Fejér Megyei Hírlap, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
13. MÁRCIUS 16. KEDD FEJÉR MEGYE ÚJ DÍSZPOLGÁRAI FA NÁNDOR Fa Nándor ebben az esztendben ünnepli negyvenedikületésnapját. Az immár világra, remek sportember minden d öntetben a kiválók közé sorondó. Eddigi pályafutását mind a kihívás jellemezte, állandan magas mércét állított maga. Kajakosként, majd később itorlázóként tagja volt a mayar válogatottnak. 1985—87- en, a magyarok közül elsőként itorlázta körül a Földet, Gál Józeffel együtt. A hazaérkezésen ismét egy fantasztikus, eyedülálló vállalkozásba kezdett. Maga tervezte és építette ersenyvitorlás, az Alba Regia spitányaként a világ legrangobb földkerülő versenyén, a O.C. Challange-n ,1990—91- en sikerrel helytállt. Ezzel aeljesítménnyel a világ legjobbitorlázói közé került és újabb agy feladatra vállalkozott. Taaly a KHF Matáv fedélzetén íjthoz állt a megállás nélküliöldkerülő versenyen. Az eddigi lgkalandosabb, legnehezebbiadalon a világ legjobbjai közt apjainkban biztosan halad a cél elé. DR. FITZ JENŐ Budapesten született 1921- ben. Apja a pécsi egyetem könyvtárosa volt, majd a Széchenyi Könyvtár igazgatója, aki fiát a pécsi cisztereknél, később Budapesten a bencéseknél taníttatta. Egyetemi tanulmányokat a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán folytatott, majd a jogi kar hallgatójaként gyarapította tudását. 1947-től tanársegéd volt, 1949-ben került a székesfehérvári múzeum élére. Nyugdíjazásáig, 1985-ig volt a Fejér megyei múzeumok igazgatója. A nemzetközi hírű muzeológus, régész tucsomáyos munkásságát 600 szakcikk, 400 ismeretterjesztő dolgozat és 25 könyv fémjelzi. Friss örömhír, hogy elnyerte a Magyar Könyv Alapítvány támogatását, amely azt jelenti, hogy hamarosan megjelenhet élete fő műve a Pannónia kormányzása a római korban című négy kötetes munkája, amelyhez az anyagot 1959 óta gyűjtötte. Jelenleg is két könyvön dolgozik, a Gorsium monográfián és a Fejér megyei római feliratok sorozat hatodik kötetén. RÁPOLTI GYULA A harmincnyolc esztendős székesfehérvári fiatalember nagyon korán megismerkedett a sporttal, de a szakágat, amely számára a világsikert hozta, csak későn — majd 30 évesen — választotta. A ma már nemzetközi klasszisú ultratriatlonista eleinte rövidebb távú viadalokon ismerkedett meg az úszásból, kerékpározásból és futásból álló összetett sportággal, s emellett eredményesen szerepelt hosszútávfutó versenyeken. Olyannyira, hogy kétszer is teljesítette a 250 kilométeres Athén — Spárta távot. Az első nemzetközi mércével is kiemelkedő sikert Rápolti Gyula 1991-ben érte el, amikor megnyerte a négyszeres távú ultratriatlon világkupát Székesfehérváron. (Ezt a teljesítményét — nem hivatalos világcsúccsal — megismételte 1992- ben.) Pályafutásának eddigi legjobb eredményét ugyancsak 1992-ben érte el: a Mexikóban megrendezett tízszeres távú világbajnokság harmadik helyezését szerezte meg szenzációs versenyzéssel. PAP ENDRE Pap Endre a búza- és kukoricanemesítés terén égzett kutató munkásságáért, valamint tudományos és népszerűsítő publikációinak elismeréséül kapta a posztumusz díszpolgári címet. Európában elsőként, a világon pedig másodiként a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetében állítottak elő hibridkuoricát — döntően Pap Endre sikeres nemesítő munkájának köszönhetően. Munkássága nem csak az új fajta létrehozásában merült ki, hanem a hibridkukorica elterjesztéére is kiterjedt. Mindaz, amit életműve fémjelez, azt a magyar növénynemesítés egyik legnagyobb üresítményének ismernek el világszerte A megyei kitüntetést lánya, Pap Éva vette át aegnapi ünnepségen. A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök javaslatára a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje katonai tagozat kitüntetést adományozta Gyuricza Béla altábornagynak, a Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága parancsnokának, felelősségteljes beosztásban