Fejér Megyei Hírlap, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-02 / 128. szám
Kiket vár vasutasnak a MÁV? Sínen van-e a vasutasképzés? A MÁV az ország legnagyobb vállalata, amely jelenleg 132 ezer dolgozót foglalkoztat. Valamikor, évtizedekkel ezelőtt, a legvonzóbb munkahelyek közé tartozott a vasút. A kedvezmények a „fix” kereset olyannyira csábítóak voltak, hogy nem is volt könnyű bejutni a MÁVhoz. Mára alapvetően megváltozott a helyzet, egyre kevesebben jelentkeznek vasúti munkára. Csökken a szállítóképesség? Napjainkban országosan súlyos munkaerőgondokkal küszködik a MÁV. Legutóbbi sajtótájékoztatóján Bajusz Rezső vezérigazgató is szólt a hiányzó létszám okozta nehézségekről, azok következményeiről. Az utóbbi öt esztendőben ötezerhatszázzal csökkent a vasúti létszám, s a megcsappant beruházási keretek miatt a munkaerő-helyettesítésre tervezett műszaki feljesztés sem valósult meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy kulcsfontosságú munkakörökben 16 százalékos a fluktuáció, az állandó munkaerő-vándorlás is. A VII. ötéves terv során a MÁV-nak is át kellene térnie a heti 40 órás foglalkoztatásra. Ehhez azonban 30 százalékos túlóracsökkentésre volna szükség, mégpedig többségében a közvetlen közlekedési tevékenységnél, a vonatforgalomban. Egyelőre nincsenek meg ehhez a feltételek, s amennyiben nem sikerül elérni a szükséges létszámemelkedést az üzemeknél, előfordulhat, hogy kulcsfontosságú beosztásokban csupán 60—66 százalékos lesz a létszám. Mindennek pedig az lehet a következménye, hogy az áruszállításban egyes helyeken az eddigi folyamatos szolgálatról két műszakra kell áttérni A fentiek következményét is megfogalmazta a vezérigazgató: „Amennyiben ez a szélsőségesen kedvezőtlen helyzet bekövetkezne, a szakszerű becslések szerint, 15—20 százalékkal csökkenne a vasút szállítóképessége”. Szükség van a frissítésre A lehangoló országos képhez hasonló a MÁV Székesfehérvári Körzeti Üzemfőnökségének hatáskörében is a munkaerőhelyzet. Vida János, személyzeti és munkaügyi csoportvezető: — Tizenkilenc szolgálati főnökségünkön összesen 1807 dolgozónk tevékenykedik. Jelenleg 241 ember hiányzik. Átlagosan tizenhárom százalékos a létszámhiány, de vannak munkahelyek, ahol ez eléri a harminc százalékot is . . . Vajon mit tesz a létszám növelése, az utánpótlás érdekében Fehérvár környékén a vasút? Kuda Pál nyugdíjasként látja el akörzeti üzemfőnökség munkaerő-felvételi irodájának vezetését. Régi vasutasdinasztiából származik, kiderül ez már abból is, ahogyan a szakmáról beszél. — A vasúti munka olyan szolgálat, amelyet csak akkor képes valaki hivatásból, eredményesen végezni, ha elkötelezi magát a szakmával. Nagy kár, hogy éppen most jönnek kevesen a fiatalok, amikor a legnagyobb szükség lenne a frissítésre, amikor a folyamatban lévő modernizálás az eddigi legjelentősebb technikai változást ígéri. . Nincs két egyforma nap Újabban szorgalmasan járják az általános iskolákat a körzeti üzemfőnökség „toborzói”. Szakmát kínálnak. — A nyolc általánost végzettek részére öt féléves tanfolyamot indítunk, amelynek végeztével szakmát kapnak a tanulók. Forgalmi, kereskedelmi szakon tanulhatnak a gyerekek, a képzés a fehérvári állomáson lesz. A tanfolyam elvégzésével állnak munkába a fiatalok, addig csak tanulniuk kell — tájékoztat Kuda Pál. A gimnáziumban végzettek közül azok, akik nem tanulnak tovább, olykor nehezen kapnak munkát. Számukra forgalmi, kereskedelmi gyakornoki állást kínál a MÁV, s néhány