Fejér Megyei Hírlap, 2020. március (65. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-27 / 74. szám

2020. MÁRCIUS 27. PÉNTEK MÚLTIDÉZŐ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . A korszakos szabadművelődés Szellemiségük lényege a művelődő közösségek befogadása, tevékenységük támogatása SZÉKESFEHÉRVÁR A hé­ten lett 45 éves a Csónaká­­zó-tó partján, az idők során a Tóparti-gimivel egybe­épített A Szabadművelődés Háza. Bizony így, neve ele­jén a határozott névelővel. Nem csak az alfabetikus rendben állnak ők a fehér­vári kultúraközvetítés élén! Kiss Dorottya, az intézmény igazgatója írását közöljük. A Szabadművelődés Háza 1975. március 23-án, Székes­­fehérvár fasizmus alóli felsza­badulásának 30. évfordulóján nyitotta meg kapuit Velinszky László Ifjúsági és Úttörőház néven, a korábbi Úttörőház jogutódaként. A kezdetekkor az intéz­mény igazgatója Szabó Péter volt, hét hónapig. Őt Kovács György követte, aki 1980 vé­géig volt igazgató, majd pedig helyettese, Magyaríts András vette át a ház vezetését, aki egészen 2003 júliusáig vé­gezte ezt a munkát, amikor is nyugdíjba ment. 2003 augusz­tusától 2008 októberéig Tóth László vezette az intézményt. Sok éven át, mint a város legújabb kulturális beruházá­sa, afféle kirakatlétesítmény volt a ház, minden külföldi delegáció programjában szere­pelt, a város minden illusztris vendége ellátogatott ide.­­A Tóparti Gimnázium épí­tésével egyidejűleg a művelő­dési ház épületét is átépítették, felújították, úgy, hogy építé­szetileg egy épület lett a két intézmény. Ezt a művelődési ház oldaláról azzal indokolták, hogy ily módon, a gimnázium tornatermének többfunkciós kialakításával megoldódik a nagyrendezvények megtartá­sára, színházi, mozielőadásra is alkalmas nagyterem prob­lémája - az eredeti tervek szerint ugyanis a kulturális komplexum három épületegy­ségből állt volna, a másik kettő utólagos hozzáépítése azonban az idők folyamán lekerült a na­pirendről. A Szabadművelődés Háza elnevezést az átépítés befeje­zésekor, 1989 őszén vette fel az intézmény. A második vi­lágháborút követő koalíciós időszak kiemelkedő jelentő­ségű közművelődési korszaka volt a szabadművelődés kora, mely Karácsony Sándor kul­­túrpolitikus, valamint Keresz­­tury Dezső és Ortutay Gyula kultuszminiszterek nevéhez fűződik. 1989-ben, a rendszervál­toztatáskor az Ifjúsági és Út­törőház azért választotta A Szabadművelődés Háza elne­vezést, mert ezzel is jelezni kívánta tartalmi-szakmai fi­lozófiáját, nevezetesen, hogy alulról építkező, minden arra érdemes kezdeményezést fel­karoló, szolgáló, a szervezett, vagy szervezetlen „civilek­kel” együttműködni akaró intézményt szándékozik mű­ködtetni. A változás a társa­dalmi változásokat is tük­rözte, de törést a munkában nem okozott. A célközönség spektruma viszont kitágult. A szellemiség lényege a művelődő közösségek befoga­dása, tevékenységük támoga­tása, fejlesztése. 2008-tól kezdődően Szé­kesfehérvár egyesítette a fenn­tartásában működő közösségi házakat, így a jelenlegi helyzet szerint az intézmény felépítése a következő: a székhely A Sza­badművelődés Háza, hozzá tartozik az Öreghegyi Közös­ségi Ház, a Felsővárosi Közös­ségi Ház, a Kisfaludi Közössé­gi Ház, Királyhát Emlékház, a Vízivárosi Közösségi Klub, a Közösségi­ Központ - Feke­tehegy Szárazréti Kultúrudvar és Közösségi tér, valamint az intézmény üzemelteti a Csalai Közösségi Teret és a Felsővá­rosi Tájházat. Jelenleg A Szabadművelő­dés Háza látja el Székesfehér­vár közművelődési alapfelada­tát kulturális központ típusú intézményként. Most, a 45. születésnapon azonban a sors sajátos fintora­ként éppen a ránk legjellem­zőbb alaptevékenységünket, legnagyobb erősségünket, a közösségfejlesztést, közösség­­építést, közösségszervezést nem gyakorolhatjuk. A pandé­­mia miatt meg kellett kérnünk a házainkban működő klubo­kat, szakköröket, csoportokat, hogy bizonytalan időre füg­gesszék fel tevékenységüket, értesítettük látogatóinkat, hogy egyelőre minden ren­dezvényünk elmarad. A koro­n ,a sors sajátos fintoraként éppen a közösség­­szervezést nem gyakorolhatjuk I­navírus terjedése egy időre a virtuális térbe kényszerítette tevékenységünket, közössége­ink telefonon és online tartják a kapcsolatot. Bízunk benne, hogy ez az állapot mielőbb megszűnik. Ennek érdekében arra kérünk mindenkit, hogy tartsák be a szigorú előírásokat, kéréseket, ajánlásokat, vigyázzunk egy­másra és önmagunkra. Természetesen jelen és jövő nem létezhet a múlt nélkül, amelyre büszkék va­gyunk, így nincs más hátra, mint folyamatosan megújul­va, minden körülményhez al­kalmazkodva, de mindenkor a múltból táplálkozva a követ­kező 45 évben is szélesre tárt kapukkal várni a művelődni vágyó közösségeket, közön­séget. Az oldalt összeállí­totta: Majer Tamás és Nagy Norbert A jazz mindvégig fontos volt a művelődési ház életében Fotók: FMH-archív, Művelődési ház archívuma Magyaríts András igazgató egy kerékpáros ügyességi vetélkedő ifjú résztvevőivel Rodolfó kártyatrükköket tanít a gyerekeknek A csillagvizsgáló kupolájának beemelése, 1977. szeptember 16-án Márkus József, Varga Mária Magdolna, Tóth László, Radetzky Jenőné, Pinke Miklós, Bobory Zoltán A művelődési ház az amatőr és a profi zenekaroknak is biztosított próbatermet és fellépési helyszínt A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan­­ frissülő, hiteles információk:­ FEOL.hu

Next