Fejér Megyei Hírlap, 1995. július (51. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
1995. JÚLIUS 1. SZOMBAT Világszerte megújuló mozgalom 100 éves a szövetkezetek szövetsége Száz éve alakult meg a szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, melynek létrehozásában akkor magyar szövetkezők is közreműködtek. Ma már több mint száz ország 760 milliónyi szövetkezőtének nemzetközi képviseletéről gondoskodik ez a szervezet. Július első szombatján emlékeznek meg világszerte a 73. nemzetközi szövetkezeti napról. A mozgalom ereje ma is figyelemre méltó, hazánkban 8265 szövetkezet működik, a szántóföldek mintegy 60 százalékán szervezik a termelést, a fogyasztási szövetkezetek az ország csaknem valamennyi településén jelen vannak. Kibontakozóban van a versenyképes nemzeti tőke integrációján alapuló nagykereskedelmi szervezetük. A takarékszövetkezetek jelentős lakossági betét- és hitelállományt kezelnek, a lakásszövetkezetek egymillió embernek otthont adó lakásállományról gondoskodnak. Nagyobb összefogást tesz szükségessé a szövetkezetek hitelét rontó, az utóbbi időben egyre gyakrabban felbukkanó „ álszövetkezet ”-alakítási kísérletek elleni fellépés is. Az Országos Szövetkezeti Tanács a gyakorlati lépésekben is megnyilvánuló „szövetkezetbarátságra” hívja fel a társadalom figyelmét. A szövetkezetek érdekében is rendezni kell a sok szempontból összekuszálódott tulajdonviszonyokat, üzemiműködtetési formákat. A szövetkezetek joggal igényelnek egyenlő versenyesélyeket és támogatást. A szövetkezés napjainkban világszerte megújulását, reneszánszát éli. A fejlett ipari országokban felismert gyakorlat, hogy a kis egzisztenciák a szövetkezés útján teremthetik meg helyi vállalkozásaik bázisát, a kiszolgáltatottságukat kihasználó nagy vállalkozások elleni védelmet. Az erős szövetkezetek lehetnek a magángazdák, a kisemberek gazdasági támaszai. Kevesebb turistavaluta fogyott Folyamatosan csökken a lakosság által kiváltott turistavaluta összege: míg januárban, februárban és márciusban havi 100-120 millió dollárt vásárolt a lakosság évi 800 dolláros kerete terhére, addig áprilisban 46 millió, májusban pedig már csak 37 millió dollár fogyott. A Magyar Nemzeti Bankban elmondták, hogy az idén összesen 426 millió dollárt adtak el öt hónap alatt a turistakeret terhére, míg tavaly ez az összeg május végén 104 millió dollár volt. Tavaly március végéig azonban még csak 350 dollár volt az éves keret, viszont 1994 májusában 59 millió dollár fogyott. Az idén pedig a márciusi forintleértékelés után torpant meg a valutavásárlási kedv. Pénzügyi szakértők szerint az idén sokan hamarabb kiváltották a konvertibilis valutát, illetve forintmegtakarításukat forgatták át. A márciusi forintleértékelés után azonban jelentősen megdrágult a nyugati valuta, másrészt a kiszámítható forintleértékelés miatt érdemesebb forintban takarékoskodni. Sztrájkolnak-e az áramszolgáltatók? Kedden folytatódnak a tárgyalások a kormány és az energiaipari szakszervezetek között az energiaszektor privatizációjáról —erről tájékoztatta pénteken az MTI-t Gál Rezső, az Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Gál Rezső kompromiszszumos lépésnek értékelte a kormány csütörtöki döntését, miszerint az áramszolgáltatók részvényeinek 48 százalékát értékesítik a privatizáció első körében. Ezzel kapcsolatban a szakszervezet számára több nyitott kérdés van: a Magyar Villamos Művek Rt. privatizációja, a munkavállalói tulajdon kérdése, valamint az, hogy az önkormányzatok az átmeneti időszakban, 1997. december 31-éig a nekik juttatott részvényhányadot eladhatják-e vagy sem. A tervezett figyelmeztető sztrájk esetleges elmaradásáról azonban csak a szakszervezet vezetőségi ülésén döntenek. Tiltakozó fuvarozók A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete azonnali intézkedést követel a vám- és határőrizeti szervektől a záhonyi határátkelőnél kialakult állapotok normalizálása érdekében. A várakozási