Fejér Megyei Hírlap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

Határőrök lesznek Egyáltalán nem nyomott hangulatban, inkább várakozással gyülekeztek csütörtökön a bevonuló fiatalok Székesfehérváron, a Magyar Néphadsereg Helyőrségi Művelődési Központjában. Az adategyeztetésen és az orvosi vizsgálaton gyorsan túljutottak, általános megállapítás volt, hogy a hadkötelesek egészségesek, jól fejlettek és politikailag is megfeleltek. A nagyteremben ezután a KISZ székesfehérvári Bizottságának és az MHSZ képviselőjének rövid beszéde után Sziládi György, a megyei hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság tisztje adta át a hadköteleseket Palásti József törzszászlósnak, a BM Határőrség szombathelyi parancsnoksága képviselőjének. Ezután ünnepélyes aktusra került sor: Nagy Károly határőr nyújtotta át jelképesen fegyverét ifj. Simon Tibor székesfehérvári hadkötelesnek. (képünk). A fiatalokat a géppisztolyt átvevő fiú édesanyja, Simon Tiborné, a Videoton számítástechnika dolgozója búcsúztatta a többi szülő nevében, majd a Tolnai utcai Általános Iskola tanulói adtak az alkalomhoz illő műsort. Fotó: Gregority Antal A Minisztertanács tárgyalta A zöldség- és gyümölcsellátás javításáért Az élelmiszervásárlásra fordított pénz 8,9 százalékát költi a lakosság a zöldség-gyümölcsfélék beszerzésére. Valamennyien tudjuk, hogy e termékek ára és kínálata igencsak befolyásolja a lakosság hangulatát és közérzetét. Az évenként átlagosan megtermelt 5 millió tonna körüli burgonya-, zöldséggyümölcs-mennyiségből mintegy 3,3 millió tonna értékesül áruként. A zöldségfélék és a burgonya szántóföldi vetésterülete évek óta folyamatosan, a gyümölcsösök területe második éve hirtelen csökkent. Szerepet kapott ebben a tudatosan elhatározott, központi intézkedésekkel is elősegített termelésszabályozás, a nemzetközi piaci igényekhez való jobb igazodás, közrejátszott ugyanakkor a nagyüzemi termelés visszaszorulása, az érdekeltség romlása is. Csökkent a vetésterület A kertészeti termékekből a nagyüzemi volumen stagnált, illetve visszaesett. Ennek okaként az átlaghozamok lassú növekedése, a termés időjárástól függő erős inagdozása, egy-egy cikkből a túlkínálat termelői kedvet rontó hatása említhető. A kisgazdasági termelés bővült ugyan, ám nem anynyira, hogy képes lett volna ellensúlyozni a nagyüzemek elmaradását. Az sem változtatott ezen, hogy bővült a kisgazdaságok által is igénybe vehető vetőmag- és szaporítóanyag-kínálat, kis tételben is hozzáférhetővé váltak a műtrágyák, egyéb növényvédő szerek, s beszerezhetők a kisgépek és berendezések is. Mindezek eredménye, hogy jelenleg a zöldségfélék több mint 60 százalékát, a gyümölcs csaknem felét a kisgazdaságok állítják elő. A kialakult munkamegosztás szerint a nagybani felhasználók, felvásárlók — főként a tartósító ipar és az exportőrök — döntően a nagyüzemekből szerzik be szükségleteiket, a belföldi piacra, friss fogyasztásra jutó áruk 70 százaléka viszont a kisgazdaságokból származik. A nyugodt, kiegyensúlyozott lakossági ellátás biztosítása, valamint a tartósítóipar és az export igényeinek kielégítése hosszú távra érvényes intézkedéseket igényel. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a kül- és belpiaci igényeknek megfelelően alakuljon a termékkínálat. Bővíteni kell a kínálatot Kiemelt figyelmet érdemelnek a meghatározó termékek: a paradicsom, az étkezési és a fűszerpaprika, a zöldborsó, a zöldbab, az uborka, a téli káposzta, a vöröshagyma, a gyökérzöldség, a burgonya, az alma, az őszibarack, a kajszi és a bogyós gyümölcsök. Nyilvánvaló, hogy a komplexen gépesíthető termékek növekvő részét a nagyüzemekben célszerű előállítani. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy számos termék megfelelő kínálata csak a kisgazdasági termelés szintentartásával, illetve bővítésével érhető el. A termelési rendszereknek, a termeltető kereskedelmi szervezeteknek, az áfészeknek, és a Zöldértéknek egyaránt javítaniok kell termelésszervező tevékenységüket. Bőven van feladatuk a termelés eddiginél jobb műszaki-anyagi megalapozásában, az érdekeltség javításában s — alkalmasint — a kockázat csökkentése terén is. Érezhetően javítaná a kínálatot, ha — élve a korábbi kezdeményezés lehetőségével — a feldolgozóipar árualapjának részleges átirányításával részt vállalna a friss piaci igények kielégítésében, a piac szabályozásában, és a felesleges készletek felvásárlásában. A szerződések rangja Általános tapasztalat, hogy a többcsatornás forgalmazási rendszer szélesítése az ellátásbeli eredmények mellett új ellentmondásokat hozott felszínre. Gyengült a piac szervezettsége, a termékek értékesítési biztonsága, és megingott a szerződések tekintélye. Kétségtelen eredmény az áru útjának rövidülése a szocialista kereskedelemben — a Zöldérték egymás közti forgalma egyharmadára csökkent —, ám az áru útját hosszabbító, indokolatlan árnövekedést okozó lánckereskedelem is kialakult esetenként. Több fórumon is elhangzott már, hogy — elsősorban áruhiány esetén — a kereskedelemben nem reális piaci viszonyok érvényesülnek, s a termelői és fogyasztói árak között néha indokolatlan különbségek keletkeznek. A közérdek védelme érdekében mindenekfelett az értékesítési fegyelem erősítése, a kötelezettség teljesítéséhez fűződő érdekeltség javítása, a jogi következmények szigorítása a cél. Lényeges, hogy a szocialista kereskedelmi szervezetek árualapjaik zömét a lakosság fogyasztása szempontjából alapvető zöldséggyümölcs termékekből szerződéssel alapozzák meg. Grenitzer Róbert Számítógépes mikroklub: gyerekek öröme Ma még játék, holnap munkaeszköz A komputer csakhamar általánosan használt eszköz lesz, amellyel a jövő generációja együtt él majd, ha tetszik, ha nem. S együtt kell dolgoznia az embernek az „értelmes” géppel. A társalgás alapjait, a gép kezelését mielőbb —, s lehetőleg minél szélesebb körben — el kell sajátítani. Szót érteni a géppel A számítógéppel csak az képes elbeszélgetni, az tudja segítségül hívni jótékony szolgálatait, aki ismeri a kapcsolatteremtés módját, a diskurzus kódjait. Egyfajta nyelvről van szó, amelyet a számítógép tud. A személyi számítógépek viharos gyorsasággal terjednek szerte a világon. Használatos nyelvű az úgynevezett BASIC programnyelv, amelynek széles körű megismertetését nemrég a Magyar Televízió is vállalta. Hasznos kiadványok, tankönyvek jelentek meg. A gyakorlás azonban, mint minden nyelvnél, a tanulás sarokköve. A számítógép programnyelvét a gép melle... vele társalogva lehet elsajátítani. A magas vételárak egyelőre a legtöbb családban lehetetlenné teszik a gép beszerzését. Az iskolai szakkörök mellett több — bárki számára elérhető — lehetőségre van szükség. Ilyenek a nemrég megalakult mikroklubok Ezek egyikébe látogattunk el. (A mikroklubokat a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Fejér megyei Szervezete hozta létre.) Megy a pont vándorútra Az Alba Regia mikroklub a székesfehérvári Technika Házában fogadja az érdeklődőket. Szabó Bakos András fiatal esztergályos: — Az újságból értesültem erről a lehetőségről. Érdekel a dolog, megragadtam az alkalmat. Az alapismereteket a TV BASIC könyvből tanulom. Itt jól lehet gyakorolni. Szeretnék bepillantást kapni a számítástechnikába, megtanulni a programozást, mert úgy vélem még a munkámban is szükség lehet rá. Talán nem is soká . .. Ezekben a délutáni órákban a többi jelenlévő klubtag még fiatalabb, általános iskolás. Orosz László nyolcadik osztályos, a barátjával együtt jár ide. — Nézem a tévében a BASIC-ről szóló műsort is. A Ságváriba jelentkezem, villamos szakcsoportba, számítógéppel szeretnék majd foglalkozni. Tulajdonképpen ezért járok ide, erre készülök Meg aztán jó szórakozás ez, nagy öröm, ha sikerül egy programot megírni, s azt elfogadja a gép. Most éppen egy pontot szeretnénk vándoroltatni a képernyőn megfelelő rendszer szerint. Ez lehet aztán valamiféle egyszerűbb játék alapja, de addig még egy-két dolgot meg kell tanulni . . . Gyerekuralom Mikor elérkezik a konzultációs órák ideje, s megjön a klub szakmai vezetője, Moóri Károly, máris záporoznak feléje a felgyülemlett kérdések. Mi lehet a hiba a programban? Miként lehetne továbblépni? Hogyan lehetne ezt vagy azt kirajzoltatni a