Fejér Megyei Hírlap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
Ötezer köbméteres víztározó Öreghegyen Közművek és mélyépítések A Közmű- és Mélyépítő Vállalat székesfehérvári építésvezetőségét 1960-ban hozták létre. A vállalat szervezeti felépítéséből adódóan a dunántúli főépítésvezetőségnek is Fehérvár a székhelye. Az építésvezetőség jelenleg csak a megyeszékhelyen dolgozik, bár időnként más megyékben is vállalnak munkát. Az év elején például Siófokon, gázvezeték építését fejezték be. Fehérváron, az öreghegyen rövidesen befejezik az 5000 köbméteres víztározó építését. A vízmű beruházásában készülő tározó a város vízellátását javítja majd, átadását a hónap végére tervezik. A városi szennyvíztisztító telepen minden évben jelen tős beruházási feladat vár rájuk. Az idén mintegy 30 millió forint értékben végeznek építési, szerelési munkát. Fehérvár épülő lakótelepein is dolgoznak. Vízvezetékeket, szennyvíz- és csapadékcsatornákat, gázvezetékeket építenek. A Lenin lakótelepi jelentős feladatok ellátása mellett Öreghegyen, az ifjúsági lakótelepen is sok a munkájuk. A Lenin lakótelepen most a távfűtőhálózat gerincvezetékének a továbbvitele a feladatuk. Körülbelül 700 méteres szakaszt építenek úgynevezett hőszigeteléses módszerrel. A technológia lényege, hogy nem kell védőcsatornát készíteni, mert maga a cső már többszörös szigeteléssel van ellátva. A munkát a harmadik negyedévben kezdik. A brigádok a munkahelyeken egy-egy művezető irányítása alatt dolgoznak. A földmunkagépek elosztása, illetve a szakipari munkavégzés irányítása pedig a Tátra utcai, központi telepről történik, mindig az adott feladatnak megfelelően. A kollektíva mindössze száztíz tagú, a létszámhiány őket is sújtja. Több munkát is tudnának vállalni, de korlátot szab ennek a rendelkezésre álló munkaerő. — A szakmunkások és a betanított munkások aránya 50—50 százalékos — mondja Holczer Sándor építésvezető. — Sokat jelent az, hogy dolgozóink többsége már 10— 15 éve itt van. Erős törzsgárda alakult ki, egy olyan mag, akikre mindig számíthatunk. V. Varga József Megkezdődött a Velencei nyár Tegnap délután ünnepélyes keretek között megkezdődött a Velencei nyár háromhónapos rendezvénysorozata. Schmauder János, az MSZMP Székesfehérvári járási Bizottságának titkára az agárdi VIB-székházban tartott megnyitón hangsúlyozta: a tó évről évre mind sokrétűbben szolgálja a kulturált kikapcsolódást, a testi és szellemi felüdülést. Változatosak az idei programok. Különösen nagy az érdeklődés többek között a hagyományos martonvásári Beethoven-koncertek és a sukorói orgonahangversenyek iránt. Gárdonyban a Fejér megyei képzőművészeknek nyílt vándorkiállítása, fotótárlat lesz Agárdon Az ember és a Velencei-tó címmel. A megnyitót követően a SZOT-díjas Magyar Barokk Trió adott hangversenyt. * * c--------* * mmmmmmmmmmmammmmmammam mmm pm ■ warn va% m m pm % m pm ■ t———————— L LT I jLm U l\/l I— f \f VILÁG PROLETÁRJAI, ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS — | fl M T Vj| T T I egyesüljetek! ÖNTÖDE A SZIM-BEN , I .r^^nTZT^r^ByiHa' —[ Szombat, ------------------------------ | j|| n MV 1 V Br J 1983. június 18. SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL | XXXIX. évfolyam, ____________________ "V'~\ "" ‘ff |||g|||p| 143. szám HÉTVÉG. MELLÉKLET ^ ■ L A J ■ | J ■ M | gu J111.. I ^ |. ,J | ■ Ara: W Ft r A népfront elnökségének ülése • Állásfoglalás az áprilisi határozat végrehajtására Bencsik István alelnök vezetésével pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. A testület S. Hegedűs László titkár előterjesztésében megvitatta az MSZMP KB 1983. április 12— 13-i ülésének határozatát, és állást foglalt az ebből adódó népfrontmozgalmi feladatokban. Az állásfogalás a többi között hangoztatja: az elnökség nagyra értékelte, hogy a Központi Bizottság az egész dolgozó nép tapasztalatait, véleményeit figyelembe véve alakította ki álláspontját, értékelte a politikai, gazdasági és ideológiai helyzetet, állapította meg azokat a célokat, amelyek az elkövetkező években egész nemzetünk továbbhaladását és fejlődését biztosítják, s amelyeket a népfront VII. kongresszusa is nemzeti feladatként rögzített. A párt vezető szerepével erősödött népünk, nemzeti összefogása, szélesedett a szocialista demokrácia, fejlődött a szocialista gazdaság és kultúra. A népfrontmozgalom kész együttműködni a közösen kialakított feladatok megvalósításában, amelyre a párt következetes szövetségi politikája jó alapot ad. A Hazafias Népfront egyetért a Központi Bizottság véleményével, hogy eredményeink védelme és további fejlődésünk leginkább gazdasági teljesítményünktől függ. A nehezedő és bizonytalan világgazdasági körülmények