Fejér Megyei Hírlap, 1999. augusztus (44. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-07 / 183. szám
4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA 1999. augusztus 7., SZOMBAT A napfogyatkozás élménye Minden ember életében vannak olyan események, melyek egyszeriek és megismételhetetlenek. Ez a csillagászati jelenségekre is igaz. Napfogyatkozásban - igaz, hogy csak részlegesben - 1996 októberében volt utoljára részünk. Mindannyian nagy érdeklődéssel néztük ezt a jelenséget, ugyanis ez volt a főpróba az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás előtt. Életünk során részleges napfogyatkozást többször láthatunk, mivel a nappali félteke hatalmas területeiről megfigyelhető. Ennek létrejöttéhez nem is kell feltétlenül a holdárnyéknak érinteni a Földet, elég ha a sarkok fölött vonul el néhány ezer kilométerrel. A teljes napfogyatkozásnál azonban más a helyzet. Egy átlagos évben két napfogyatkozás látható, itt a holdárnyék végigvonul a Föld felszínén, de a teljesség sávja csak 110 km széles. Ugyanazon földrajzi helyről átlagosan 400 évenként észlelhető ez az esemény. Egyszer az életben mindenkinek meg kell élnie egy teljes napfogyatkozást, ritkasága miatt kár lenne elszalasztani. Hazánkból a legutóbbi 1842. július 8-án volt látható a Kisalföldről és a Felvidékről. Augusztus 11-én valahogy így fognak az események zajlani. Teleszkóppal nézve a nyári forróságban rezeg, vibrál a Nap pereme. Egy idő után arra leszünk figyelmesek, hogy az egyik hullám hirtelen lecsillapodik, majd lassan növekedni kezd. Ekkor már tudjuk, hogy a régóta várt esemény elkezdődött, a Hold lassan kezd a Nap elé vonulni. Ha szabad szemmel, megfelelő szűrővel tekintünk a Napba, pár perc múlva láthatóvá válik egy kis „beharapás” a napkorongon. Ahogyan telik az idő, a Hold egyre nagyobb részt takar el a Napból, 40-50 százalékos fázisnál már észrevehetjük a megváltozott fényviszonyokat, a táj valami furcsa homályos, szürkés árnyalatot kezd ölteni. Az árnyékok egyre fátyolosabbak, a fény egyre kevesebb, a tájon földöntúli színek pompáznak. A látvány megkapó, de egyben furcsa, baljós hangulatot áraszt. Amikor a fázis 90 százalékot eléri, az egész vidék szürkés, fémes fényben úszik. A nyugati horizont elsötétedik, a tőlünk néhány ezer kilométerre lévő holdárnyéktól. Ha megfigyelőhelyünk egy dombtetőn van, vagy egy teljesen sík területen, a teljesség beállta előtt egy perccel, már megpillanthatjuk a felénk kétszeres hangsebességgel közeledő teljes árnyék határvonalát. Ekkor a sötétség a horizonttól indulva elborítja az egész égboltot, egyedül a horizont feletti 1-2 fok magas tartomány izzik vöröses fényben. (A tőlünk sok száz kilométerre lévő területeket megvilágító napsugarak fénylését láthatjuk.) Ahogyan közeleg a teljesség, a Napból egyre kevesebb látszik, a végén már csak egy, ragyogó sarló tündököl, míg a Hold legmagasabb hegyei kezdik megtörni az ív vonalát, s eltakarják a maradék napfelszínt is. A sarló feldarabolódik, a Nap már csak a Hold völgyein tud áttűzni. Az így kialakuló fényfüzért Baily gyöngyszemeinek nevezik. Az események felgyorsulnak, a látvány nagyon gyorsan változik. Néhány másodperc múlva már csak a legmélyebb völgyön ömlik át a napfény, kialakul a Gyémántgyűrű, majd egy utolsó villanással el is enyészik, mikor a Hold teljesen a Nap elé vonul. Ez már a totalitás. Az égen a Nap helyén csak egy fekete folt látható, körülötte halvány gyöngyházragyogással izzik a napkorona. Talán a legnagyszerűbb látványosság ez, fátyolos szálas szerkezete mindig megragadó