Fejér Megyei Hírlap, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1985. AUGUSZTUS 1. CSÜTÖRTÖK Gazdaság- és társadalompolitika A tanácsi gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése (2.) A tanácsi gazdaság új szabályozási rendszerében módosul a bevételi források tartalma és szerepe. A jelenlegi bevételi kategóriák (saját és megosztott bevételek, felsőbb tanácsi hozzájárulás) megszűnnek. Az új források: a szabályozott bevételek, az egyéb bevételek és az állami támogatás. A szabályozott bevételek többnyire stabilak és kellő biztonsággal tervezhetők. Ebbe a körbe sorolhatók: a költségvetési szervek működési bevétele, a lakossági adók, illetékek, a gazdálkodó szervek városi és községi hozzájárulása, valamint béradója, továbbá a mezőgazdasági nagyüzemek földadója. A jelenlegi szabályozástól eltérően a béradó, valamint a vállalati, állami gazdasági városi és községi hozzájárulás az állandó népesség arányában — normatív alapon, előre meghatározott összegben — valamennyi tanács bevételét fogja képezni. A népesség szerinti szabályozás elvi alapja az, hogy az alapfokú ellátáshoz helyben kell hozzájutnia a lakosságnak, attól függetlenül, hogy a településen van-e megfelelő jövedelemtermelő háttér vagy nincs. A szabályozott forrásokhoz hasonlóan az egyéb bevételek is alanyi jogon illetik meg a tanácsokat. Ide tartoznak — többek között — a településfejlesztési hozzájárulás, a telekhasználati és igénybevételi díj, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a telkek eladásából és tartós használatba adásából származó bevétel, az átvételre kerülő pénzeszközök, a hitel és a kötvény. Az egyéb bevételekben jut a legjobban kifejezésre a tanácsok öntevékenysége, vállalkozó képessége, valamint együttműködése a lakossággal és a gazdálkodó szervekkel. Az állami támogatás a jövőben alapvetően a szabályozott forrásokat kiegészítő, illetve a költségvetési ellátásbeli különbségek mérséklését szolgáló eszköz lesz. A tanácsi szabályozás új módszere szerint a megyei tanácsnak úgy kell megállapítania a helyi tanácsokat megillető állami támogatás összegét, hogy az a szabályozott bevételekkel együtt fedezetet nyújtson a meglévő intézmények folyamatos működéséhez szükséges kiadásokra, felújításokra, az út-híd fenntartásra, a vállalati támogatásokra és a normatív fejlesztési lehetőségekre. A tanácsok a jövőben egységes pénzalappal gazdálkodhatnak. Megszűnik a működési költségvetés és a fejlesztési alap eddigi különállása, azonban a tervezésnél és elszámolásnál meg kell különböztetni a működési, felújítási és fejlesztési kiadásokat. A tanácsok önállóan dönthetnek majd anyagi eszközeik felhasználásáról. Elsőbbséget kell azonban biztosítani a meglévő intézmények működtetésének és fenntartásának. Ugyancsak prioritásként kell kezelni a nemzeti vagyon megóvása érdekében a felújítási feladatokat. Nagy súlyt kell helyezni a népgazdasági tervben meghatározott, társadalompolitikai szempontból kiemelt célokra is. Tovább oldódnak a tanácsi gazdálkodást korlátozó központi előírások, kötöttségek. Megszűnik a célcsoportos beruházások előírása, a beruházási színvonal-szabályozás, a fejlesztési tartalékok és pénzmaradványok felhasználásainak tilalma, a működési kiadások vonatkozásában pedig az igazgatási béralap, valamint az út-híd fenntartási, felújítási előirányzat és a költségvetési szervek felújítási hányadkiegészítése. Az állami támogatáson felül mindössze a béralap, az állami