Fejér Megyei Hírlap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-01 / 285. szám
Szociális foglalkoztatás kellene (Folytatás az 1. oldalról) üres lakását és itt helyet kaphatnak, akik a Takarodó úton életveszélyes házban laknak. A Cigánytanács vállalta, hogy segít területfelelőst kijelölni, aki hozzájárulhatna a normális körülmények fenntartásához. A város cigányalkosságát 1500 főre becsülik, ugyanakor óvodába néhány tucat, általános iskolába 130 gyerek jár közülük, míg a középiskolások száma a tucatot sem éri el. E számokjelzik, hogy a hátrányos helyzet újratermelődik. A művelődési osztály mindent elkövet, hogy a nehezebben kezelhető cigánygyerekeket ne irányítsák automatikusan a kisegítő iskolába, mert az rontja felzárkózási esélyüket. Elhangzott, hogy minél előbb létre kell hozni a cigányklubot, amely lehetőséget nyújtana különböző tanácsadásokra is, mert jelenleg a szakemberek nem nagyon érik el az arra rászorulókat. A tanács kérte a Cigánytanácsot, hogy segítse munkájukat, s tevékenységükbe vonjanak be minél több embert. TELEX Gorbacsov olaszországi programja A szovjet vezető csütörtökön találkozik Achille Occhetto, kommunista pártfőtitkárral. Utána a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel is külön-külön majd mintegy húsz kormányközi — gazdasági, jogi, kulturális — megállapodást írtak alá az illetékesek. Csehszlovákia: bontják a műszaki zárat Megkezdik a műszaki zár lebontását a csehszlovákosztrák határon — erről tájékoztatták az újságírókat a csehszlovák kormány szóvivőjének csütörtöki sajtókonferenciáján. Berlini átértékelés 1968-ról Az NDK kormánya csütörtökön megtette az első óvatos lépést az 1968-as csehszlovákiai bevonulásban játszott szerepének átértékelése, a VSZ akciójának elítélése felé. Wolfgang Meyer kormányszóvivő csütörtöki tájékoztatóján „mai szemmel indokolatlannak” nevezte a 21 évvel ezelőtti inváziót. 2. OLDAL Társadalompolitika || Áfa a magánimportra (Folytatás az 1. oldalról) vonatkozik azokra a külföldről ajándékba kapott gépkocsikra is, amelyek esetében az ajándékozólevél hitelesítése még november 24-e előtt megtörtént. E kivételeken túl péntektől általáhaa véve 25 százalékos áfa terheli a külföldről behozott gépkocsikat, kivéve azokat az egyedi eseteket, amikor az érvényes vámjogszabályok szerint a gépjárművet egyébként is vámmentesen hozhatja be az országba új tulajdonosa (például a mozgáskorlátozottak vagy a két év külszolgálatot teljesítők). Az áfa alapjául a gépkocsi katalógusértéke szolgál. Az új áfa-szabályokról Lőrincz Miklós alezredes elmondta még: január 1-jétől a magánforgalomban behozott valamennyi terméket általában 25 százalékos áfa terheli majd, ötezer forint értékhatárig azonban nem kell áfá-t fizetniük majd az utasoknak, de ha ezt az öszszeget meghaladja egy-egy árucikk értéke, akkor a teljes vételárra számítják az áfa-t. Ha viszont több olyan aprósággal érkezik haza valaki, amelynek együttes értéke már több lenne az ötezer forintnál, ebben az esetben azonban az áfa számításának alapjából már le lehet vonni az ötezer forintot. A gépkocsik kivételével más árucikkek esetében az áfa összegét általában a termék külföldi számláján feltüntetett vételár alapján számítják ki. Mint a tájékoztatóból kitűnt, ezeket a számlákat a vámosok nem minden esetben fogadják el fenntartás nélkül, s ha túlzottan alacsonynak találják, akkor a becsült érték alapján számítják az áfa-t. Az általános gyakorlat szerint azonban a vámosok csak akkor folyamodnak ehhez a módszerhez, ha a számla a termék általuk ismert középárfolyamának felénél kevesebbet mutat. (MTI) Munkaértekezlet a megyei főügyészségen A törvényesség érvényesüljön . Az igazságra esküdtek, akik e szervezettel kötöttek jegyességet, akár most jöttek, akár harminc éve. Nem a pénz, nem a hatalomvágy hozta őket a pályára, de nemesebb cél: az igazságért való küzdés vágya. Ezeket a szavakat dr. Borza János megyei főügyész mondotta tegnap azon