség titkárának megnyi­tója után Nagy László, a szö­vetség elnökhelyettese elnö­költ. A megye termelőszövet­kezeteinek, a területi szövet­ség ötéves tevékenységéről, a TOT által kiadott kong­resszusi irányelvek vitájának tapasztalatairól Horváth György, a szövetség elnöke számolt be, kiegészítve azt az írásos anyagot, amit a kül­döttek már kézhez kaptak. „A mezőgazdasági szövet­kezetek, tagjaik és dolgozóik előtt a gazdaság és a társada­lom fejlődésének bonyolul­tabb és­­magasabb követel­ményei állnak” — hirdette feliratként a TOT kongresszu­si irányelveiből kivett idézet. Ennek jegyében adott szá­mot a III. országos kongresz­­szus óta végzett munkáról a szövetség elnökének beszá­molója. A termelésről, a gaz­dálkodásról szólva hangsú­lyozta: a legutóbbi tervcik­lusban elért eredményekkel a megye szövetkezeti mező­­gazdasága az országos élvo­nalban maradt. Mindenek­előtt a termőfölddel, a mun­kaerővel és az eszközökkel való gazdálkodás eredményeit ismertette. Annak ellenére, hogy 1976 és 1980 között — a tsz-tagok nyugdíj­korhatárá­nak fokozatos csökkentésével összhangban — lényegében tíz korosztály ment nyugdíjba, nem csökkent a tsz-tagok szá­ma; az átlagos életkor 39 év. A szakmunkások aránya 17 százalékkal, a betanított mun­kásoké 22 százalékkal nőtt,­a segédmunkások aránya 52 százalékkal csökkent. A ter­melési szerkezet és a tech­nológia korszerűsödése miatt helyenként gondot okoz a nők folyamatos foglalkoztatása. Az összes eszközérték 48 száza­lékkal, csaknem 10 milliárd forintra nőtt, a beruházások értéke (névlegesen) 29 száza­lékkal növekedett. A gabonagazdaságban or­szágosan is kiemelkedő ered­mények születtek; az ipari növények közül a napraforgó­termesztés fejlődött számotte­vően. Nőtt az állatállomány; az ágazaton belül a tejter­melésben értek el legjelentő­sebb eredményt az üzemek, a fajlagos tejhozam másfélsze­resére nőtt. A tervidőszak vé­ge felé több szövetkezet tett lépéseket a mellék- és kiegé­szítő tevékenység fejleszté­sére. Figyelemre méltó a ház­táji gazdálkodásban elért eredmény: a közös gazdasá­gon keresztül eladott termé­kek értéke 117 százalékkal haladta meg tavaly az öt év­vel előbbit. Előtérbe kerültek a takaré­kos megoldások, az energia és a melléktermékek ésszerű felhasználására nagyobb fi­gyelmet fordítottak az üze­mek, adottságaikat jól kihasz­nálták. Egyes területeken azonban (például a rét- és legelőgazdálkodásban, az er­dőgazdálkodásban) alig hasz­nosultak a lehetőségek. A ho­zamok , további növelésével párhuzamosan az anyag- és energia-felhasználásban a rá­fordítások csökkentése a cél. Néhány területen jelentősen javult a hatékonyság: az egy hektár termőterületre jutó termelési érték 57 százalék­kal, az egy tízórás munka­napra jutó 90 százalékkal, a száz forint értékű eszközre jutó csaknem 7,5 százalékkal nőtt öt év alatt. A termelőszövetkezeti ta­gok élet- és munkakörülmé­nyeiről szólva az elnök hang­súlyozta: ezek alakulását el­sősorban a közös munkával szerzett jövedelem határozta meg, ami az egy-egy tízórás munkanapra vetítve átlagosan 204 forint. Javult a tagok egészségügyi alapellátása, de nem tudtak előbbre lépni az üzemorvosi ellátásban. Sokat változtak, javultak az üdülte­tés feltételei: az 1980 tavasza óta működő harkányi közös üdülőben eddig csaknem 7000 tsz-tag pihent. Az utóbbi