huzamos időn át kifejtett eredményes tevékenységéért, és a Magyar Köztársasági ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést Varga Lászlóné Horváth Erzsébetnek, a Kápolnásnyéki Önkormányzat főelőadójának az államigazgatásban eltöltött több, mint három évtized alatt végzett kiemelkedő tevékenységéért. Gyuricza Béla altábornagy katonai pályája kezdetétől csapatoknál teljesített szolgálatot. Szolnokon a felderítő zászlóalj parancsnoka volt, majd Székesfehérvárra került, ahol a felderítő osztály munkatársa lett, később hadsereg felderítő főnöknek nevezték ki, majd Kaposváron hadosztályparancsnoki feladatkört töltött be. Onnan ismét Székesfehérvárra vezetett az út. Itt nevezték ki hadseregparancsnoknak, majd altábornaggyá előléptetve a Szárazföldi Csapatok főparancsnoka lett. Gyuricza Béla TÁRSADALOM FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL PESOVÁR FERENC Pesovár Ferenc a magyar népterület néptáncainak tervszerű, módszeres feltárásáért, több évtizedes— nemzetközileg is nagyra értékelt — kutató munkájáért részesült a posztumusz díszpolgári címben. Különösen elévülhetetlen érdemeket szerzett a szatmári, somogyi és fejér megyei táncok összegyűjtésével, ezek filmen, fotón, hang- és kéziratgyűjteményekben történő megörökítésével. Kiemelkedő szakmai tevékenységét bizonyítja az is, hogy az Alba Regia Táncegyüttes az ő szellemében dolgozik tovább. Nagy veszteség volt, amikor tíz évvel ezelőtt fiatalon, ötvenhárom évesen elvesztettük az István Király Múzeum néprajzosát, osztályvezetőjét. Kitüntetését most fivére, Pesovár Ernő vette át. A SZABADSÁG DICSŐ ÜNNEPE (Folytatás az 1. oldalról) Hangoztatta: mindent el kell követnünk, hogy átalakítsuk az előző rendszertől örökölt működésképtelen gazdaságot, megreformáljuk a tulajdonrendszert. A Nemzeti Megújhodás Programját végre kell hajtani, az a jövőnk záloga. Nyomasztó gondunk, hogy a határokon belül és kívül is fogy a magyarság. A nemzet léte forog kockán. A haza ma is hív, a talpra állás történelmi parancsa kötelez bennünket — zárta beszédét a szónok. Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével fejeződött be. A megyei közgyűlés hétfő délutáni ünnepi ülésén emlékezett meg az évfordulóról. Jelen voltak a köztársasági megbízotti hivatal, a többi megyei hivatal, a két megyei jogú város, a honvédség, rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem képviselői, a megye településeinek polgármesterei. A Primavera Kórus és a Látókör tagjai adtak műsort, majd dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere tartott ünnepi beszédet. Minden országnak szüksége van „nemzetépítő csillagórára”. Országunknak ez kétszer, 1848- ban és 1956-ban adatott meg — mondta többek között a szónok. A 145 évvel ezelőtti események legfontosabb üzeneteként méltatta, hogy a magyarság képes felülemelkedni a turáni árkon, összefogni és a világ elé lépni életerejével, haladási képességével. Sokan vannak ma is, akik az országot visszahúzzák, gáncsoskodásukkal, magatartásukkal, gondolataikkal akadályozni igyekszenek bennünket az Európa felé haladásban. Ha ezekkel nem tudunk megbirkózni, nem várhatjuk, hogy unokáink nevünk áldásával boruljanak a sírjainkra—mondta a miniszter. Az ünnepségen került sor a megyei kitüntetések átadására is. A Fejér Megye Díszpolgára címet adományozták dr. Fitz Jenőnek, Fa Nándornak, Rápolti Gyulának, valamint posztumusz Pap Endrének és Pesovár Ferencnek. Terstyánszky Ödöndíjat kapott Fidel László és Mosberger Pál, dr. Berzsenyi Zoltán-díjat vehetett át dr.Czinkotszky Jenő és dr. Forgács Béla. Vörösmarty Mihály-díjban részesült Huszics Vendelné és Huszics Vendel megosztva, valamint Szénási Sándor. A Széchenyi Viktor-díjat dr. Andó Péterné kapta, a Németh Lászlódíjat vehette át Domonkos Béla és Sobor Antal. A kitüntetettek nevében Szénási Sándor esperes mondott köszönetet. A Megyeházán tartott ünnepséget követően a részvevők megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, a költő nevét viselő iskola előtt. Kádár Béla minisztert követően elhelyezte koszorúját a szárazföldi csapatok főparancsnoksága, a megyei rendőrfőkapitányság valamint a többi résztvevő nevében Paál Huba, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Gelencsér József, a köztársasági megbízott megyei hivatalának vezetője. Székesfehérváron tegnap este az egykori Fekete Sas Szálló falán található emléktáblánál kezdődött a városi ünnepség. Az önkormányzat, az egyházak, a pártok és a honvédség képviselői mellett az emlékezés koszorúját helyezte el dr. Dornbach Alajos, az országgyűlés alelnöke, a március 15-ei megemlékezés szónoka is. A résztvevők ezután, gyertyákkal a kezükben, a Városház térre vonultak, ahol az Alba Regia Táncegyüttes bemutatóját és Koncz Gábor színművész versblokkját követően Balsay István köszöntötte a város polgárait, közülük is külön a fiatalokat. — Március 15-e az ember veleszületett szabadságát jelképezi — hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Dornbach Alajos, aki a 145 évvel ezelőtt forradalom ma is élő eszméi közül a szabadságot, egyenlőséget, testvériséget emelte ki. A szabadságharc egykori többnemzetiségű hősei felismerték: az egyetemes társadalmi fejlődést szolgálják, és a szolidaritás a modern társadalmak záloga. A forradalom elbukott, és a sokáig nélkülözött függetlenség után 1956. október 23-án ismét sikerült a világ megbecsülését kivívnunk, folytatta a fehérvári ünnepség szónoka. Március 15- e és október 23-a emléke ezután minden hazafias érzésű ember tudatában összefonódott, ezért is tiltotta a korábbi rendszer az 1848-as forradalomról történő méltó megemlékezést. 1989- 90-ben ismét esélyt szereztünk 48 örökének beteljesítésére. Az átalakulás nehézségei, az alig elviselhető szociális terhek mellett megnyugtató, hogy hazánk a biztonságot és a társadalmi nyugalmat képviseli a térségben. Érdekünk, hogy a szomszédunkban is így legyen, hiszen a határok jelentősége mindinkább eltörpül. A XXI. század hajnalán el kell felednünk az érdekellentéteket — hangsúlyozta beszéde végén az országgyűlés alelnöke —, és sikerre kell vinnünk az egykori forradalom céljait. Elsősorban a nemzeti függetlenség megőrzését, a társadalmi felemelkedést, a polgárosodást. Nem melldöngetéssel és nagy szavakkal, hanem tettekkel, mert ettől függ az igazi hazafiság. A beszédet követően egyebek mellett a Hegedős együttest és Balogh Márton énekest hallhatták az ünnep résztvevői. Dunaújvárosban az 1848-as emlékműnél látottak koszorúzást. Ünnepi beszédében Almási Zsolt polgármester a száznegyvenöt évvel ezelőtt született Tizenként pont mai megvalósulását elemezte. Végül a Mit kíván a magyar nemzet? alcímét idézte: legyen béke, szabadság, egyetértés — és egyetértést kívánva köszönt el az ünneplőktől. Az emlékműnél avatták fel a Dunaújvárosi Nemzetőrség csapatzászlaját, amelyre politikai pártok és szervezetek kötöttek díszszalagokat. A testület a nemzeti hagyományok őrzésére alakult, tagjai az ünnepségen a 48-as nemzetőrség szilvakék egyenruhájában jelentek meg. Az ünnepség végén a pártok és intézmények, magánemberek koszorúkat, virágokat helyeztek el az emlékműnél. Bicskén a március 15-ei ünnepségsorozat keretében az egykori Batthyány kastélyban is megemlékezést tartottak tegnap délután. Ez alkalomból avatták fel Kossuth Zsuzsa bronz emléktábláját a kastély nagytermében Fotó: Gregority Antal Varga Lászlóné Varga Lászlóné 1959. június 1-jétől — egyhuzamban, egy helyen — dolgozik az államigazgatásban. Kápolnásnyéken született, s érettségi után ott is állt munkába a tanácsnál. Adóügyek, igazgatás, anyakönyv, szociálpolitika, hagyaték, honosítás, most a munkanélküliek dolga — mindenhez ért. A lánya, az egyetlen, államigazgatási főiskolát végzett, most a jogi egyetemre jár. Munka mellett. Szemben ülnek egymással a polgármesteri hivatalban. Már csak július 1- jéig, nyugdíjazásáig.