Fejér Megyei Hírlap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
-------------------------------------------------------------------------- ' ■ “’ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. JANUÁR 15. SZOMBAT S OLDAL . ......................................—....... . ^ Száz évvel ezelőtt született NAGY LAJOS ro-i0 Először hallván a nevét, azonnal felfigyeltem rá, csupán azért, mert anyai nagyapámat, továbbá a Horthy-rendszer börtönéből 1920 nyarán külföldre szökött nagybátyámat is így hívták. Később kiderült, hogy majdnem földik vagyunk, lévén Apostag, Nagy Lajos szülőhelye, kb. olyan messze szülőfalumtól, mint Kiskörös. Annak szülöttjét, Petőfi Sándort ugyanis a patajiak mindig is a mi vidékünkről származónak tartják. Így voltam Nagy Lajossal is. Elismerésem nőtt iránta, amikor elolvastam „Kiskunhalom” című szociográfiáját, mert azt, mintha a szülőfalumról írta volna. Igaz is, mindkettő dunamenti község. „A tanítvány” című társadalomkritikai regény pedig sok rokonvonást mutatott korábbi életemmel, mivel valaha, ha rövid ideig is, de én is házitanítóskodtam... -911 Nagy Lajos, 1883. február 5-én született, házasságon kívüli gyermekként, Apostagon. Anyja, Nagy Júlia, Pesten volt cselédlány. Később, kosztosok tartásából élt. NagyLajost, hatéves koráig, tanyán lakó nagyszülei nevelitek. Noha iskoláit Pesten végezte, a nyári szünidők jórészét Apostagon töltötte, így vált észrevétlenül a szegények szószólójává. Noha testi erője és szellemi képességei szerint kivált társai köz 70l, törvénytelen származásai, a kor maradi szemlélete miatt, súlyos teherként nehezedett rá. Ennek ellenére kitűnő tanuló volt. Beiratkozott a jogra is, de diplomátnem szerzett. Dolgozott ügyvédi irodában, volt szolgabíró és házitanító is. Huszonhét éves, amikor elhatározza, hogy írásból tartja fent magát és az írásnak él. Írói tevékenysége együtt indult a Nyugattal, de kibontakozása attól külön úton történt. Stílusa, a romantika nélküli ún. „kemény” próza. Példaképének az orosz irodalmat tartotta, mert az orosz írók a szegények életét alulról nézve ábrázolták, ő is ezt az utat követte ... Már 1914-ben szocialistának vallotta magát Első írásainak egyike, az „özvegyasszonyok”, eloszlatta azt a ködöt, amelybe a népszínművek burkolták a magyar falut amelyben a magántulajdon farkastörvénye uralkodik. „Egy délután a Grün irodában” című novellájában az emberi érzéseket megsemmisítő sivár viszonyokat tűzte tollhegyre. A „frányás történetben” a cselédembernek az úri hatalom földmegjeivel való szembenállását villantotta fel. Már ekkor fellelhetők művészetének alapvonásai: a naturalisztikus, szinte rideg tényleírás, amely mögött robbanásig kész indulatok feszülnek ... Az első világháborút — "ideggyengeség miatt felmentették a katonai szolgálat alól — mélységesen elítélte. Már 1914-ben szocialistának vallotta magát. A polgári demokratikus forradalomtól többet várt. A proletárforradalom alatt a Szellemi Termékek Országos Tanácsának lett a lektora. Ekkor írt műveiben a túlságosan mélyre gyökeredzett szolgaszellemet ostorozta. Az ellenforradalmi rendszer kifejezetten nem üldözte, de mivel nem volt hajlandó a rendszer szolgálatába állni, mellőzték. Még az elhalványuló Nyugatban is, amelynek pedig 1922- től főmunkatársa volt, csak ritkánt jelentek meg írásai. A húszas évek elején küzdött a fajüldözés és a nacionalizmus ellen. Ennek bátor és művészi bizonyítéka a „Farkas és a bárány” című novella. Nem kerülték el figyelmét a közélet visszataszító jelenségei sem. Az ellenforradalom első éveiben ösztönös cselekvése az álruhás beszéd. A korabeli viszonyok a rövid, szellemes írásoknak kedveztek, így születtek meg a „Képtelen természetrajz” darabjai az állatokról, hol vidám hangvétellel, hol maró gúnnyal fűszerezve. Mindben megtalálható a rendszer kiszolgálóinak aljassága, butasága és szadizmusa ... A húszas évek végén, a radikális Századokban, már az előretörő fasizmus ellen emelte fel szavát. Az irónia és a gúny volt fegyvere. Méltó társa volt Gábor Andornak és Bálint Györgynek, a kor kiemelkedő kommunista publicistáinak. Közel került az illegális kommunista párthoz. Megismerkedett Gergely Sándorral, Gereblyés Lászlóval, Tamás Aladárral és József Attilával. Utóbbi mindvégig atyai barátjaként tisztelte. Gyakran írt a Százszázalékba, a Forrásba, majd a radikális „Együtt”-et szerkesztette. A felszabadulás