a munkaértekezleten, amelyen a főügyészség időszerű feladatairól tárgyaltak napjaink felgyorsult eszmei-politikai-jogi változásai között, s amelyen megvitatták az ügyészi szervezet és az ügyészi tevékenység megreformálásával, az új ügyészi törvény elkészítésével kapcsolatos megyei elképzeléseket, javaslatokat. A ma ügyészétől az várható el, hogy támogassa azt a nagyarányú, első királyunk alkotta műhöz hasonlatos államalapító munkát, amelynek tanúi, részesei és megélői vagyunk. Ez a munka azt célozza, hogy olyan állami-társadalmi alakulat jöjjön létre, amelyben érvényesül az emberi szabadság, amely az eddigi rendszernél igazabb és igazságosabb, s hogy a jogalkalmazási munkában, a társadalmi szervezetek működésében, az állampolgárok magatartásában egységesen érvényesüljön a jogállamiságból fakadó törvényesség — hangsúlyozta a megyei főügyész. Elmondta: úgy ítéli meg, hogy a főügyész ügyészei szakmailag, erkölcsileg, emberileg képesek a követelményeknek megfelelni a jövőben is. Az ügyészi politikai függetlenség megteremtése, mint a jogállamiság egyik lényeges tényezője, megtörtént azzal, hogy a főügyészségen belül az alkotmányos előírásoknak megfelelően megszűnt a pártszervezet, az ügyészek egyetlen pártnak sem tagjai. Az értekezlet munkájában részt vett dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese, aki elmondta, hogy a jogalkalmazásnál a mai helyzetben rendkívül sok mindenre kell figyelemmel lenni, hiszen nem egy esetben a még hatályos jogszabályokat kellene alkalmazni, holott már ismert, hogy módosításuk várható. Ilyen ügyekben gyakran van szükség rugalmasságra, s ez a „késleltetésben” nyilvánul meg. M. E. Az EKA közleménye Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. november 30-i ülésén egyhangú döntéssel kinyilvánította : szükségesnek tartja, hogy a jelenlegi Parlament következő ülésén oszlassa fel magát, és 1990 márciusára írják ki az országgyűlési választásokat. Varga Csaba az EKA soros elnöke FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1989. DECEMBER 1. PÉNTEK Pártok - mozgalmak - szervezetek Aláírásgyűjtés! Minden politikával foglalkozó ember egyetért ma abban, hogy szüksége van közéletünknek egy jól működő baloldali pártra. Ezért is figyeljük érdeklődéssel városunkban is az MSZP szerveződését, bízva abban, hogy gyökeresen szakítva az MSZMP ,,haladó hagyományaival”, hasznos tagja lehet a város fejlődéséért küzdő közéletnek. Nos, a Fejér Megyei Hírlapban Ajpek Zoltán tollából megjelent tudósítás nem mindenben támasztja alá e bizakodásunkat. Inkább a „haladó hagyományok” ápolása kapott hangsúlyt. Ez azonban a párt belügye. Egy dologra feltétlenül reagálni kell a tudósítás kapcsán, mert óhatatlanul azt a hitet igyekszik a lakosságba oltani, hogy az esetleges változások az MSZP akciójának eredményei. Arról a felhívásról van szó, melyet Márkus Imréné kezdeményezett, és melynek értelmében aláírásgyűjtő akciót kezdeményeztek: „Vissza a bíróságot Sárbogárdra! A bíróság helye a volt MSZMP-székház legyen!” Ez a helyzet a nyitott kapu döngetésének tipikus esete. A kezdeményezés még a múlt évben megszületett a városi tanács, a IMF városi bizottsága és az MSZMP városi vezetése részéről. El kell ismerni, hogy kezdeményezésünk mér akkor is kedvező fogadtatásra talált. Az Igazságügyi Minisztérium felhívására, a Fejér Megyei Bíróság elnökével egyeztetve, ez év áprilisában az MSZMP székházának földszinti része felajánlásra került. A városi tanács testülete június 5-én határozatban kérte az illetékes szervektől a bíróság, az ügyészség, a közjegyző visszahelyezését városunkba. E határozatra minden szintről kedvező válasz érkezett, azzal a kikötéssel : meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket, és ebből csak egy — talán a kisebbik rész — a helyiség felajánlása. Biztosítani kell legalább három bíró, egy fogalmazó, egy közjegyző letelepedési feltételeit, mivel ilyen szakemberek a városban nincsenek. Ehhez