Fejér Megyei Hírlap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
Jó szerencsét! Szeptember első vasárnapján köszönti népünk a bányászat dolgozóit. Alig százezer embert sorakoztatunk fel a képzelet ünnepi emelvényére, mégis tízmilliónyi önmagunk érzi magáénak ezt az ünnepet. Mert ezernyi szál kapcsol hozzájuk mindannyiunkat. A szén, érc, ásvány, olaj és földgáz bányászaihoz, a mára már jószerivel kompjuterizáltnak mondható ágazat fiatal és idősebb dolgozóihoz. Mert nemcsak a lassan halványuló misztifikáció, de a szakma valósága is különlegesen szép, nehéz és veszélyes foglalkozásként tartja számon munkájukat. S nem alaptalanul. Mert sajnos minden ilyen „első vasárnapon” van okunk emlékezni azokra, akik életüket adták a hivatásukhoz: gázkitöréseknél, omlásoknál, sújtólégrobbanásnál, vagy éppen a bányamentői hivatásuk gyakorlása közben. És meghajtjuk az emlékezés lobogóit a bányászmártírok emlékműveinél is, akik életüket a társadalmi méretű „főreomlás”-ban veszítették el. Az ünnep azonban elsősorban az élőket köszönti. A létszámban is csökkenő bányásztársadalmat, akiktől nap mint nap többet kér, vár el a társadalom, szénben, olajban, gázban, ércben mérve. Mert többet vár az ország mindannyiunktól a maga területén, noha tudjuk, hogy hazánk népessége az utóbbi években nemhogy növekednék, de valamelyest csökken is. De azt is tudjuk, hogy jobban akarunk élni mindannyian mint tegnap, s holnap még többet kívánunk a társadalomtól, mint amivel ma elégedettek lehetnénk. Népgazdaságunk anyagi gondjai ellenére is elmondhatjuk, hogy ez a szeptember gazdagabban köszönti bányászainkat, mint a korábbi. Mert pártunk és kormányunk éppen csak néhány napja hozta meg a — valljuk be, nem könnyű — határozatát, amivel az eddigieknél nagyobb anyagi megbecsülés anyagi alapjait teremti meg társadalmunk a szénbányászat dolgozóinak. Igaz, ez a kilátásba helyezett nagyobb anyagi megbecsülés többet is követel meg az ágazat dolgozóitól. De tudjuk, sok évtizedes tapasztalat alapján tudhatjuk, hogy bányászaink megértik társadalmunk gondjait, s népgazdaságunk energiamérlegére leteszik a szükséges többletterméket. Segítségül hívják ehhez a harchoz a szocialista munkabrigád-mozgalom erejét. Tehetik, hiszen köztudott, hogy a szocialista brigádmozgalom is a bányászatban, Balinkán született meg Fejér megyében. S habár szinte biztosra vehető, hogy az első szocialista brigád tagjai már a nyugdíjasévekhez közel, vagy azokban járnak, a mozgalom lelkesedése tovább él. Szeptember van, bányászokat köszönt az ország. A lejtaknákon naprajövőket, a bányaliftek (kasok) acélszekrényében ma is a mélybe ereszkedőket, a szénfalak, érctelérek, ásványlencsék titkait sikerrel vallatókat, a föld kincsének naprahozóit. Harcostársainkat köszöntjük. Jó szerencsét! Kátay Antal I SZÉLMALOMHARC NÉLKÜL A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL HÉTVÉGI MELLÉKLET A TEXTIL TERMÉSZETE FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Koszorúzás Kisgyónban A 34. bányásznap alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek Kisgyónban, a bányászemlékműnél. A nyilasterror áldozatául esett bányászmártírokra ifj. Vara László, a balinkai szénbánya KISZ-bizottságának titkára emlékezett. A kegyeletes ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el az emlékmű talapzatán Boór Ferenc, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára,Teubel György, a Fejér megyei Tanács általános elnökhelyettese, valamint Mór és a Veszprémi Szénbányák Vállalat párt-, társadalmi és gazdasági szerveinek képviselői, valamint a környező települések vezetői, s a balinkai szénbányászok. Fotó: Kabáczy Szilárd Kisbuszok kooperációban Ikarus-Balkancar együttműködés Az Ikarus székesfehérvári gyárában tegnap új típusú autóbuszt mutattak be. A magyar—bolgár közös fejlesztésű jármű kulcsát Balla Károly, a fehérvári gyár igazgatója adta át Gervazi Vasziljevnek, a budapesti bolgár nagykövetség tanácsosának. Az Ikarus és a Balkancar együttműködésében két prototípus készült, az egyiket Bulgáriában, a másikat pedig hazánkban vizsgálják majd. Az 543.70-es típusjelű busz padlóvázát a főegységekkel együtt Bulgáriában készítették el, míg a felépítmény Fehérváron került az önjáró fenékvázra. A, hét és fél méter hosszú buszba hathengeres, négyütemű, turbófeltöltéses 105 kW-os dízelmotort szereltek. Az autóbusz karosszériája a korábban már nívódíjat kapott 500-as típuscsalád formaterve alapján készült, az építés során műanyag burkolóelemeket is felhasználtak. A harminc utas befogadására alkalmas járművet a minősítő teszteléseket követően, és a sorozatgyártás megkezdése után mindkét országban forgalomba szeretnék állítani. Várhatóan lehetőség nyílik arra is, hogy más szocialista