előtt közel egy évtizedig dolgozott a kommunista párt vonzásában s ez meghozta művészete kiteljesedését. Egyik kimagasló alkotása „A lecke”. Lírai monológ, a szolgaszellem ostorozása, fájdalmas jajkiáltás az ember megalázása ellen. Az 1934-ben írt „Kiskunhalom” című szociográfiája méltán sorolható Darvas József: „A legnagyobb magyar falu”, Féja Géza: „Viharsarok”, és Illyés Gyula: „Puszták népe” című remeke mellé. Ugyanebben az évben Illyés Gyulával együtt részt vett a szovjet írók első kongresszusán. Élményeiről „Tízezer kilométer Oroszország földjén” című riportsorozatban számolt be. A „Pincenapló”-t, 1945 januárjában, lobogó mécsvilágnál, egy pincébe zárt közösségben, vibráló bizalmatlanság és félelem légkörében írta. Ennek utolsó sorai hirdetik programját: „Elvégeztetett! Vége a háborúnak, vége a pincének, a hallgatásnak, a lapulásnak. Minek is van még vége vajon? Kell, hogy vége legyen az eddig volt ezer éve tartó világnak. Megmaradtunk. Véletlenül. Ezer veszély közt. És most az a gyanúm, hogy nem farsang következik, hanem új harcra kell készülnünk. Csakhogy ezentúl kedvezőbb feltételek közt harcolunk. Még él a szellem és az az ördögi akarat, amelyből minden szenvedés fakadt.” Tagja lesz az MKP-nek, egymás után jelennek meg művei. A felszabaduás után, három évvel Kossuth-díjjal tüntetik ki. A felszabadulás után sem rajzolt idilli képet. Megkereste és kicsúfolta a régi világ meghúzódó árnyait, nem kímélte az eszmélő gazdagot, aki ismét ragyogni látszik, a fanyalgó nagyságokat, a cselédet ugrató „elvtársnőt”, az osztályos társairól megfeledkező kiemelt munkást és a szocializmus cinikus haszonélvezőit sem. Fő ereje, a finom lélekrajz. Régi indulata lecsitult, elkötelezettsége és pártossága azonban változatlan. Utóbbit a maga számára így értelmezte: „Habozás nélkül, a tények ismerete nélkül, a szegény ember mellé állni.” „A lázadó ember”-ben így fogalmazta meg írói programját: „Egész írói pályámon eltántoríthatatlanul ragaszkodtam ahhoz, hogy csak azt írom, amit érzek és gondolok, bármi lesz is írásaim következménye.” Fáradhatatlanul dolgozott tovább. „A menekülő ember” című műve megjelenését már nem érhette meg, mert 1954. október 28-án elragadta a halál. Műveit számos idegen nyelvre lefordították. Úgy emlékezzünk rá, mint naiv prózaírónkra, egyik legkitűnőbb szatirikusunkra és a magyar próza legharcosabban szocialista alkotóművészére ... Dr. Gyimesi Dömötör kedvezett a tavalyi évjárás megyénk egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalatának, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátnak. Az évjárás ez esetben nem csupán és nem is elsődlegesen az időjárásnak köszönhető. Sokkal inkább tulajdonítható a következetes, színvonalában javuló munkának, a szigorúbb követelményekhez igazodó tevékenységnek. A megye gazdaságában a múlt évben előállított mintegy 86 milliárd forint értékű bruttó termeléshez a mezőgazdasági nagyüzemek 17 milliárd forint értékkel járultak hozzá. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát, nagyságrendjének megfelelően, hozzávetőleg ugyancsak egyötödös arányt képvisel az ágazati kategórián belül. — A már mögöttünk lévő évben nőtt a termelési érték, és nőtt az árbevételünk is. Eredményünk, a szigorú közgazdasági környezetben és feltételrendszerben a tervezettnek megfelelően alakul — néz vissza a megtett útra Ozvald László vezérigazgató. Nekem pedig visszacseng a parlament téli ülésszakán elhangzott elismerés, amely a magyar mezőgazdaságot illette. Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára mondotta, hogy az eltelt négy évben, de különösen 1982-ben nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket értek el a mezőgazdaság dolgozói az egy főre jutó hústermeléssel és a csaknem 15 millió tonnás gabonatermeléssel. Ebben benne van az agárdi kombinát termelési sikere is, amiről a vezérigazgató a következőket mondja: — Jó érzés nyugtázni, hogy nálunk több mint ötezer hektáron megtermett a 8 tonnás átlag kukoricából, így tagjai lehettünk a 8 tonnások klubjának. Ugyanakkor azt is tudom, tudjuk, hogy több mint száz mezőgazdasági üzemben 10 tonnán felüli volt a kukorica átlagtermés és nem ritka a 8—9 tonna sem. Vagyis, van további lehetőség, van még bennünk tartalék. Eredményük annál inkább figyelemre méltó, mert a növénytermesztésben legfontosabb egyenlegjavító feladat volt és marad az exportárualap