Fejér Megyei Hírlap, 2006. július (51. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-15 / 164. szám

SZOMBAT­I 2006. 07. 15. VPgP Csillogó mozaikkövek Az évtizedek alatt a munkatársakból segítőtársak, barátok lettek, az ifjakból öregek Zsohár Melinda A lakóház fedett kapuboltozatában, vödrökben állnak a szabályosra tört, színpompás féldrágakő dara­bok, a Kolumbusz Gimnázi­um mozaikjának maradékai. A konyhában, szobákban a művészcsalád hétköznapi tár­gyai észrevétlenül olvadnak bele az általuk természetesen használt, egyáltalán nem hét­köznapi tárgyak, azaz műal­kotások közé. A gyűjtött népi régiségek és a faragott búto­rok, szőttesek, festmények, kerámiák lélegzetelállító ek­lektikája mit sem csorbul at­tól, hogy villanytűzhelyen főz és mosogatóban mosogat a háziasszony. - Magam törtem össze a köveket is - mosolyog szelí­den Csókos Varga Györgyi, aki nem csak követ tört az el­múlt napokban, hanem Rév­­komáromban, a Limes Galéri­ában állították össze Farkas Veronika művészettörténész­szel életműkiállításukat. Fér­je, Csákvári Nagy Lajos szob­rainak az ő textiljei adták az il­lő hátteret. A szobaasztalon valószínűtlen kékek, zöldek, zöldeskékek a mozaikkövek, amelyekből az újabb Csókos Varga Györgyi mű készül. És utolsókat simít legújabb könyve kéziratán, a Festékes könyvön. - Ha könyvleltárt készítek, ez sorrendben a nyolcadik - nyugtázza, s ilyenkor elcso­dálkozik az ember, hogy hon­nan és mikor futotta ennyi mindenre az idejéből és ener­giájából? Jó, jó, nyolcvan esz­tendőbe sok minden belefér, de ennyi?! A család, a gyűjtés, a kézművesség, a fonás-szö­vés, a mozaikozás, a tanítás, a könyvírás! S az etyeki köz­életből úgyannyira nem ma­radt ki, hogy a megsebzett fel­­kű és egymással szóba sem ál­ló embereket is megnyitotta. És férjével műhelyt alapított. Éppen harmincéves idén az Etyeki Műhely, ami túlnőtt a falu határain, átlépve a leg­jobb értelemben is vett pro­­vincialitás kereteit.­­ Etyek hordalék falu, ösz­­szesodorta az élet és a történe­lem hat évtizede az itt lakókat. Kitelepítették a németek nagy részét, érkeztek helyettük Er­délyből, a Felvidékről, s más magyar megyékből. Szoká­saikkal, viseletükkel, amikből hamar kivetkőztek, szabadul­ni akarván tőlük. Csodálkoz­tak, hogy valakit ez egyáltalán érdekel, amikor elkezdtem faggatózni - meséli a mű­vésznő. De megmutatták a diplomás asszonynak a falusi asszonyok, hogyan szőnek ők kendőt, ágytakarót, a messzi magyar földről magukkal ho­zott edényeket, szerszámokat, gyermekjátékokat, mások a német ősök rájuk hagyomá­­nyozódott fortélyait.­­ A nehezen összecsiszo­lódó, érzékeny népek zárkó­zottságát föloldotta a szere­lem, az öregek pedig a föld­ben békéltek meg egymás mellett - engedjük el a bonyo­lult magyar történelmet. Fotó­kat szed elő, a harmincéves Műhely-dokumentumokat. - Ezek az öreg kezek a le­­geslegeslegkedvesebb barát­nőm kezei, Tóth Lőrincné Ke­lemen Rózsi­káé. Ditróból! Er­délyből érkezett a szövőasz­­szony, rengeteget tanultam tőle, kilencvenhat évesen ha­gyott itt bennünket - mutatja a képet. Aztán nézegetjük a sok-sok fiatalt és gyermeket, akik a nyári táborokban tőlük tanulták el a népi hagyomány tudáskincsét. Mentették az ősi fogásokat, anyagokat, nö­vényi festékeket, a szerszá­mokkal való bánásmódot.­­ A 70-es években egész Európában reneszánszát élte a múltidézés, s a hazai áramlat is kedvezett a népi kultúra fel­elevenítésének. Mindenki gyűjtött. Fontos állomás volt Csó­kos Varga Györgyi életében, de a magyar népi kultúra, egy­általán: a „szocialista” Ma­gyarország szempontjából is az a franciaországi - toulou­­se-i­­ fesztivál, amelyre a mű­vésznő Bartók Kantata Profa­na című, hatalmas szőnyegét szőtte meg. A magyar népze­ne és­­tánc kíséretében cso­dálhatták a franciák a nyolc­gyermekes édesanya, képző­művész, kézműves munkáját. A Muzsikás együttest és Se­bestyén Mártát hallgathatták. Karsai Zsigmond festő és ki­váló táncos ropta hozzá az ar­chaikus magyar táncokat. Mindezt 1983-ban, Angiiába, a billinghami folklórfeszti­válra, s Párizsba, a Musée de l Homme-ba is a magyar nép­művészet lelkiségében meg­mártózva vitte magával Csó­kos Varga Györgyi az ő és családja alkotásait. - Nagyszerű fiatal ember­­rekkel dolgoztam, közülük számosan jó barátok, segítő­társak