években előtérbe kerültek a fiatalok problémái, összefüg­gésben azzal, hogy megfiata­lodott a tagság. A nagyüze­mek többsége támogatja le­telepedésüket, de általános igény, hogy kapjanak több segítséget a családiház-épí­­téshez. Szinte minden ágazat­ban jelentős szerepet vállal­nak a nők. A velük kapcso­latos gond változatlanul az, hogy többségük szakképzet­­len, ami bérezési, foglalkoz­tatási hátránnyal jár. A feladatokról részletesen szólva, összegezésként hang­súlyozta az elnök: a szövet­kezetek egész tevékenységé­ben központi helyet foglaljon el a gazdaságosságra, a nye­reségre való törekvés. A sza­bályozó rendszer adott, az üzemek, a gazdaságok veze­tésének alkalmazkodó képes­ségét kell szüntelenül javíta­ni. A vitában tizenöten kértek és kaptak szót. Felszólalt dr. Czimbalmos Béla, a TOT fő­titkára,­­ és a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöksége, valamint a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetése nevé­ben köszöntötte a küldöttköz­gyűlést. A többi között hang­súlyozta: a magyar mezőgaz­daság — a párt bevált poli­ (Folytatás a 3. oldalon) A területi tsz-szövetség küldöttközgyűlése Megnyílt az őszi BNV Kiállítás és vásár Péntek délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvásá­ra. A részt vevő­ országok zászlói és a nemzetközi vásá­rok szövetségének emblémája díszítik a vásár főterét. Itt gyülekeztek a megnyitó ün­nepség vendégei: Havasi Fe­renc, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárai, Maróthy László, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Ott volt a kormány több­más tagja, a diplomáciai kép­viseletek vezetői és tagjai, hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter mondott beszé­det. A miniszter köszöntötte a megnyitóünnepség vendégeit, majd így folytatta: " Az idei őszi vásár meg­rendezésekor is két alapvető célunk volt: egyrészt az, hogy a vásár adjon széles körű tájékoztatást a lakosságnak és a kereskedelemnek fo­gyasztási cikkiparunk fejlő­déséről, a várható belföldi árukínálatról, másrészt, hogy megismertessük a hazai ex­portkínálatot, és bemutassuk jelenlegi és jövőbeli üzleti partnereink termékajánlatát­ is. Sikerrel biztat az a tény — mondotta —, hogy minden eddiginél nagyobb az érdek­lődés. A BNV-n 41 ország és Hongkong több mint 1400 ki­állítója vesz részt. — Külön örömünkre szol­gál, hogy vásárunkon a szo­cialista országok és a tő­kés államok állandóan kiál­lító cégei mellett jelentős számban vesznek részt a fej­lődő országokban működő vállalatok. — Nagy súlyt helyezünk arra — mondotta —, hogy a közönség tetszését megnyert árucikkek a vásár után folya­matosan kaphatók legyenek az üzletekben. Jelentős ered­ménynek tartjuk, hogy mind több vállalat választja a pi­ackutatásnak azt a formáját, hogy termékeit a vásárral egyidőben árusítja is. Ebben az esztendőben 30 gyártómű termékeivel nemcsak ismer­kedhetnek, hanem meg is vá­sárolhatják azokat az érdek­lődők a főváros kereskedel­mi hálózatában, elsősorban a centrum és a Skála-Coop áru­házakban, valamint a gyárak mintaboltjaiban. — Az őszi BNV látogatói — mondotta — megismer­kedhetnek a KGST-tagálla­­mok között megvalósult sza­kosítás és integráció eredmé­nyeivel. Magyarország köz­tudottan támogatja, és adott­ságaihoz mérten részt vesz a nemzetek közötti munkameg­osztásban. Hazai