idő ma már meghaladja a három napot is, s a magyar kamionosok tapasztalata szerint a határ innenső oldalán sem tesznek meg mindent a helyzet javítása érdekében. Az elviselhetetlenül hosszú várakozás miatt jelentős bevételtől esnek el a fuvarozók. A háromnapos várakozás miatt pihenni sem tudnak, ami a közlekedés biztonságát és a gépkocsivezetők életét veszélyezteti. Jeleneg 300 kamion várakozik, és a magyar vámosok óránként 15 kamion átengedését tudják vállalni. GAZDASÁG FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL A tavalyihoz képest gyér a gépforgalom Hol van a régi szép, MFÁ-s esztendő? Ezelőtt néhány évvel, de még tavaly is érződött a mezőgazdasági gép- és alkatrészkereskedőknél az aratás előtti gépforgalom fellendülése, idén azonban abszolút stagnálás volt tapasztalható. Erről beszélgettünk, valamint a termeltetési szerződésekről a Székesfehérvári Agroker Részvénytársaság vezérigazgatójával, Bélteki Gusztávval, valamint az ugyancsak székesfehérvári székhelyű Gyulai Kft. egyik illetékesével, Kádas Sándorral. — Az 1994-es évben éves szinten lebonyolítottunk 350 millió forintos gépforgalmat, s ennek nagy része az első fél évre esett. A magyarázat teljesen egyszerű és kézenfekvő, ugyanis tavaly még működött a mezőgazdasági fejlesztési alap, mely a gépberuházásokat is finanszírozta nagyon kedvezményesen, a jelenleg működő mezőgazdasági és erdészeti alapra pedig a gépet vásárolni szándékozók nem pályázhatnak — mondta az Agroker Rt. vezérigazgatója. Hogy konkrét példát is említsünk, úgy volt, hogy négy orosz Don kombájnt is el tudnak adni, ezzel szemben a napokban csak egy cserél gazdát, de nem ám a 7,5 millió forintos áfá-val „ékesített” áron, hanem úgy, hogy a leteendő saját erőt is az Agroker Rt. finanszírozza meg egyik ismert partnerének. Az Agroker ugyanis finanszíroz, megelőlegez, hitelt ad, elsősorban szerződéses partnereinek, illetve a náluk vásárolni szándékozóknak. Nem készpénzt adnak, hanem üzemanyagban, alkatrészben, s minden náluk kapható, a mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközzel róják le hitelezésüket a partner felé. Az Agroker Rt.-nek idén mintegy 200, főleg magántermelő a szerződéses partnere, elsősorban ezeknek a terményét vásárolják föl napi tőzsdei áron, ami étkezési búzából az elején nem is lesz rossz, 9600 forintos tonnánkénti összeg. Mint megtudtuk, az alkatrészforgalom azért nem csökkent radikálisan a cégnél, főleg az MTZ traktorokhoz, a volt keletnémet E-kombájnokhoz, ma MDV gépekhez keresik a hozzávalókat, de nem fődarabokat, mint a termelőszövetkezeti pazarlásos időkben, amikor még nem számított, hogy egy jól menő tsz-nek mi mennyibe kerül, annál inkább a szerelő érdekei érvényesültek, hogy minél kevesebbet kelljen küzdeni egy alkatrészcserénél. Az Agroker Rt.-nek egy saját kombájnja van, mellyel béraratást is vállalnának, ám őszi árpára nem volt erre igény, a jövő hetekben pedig saját vetőmagnak szánt búzájukat vágja majd ez a gép, ugyanis van pár száz hektárnyi bérelt földjük. A Gyulai Béla nevével jelzett kft.-nél—mely kissé konkurenciája az Agrokemek is—hasonló tendenciák érvényesültek idén Kádas Sándor elmondása szerint. Itt sem keresték túlzottan a gépeket a mezőgazdasági vállalkozók, de a hitelre megvásárolható MTZ traktoralkatrészakció sikeres volt, melynek pénzügyi finanszírozását egy veszprémi bank vállalt magára, kizárólag magánszemélyek részére. Arató-cséplő gépek alkatrész-forgalmazásában náluk is a német E-kombájnok tartozékaiból volt a fellendülés, bár kevesebbet kerestek mint tavaly, a régi szép MFÁ-s időben. Ötéves bérletre történik a finn Valmet traktor eladása. Mától a mentőkért is fizetni kell Konfliktushelyzetet teremthet a betegszállítás Napok óta talányok és találgatások foglalkoztatják a közvéleményt, miszerint felröppent a híre annak, hogy július elsejétől fizetési csekket kapnak a mentősöktől azok a betegek, akiknek szállítása térítéskötelessé válik. A fizetés módjáról