lakóépületek javítását szolgáló támogatás és a központi szakmai programok kötelező előirányzata marad fenn. A tanácsoknál megszűnik az állóeszköz-fenntartási alap elkülönített kezelése. A felújítási pénzeszközöket a jövőben az eszközök elhasználódottságához igazodó kulcsok alapján kell kialakítani és a felújítási eszközökkel a tanácsok, illetve az általuk felhatalmazott költségvetési szervek gazdálkodnak. A megyei tanácsok által kezelt községi felújítási pénzeszközök és az út-híd fenntartási pénzügyi lehetőségek a helyi tanácsokhoz kerülnek. A tanácsok év közben is megváltoztathatják költségvetési előirányzataikat, átcsoportosítást hajthatnak végre feladataik között. A bevételi előirányzatok növelése esetén sor kerülhet eredetileg nem tervezett feladatok megvalósítására is. Az előirányzatok átcsoportosítása azonban nem járhat a lakossági ellátást szolgáló intézmények tevékenysége színvonalának csökkentésével. A tanácsok más tanácsoktól vagy nem tanácsi szervektől pénzeszközöket vehetnek át. A gazdálkodás biztonságának növelése érdekében korszerűsödik a tartalékolás rendszere. Valamennyi tanács köteles ún. gazdálkodási tartalékot képezni, az előre nem látható többletkiadások teljesítése érdekében. A gazdálkodási tartalék mértéke központilag ajánlott lesz. A megyei tanácsoknak ún. tervezési tartalékot is kell képezniük, központilag meghatározott arányban. E tartaléknak az a célja, hogy a népgazdasági feltételek esetleges kedvezőtlenné válása esetén ne kelljen módosítani a helyi tanácsi testületek döntéseit. Az egyes évekre elkülönített megyei tervezési tartalék felhasználásáról vagy elvonásáról az éves népgazdasági terv jóváhagyásakor a Minisztertanács dönt. A tanácsi gazdálkodás új, normatívabb szabályozó rendszere magában hordozza annak lehetőségét, hogy egy tanács átmeneti, vagy tartós pénzügyi hiánnyal, esetenként fizetésképtelenséggel fog küszködni. Ezeket a gondokat a helyi tanácsnak elsősorban önerőből kell felszámolnia. Kivételes esetben — a személyi felelősség megállapítása mellett, legfeljebb a működtetés mértékéig — a megyei tanács segítséget nyújthat. A korszerűsített tanácsi gazdaságirányítási rendszer 1986-ban kerül bevezetésre, egyes elemei azonban csak fokozatosan jutnak érvényre. Az első években a fejkvótából és a céltámogatásból többnyire a már folyamatban lévő beruházásokra kell fedezetet biztosítani, így az új beruházások aránya kezdetben alacsony lesz. A normatív fejlesztési lehetőség (fejkvóta) mértéke is csak fokozatosan éri el a középtávra számítottat. Az összességében joggal várható, hogy az új tanácsi tervezési és szabályozási rendszer a jelenleginél alkalmasabb lesz a lakossági véleményeket tükröző célkitűzések kialakítására. Megteremti a valós gazdasági önállóság feltételeit, ugyanakkor széles körű felelősséggel jár. A korszerűsített rendszer egyik lényeges eleme, hogy a tanácsok már a koncepció készítésének időszakában megismerhetik anyagi lehetőségeiket és átgondolhatják, formálhatják elképzeléseiket. A tanácsi szabályozók változásának hatására ugyan nem nő még jelentősen mgy összes anyagi lehetőség, de az új rendszer a felhasználás tekintetében nagyobb önállóságot biztosít, és gyorsabb előrehaladást tesz lehetővé a kezdeményező vállalkozó tanácsok és intézmények számára. A korszerűsített szabályozás megteremti az alapfeltételeket a célszerű, az előrelátó tanácsi gazdálkodáshoz, a rendszer működésének sikere azonban a gyakorlati