hónap után szakmát szerezhetnek a fiúk,lányok. Ezt az utat választotta annak idején Rostási Szabó István, aki jelenleg forgalmi állomásfőnök-helyettes Fehérváron. — Mindig nagyon szerettem utazni, így figyeltem fel a vasútra, és érettségi után ide jöttem dolgozni. Szabadbattyánban kezdtem forgalmi gyakornokként, majd három hónap után forgalmi vizsgát tettem. Később segédtiszti tanfolyamra mentem. Ott tíz hónapig csak tanulni kellett, ugyanakkor kaptuk az átlagkeresetet. Több helyen is szolgáltam azután, majd letettem a forgalmi önállósító vizsgát, s forgalmi szolgálattevő lettem. Röviddel azután a tisztképzőt végeztem el, s utána kerültem Székesfehérvárra. Kötöttségek ugyan vannak nálunk, de a „vastörvény” mellett is szabadon dolgozhatunk. Munkánk nagy felelősséggel és önállósággal jár. Sikerélményekben gazdag ez a pálya, nem monoton a munka, nincs két egyforma nap ... És az iskolában? A legtöbben a folyamatos szolgálat okozta kötöttségek miatt riadnak vissza a vasúttól. Pedig sokak szerint ennek is vannak előnyei. — Nekem több időm jutott mindenre amikor „tizenkettő—huszonnégyben” dolgoztam. Minden éjszaka után két nap szabad volt, jobban ki tudtam használni az időt — mondja Rostási Szabó István, aki „megszokásból” azóta is többször „benéz” szombatonként, éjszakánként. A közelgő vonalvillamosítással újabb szakemberekre is szükség lesz a körzeti üzemfőnökségen. Rácz Alpár, a körzeti, üzemfőnökség vezetője: — Két éve megkezdtük a továbbképzést: a dízelmozdony-szerelőket kiképezzük villamos mozdonyok szereléséhez is értő szakemberekké. Mozdonyvezetőkre és karbantartókra egyaránt szükség lesz. Négy-öt éve kezdődött a villamosjárműszerelő képzés a 327-es számú szakmunkásképzőben ... Az Ybl Miklós Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában három esztendeje van vasúti ,forgalmi, kereskedelmi tagozat. A negyvenes létszámú osztályokban a tanulók kétharmada lány. Az első osztály még csak jövőre végez, de máris látszik: nemcsak a vasútra pályáznak ,majd a diákok, végzettségük alapján ugyanis bármely szállítási vállalatnál hasznosíthatják a tanultakat. Mint azt Nagy János igazgató és Pongó Ferenc igazgató-helyettes elmondta, ez a képzési forma nem kis feladat elé állította a tantestületet: állandó szaktanárok egyelőre nincsenek, így a vasúttól „kölcsönkért” oktatók tanítják a speciális ismereteket. A gyakorlati oktatást nehezíti, hogy a vasútállomáson — a szabályok szerint — nem fogadják a tanulókat gyakorlatra azért helyben, az iskolában kell a pénztárosi és egyéb szakmai ismeretek gyakorlati részét is bemutatni. Gépészeket is képeznek az Yblben a vasút részére, 1982- től. Itt „olajzottabban” mennek a dolgok. Az újabb rendelet szerint a dízelmozdonyszerelő, a vasúti járműszerelő és a nagyvasúti villamosjárműszerelő szakmák helyébe egységesen, korszerű ismeretanyaggal, a vasúti járműszerelő képzés lép. Szeptembertől az elsősök és a másodikosok tanterve e szerint módosul. Balog László A székesfehérvári vasútállomás irányítótornyából naponta 100—120 vonat forgalmát vezénylik Fotó: Fási László Első helyezett bicskei diákok Mint arról korábban már hírt adtunk, az Ifjú Gárda polgári védelmi szakalegységek VI. országos találkozóján és versenyén Fejér megye csapata lett az első, pontosabban a bicskei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola ifjúgárdistái. Nemcsak az összetett versenyben vitték el a kupát, hanem a húsz résztvevő csapat közül lövészetben is ők bizonyultak a legjobbnak, s