vagy tőkés piacon is értékesítsék majd az autóbuszokat. A móriak is csatlakoztak Az Ikarus móri gyárának dolgozói is csatlakoztak a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. A gyári munkaverseny-mozgalom hagyományai és a négyszeres Kiváló Gyár cím egyértelműen bizonyítják, hogy a dolgozók növekvő felelősséggel vesznek részt a gazdasági és társadalmi munkában. A gyári versenyfelajánlást brigádvezetői tanácskozáson fogadták el. A termelési feladatok határidőre, jó minőségben való teljesítése mellett kiemelt feladatként kezelik a tőkés értékesítésű autóbuszok alkatrészeinek soron kívüli gyártását. A termelés segítésére használják a május 1-én üzembe helyezett számítógépet is. Segítségével korszerűbbé válik a termelési folyamatok előkészítése, a gyártásindítás és az anyaggazdálkodás. A készletszint csökkentéséért komplex brigádot hoztak létre és jelentős anyag- és energiatakarékossági vállalások születtek. A gazdálkodási mutató javítása érdekében külön újítási versenyt hirdetnek a szocialista brigádok részvételével. A területi felajánlások alapján a brigádok jelentős része kérte az önmeózás bevezetését. A gyárvezetés kidolgozza ennek anyagi és erkölcsi érdekeltségét. A gyárvezetés gondoskodik arról, hogy a dolgozók ismerjék a munkahelyekre lebontott terveket és megteremti a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételeket. Sz. S. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI Szombat, 1984. szeptember 1. XL. évfolyam, 205. szám Ára: 1,80 Ft Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával 1984. június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanítóképző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, majd bírákat mentett fel és választott meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. (MTI) Új iskolát avattak Dunaújvárosban Tanévnyitók az iskolákban Szombaton, vasárnap és hétfőn rendezik a tanévnyitókat az oktatási intézményekben. A kisebb településeken, a községekben még mindig ünnepnek számít szeptember elseje, ezért szombaton, vagy vasárnap az egész települést megmozgató rendezvényeken gyülekeznek a diákok, a pedagógusok és a szülők. A városokban, az újabban kialakult szokás szerint, hétfőn, az első tanítási napon mondják el a köszöntő szavakat. Az idei szeptember nemcsak az új dunaújvárosi iskola átadását jelenti. Több helyen bővült az intézmény, megújulva, korszerűsítve várja a tanulókat és tanítóikat. Nemcsak az épületek fiatalodtak meg, a felszerelések is gazdagodtak. Új oktatástechnikai eszközökkel gyarapodtak a szaktantermek, a szertárak. Az oktatás-nevelés személyi és tárgyi feltételei nem hiánytalanok, de évről évre nagyobb gonddal készítik elő a tanévet az oktatás irányítói, az iskolák vezetői, hogy időben biztosítsák a kiegyensúlyozott munkához szükséges feltételeket. Az oktatás és a közművelődés céljait egyaránt szolgáló, a korábbi munkásművelődési központhoz építészetileg is kapcsolódó, új 16 tantermes iskolát adtak át pénteken Dunaújvárosban. Az avatóbeszédet Gadanecz György, a dunaújvárosi pártbizottság első titkára tartotta, s kiemelte, hogy az iskola és a művelődési központ egymáshoz kapcsolódó tevékenysége a komplex közművelődés „prototípusának” tekinthető a kohászvárosban. Az ünnepségen ott volt Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára, Nagy Jenőné, a megyei tanács elnökhelyettese és Mező Imréné, az iskola névadójának özvegye. Az impozáns épületben — mely Rombauer Gábor tervei alapján készült — a tantermeken kívül nagyméretű tornaterem kapott helyet, melyben leválasztással egyszerre három osztály tarthatja testnevelési óráit, s akár színházteremnek is használható. Galériájában rendszeresen lehet képzőművészeti kiállításokat rendezni (az első szeptember 4-én már megnyílik) balett-termében kísérleti táncművészeti oktatást tarthatnak, és fedett, nagyméretű előterében, mely „iskola-utcának” is beillik, disco-t, játszóházi programokat, előadásokat rendezhetnek. Az új iskola természettudományi előadója és két gyakorlati műhelye ugyancsak korszerűen felszerelt. Nemcsak a művelődési központ élhet majd az iskola adta közművelődési lehetőségekkel, hanem az iskola is kiaknázza a művelődési központ létesítményeit. Nyelvi laborjában, könyvtárában, zeneszobájában nyelvi, irodalmi, zenei órákat lehet tartani, filmstúdiójában pedig a közismereti tárgyakat kiegészítő oktatófilmeket vetíthetik a tanulóknak. Feltétlenül szólni kell az épület építészeti megjelenéséről, merészen „alkalmazott” nagy üvegfelületeiről, kitűnő arányairól, modern fűtési megoldásáról (az ország egyik legnagyobb padlófűtési rendszere valósult meg itt), melyek együtt Dunaújváros legszebb épületévé emelik az új 16 tantermes iskolát. Fotó: Gregority Antal