Fejér Megyei Hírlap, 2021. november (66. évfolyam, 253-277. szám)
2021-11-02 / 253. szám
2 FEJÉR megyei hírlap RÖVIDEN Túl nagy volt a sebesség FMH-INFORMÁCIÓ A baleset nem volt tragikus, nem volt halálos, mégis hat-hét kilométeres közlekedési dugót okozott egy Opel vezetője az M7-es autópálya 41-es kilométerében a hét végén a pázmándi felhajtónál, Budapest irányában. A fiatal gépkocsivezető ettől a felhajtótól csaknem fékezés nélkül, megcsúszva hajtott a pályára nagy sebességgel. A nagy lendülettől az Opel hatalmasat csúszott az aszfalton, és a legkülső, gyorsítósávból a belsőbe került. Vezetője nem tudta a kocsit egyenes irányban tartani, így a lendülettől nekivágódott a szalagkorlátnak. Ettől a bal első kereke tőből kitörött, majd a középső sávba „pattanva” megállt. BVP Bombariadó a Velencei-tónál VELENCE Szombaton délután egy eddig ismeretlen személytől származó telefonos bejelentést követően a rendőrség a tűzszerészek riasztását rendelte el, akik a helyszínre érkezve aprólékos gondossággal átvizsgálták a Velence Korzó területét, de veszélyes robbanóeszközt szerencsére nem találtak. A helyiek közül sokan azt feltételezik, hogy az eset egyik szomorú következménye lehet annak a feszültségnek, amely a terület lezárása körüli huzavona miatt az utóbbi időben a városban kialakult. A rendőrség megtette a szükséges intézkedéseket. TT KRÓNIKA Szívbéli saját ünnep ZSOHAR MELINDA_________ szerkesztoseg@fmh.hu ALCSÚTDOBOZ Szokatlan az angolszász ünnep zajában, a manapság divatos külsőségek közepette a csöndes helyi zarándoklat. Elöl az ifjú lelkész palástban, mögötte a kis csapat, a zsoltárok hangjai igyekeznek az ég felé. Fáklyák lobognak. A kicsiny társaság az alcsúti faluvégről indult, Lendvai Sándor lelkész mellett Tima János és Mészáros János Elek presbiterek álltak szilárd bástyaként, s a többiek, fiatalok, családok, édesanyák, testvérek Tóth Erika polgármesterrel közösen. Az országszerte ismert énekművész, Mészáros János Elek a legszebb magyarra fordított és magyar szerzők által alkotott zsoltárokat énekelte végig a másfél órás úton, megszakítás nélkül. „Erős vár a mi Istenünk... Tebenned bíztunk eleitől fogva...” „Mint a szép híres patakra a szarvas kívánkozik...” - a magyar irodalom örökbecsű kincseié váltak az idők során. Útépítés folyik a Vál-völgyben, a társaság a polgárőrök autós kíséretében lépkedett a felmart úton, a korán sötétedő estében tisztelettel kerülgették őket az autósok. A két templom harangja kondult a reformáció napja alkalmából, néhány ablakban mécses lángja fénylett. Mindenszentek és halottak napja előtt vagyunk. Lendvai Sándor lelkész vezeti a két településrész egyházközségeit, amelyek közigazgatásilag ma már egybetartoznak, ám két templomuk is van az elődök jóvoltából. A lelkész nem titkolta, hithű reformátusként tenni kíván azért, hogy ne vegye át valamennyi ünnepünk helyét az amerikai és angolszász ünnepi és hitvilág. „Nem a tökfaragással van bajunk, hanem egy olyan ünneppel, amely a halál előtt rója le a tiszteletét. Hithősök, vértanúink, az őseink fontosnak tartották, életüket adták azért, hogy az Isten igéje saját anyanyelvükön, saját hazájukban jelen legyen. Nem adjuk ezért oda ezt az ünnepet valami másnak, legfőképpen nem a halálnak” - mondta határozott eltökéltséggel. Luther Mártont, azaz Martin Luthert magyar néven emlegetjük, a világtörténelem és a keresztény világ egyik legnagyobb alakját olyannyira a magunkénak érezzük. 1517. október 31-én tűzte ki az Ágoston-rendi szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára kilencvenöt tételből álló kiáltványát az egyház megreformálása érdekében. A keresztény világ pedig örökre megváltozott ennek hatására. A dobozi templomban Lendvai Sándor igehirdetéseit emlegetik a hívek - a karizmatikus lelkész ezúttal is az ünnephez méltó magasságokba vitte hallgatóságát. Szólt a mártír elődökről, az eretnekként, gályarabként hitükért a halált is elszenvedőkről, a magyar prédikátorokról. Szavai 21. századi látleletként késztethetnek szembenézésre leginkább magunkkal. „Vallásszabadság van, amelyben több a szabadság, mint a vallás. A világ zajos, de a keresztyének némák. Pénz van, de hit kevés. Fejünk fölött templomtető, előttünk magyar Biblia, magyar istentisztelet hangzik, ajkainkon magyar énekek, szívünk előtt pedig zárt ajtó. Zárt ajtó előtt Jézus. Zárt ajtón kopogtat sebhelyes kéz. Az egyház te vagy és én vagyok. Nem több reformációra van szükség, hanem több hitre. Az igaz istentisztelet nem a templomban kezdődik el, hanem amikor kilépsz a templom ajtaján az életbe. Egy dolog mindig örök igazság marad. Az igaz ember hitből fog élni. Imádkozzatok!” Szokatlan az angolszász ünnep zajában, a divatos külsőségek közepette a csöndes helyi zarándoklat Fotó: Fehér Gábor Hirdetés-------------------------------------A Fejér Megyei Hírlap november 12-én bemutatja a TÁC települést. Ismeri a települést? Ön