látványosságot nyújt. A Hold pereme mentén apró vöröses foltok látszódhatnak, ezek a Nap légkörében zajló hatalmas kitörések, az úgynevezett protuberanciák. Az égbolt szinte teljesen besötétedik, így látni lehet a legfényesebb csillagokat, illetve a két belső bolygót, a Merkúrt és a Vénuszt. Ha szerencsénk van, még meteort is láthatunk, mivel augusztus 12-én lesz a Perseida meteorraj maximuma. A túl sok látnivalóban való gyönyörködésre azonban csak igen kevés idő van. Fehérváron kb. másfél perc, de a legjobb megfigyelőhelyekről is csak 2 perc 22 másodperc. Amint ez a röpke idő eltelik, a Hold keleti völgyeiből előrobban a fény. A fénycsomók néhány pillanat múlva vékony sarlóvá egyesülnek. Itt lent a földön látjuk tovarohanni a teljes árnyék sötét foltját, amint az folytatja útját kelet felé. Ezek után már csak az elvonuló Holdat követhetjük, ahogyan folytatja évmilliók óta tartó égi útját. Tanárki Tibor ÚJ SZAKOK A FŐISKOLÁN Önálló intézményként kezdi a jövő évezredet, s új szakokat indít a Miskolci Műszaki Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara - mondta el Kiss Endre főigazgató. Elmondta: elsőként multimédia specializációt, majd szakot indítanak, tervezik környezetvédelmi szakemberek képzésének megkezdését, s be kívánnak kapcsolódni a közigazgatásban dolgozók európai uniós felkészítésébe. Az intézmény kihelyezett egyetemi karokat is fogad. Az informatikai tagozaton már megkezdődött a képzés, s rövidesen kohómérnökök is szerezhetnek egyetemi diplomát Dunaújvárosban. Szívesen adna otthont a főiskola kihelyezett közgazdász szaknak is. A 2000. januárjától érvényes önállóságnak személyi feltételeit már megteremtették: 100 főállású és 20-30 óraadó tanár tanít az intézményben. Az eredetileg hatszáz hallgatóra méretezett épületeket azonban kinőtte a főiskola. Nincs nagy előadóterme, kevés a kollégiumi férőhely. A gondokat világbanki hitel igénybevételével próbálják enyhíteni. A harminc éve alapított dunaújvárosi főiskolai karról egyébként eddig nyolcezernél több végzős került ki. Közülük a legkeresettebbek azok, akik az előadások nagy részét angolul, illetve németül hallgatták, s kettős diplomát - gépész mérnöki, illetve mérnök-informatikusi és mérnöktanári diplomát - szereztek. Csekken fizetett bírság, a külföldiek sem kivételek Csúcsforgalomra számítanak augusztus 11-én Sajtótájékoztatót volt tegnap délelőtt a Fejér Megyei Rendőrfőkapitányságon. Dr. Gara József ezredes, bűnügyi igazgató, a megyei főkapitány helyettese és két munkatársa először a hétfőtől országosan is bevezetendő intézkedésről beszélt. - A fővárosban született meg először a döntés, hogy a helyszínbírság összegét nem készpénzben, hanem csekken kell lerónia a szabálytalanodó állampolgárnak - mondta az ezredes. - Augusztus kilencedikétől az intézkedés az egész országban érvényes lesz. Az intézkedő rendőr csekket ad a szabálytalankodónak, amit 15 napon belül kell befizetni, pontosabban felragasztani rá az illetékbélyeget. Aki ezt elmulasztja, attól a lakóhely szerinti önkormányzat adócsoportja fogja behajtani a bírság összegét. Az intézkedés megkönnyíti az intézkedő rendőr dolgát, valamint az állampolgárét is, hiszen nem kell a helyszínen leróni a büntetés összegét, melynek alsó határa 200, a felső pedig tízezer forint lehet. A külföldiek sem számíthatnak kivételezésre, nekik is ugyanúgy be kell fizetni a szabálysértés díját. Az ügyeleti helyeken, a kapitányságokon hozzájuthatnak majd az illetékbélyeghez. Amíg nem fizették ki a szabálysértésért megállapított összeget, addig a hatóság