között kell terveinket ésszerűen teljesíteni, irányítási rendszerünket és termelő tevékenységünket korszerűsíteni, a következő ötéves és távlati terveinket közakarattal formálni. A lakosság széles körű bevonásával és mozgósításával kész részt venni egy új, átfogó terület- és településfejlesztési koncepció kimunkálásában, amely az eddigieknél jobban segíti az életképes települések erősödését, mérsékli az életkörülményekben meglevő indokolatlan különbségeket, javítja a társadalmi közérzetet. A népfrontmozgalom támogatja a párt következetes törekvését a szocialista demokrácia szélesítésére. Fontos feladatok várnak a népfrontmozgalomra a választási rendszer fejlesztése, az országgyűlés és a tanácsok belső demokratizmusa, munkássága és hatáskörük szélesítése érdekében. A Hazafias Népfront fontosnak tartja — emeli ki az állásfoglalás —, hogy tovább fejlődjön a társadalom, annak szerves részeként az ifjúság egysége és egyetértése, emelkedjen műveltsége, növekedjen társadalmi felelősségtudata, hazaszeretete és elkötelezettsége a világ gazdasági fejlődése iránt. A népfront cselekvő része kíván lenni azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek az emberiség legfontosabb létfeltételét, a világbékét kívánják biztosítani — hangsúlyozza egyebek között a dokumentum. ■■■■■■■■mimmmMmmmmmBMJ BJMiirlIiilJulillil'jfl'iMriIHllrililuIlii<1 IliiMtIfiirflB ________________ öreghegyen, a Losonci utcában — ahol Alba-házak és magánerős társasházak készülnek — a szennyvízcsatornát építik a „közművesek”. A Poclavi földmunkagéppel Bartos Sándor dolgozik Fotó: Kabóczy Szilárd Együttműködés Az Egyesült Izzó, a Magyar Alumíniumipari Tröszt és a belga Financiere— Schréder cég megállapodást írt alá arról, hogy Tungsram Schréder Világítóberendezések Rt. néven vegyesvállalatot hoznak létre budapesti székhellyel. Az együttműködés keretében a világító testek gyártásában világhírre szert tett belga cég egyik legkorszerűbb, közvilágítási lámpatestgyártási licencét átadja magyar partnereinek. A lámpatest öntvényét az alumíniumipari tröszt gyártja, a többi alkatrész döntő többségét pedig az Egyesült Izzó állítja elő. Gyógyuló sebek Ahol leér az ösvény a hegyhátról az erdőborított völgyszurdokba, rozsdás vastömeg bújik meg a dús bokrok között. S csak most leszek rá figyelmes: árkok szabdalják meg a hegyoldalt is, mint a sebesült arcát a forradások. A fű, az erdei aljnövényzet dúsan benőtte a földhalmokat, rejti a tekintet elől. A mélyedéseket is jócskán feltöltötték már a záporokkal alágörgő kőomladékok, az emberöltőnél hosszabb béke esői, s a hóolvadáskor humuszt hordozó, alácsordogáló víz. Mégis kivenni még a hajdan sebtiben vájt futóárkokat. Itt, az öreg molyhostölgy látta még azokat, akik a lövegállást vájták a lejtőbe. S odébb, a fennsíkon azok a szabályos alakú tölcsérek — tudom már — nem a mészkőbe utat vájó csapadék vízelnyelői voltak, hanem az egykor ide csapódott lövedékek földszaggató nyomai. Hallottam már más turistáitól is a Vértesnek, menynyi hasonló nyomra bukkantak. Lent, a zámolyi völgyben hamar összeszedték háború után a tankroncsokat, s vitték beolvasztani. Idefenn nemigen volt útjában senkinek a sok ócskavas — szétesett ágyúk, rozsdálló aknavetőcsövek, horpadt rohamsisakok — s csöndben enyésznek most is a „vértek”, akár csaknem ezer esztendővel korább, András király országosának idejében, mikor a hegység nevét kapta a néptől, a tönkrevert német támadók elhagyott fegyvereiről. Krónikák helyett immár a történelem emlékeztet: hiába próbáltak áttörni itt a harckocsiékek a körülzárt Buda felé. A Vértes hegyei közt fölfogta őket a szovjet ütegek páncéltörő-zárja. M Mennyi szenvedés zúdulhatott akkor mégegyszer, utalszor erre a tájra? A rozsdás vasakat takaró avar, a fűnőtte lövészárkok nem szólnak róla. Az elhagyott betonbunker sem, amelyet, a Gránát tájékán találtak nemrég természetjárók. A tisztás sem, ahol — favágók hagyománya szerint — tömegsírt rejt a föld. A természet, ma, láthatóan mit sem tud az emberi szenvedésről, a halálról. Ő — az örökéletű — saját sebeit gyógyítja. Lassan, mégis kérlelhetetlenül. Egy különös alakú fa azért nőtt olyan furcsán, mert betakarta kérgével a törzsébe fúródott vasszilánkot. Az árkok, a gödrök tavasszal s ősszel vízzel telnek meg. Még pár évtizednyi béke, s feltöltődnek majd nyomtalanul. (S hol vannak már azok a császári had által ásott árkok, amelyekben a krónikák tanúsága szerint „elevenek és holtak egy sírban feküdtek” majd ezer esztendeje?) Lassan gyógyítja magát a természet. De a lelkünkben ütött sebek tán még lassabban gyógyulnak. Béke kell hozzá. Hosszú béke. Itt, a Vértes közepén, s körül e szép világ gyönyörű tájain. Mekis János