politikai tájékozottságukkal is lekörözték a többi csapatot. — Mindig jól szerepeltek ifjúgárdistáink — mondja Karádi Imre, az intézmény igazgatója. — A mi iskolánkban az elsők között alakult a megyében Ifjú Gárda század, s amostani szép eredmény a folyamatos munka gyümölcse. Az Ifjú Gárda városi parancsnoka Kiss Ágota,, a postaforgalmi szakközépiskola fiatal szakoktatója, korábban Körmendi Gyula volt hosszú ideig a prancsnok, neki is köszönhető a mostani siker. — Havonta tartunk foglalkozásokat, gyakorlatokat, s a fizikai állóképesség fejlesztése mellett nagy gondot fordítunk az elméleti oktatásra is — sorolja Kiss Ágota. A mostani verseny előtt oroszlánrészt vállalt a szakalegység fölkészítésében Lindely Miklós őrnagy, a városi polgárvédelmi törzsparancsnok, Lukács Róbert hadnagy s Juhászné Bányai Etelka a Vöröskereszttől. — A verseny előtt a felvonuló szakalegységek erős, tagbaszakadt férfijaink között elvesztek a mi kislányaink — s mosolyog Karádi Imre igazgató. A rajparancsnok a harmadik osztályos Modor Krisztina büszkén meséli, hogy a húsz kilométeres versenyszakaszt a szakadó eső ellenére, öt óra helyett három és fél óra alatt tették meg. Legnehezebb feladat elé a szennyezett terepszakasz leküzdése állította a nyolc tagú csapatot, ahol egyetlen fiú képviselte az erősebb nemet. Nagyon rövid idő alatt találták meg a sugármérő műszer segítségével a föld alá rejtett izotópokat is. — A mostoha időjárás ellenére jókedvűen értek célba lányaink — veszi vissza a szót Kiss Ágota. Más versenyeken is előkelő helyezéseket értek el már a „vajdások” bizonyítván, hogy a tanuláson kívül más erőpróbáknak is megfelelnek fiatalos lendületükkel, kitartásukkal és lelkesedésükkel. (Zsohár) Érdekeltség a gépüzemeltetésben Új érdekeltségi rendszert dolgoztak ki a Répcelaki Nagymező Termelőszövetkezet a gépek üzemeltetésére. Bevezetése óta csaknem 8 százalékkal csökkent a gépkocsik fajlagos üzemanyagfelhasználása, s több mint 15 százalékkal az erőgépeké. Kedvező hatása jól mérhető a javítási , karbantartási költségek alakulásán és jelentősen kihat a gépek élettartamára is. A gazdaság szakemberei által kidolgozott hajtóanyag és javítási költségnorma igazodik a gépek életkorához is. A módszer máris túlnőtt a gazdaság határain, hiszen egyszerűsége révén másutt is jól hasznosítható. Az alkotó ifjúság egyesüléssel megkötött szerződés alapján csaknem hatvan termelőszövetkezet érdeklődik a répcelakiak érdekeltségi rendszere iránt, s több helyen máris sikerrel alkalmazzák. Az élet természetes kockázata Az ember a történelme során hányszor, de hányszor megégette, a szó legszorosabb értelmében, a kezét, amikor létalapját, létalapjának jobbításán szorgoskodott, mígnem azonban mégis csak sikerült megzaboláznia, megszelídítenie a tüzet, meglovagolnia a levegő eget, elfognia, csapdába ejtenie a legraffináltabb vadat, domesztikálnia (háziasítania) maga köré a legjobbnak vélt „falatokat”, időközben fölfedezni, föltalálni azt is, amivel, ha nem vigyáz önmagát pusztítja el. De éppen, hogy vigyáz! Tudjuk azonban azt is, hogy a legnagyobb vigyázat mellett is érheti az embert baleset, tragikus, tömegeket sújtó katasztrófa, ember alkotta, teremtette eszközök katasztrófája. Pedig azt is nagyon jól tudjuk, hogy minden hatékony anyag eszköz ellenszerének is birtokában vagyunk, már az alkalmazás pillanatában. Vigyázunk, de mert az anyagismeretünk és lehetőségeink nincsenek mindig arányban a talált „elemmel”, szükségét azonban mégsem nélkülözhetjük. Éppen