azonban tegnap döntött az illetékes tárca. A nehezen született döntésről és a várható intézkedésekről dr. Gyöngyösi Péter, a Fejér Megyei Mentőállomás vezető főorvosától érdeklődtünk és kaptunk választ, minthogy napokkal ezelőtt a legilletékesebbek, maguk a mentősök is tanácstalanok voltak e tekintetben. A nagy sürgősséggel megalkotott 69/1995. kormányrendelet alapján készítette el az Egészségügyi Minisztérium idei, 5-ös számú körlevelét, belső utasításra, amelyben egyértelműen szabályozza a térítésmentes és térített mentőszállítás mértékét és módját. E rendeletet a mentőállomások szinte az utolsó órákban, tegnap délután kapták kézhez. Gyöngyösi főorvos úr hangsúlyozni kívánja, hogy ez a fizetési mód nem a mentősök ötlete, hanem egy felülről jövő intézkedés. A rendelet értelmében a közgyógyellátottak, a rendszeres művese-, illetve sugárkezelésre szoruló betegek változatlanul térítésmentességet élveznek. Ingyenes marad a sürgős szállítás, s azok az utak, amikor a betegeket egyik egészségügyi intézményből a másikba irányítják át. Azokért a szállításokért viszont, amikor a beteget az egészségügyi intézményből haza, illetve otthonából a rendelőbe vagy kórházba szállítják, a betegnek esetenként és útirányonként 100 forintos csekket kell befizetniük, ami utólag is megtörténhet. A csekket, amelyen az Országos Mentőszolgálat egy számlaszáma van feltüntetve, a betegek a mentősöktől kapják kézhez. S amennyiben a háziorvos rendeli meg a mentőt a beteg kórházba szállítására, úgy hogy a beteg helybiztosítása előzőleg nem történt meg, a szállítás költségei a háziorvost terhelik. S. L. A kivétel a sürgősségi eset, amikor nem kell fizetni A?**"v**" RÖVIDEN ABA Nem kell a hulladéktároló Az abai képviselő-testület egyhangúlag döntött úgy: az önkormányzat nem járul hozzá, hogy a falu területén esetleg veszélyeshulladék - tároló épüljön. Mint arról lapunk már részletesen beszámolt, a Pakson keletkező kis- és közepesen radioaktív hulladék elhelyezésére az első vizsgálatok szerint alkalmas tűnik a Fehérvártól délre eső, mintegy 500 négyzetkilométernyi terület. A tároló létesítésére alkalmas hely kijelöléséhez az érintett önkormányzat, a lakosság beleegyezése szükséges. Aba önkormányzati képviselő-testülete úgy látja, a település polgárainak túlnyomó többsége ellenérzéssel fogadná a tároló esetleges telepítésének még a gondolatát is. S ezen nem változtatna a község számára, a tároló építése fejében kilátásba helyezett állami támogatás sem. BUDAPEST Építészeti világnap — díjkiosztás Az építészeti világnap alkalmából a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter pénteken Pro architectura díjat adományozott több jeles hazai építésznek. Csomay Zsófia és Heppes Miklós építészek megosztva kapták az elismerést a Királyi Pál utca 2. szám alatti Art-Hotel tervezéséért. Koller József építész a Fertő- Hansági Nemzeti Park székházának, a Kócsagyárnak a tervezésével nyerte el a díjat. Marosi Miklós és Farkas Dániel a Budapest I. kerület Mészáros utca 15-17. szám alatti irodaház tervezéséért, Marton Tibor építész pedig a kecskeméti 2-es számú postáért részesült a díjban. SZ E G E D A gyufagyár új terméke: a vihargyufa Ötven kilométeres szélben, egyórai áztatás után is lángra lobbanó gyufa gyártását kezték meg a Magyar Általános Gyufaipari Kft. szegedi gyárában. Az új technológiát és a gépeket a cég többségi tulajdonosa, a híres svéd gyufagyártó kft., a Swedishmatch vitte a szegedi gyárba. Az első szállítmány hamarosan elindulhat a kanadai megrendelőhöz. Hazai piacra egyelőre nem gyártják. APEH Több pénz kell a feketegazdaság ellen Tovább lehet és kell bővíteni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a társhatóságok közötti együttműködést. Az ellenőrzések arra irányítják a figyelmet, hogy a feketegazdaság felszámolására többet kell költeni, ugyanakkor a harc másik fő eleme a közterhek csökkentése, a legális tevékenység iránti érdekeltség megteremtése kell legyen.