termelő-, tu­dományos és kutatószerveze­teink külföldi partnereikkel mintegy 700 kooperációban vesznek részt. Végül a miniszter köszöne­tet mondott a vásár szerve­zőinek és rendezőinek mun­kájukért, sok sikert kívánt a tíznapos seregszemléhez, és megnyitotta az 19­51. évi, őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sárt. A Könnyűfémmű nagydíjas termékcsaládja­­ (Fotó: Gregoricy Antal) Orvosnapok Fehérváron Hatékonyabb megelőző, gyógyító munkát Tegnap megkezdődtek és ma befejeződnek a Fejér me­gyei orvosnapok. Székesfe­hérváron a Technika Házá­ban rendezett megnyitón töb­bek között jelen­ volt dr. Törő Imre akadémikus, a Magyar Biológiai Társaság elnöke, és Sudár Iván, a megyei pártbi­zottság titkára. Nagy Jenőné, a megyei ta­nács elnökhelyettese nyitó gondolataiban kiemelte a ma­gyar értelmiség fontos szere­pét és felelősségét a társadal­mi fejlődésben, a tudomá­nyos haladásban. Az egész­ségügyben, mint kiemelt tár­sadalmi feladatban az orvo­sok szakmai felkészültsége és folyamatos továbbképzése meghatározó szerepű. Egyre több országos hatókörű és súlyú rendezvény jelzi a me­gyénkben megélénkülő tudo­mányos életet és azt a törek­vést, hogy a tudományos ta­pasztalatok közkinccsé, a mindennapok gyakorlatát se­gítő erővé válhassanak. Dr. Kud­ár Ferenc, a Köz­ponti Kórház és Rendelőinté­zet főigazgatója az irányítás aktuális kérdéseiről és to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről szólva kiemelte, hogy "a tárgyi feltételek mérsékelt ütemű fejlődése ellenére mi­nőségi fordulat érhető el a megelőző, gyógyító munká­ban a vezetés, az irányítás hatásfokának és színvonalá­nak emelésével. Másik fontos feltétel, a fokozatosság elvé­re épülő, egymást segítő, ösz­­szehangolt együttműködés. Dr. Csornán István, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályának vezetőhelyettese is hangsúlyozta a hatékony irá­nyítás, a racionális szervezés fontosságát, amely az egész­ségügy, e bonyolult és speci­ális szervezet terhelhetőségét lényegesen­­ megnövelheti. Nemcsak az irányítás minő­sége, hanem a végrehajtás színvonala is döntő a beteg­­ellátásban. Az egészségügy szervezőinek, irányítóinak és dolgozóinak szakértelme, fe­lelőssége, lelkiismerete a ga­rancia arra, hogy egészség­ügypolitikánk céljait — mint életszínvonal-politikánk szerves részét — sikerrel va­lósíthassuk meg. Mindehhez természetesen az egész tár­sadalom figyelme, türelme, segítő együttműködési kész­sége is szükséges. A hatékonyság nemcsak a személyi feltételekben rejlő tartalékaink mozgósításával érhető el, hanem a műszaki technikai színvonal emelésé­vel is. Dr. Mezey György Já­nos laboratóriumi szakorvos, mint megyénk rendszerszer­vező úttörője dolgozik a Vi­deoton segítségével azon, hogy olyan betegnyilvántar­tási rendszert dolgozzanak ki, amely az adminiszt­rációval terhelt emberek értékes energiáit felszaba­dítja és az ellátás mi­nőségének szolgálatába állít­ja. A Videoton jó hátteret ad a megyei kórháznak ahhoz a törekvéséhez, hogy számító­gépekre bízhassák a megelő­ző tevékenység és a betegel­látás stratégiai pontjainak adatrengetegét. Ez a törek­vés jelentős anyagi áldozato­kat kíván, de olyan értékes emberi energiákat szabadít fel, amelyek nélkül aligha valósítható meg a megelőzés és a gyógyítás minőségi for­dulata. — zágoni —

Next