viszszatartja az útlevelet. Augusztus 11-én megyénkben különösen nagy forgalomra számítanak a közlekedéssel foglalkozó szakemberek. Ezen a napon minden egyenruhás rendőr talpon lesz, segítik a napfogyatkozásra érkező hazai és külföldi vendégeket. A dugók elkerülése érdekében lesz kézi forgalomirányítás, ha szükséges, terelőútvonalakat is kijelöltek. A néptelen lakótelepek és családi házas övezetek sem maradnak őrizetlenül. A rendezvények helyszínén pedig vigyázzunk értékeinkre - óvott mindenkit az ezredes. Betiltott elektromos cikkek A vásárlók biztonságát veszélyeztető elektromos cikkek forgalmazását tiltotta be a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség: a jövőben nem árusítható a Starline (S026) vasaló, a Senator (AT-221) kenyérpirító és a Seikoya Japan (SJ-668) típusú olajsütő - tájékoztatták az MTI-t pénteken közleményben. A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy az elektromos berendezések a fogyasztók életét és vagyonát veszélyeztetik. Elkötelezetten a körzetért Tegnap kora délután sajtótájékoztatón jelentették be, hogy dr. Mikó Péter, a Fidesz-FKgPMKDSZ jelöltje és a KDNP, LESZ támogatottjaként a választási bizottság részére eljuttatta a jelöléshez szükséges (s ennél jóval több) ajánlócédulát. A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett dr. Orosházi György országgyűlési képviselő, az FKgP megyei elnöke, Balsay István országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPP Fejér megyei elnöke és dr. Gärtner József, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség megyei elnöke is, dr. Mikó Péter elmondta, hogy a jelölő szervezeten kívül személyét támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt, továbbá a LESZ is. A képviselőjelölt hangsúlyozta, hogy méltó kíván lenni arra a bizalomra, amellyel a választók megtisztelték. „Alapvető hitvallásomnak tartom azt, hogy egy leendő képviselő elkötelezett híve legyen ennek a városnak, megyének, s a Székesfehérvár környéki településeknek. Az országgyűlési képviselőnek nagyon fontos feladata - folytatta a képviselőjelöltjelölt-, hogy közvetlen kapcsolatot tudjon a választópolgáraival találni, elérhető és megszólítható legyen. Az az egyéni elképzelésem, hogy amikor az Országgyűlés lehetővé teszi, akkor az időt szeretném a helyi gondok megoldására felhasználni, a polgárokkal konkrét kapcsolatot kialakítani, az önkormányzatok testületi ülésein részt venni, hiszen első kézből csak ott lehet a megoldandó kérdésekről értesülni” - mondta bemutatkozásul dr. Mikó Péter, M.E. Molnár Albert már jelölt Az MSZP tegnapi fehérvári sajtótájékoztatóján Pénzes Mihály városi elnök bejelentette, hogy a 2-es körzetbeli jelöltjük, Molnár Albert leadta a szükséges mennyiségű ajánló cédulát, azokat a választási bizottság ellenőrizte, így elsőként hivatalos jelölté minősítették. Elhangzott az is, hogy a cédulák gyűjtését folytatják, elsősorban azért, mert szeretnének szinte valamennyi választópolgárral találkozni. A jelöltet ebben egy fiatalokból álló kis csapat segíti. Molnár Albert elmondta, hogy szórólapjának a problémákra rákérdező oldalát sokan küldik vissza kitöltve. Az itt felvetett gondokat most elemzik. Az már biztosan látszik, hogy főleg a nyugdíjasok megélhetési gondjai súlyosak. „Megbecsülést a ledolgozott évekért” - mondja a választási programjuk első pontja. Molnár szerint ez minden korosztályra vonatkozik, ám elsősorban természetesen a nyugdíjasokra. Szerinte komoly hiba volt, hogy az Orbán-kormány elvetette a Hornék által törvénybe iktatott nyugdíjértékállóság megőrzési elvét. Ő képviselőként azért is dolgozna, hogy a nyugdíjasok visszakapják a tőlük elvett 50 milliárd forintot. Mint mondta, nyugdíjemelést természetesen nem tud ígérni. A szocialisták egyébként sem ígérgetnek, hanem feladatokat tűznek ki. Ő feladatának tekintené a nyugdíjasok helyzetének rendezését. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a nyugdíjasok csak negatív előjelű költségvetési tételt jelentsenek, ahelyett, hogy integrálnák őket a társadalomban. T.L. A politikai szerencsétlenkedések és a kisstílűség történetéhez tartozhat az, ami a magyar koronával történt 1849-ben... Ha csak a magyar jog - mondhatni a Szent István-i alkotmány - rendelkezéseit vesszük figyelembe, illetve az abba beépített Aranybullát, már komoly kétségeink lehetnek afelől, hogy Kossuth milyen jogon gondolta azt, hogy egy csonka országgyűléssel a háta mögött (?!) rendelkezhet a magyar államiságot megtestesítő - jelképező - korona felett Tudvalévőleg ugyanis Debrecenben Kossuth kormánya már olyannyira el volt zárva a külvilágtól, hogy csak néhány helyi lap segítségével tudathatta rendeleteit a szőkébb környezetével... Valamint azt is tudni kell, hogy éppen Kossuth intenciójára az országgyűlés (amely tagjainak többsége el sem ment Debrecenbe) nem is ülésezett ekképpen egyfajta diktátori egyoldalúság jellemezte az ország vezetését. Nos, ebben a helyzetben, akár Deák megnyilvánulását is mintának tekinthetjük, aki keserű elégtétellel látta beteljesülni a radikalizmus okozta véget és otthon maradván képtelen volt bármiféle együttműködésre Madarásszal, Szemerével és Kossuthtal. Tragédiának tartotta már azt is, hogy Batthyány lemondásakor nem sikerült a „flamingókat” (a francia jakobinusok magyar epigonjait, akik tarka tollas kalapjaikban parádéztak) kizárni a hatalomból. Kossuth teljhatalmának egyik megnyilvánulása volt az, hogy a Honvédelmi Bizottmány elnökeként kormányzói jogokat vindikált magának és ebbe beletartozott az is, hogy úgy vélte, a magyar koronával is tetszése szerint rendelkezhet. Nem kétséges, hogy a magyar nemességet megillette a királyválasztás joga trónüresedéskor, de ennek ceremoniális és alkotmányjogi kitételei meglehetősen bonyolultak voltak ahhoz, hogy törvényesen egy válsághelyzetben bárkinek felkínálják a magyar koronát. A királyválasztás törvényi feltétele tehát a teljes körű alsó- és felsőházzal együttesen megtartott országgyűlés lett volna... A magyarokra jellemző jogérzék sajátos módon néha éppen a pletykákban próbálja megfejteni azt a rejtélyt, hogy vajh miként vetemedhetett egy ember arra, hogy felrúgva az ezeréves törvényeket, másképpen cselekedjék, mint ami elvárható volna. Durva rejtvényfejtés az ilyen, hiszen a felszínen néhány valós tényanyag szépen összeboronálhatóvá válik a képzelettel és a rosszindulatúan terjesztett rémhírekkel. Márpedig az 1848-49-es szabadságharc leverése után a ferencjóskás államhatalomnak semmi sem jött jobban, mint az a pár Kossuth-i malőr, amiből a mendemondák kialakultak. Ámbár Jókaitól idézhetnénk azt is, hogy: „Aki az ördöggel kezet szorít, ne restellje, hogy kormos lesz a tenyere.” 