szerint melyik a legszebb, legértékesebb épített öröksége? Ha szeretné, hogy a kedvenc jelöltje bekerüljön a megye 7 épített csodája közé, adja le a jelölését a www.feol.hu/az-en-kedves-kis-falum oldalon október 29. - november 4. között! \V!'7A» ■ N IIN FE UHU Része az életünknek! Megváltozott a fenntartó SZÉKESFEHÉRVÁR Új fejezet kezdődött el a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központ életében: november elsejétől fenntartóváltás történt. A Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központ nyolc egységében végzi a székesfehérvári Tüzér utcában a gyermekvédelmi szakellátás és az otthont nyújtó ellátás gyakran emberpróbáló feladatait. November elsejétől a fenntartói kötelezettségeket az idén már huszonöt esztendős és annak idején a Fejér megyében alapított Baptista Szeretetszolgálat intézményi családjához tartozó Országos Szociális Intézményfenntartó Központ látja el. Az elnevezés változik, de az alapvető cél nem: a „Befogadlak” Baptista Gyermekotthon egyházi fenntartóként hitelveihez és meggyőződéséhez igazodóan a krisztusi szeretetparancs és a gyermekek védeleméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvények alapján végzi majd tevékenységét. A negyvennyolc gyermek befogadására alkalmas intézményben dolgozók elsődleges célja az élet védelme, biztosítani a gyermekek számára azokat a feltételeket, melyek testi, lelki, erkölcsi fejlődésükhöz elengedhetetlenek. A baptisták Velencén, Seregélyesen, Sárosdon oktatási intézményt, utóbbi két helyen óvodát, Székesfehérváron fogyatékkal élő gyermekek napközijét működtetik, a segélyszervezet országos logisztikai központja pedig másfél éve Pákozdon épült fel. TT 2021. NOVEMBER 2., KEDD Lenni kell álomnak, lenni kell oknak! SÁRKESZI A szépkorúak a szeretni tudás, a türelem és a megértés birtokosai - mondta köszöntőjében Kőhegyi László polgármester az idősek napi ünnepségen a faluházban. „Lenni kell álomnak, lenni kell oknak / - legyen céljuk a fáradt karoknak!” - a meghívón Aranyosi Ervin verssorai álltak. “ Köszönjük, hogy küzdöttek értünk, hogy vállalták mindazt, amit a sors a korosztályukra kimért - emelte ki a faluvezető. - Kívánjuk, hogy derűsen, jó egészségben töltsék a pihenés éveit mindannyian! Kőhegyi László polgármester ajándékcsomaggal kedveskedett Sárkeszi legidősebb asszonyának, a 92 éves Kiss Károlynénak. Aranka nénit az unokája, Kiss Beatrix és dédunokája, Botár Bianka kísérte el az ünnepségre. A legidősebb férfiút, a 94 éves Csákvári Jánost otthonában köszöntötte a hatszáz lelkes kistelepülés elöljárója. Külön elismerés dukált három szépkorúnak, akik cselekvő részesei a falu közösségi életének: Szentkuti Gáborné Rozikának, Fülöp Miklósnak és Falvay Jenőnek. Végül azután jó estebédhez szólt a nóta! Az örökzöldek, az operettmelódiák kellően andalítottak, s visszarepítettek mindenkit ifjabb éveikbe. A felszolgálásban önkéntesek szorgoskodtak, még gőzölgött a finom tyúkhúsleves, pikáns ízekkel szolgált a hentestokány tarhonyával, hogy a süteményekről és az itókákról ne is beszéljünk. VV Szülőföldből anyaföldbe CSÓKAKŐ A felvidéki Búcs település delegációja minden évben ellátogat Csókakő temetőjébe, hogy a mindenszentek idején díszbe öltözött temető és kápolna között fejet hajtsanak a búcsi katonák síremléke előtt. A második világháború vérzivataros időszakában Csókakő és Zámoly között egymást váltották a német és orosz alakulatok, rettegésben tartva és kifosztva a lakosságot. Egyszer a németek jelentős csapást mértek az oroszokra, akik egy maroknyi magyar katonán álltak bosszút a falu határában. Mivel az őket lemészároló orosz katonák elvették az azonosítóikat, ezért a csókakői lakosok úgy temették el őket, hogy a 42 névtelen katona felirat került fel a közös sír fejfájára. Nemrégiben a Csókakői Szent Donát Borrend a barangolásai során Búcson is járt, és a kezdeti kapcsolatból szoros barátság lett, így derült fény arra is, hogy nem eltűntek a búcsi szülőföldjükről induló katonák, hanem meghaltak a hazáért, és elpihentek az anyaföldben. Azóta minden évben hol nagyobb, hol kisebb delegáció érkezik a csókai temetőbe. A veszteségeken már nem lehet csökkenteni, de megnyugvást hozott a búcsiaknak, hogy fiaik megkapták a végtisztességet, és hogy a harcok utáni évtizedekben is minden héten került új virág a közös sírra, sőt, egy 42 alakot ábrázoló, fából ácsolt Megnyugvást adott a búcsiaknak, hogy fiaik megkapták a végtisztességet emlékmű is készült a tiszteletükre. Azóta a Vértesalja Gyermekei és a helyi önkormányzat hófehér Krisztus-szobrot állított a sír peremére, mely előtt a hasonlóan vakító hazatérő katona szobra térdel, levetett sapkával. A sírt és az új szoborcsoportot a delegáció tagjai megkoszorúzták, majd a búcsi Nagy Zsolt református lelkész meg is áldotta. PID Csípős hideg és meleg vendégszeretet fogadta a felvidéki megemlékezőket a csókakői temetőben Fotó: Palocsai Jenő