maradtak. Az én­ekből mi lettünk, a lányokból nagy­mamák, s olykor összejövünk ma is, mint a lármafák népe. Ötven esztendeje lakik a Nagy család az etyeki házban, közben kétszer is felújították a „gyönyörű romot", ahogyan Csákváron ajánlották nekik, mikor az ott maguk által felújított öreg házat kinőtték. A Magyar utcában ma többnyire egyedül lakik Csókos Varga Györgyi művész, de mindig betoppan hozzá valamelyik családtag. Engedélyezi leírni életkorát: nyolcvanéves. Hihetetlen... A nagyszoba tekintélyes helyfoglalója a szövőszék, amelyen a textilművész sajátos, új értelmezésű műveket alkotott az ősi technika alkalmazásával Fotók: Nagy Norbert A gazdag életpálya részleteiből, akár a mozaikkép a kicsiny kövekből, úgy rajzolódik ki az egész FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 17 Zsohár Melinda Édesanya, őserővel E­z sosem volt hét­köznapi dolog. Egy értelmiségi nő, asszony, aki nyolc gyermeket hozott a világra, valamennyit föl­nevelte, s mellette művész­ként alkotott, s egy közös­ségnek lelke ma is! Varga Györgyike Rákosszentmi­­hályon lakott a szüleivel, s a tehetséges kislány az Er­zsébet Nőiskolában tanult. A háború után a Képzőmű­vészeti Főiskolán ismerke­dett meg leendő férjével, Nagy Lajossal, aki később Csákvári Nagy Lajos né­ven vált ismertté, Varga Györgyi pedig Csókos Varga Györgyi néven al­kotott. A különleges sze­relmespár házaspárként is óriási missziót teljesített, persze nem tudatosan, ha­nem szerelemből, hitből. Nem számolgattak, mé­ricskéltek, hanem életet adtak a gyermekeiknek, akiket Isten hozzájuk kül­dött. Kolos (58 éves), Kinga (57), Kristóf (56), Márk (54), Daniella (52), Berta­lan (50), Fülöp (48) és Niké (45) úgy növekedtek a csa­ládban, mintha a hétköz­nap és a művészet magától értődő szimbiózist alkot­nának. Mindannyian kéz­művesek, alkotók lettek, a művészetek számos ágá­ban. Belefognánk a soro­lásba, amint a forró nyár­ban az etyeki nagyszoba szép cserépkályhájának hűvös csempéit végigsi­mítjuk. Ezt például Fülöp égette és rakta, aki fotós, édesanyja könyveinek többségét illusztrálta. Ko­los fémműves lett, a Parla­ment díszrácsait újította fel, Daniella fazekas, az­tán... feladjuk. Csókos Varga Györgyi nyolcgyer­mekes édesanya, harminc­öt unokája és huszonegy dédunokája van! Inkább bele-belekapunk egy-egy élményfoszlányba - régről vagy éppen közel­ről. Most például az etyeki Kolumbusz Gimnázium­ban a nagymama együtt érettségiztetett Daniella lányának fiával, Zsig­­monddal. Az unoka tanár­jelölt, a nagymama arany­diplomás pedagógus. Az­tán az 198­9 -es francia kiál­lítás plakátja kerül a kezébe, amely élete leg­szebb plakátja, mondja, s rajta Bertalan fiának Vince nevű gyermeke szerepel. Aztán Niké kerül szóba, aki Franciaországban él, egy viharos szerelem repí­tette őt abba az országba, ahová szülei a kultúra von­zásában, de mégis a ma­gyar kultúra követeiként utaztak többször is. Niké három gyermeke így tehát félig francia. És visszavágtatunk az időben, 1949-be. Györgyi harmadik gyermekét várta, s már végzett képzőmű­vészként híradós térképe­ket rajzolt. Ez még ma is ál­lamtitok, véli, de többet nem is tud róla. Pénzük, la­kásuk nem lévén, Csákvár­­ra kerültek, ahol úgy jutot­tak lakáshoz, hogy egy szép romot nekik adtak, mondván, újítsák fel, lak­janak benne. Az ötödik gyermeke megszületéséig még tanított is Csókos Györgyi, aztán napi szin­ten csak felhagyott vele. A Nemzeti Alaptantervben mindenesetre benne fog­laltatik egy fejezet tőle, s a Waldorf iskolák tanrendjé­ben is otthagyta kézjegyét. Etyekre is a „szép rom” fel­újítása révén kerültek, de innen, a Magyar utcából ötven éve csak el- és visz­­szavittek az utak. A 60-70- es években két oldtimer Citroennel jártak a férjé­vel, s a gyerekekkel, egybe bele sem fértek volna. Le­gendás autók voltak ezek a Trabantok és Zsigulik ten­gerében! Négy gyermeke és azok családjai Etyeken élnek, hol egy idősebb, hol egy if­jabb leszármazott kopogtat be a mater familias-hoz. Ez a nemzetség anyán és apán keresztül is számontartja leszármazását, lelkileg mindenképpen, ha amúgy genealógiailag az „ősapa” számít elsősorban. Most nyugállományba készül Csókos Varga Györgyi, ezt állítja. De nem hiszünk neki. A francia plakáton Bertalan fia, Györgyi unokája, Vince

Next