végrehajtáson, elsősorban a tanácsok munkáján múlik. Fokozódik a helyi gazdasági források feltárásának jelentősége, amelynek fő tartaléka a lakossággal való együttműködésben rejlik. A VII. ötéves tervi koncepciós javaslatok összeállítása Fejér megye tanácsainak részéről is folyamatban van. Megkezdődött a társadalmi szervek véleményének kikérése. A megyei tanács és a helyi tanácsok a közeljövőben tárgyalják az új szabályozási rendszer követelményei alapján elkészített középtávú tervkoncepciós javaslatot, majd a jövő év első hónapjaiban véglegesítik terveiket. Az újonnan megválasztott tanácsok önállóságának első próbatétele az lesz, hogy a települések fejlesztéséről és az életkörülmények javításának feladatairól kialakuló elgondolás valóban a helyi közvélemény sajátjának érzett tervvé kovácsolódik-e. A megye tanácsaira jelentős feladat hárul: összesen mintegy 30 milliárd forint felhasználásáról kell felelősséggel dönteniük. A helyi bevételi források további szélesítésével a pénzügyi lehetőség még nagyobb mértékben tervezhető. Az így rendelkezésre álló összegnek előreláthatólag 75—80 százalékát indokolt a működési, fenntartási, felújítási feladatokra fordítani, és 20—25 százalék használható fel beruházásra. Az új tanácsi gazdaságirányítási rendszer igényli a lakosság mind szélesebb körű részvételét is a helyi tervek meghatározásában és végrehajtásában. Az eddigi társadalmi munka és anyagi áldozatvállalás alapján bizonyosra vehető, hogy a korszerűsített tanácsi gazdálkodási rendszer nagyobb lehetőségével a megye lakossága még jobban, aktívabban él majd. (Vége) Dr. Gálicz Tibor, a megyei tanács vb pénzügyi osztály vezetője 3. OLDAL Rendőrparancsnoki értekezlet Fehérváron Tegnap délelőtt Székesfehérváron ünnepélyes parancsnoki értekezleten köszöntötték a nyugállományba vonuló dr. Sepsei György rendőr vezérőrnagyot, aki 1975-től állt a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság élén. A parancsnoki értekezleten részt vett dr. Kamara János belügyminiszter, s ott volt Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára. A parancsnoki értekezletet dr. Takács Győző rendőr alezredes, rendőr-főkapitányhelyettes nyitotta meg, majd a miniszteri parancsok ismertetése következett. A nyugállományba vonuló dr. Sepsei György rendőr vezérőrnagynak több évtizeden át teljesített eredményes szolgálata elismeréséül az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrendet, a belügyminiszter Aranytőrt adományozott. A belügyminiszter Fejér megye rendőr-főkapitányává és rendőr ezredessé nevezte ki augusztus 1-i hatállyal dr. Németh Ferenc rendőr alezredest, aki korábban az MSZMP Központi Bizottságának politikai munkatársaként tevékenykedett. A parancsok ismertetése és a kitüntetés átadása után dr. Kamara János belügyminiszter méltatta a nyugállományba helyezett dr. Sepsei György rendőr vezérőrnagy munkásságát, majd szólt a most kinevezett Fejér megyei rendőrfőkapitány, dr. Németh Ferenc rendőr ezredes és a rendőri állomány előtt álló feladatokról. Ezután Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára a megyei párt-végrehajtó bizottság nevében köszönt el dr. Sepsei Györgytől. A megyei pártbizottság első titkára szívélyes szavakkal és munkájához sikert kívánva üdvözölte dr. Németh Ferenc rendőr ezredest, aki mától a Fejér megyei Rendőr-főkapitányság élén áll. A belügyminiszter köszönti dr. Sepsei György rendőr vezérőrnagyot Titavit - állatoknak is Állatok