megfelelő lakás, a családtagoknak megfelelő munka szükséges. Most ezt az utat járjuk együtt: a városi tanács, a HNF, az MDF városi csoportja. Ehhez kértük és kérjük ma is az MSZP támogatását. Ahhoz, hogy a bíróság visszajöjjön, hogy a város jó néhány égető gondját megoldjuk, szükség van arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium átadja a városnak azon lakásoknak egy részét, melyek évek óta üresen állnak. A városi tanács, a HNF és az MDF szövetségesként kérte meg országgyűlési képviselőnket, Sági Gábornét, aki megértve a gondot, problémát, segítséget nyújt annak megoldásában. Tájékoztatása szerint az ügyet a honvédelmi minisztériumi államtitkár a városi tanács levele alapján ismerte, s korántsem elképzelhetetlen a kedvező válasz. Itt tartunk most. Talán nem olyan látványosan tettük dolgunkat, mint egy aláírásgyűjtéssel. Bizonyára bennünket is segítene — segít — a nagyobb nyilvánosság, de a csendes, szívós munka is lehet olyan sikeres, mint a tudósításbeli felhívás, aláírásgyűjtés. Dr. Wothné Töreki Gizella Hazafias Népfront városi titkára Párt-nézetek a népszavazás utáni politikai helyzetről (Folytatás az 1. oldalról) A pártok képviselői részletesen megemlékeztek népszavazási előkészületeikről, s szóltak a hogyan tovább kérdéseiről is. A Független Szociáldemokrata Párt ügyvivője, Fazekas Ágnes szükségesnek tartotta azon erők összefogását, amelyek hajlandók tenni azért, hogy Magyarországon valóban békés legyen az átmenet, s vegyesgazdaság alakuljon ki, ne pedig olyan kapitalizmus, amelyet Nyugat-Európában is igyekeznek meghaladni. A Kereszténydemokrata Néppártelnöke, Keresztes Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy a kierőszakolt népszavazási akció megosztotta azon pártokat, amelyek aláírták a szeptember 18-i háromoldalú megállapodást. Mindazonáltal a szavazás világossá tette: győztek a reformerők, s az ellenzék sajátos metamorfózisaként a négy nemmel szavazók váltak ellenzékké. A Bajcsy- Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnöke Vigh Károly a magyarországi változásokat modelljellegűnek értékelte, hiszen hazánk Kelet-Európa egyetlen olyan országa, ahol az uralkodó párt reform szárnya hajtotta végre — nemcsak az ellenzéki tömegek nyomására — azokat a változásokat, amelyek a pártállam lebontását eredményezik. A Magyar Szocialista Párt irodavezetője, Tóth András közölte: az MSZP tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népszavazás eredményét. Fontosnak ítélte, hogy a választók törvényes keretek között döntenek ügyeikről, s nem utcai tüntetéseken nyilvánítják ki akaratukat. Szükségesnek tartotta új politikai menetrend kialakítását, hozzátéve: az MSZP kész tárgyalásokat kezdeményezni a politikai pártokkal A Hazafias Népfront ügyvezető titkára. Bogár László a „kierőszakolt, hisztérikus” népszavazási kampányt elítélte ugyan, de hozzátette, hogy a politikai kultúra formálása érdekében a testület a részvétel mellett foglalt állást. A referendum eredménye csak arra volt jó, hogy világossá tette a politikai patthelyzet kialakulását. Szerinte a társadalom a döntő kérdésekben végletesen megosztott, a többség a rendszerváltás híve, annak mikéntjében azonban eltérőek a vélemények. A Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja, Csurka István, a szervezet véleményét tolmácsolva hangoztatta: szeretnék, ha a mostani népszavazással lezárulna a felesleges dolgokkal való foglalkozás korszaka. A jövőt illetően az MDF kész az együttműködésre akár tegnapi ellenfeleivel is, hogy a társadalmat minél előbb eljuttassa a valóban szabad választásokhoz. Ennek érdekében minden eddigi ellentétet, vádaskodást hajlandó félretenni. Az MDF elvi, erkölcsi politikát folytat, ha a pillanatnyi pártérdekek mást is sugalmaznak. A pártok képviselői kifejtették véleményüket a televíziót és a rádiót felügyelő bizottság létrehozásáról is. Valamennyien egyetértettek a 13 fős testület megalakításával, s támogatásukról