az ember nemes céljai érdekében, bizonyos fokú kockázatokra kell vállalkoznunk. Az ember az anyagszerkezet egyre apróbb és apróbb részletei felé haladva megtalálta a molekulákat, az atomokat, az atommagokat, az elemi részecskéket. Nem kellett ezért meszszire mennie a kutatónak, hiszen az atomok, elemi részek ott vannak mindenütt: belőlük épül fel a kő, a víz, az alma, saját testünk is. S ez még nem a teljes megfejtése az anyag titkának. Marx György kérdezi egyhelyütt: Vajon meddig tart az emberi értelemnek az a merész kalandja, amelyet természettudománynak nevezünk? Lehetetlen nem lenyűgözve éreznünk horizontunk tágulását ötszáz év alatt: a királyi udvarokban tudósok és miniszterek értetlenségével küzdő, a Föld gömb alakját bizonygató Kolumbusztól az űrhajó robotgépei által elkészített és rádión hazaküldött fényképig. A glóbus már belefér egy iskolás gyermek fejébe. S ez az emberi fej pedig soha sem fog lemondani (semmi áron) az anyagi világ, az univerzum teljes megismeréséről. Mégha nagyon sokadszor égeti is meg a „kezét” miatta. Az ismeretet pedig az ember eddig is és ezután is a maga hasznára fordítja. Éppen ezért minden áldozatot, a jóra való áldozatnak tekinti. Hogy ezek a „botlások”, katasztrófák ne kísértsék olyan mértékben, mint eddig a kutatót, a felhasználót, ma már kevés egy világrész agytrösztje, az egészre szükség van hozzá. Mindenkire szükség van, kinek csak a megértésére, kinek-kinek pedig az emberi válaszfalak végleges ledöntésére kell még nagyobb erőt mozgósítania. Paul Claudel színművében, a Les souliers de latin-ban olvasható: Mit gondoltok, ki tett többet a maláriában szenvedő szegény lelkekért, az az odaadó doktor, aki napjait és éjjeleit betegágyuknál töltötte, és megkísérelte, hogy legjobb tudósa szerint enyhülést szerezzen számukra, közben kockáztatva betegei életét és saját magáét is, vagy pedig az a mihaszna csavargó, aki a fejébe vette, hogy megnézi, mi van a Föld túlsó oldalán, és felfedezi a kininját? Amikor Franklin Benjámin azt kutatta, van-e valami kapcsolat a megdörzsölt borostyánkő (görögül: elektron)szikrázása és a villám között, valaki megkérdezte tőle: Miért jó tudni ezt nekünk? Franklin így felelt: Uram, mi a haszna egy újszülöttnek? Féltjük ezt az újszülöttet, hiszen ez már a miénk. Ez az emberke már túllépett a science fiction meséjén a kicserélt fejekről. A világ, amibe érkezett, szinte észrevétlen megvalósítja a duplázási időt. Ma a XX. század középső évtizedein túl a jövőre gondoló apák már úgy nevelik fiaikat, hogy azok feje más legyen, azok keze más munkára álljon, mint amire az övék beidegződött. S ebben is változatlanul kísért — figyelmeztetnek az anyagi világ kutatói — a dráma, a katasztrófa, az élet természetes kockázata — a legnagyobb elővigyázat mellett is. Peresztegi T. Ferenc __________KORONA_________ KERESKEDELMI VAI.lAJAT HA HIDEG LESZ, HA MELEG LESZ SZABADSÁGRA NE MENJEN EGY REMEK MELEGÍTŐ NÉLKÜL! Igényes kivitelű melegítők június 2014-ig 1240 Ft helyett 992 Ft-ért és 1370 Ft helyett 959 Ft-ért, valamint sporttáskák: 440 Ft helyett 264 Ft-ért és 692 Ft helyett 415,20 Ft-ért a SPORTBOLTBAN Székesfehérvár, Kossuth u. 8989_______________ _____________| ) A FEHÉRVÁR ÁRUHÁZBÓL... ... A LEGKISEBBEKNEK KUCKÓ JÁTSZÓHÁZAT 476 Ft-ért, ... A LAKÁSSZÉPÍTŐKNEK sokféle MOST ÉRKEZETT import TAPÉTÁT 300 Ft-ért, . .. FIATALOKNAK, KÖZÉPKORÚAKNAK ÉS IDŐSEKNEK Anangarangát a SZERELMI JÁTÉKOK KÖNYVÉT 180 Ft-ért AJÁNLJUK! ______ 9659 ISII_______________________