bővítése. Ehhez pedig elengedhetetlen a többlettermés, a hozamok növelése. A másik nagy ágazaton, az állattenyésztésen belül, az élőmarha jelenleg és hoszszabb távon is jelentős szerepet tölt be a közvetett exportban. Ennek érdekében határozták el a húsmarhatermelés növelését, valamint a hízóalapanyag felvásárlásának fokozását 1000-ről 1400-ra. Jelentős nagyságrendű nálunk a vágóállat mennyisége. Marhából, sertésből és baromfiból 7604 tonnát értékesítettünk. Van saját vágóhídunk és feldolgozó üzemünk is, de a vágóhidakra a tervezettnél többet szállítottunk. A tejtermelésben tehenenként 6405 literrel számolunk, de a Holstein-fríz állomány 6300 literrel jár az élen. Az összes tejtermelés meghaladja a 11 millió litert. A kombinát valamennyi termelőhelyén, az Agrokomplex tevékenységében is, az exportértékesítés növelése volt a cél. Azonban a szállítás külkereskedelmi, pénzügyi ügyletek késedelme miatt akadozott, de idén már realizálódnak a tervek. Ezzel jobb pozícióba kerül a velencei üzem. Baromfitartó telepeket szállítanak majd Egyiptomba és Algériába. Előreláthatólag az osztrák LINZER céggel kötött megállapodás szerint Ausztriába is elviszik az Agrokomplex hírét a kész házak. Ilyen típusúak épülnek Budapesten az Istenhegyi úton és épülnek idén Agárdon, a kombinát lakónegyedében is. Továbbra is vállalkoznak kommunális létesítmények — sportcsarnokok, uszodák — gyártására, építésére. Újdonságaik közé tartozik az UNIBOX pihenőszínek gyártásának beindítása is. Ajánlatot tettek Grúziában létesítendő sertéstelepekre, az NSZK-ban meg a fa alapanyagú állattartó épületek szállítására. Szorosan az alaptevékenységhez tartozik az Agrokomplex fehérjetakarékos takarmányrendszerre, amit 360 partnergazdaság hasznosít. Az itteni sertéstakarmányozási technológia alapján az országos átlagnál 4,5 százalékkal kevesebb takarmánnyal állítanak elő egységnyi állati terméket. Árban is állják a próbát. Importtakarékos eljárásaik dicsérendők. Ezért ajánlották a múlt év közepén az irányító szervek a többi takarmánygyártóknak, hogy az agárdi fehérjeszintre csökkentsék receptjeik fehérjeszintjét. Ez több mint 40 ezer tonna szójamegtakarítást eredményezhet országos szinten. Nincs megállás. Az idei népgazdasági terv továbbra is számol a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés emelkedésével. Az ágazatra előirányzott 2—3 százalékos emelkedést az teszi különösen nehéz feladattá, hogy az a tavalyi sikeres munkára épül. Az előző évinél is nehezebb körülmények között tervezzük, végezzük munkánkat. Minden épkézláb, javunkat szolgáló kezdeményezésnek zöld útja van kombinátunkban. Elsősorban a költséggazdálkodásnak vannak jelentős tartalékai. Ugyanakkor azzal is reálisan számolunk, hogy további hozamnövekedést csakis a ráfordítások arányos méretű növelésével érhetünk el. Ez még akkor is így lesz, ha a növénytermesztési ágazat tápanyagvisszapótlásában folyékony műtrágyákat alkalmazunk — fordul a mába a vezérigazgató. A mához tartozik a vetésszerkezet korszerűsítése, a növényvédőszer-költségek csökkentése. Az állattenyésztésben a racionális takarmánygazdálkodás. Takarmányelőállításban a gyártásfejlesztés, a hatóanyagbevitel technológiai korszerűsítése ad munkát. Minden területen az ésszerű takarékosság vezényli a tetteket. Így például a komplett premix porlási veszteségeinek csökkentése éves szinten 150 tonnányi megtakarítást jelent. A 8000 tonna nedves szem- és 7400 tonna csőzúzalék energiatakarékos tárolása végül is az állatállomány takarmányozási költségeit csökkenti. Ipari termékeiknél a versenyképesség és a piacbővítés a cél. Kifejlesztettek trópusi állattartó és -hizlaló telepeket, hazai viszonylatban pedig az olcsóbb ridegtartású szarvasmarhatelepeket kínálják. Kísérletképpen finomított tüzelő előállítására is vállalkoznak és megbízást kaptak energiatakarékos terményszárító prototípusának elkészítésére. Sok minden más elképzelés, megújuló akarat szolgálja a gyakorlatot. A kombinát dolgozói azon vannak, hogy megőrizzék, öregbítsék munkahelyük jó hírét. Németh Erzsébet Eredményt termő akarat Gazdaságosan dolgozott tavaly a zichyújfalui szárítóüzem Fotó: Rabáczy Szilárd Az agárdi kombinát évjárásai ' Ml ~' ,-y; : ; .: yy yyyyy.yfSíiy - t , j ■■*«-. - | .-X'. * M^BMaMiOjilji|TrgaMMIBmHHMSMM.«MEliMreg|gaB^JW»sciaaRM ‘AC IBIMmMWBIIIiBW’V : | | . ' , , V-, , , , V ^ ■ ' : ' y ' • 'WSmSSKBU!I jj|; ' '