biztosították a grémiumot. Nem kell félni attól — utaltak rá többen is —, hogy többpárti diktatúra váltaná fel az egypárti irányítást e nemzeti intézmények élén, ez politikailag lehetetlen elképzelés. A pártok szakértőivel kapcsolatban elhangzott: az a párt, amely nem megfelelő képzettségű szakembert delegált a testületbe, nyilvánvalóan megsínyli majd hibás jelölését. Varga Csaba közölte: egyetért a MÚOSZ azon javaslatával, hogy egy tagot delegáljon a bizottságba. Fazekas Ágnes a Nyilvánosság Klub képviselőit is szívesen látná a testületben. Varga Csaba bejelentette azt is, hogy az ellenzéki kerekasztal szervezeteinek többsége megszavazta: kérik a kormányt, hogy ne engedjen a követeléseknek, erősítse meg a felügyelő bizottságot, tegye lehetővé munkájának folytatását. (MTI) Elutazott Rakowski Rövid munkalátogatását befejezve csütörtökön a koraesti órákban elutazott Budapestről Mieczyslaw Rakowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A lengyel politikus — aki Nyers Rezsőnek, a Magyar Szocialista Párt elnökének meghívására szerdán este, érkezett hazánkba — délelőtt megbeszélést folytatott a magyar pártelnökkel. Az MDF nyilatkozata A legutóbbi népszavazás alkalmával néhány budapesti utcán az MDF Országos Elnöksége nyilatkozatának szövegével olyan röplapok is megjelentek, amelyre — utólag és illetéktelenül — a következő mondatot gépelték rá: „aki magyar, otthon marad”. (E hamisítvány létezéséről a legutóbbi 24 órában értesültünk.) Magyar mivoltunkra való hivatkozás ebben a formában és tartalommal — a mondat ostobaságán túlmenően — a Magyar Demokrata Fórum egész szellemiségével és politikájával ellenkezik, s alkalmas arra, hogy a nemzet tagjai között széthúzást idézzen elő. Magyarságunkat minden esetben a nemzeti egység szolgálatába kívánjuk állítani, s megengedhetetlennek tartjuk, hogy a „magyar” jelzőt bárki is a politikai életben erkölcsi kategóriaként felhasználja. E sajnálatos és kellően el nem ítélhető eset tanulságaként felhívjuk valamennyi MDF-szervezet és a velünk rokonszenvezők figyelmét, hogy a közelgő választási kampányban jelszavaink tisztaságára fokozottan ügyeljenek, s utasítsanak vissza mindenféle, ehhez hasonló provokációt. A jelenleg külföldön tartózkodó dr. Antall József, az MDF elnöke nevében Dezsák Sándor az MDF ügyvezető alelnöke Budapest, 1989. november 30. (OS) Az ügyészséghez fordult a Hajdú-Bihar megyei területi választási bizottság A választás rendje ellen bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt a Hajdú-Bihar megyei területi választási bizottság büntetőfeljelentést tett a megyei főügyészség nyomozócsoportjánál annak kiderítésére, hogy történt-e visszaélés a november 26-ai népszavazáson Debrecen 95-ös szavazókörzetében — mondotta Győrfi Attila, a területi választási bizottság titkára csütörtökön az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. Mint rámutatott, a bizottság november 28-án kapott bejelentést arról, hogy a város egyik szavazókörzetében bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merült fel a népszavazással kapcsolatban. (A bejelentés szerint a szavazatszámláló bizottság egyik tagja több szavazólapot átjavított, hogy érvénytelenné tegye azokat.) a területi választási bizottság még ugyanezen a napon összeült, meghallgatott több érintett személyt, tanulmányozta a választási dokumentumokat, s mindezek alapján úgy döntött, hogy érvényteleníti a Debrecen 95-ös szavazókörzetében leadott összes szavazatot. Erről és az ugyanakkor elhatározott büntetőfeljelentés megtételéről azonnal értesítették az Országos Választási Bizottságot. Az ügy további kivizsgálása ugyanis már nem a területi választási bizottság jogköre. Észrevételének, illetve eljárásának ismertetését viszont már csak azért is fontosnak tartja a területi bizottság, mert a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap november 30-i számából megdöbbenéssel értesültek arról, hogy az Országos Választási