géppel? És így tovább. — Klubunkban három PRIMO géppel gyakorolhatnak a jelentkezők — mondja Moóri Károly. — Óránként tíz forint a géphasználati díj. Az alapfeltétel: húsz jegyet előre meg kell váltani. Utána természetesen mindenki vehet még amennyit csak akar. A gépekre előre fel lehet iratkozni, ezzel biztosíthatja mindenki magának a megfelelő időpontra a berendezést. Szerencsére már túlvagyunk a kezdeti nehézségeken, egyre több az érdeklődő, már a délelőtti órákra is iratkoznak fel néhányan . . . Zömmel fiatalok, leginkább gyerekek járnak ide. Az első egy-két alkalommal kész játékprogramokat kérnek, ismerkednek a géppel, de hamarosan feltámad a vágy az önálló kísérletezésre, az alkotásra. Nem szégyell kérdezni a felnőtt — Vannak gyerekek, akiknek különösen jól megy a munka a számítógép mellett — mondja Moóri Károly. — Ketten például saját maguk készítettek játékprogramot. Úgy tervezzük, hogy a tehetségesebb gyerekekre majd felhívjuk az iskolák figyelmét, hogy együtt segítsük kibontakozni számítástechnikai képességeiket. Mert nagy szükség lesz rájuk a jövőben. Úttörő munka a miéink, és izén meg kell ismertetni és kedveltetni a jövő generációjával a számítógépet. Szép feladat ez, s ném i Stoligp rijphez, hiszen a gyerekek férfi - kívül fogékonyak minden újra. S pontosan erre a nyitottságra, gondolati hajlékonyságra van itt szükség. Úgy látjuk, ha azonos alapról indul egy felnőtt és egy tizenéves gyerek, a huszadik óra után sokszor már a felnőtt kérdez a gyerektől. (Közben egy apa ion középiskolás fiával érdeklődnek, milyen lehetőségek vannak. Mert az iskolában ugyan van szakkör, meg számítógép, de a gyerek szeretne többet gyakorolni.) Három ifjú klubtagot — nyolcadikosok — ugyanaz foglalkoztatja: meghatározott ponton átmenő egyenest szeretnének rajzoltatni a géppel. Moóri Károly vezetésével összedugják a fejüket: egy kis matematikai alapozás, aztán jöhet a BASIC-nyelvre való átültetés, a programírás. Majd a begépelés. S az izgalmas pillanat, a program lefuttatása: RMN ... Balog László Fotó: Fási László NEB-vizsgálat két mezőgazdasági üzemben Műtrágyázás, növényvédelem A móri Népi Ellenőrzési Bizottság a körzet két mezőgazdasági üzemében, a Móri Állami Gazdaságban és a magyaralmási Új Élet Termelőszövetkezetben vizsgálta a gazdaságos anyagfelhasználási és technológiai korszerűsítési program előkészítését és annak teljesítését a műtrágya és növényvédő szer felhasználás területén. A sok szempontra kiterjedő vizsgálat nyomán megállapították, hogy a középtávú tervekben meghatározott feladatok személyi és tárgyi feltételeit mindkét gazdaságban megteremtették, és ezzel megvan a lehetőség a kitűzött célok teljesítésére. Az üzemek műtrágya igénye 1978—84 között folyamatosan növekedett, de ez részben az új szőlőtelepítésekre vezethető vissza, másrészt a megnövekedett mennyiség nem rontotta az értékesítés mutatóit. A növényvédő szer felhasználása lényegében nem változott az elmúlt években, az itt tapasztalható költségnövekedést elsősorban az áremelkedések okozták. Az előírt biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket betartják, ezzel magyarázható, hogy tíz év alatt mindössze egy vegyszeres mérgezés történt, szabálytalan munkavégzés miatt. A növényvédő szerek raktározása az állami gazdaságban minden igényt kielégít, a magyaralmási tsz új tárolója viszont nemsokára elkészül. Gondot okoz azonban a műtrágya és a különböző maradványok, göngyölegek elhelyezése, megsemmisítése az üzemeknél. Viszonylag alacsony az alkalmazott gépek értéke :a vizsgált egységeknél, a hatékonyabb tápanyagpótlást, növényvédelmet nemritkán gátolják az elavult, korszerűtlen gépek, az alkatrészellátás pedig már régóta, visszatérően rossz. A gyorsabb előrelépéshez feltétlenül korszerűsíteni kell az üzemek gépparkját. Meghatározó helyet foglal el a középtávú és éves tervekben az anyagtakarékos gazdálkodás. Kidolgozták a szakirányítók és a fizikai dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerét, folyamatosan részt vesznek a különböző szakmai rendezvényeken és saját vizsgálatokon alapuló tápanyag-visszapótlást is végeznek.