takarmányozására is kipróbálták a Fűzfői Nitrokémia egyik sikertermékét, a Kertészeti Egyetem szabadalma alapján gyártott Titavitot. E különleges folyékony táplálékot eddig csak különféle szántóföldi és kertészeti termékek hozamának növelésére használták, mégpedig kitűnő eredménnyel. Az állatok — az eddigi kísérletek szerint főként a baromfiak és a sertések — takarmányához keverve ugyancsak hatékonynak bizonyult. A vele etetett állatok átlagosan 6—8 százalékkal produkáltak magasabb hozamot, s ugyanakkor az ellenálló képességük is javult. Az utóbbi bizonyságaként számottevően csökken az elhullási arány. A kísérlet sikerét látva a Nitrokémia szakemberei már előállították a Titavit egy olyan kristályos változatát, amely különösképpen alkalmas állatok etetésére. Féléves értékelés a Patyolatnál Megtanulni, megszokni, megvalósítani Ez az esztendő, az 1985-ös, átmeneti, embert próbáló év a fehérvári Patyolat Vállalatnál. Szervezési, vezetési formái még hagyományosak, ám gazdálkodásában már újat mutat, januártól kisvállalati minőségben működik. — Minden, ami új — mondta Sebők Pál főmérnök — eleinte nehézségeket okoz, s azt hiszem, ebben nem állunk egyedül. Bár a kisvállalati költséggazdálkodás érzékenyebb, javában értünk el eredményeket, s ezt szeretnénk a jövőben is elmondani. Jelentős árbevétellel segíti a vállalatot új megrendelők felkutatása, kereskedelmi tevékenységünk bővítése, szerződések kötése (például a MÉH Vállalattal), házi szőnyegtisztítási akciók megvalósítása. Amint a főmérnök elmondta, az eltelt félévet nem lehet egyértelmű „félévi mérleggel” minősíteni. Ennek oka a vállalat speciális tevékenysége, a szezonális munkák, s nem utolsósorban az első negyedévnek a tavalyihoz képest jóval nagyobb energiaköltsége. Ez a többletköltség 700 ezer forintot jelent, amelyet be kell hozni, le kell dolgozni az esztendő további negyedéveiben. — Már június végéig sikerült a rendkívül hideg tél okozta lemaradást szinte teljes egészében csökkentenünk — folytatta Sebők Pál. — Az is örvendetes, hogy júniusban kétezer garnitúra ágyneművel tudtuk felújítani a vállalat készletét, a bérágyneműcsere-akciónak nagy a népszerűsége a lakosság körében. Bár ettől eltekintve a lakossági mosási igény a második negyedévben csökkent, viszont emelkedett a közületi, a nyár mindig feszített munkatempót követel a mosodában. Éppen itt vannak kisebb létszámgondjaink, de ezt a hiányosságot eddig mindig — idén is — sikerült legyőznünk. A közeljövőre tervezett géppark-fejlesztés végleg megszünteti majd a létszámhiányt, ugyanis az új gépek sok, eddig kézi munkaerőt kívánó tevékenységet fognak majd elvégezni. A jelenlegi gépek nem a legkorszerűbbek, azonban jól karbantartottak, s a 3,5 milliós költségű tervfejlesztéssel tökéletessé válnak a mosodában használt mosó és présvasaló (kalander) berendezések. — Ezek a terveink — öszszegezte a főmérnök üzemigazgató-helyettes —, amelyeket szeretnénk megvalósítani. A félévi mérlegünk, ha két negyedévre bontjuk, most áll — hogy úgy mondjam — a nyugalmi helyzetben. Az év második felében pedig a nyereségtervet igyekszünk elérni. Sokat várunk a Tolnai utcai átvevőhelyünk komplex tevékenységétől is. Budapesten kívül itt történik üzemi technológiával koptatott farmer öltözékek eladása, augusztus 15-től a farmerakció a legnagyobb választékkal áll a vásárlók szolgálatára. Ezt a kereskedelmi tevékenységet, több mással együtt, szeretnénk folyamatossá tenni. — bartos —