Bizottság tájékoztatóján a kérdéses debreceni eseményt már előzetesen, mind az ügyészségi vizsgálatot, mind pedig az esetleges bírósági döntést megelőzve, jogilag minősítették. Hegedűs József, a Hajdú-Bihar megyei főügyészség ügyésze arról tájékoztatta az MTI tudósítóját, hogy megkezdték a fejelentés értékelését. Arról, hogy kezdeményeznek-e büntetőeljárást az ügyben, várhatóan pénteken tájékoztatják a közvéleményt. (MTI) Pártok tanácskozása a bős-nagymarosi beruházásról Meglepően sok párt képviseltette magát a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság környezetvédő csoportja, a Duna Kör és a TDDSZ kezdeményezte tanácskozáson csütörtökön a budapesti TIT Stúdióban, amelyen a bécs-nagymarosi beruházással kapcsolatos álláspont kialakítása volt napirenden. A találkozón részt vett és kifejtette álláspontját a Magyar Néppárt, az SZDSZ, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, az MSZDP, a Kereszténydemokrata Néppárt, az MSZP, a Zöld Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt, a Fidesz, a Független Jogász Fórum, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája képviselője is. Végül közös állásfoglalásról döntöttek. Ezek szerint a Duna sorsáért érzett aggodalmuk és felelősségük jegyében követelik, hogy a dunai vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szerződés-módosításokról csak a szabad parlamenti választások után létrejövő kormányok tárgyaljanak, és addig az építkezések szüneteljenek. Továbbá szükségesnek tartják az október 31-i parlamenti döntések óta történtek nyilvánosságra hozatalát, az azonnali teljes körű állapotfelmérést az elkészült létesítmények valódi helyzetéről, valamint, hogy az Állami Számvevőszék első feladataként vizsgálja felül a vízügyi ágazat tevékenységét. A Kisgazdapárt rendezvényei A Független Kisgazdapárt megyei titkárság az alábbi helységekben szervez kisgazda gyűléseket. Mór: december 3. (vasárnap) du. 4 óra, a tanácsházák. Előadó: dr. Torgyán József ügyvéd,az FKgP választási iroda vezetője; Kiss János, a Hangya Szövetkezet Részvénytársaság elnöke. Polgárdi: december 5. (kedd) 18 óra, a kultúrházban. Előadó: Pintér József, megyei főtitkár. Lepsény: december 7. (csütörtök) 18 óra, a tanácsházán. Előadó: Pintér József, megyei főtitkár. Gárdony: december 8. (péntek) 18 óra, a Hazafias Népfront székházában. Előadó: dr. Balogh György, a Kisgazdapárt országos ügyvezető alelnöke. Minden érdeklődőt szívesen látunk. Bejegyezték az MSZP-t A Fővárosi Bíróság bejegyezte a Magyar Szocialista Pártot, amelynek taglétszáma már meghaladja az 51 ezret — jelentette be Vastagh Pál, az MSZP elnökségének tagja, vidéki titkára a csütörtökön, Veszprémben tartott aktívaülésen. Fejér, Komárom és Veszprém megye községi pártszervezői vettek részt az eszmecserén, amelynek napirendjén a párt agrárpolitikai tézisei mellett a vidéki pártszervező munka szerepelt. A független képviselőcsoport ülése A békés átmenetet csak az garantálja, ha a parlament nem oszlatja fel magát, s ezzel egyidejűleg a Németh-kormány is helyén marad az új választásokig — jelentette ki Petrasovits Anna, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke. A képviselők elsősorban az SZDP politikai hitvallására, a jövőbeni átalakulásra vonatkozó gazdasági, társadalmi elképzeléseikre voltak kíváncsiak. Az SZDP közelmúltban megválasztott vezetője elöljáróban — még a hétvégi népszavazás eredményére utalva — elmondta: a négypárti koalíció igazolta az előzetes reményeket, s egyúttal bizonyította működőképességét is. Hozzátette: tapasztalata szerint szerte a világon először parlamenti választásokat tartanak, s csak ezután következik a köztársasági elnök megválasztása. A képviselőcsoport ülésén még egy témakör szerepelt: az államigazgatás szervezeti átalakításának mikéntje, az erre vonatkozó kormányzati elképzelések. A szervezeti átalakítás egyik fontos lépéseként ítélték meg a Munkaügyi Minisztérium létrehozását. (MTI)