1849-ben, ezen a napon az Aradon székelő magyar kormány (amelynek elnöke Szemere Bertalan már július 24-én benyújtotta a lemondását, de azt Kossuth nem fogadta el) a kormányzóelnök Kossuth javaslatára elfogadta azt az előterjesztést, hogy Fjodor Vasziljevics Rüdiger gróf, lovassági tábornokon keresztül felajánlja a magyar koronát a cárnak. Kielégítő megoldásnak tartották volna azt is, hogy a cári család valamelyik tagja fogadja el a magyar felségjelvényeket... Kossuth Bónis Sámuel képviselőt, mint kormánybiztost rendelte ki Ürményi Ferenc koronaőrhöz 1848. december 30-án, hogy a koronaékszereket Budáról Debrecenbe szállítsák. Ipolyi Arnold leírása szerint, amelyet az érintett Bónis Sámuelné is megerősített, gondok voltak a tekintélyes méretű láda elhelyezésével és azzal is, hogy a Lánchíd még nem volt teljesen készen (csak az ágyúk átvontatására alkalmas pallókkal volt ellátva, de a budai oldalon a hídfő egy nagy üreg volt), valamint az, hogy a zajló folyón nem akarták megkockáztatni az átkelést... Kossuth rendeletére a hidat a hintó átkelésére alkalmassá tették, de a jármű üvegablakait ki kellett venni, hogy a láda elférjen. Bónis uram pedig egy jókora báránybőrkucsmát húzott a fejére, hogy meg ne fázzon. Az indóháznál egy osztrák megkörnyékezte a kormánybiztost, hogy induljanak Vác felé (ott már osztrákok voltak), de Bónis Sámuel pisztolyt rántott és elkergette a jövevényt. Ekkor terjedt el a híre annak, látva a tekintélyes kucsmát, hogy Bónis az alatt vitte a koronát és Debrecenben egyenesen Kossuth fejére tette. A „debreceni városházi koronázásra” sokan emlékeztek, de végül senki sem látta... Már 1848-ban közismert volt az a pletyka, hogy amikor Kossuth bejutott a budai várba és megtekinthette a magyar koronát, valamint a koronázási jelvényeket, akkor felesége társaságában felpróbálta azokat. A szent klenódiumokkal való ilyen formájú visszaélés igen komoly visszhangot váltott ki, de később csak annyi bizonyosodott be, hogy Szemere Bertalan miniszterelnök 1849- ben Arad várában valóban felpróbálta azokat... Augusztus 10-én, amikorra már világossá vált, hogy elkésett és értelmetlen a cárnak tett felajánlás, Szemere egy lakatossal felnyittatta a ládát és megvizsgálta a kincseket. Visszaemlékezései szerint kíváncsi volt arra a pletykára, hogy V. Ferdinánd miért nem bírta el 1849. augusztus végén feltehetően Kossuth utasítására (holott erre nem lett volna joga, mert lemondott a kormányzói hatalomról) Szemere Orsovánál elásta a koronát, így az hosszú időre sem a cár, sem a császár fejére nem kerülhetett A trónfosztás Tudvalévőleg maga a Honvédelmi Bizottmány volt az, amelyik Debrecenben 1849. április 12-én elutasította Kossuth ama javaslatát, hogy fosszák meg a Habsburg-házat a trónjától... Másnap az országgyűlés két háza is megvitatta a javaslatot és döntés nem született, mert a békepárt eleve elvetette az ötletet. Április 14- én Kossuth és a flamingók népgyűléssé bővítették ki az országgyűlést és ott egyhangúlag kimondták a habsburg-lotharingiai ház trónfosztását és Kossuth kormányzó-elnökké választását... A módszert és a tényt Mészáros Lázár hadügyminiszter sem fogadta el és lemondott... Görgey Debrecenbe utazott és a később kiadott Függetlenségi Nyilatkozat visszavonását szerette volna kieszközölni, hivatkozva arra, hogy a tisztjeinek többségét köti a királynak adott esküje. Kossuth figyelmen kívül hagyva az ellenvetéseket az időközben világossá váló orosz intervenciót is bejelentve, a koronát magával vitette... Tehette, hiszen 1848 utolsó napján már a birtokába került. Kossuth tudta, hogy hol rejtőzik a korona, mert embereket küldött haza annak kimenekítésére, de végül egy Wargha István nevezetű bizalmi embere elárulta a helyet a császáriaknak a nagy súlyú ékszert a fején és ezért tette a kobakjára a 2056 gramm súlyú aranyat... Megállapította, hogy az viseletre tényleg nem való. Korona a süveg alatt A MAI NAP KRÓNIKÁJA DÖMÖLKI LAJOS ROVATA A magyar korona és a cár „Koronás Kossuth”