Felső Magyar-Országi Minerva 2. (Kassa, 1826)
1. Negyed - Első Füzet. Januáriusz - 3. Professor Kövy Sándor: VI-dik Károly Császár' s azon a' néven III-dik Magyar-király' Deák Versei, 's némelly viszsza-emlékezések a' Poésisról, vagy csak a' Versírásról, 's annak becsületéről
546 Januáriusz 1320. menni a’ Peddantismusban; talán Deák verseket is kellene próbálni elébb írni, azután gyárul; az igaz,hogy arra sok idő kell, és még több álhatalosság, sok gyakorlás; stilus (az az gyakorlás) est optimus scribendi magister; csak maga az igazi Deák nyelv’ tudása felette sok munkába kerül, és igen ritka dolog; de nem is éppen azért kell Deák verset írni, hogy mindjárt nyomtattassuk; hanem gyakorlás végett, nonumque prematur in annum,— addig meghalnak azok a régi módi emberek, kik még tudnak hozzá, ’s a’ kik pedig a' Delilte’’s Göthe’ munkájit is esmerik; azoktól kellene félteni a’ Magyar versezeteket is, ha szabad volna nekik szóllani; már ugyan megszűntek a’ Magyar írók köztt a’ mocskolódások; de bár eddig is elmondhatnánk magunk felől a’ mit Crebillon mondott, midőn versekkel köszönt be a’ Franczia Akadémiába, hogy az ő iró tollát soha az epe meg nem mérgesítette : Aucun fid n’ a jamais empoisonné ma plume. Hoszszas tapsolással helyben hagyta a’ nagy sokaság, hogy a’Poéta magának igazságot szolgáltatott. Osztán, mai világban csak a' Deákság legyen jó, középszerű Deák verseket is lehet nyomtattatni, akár mit beszél Horatius.—• más időben élt Ariosto ; ezt az igazi Görög és Deák embert sokat unszolta Bembó, hogy írna Deákul, de ő csak azt felelte : inkább akar az Olaszban első lenni, mint a’ Deákban második. *) Csokonai Vitéz Mihály jobb Deák verseket írt’ 12 észt. korában, (mint némely külömben tudós öreg Urak, kik hamvait illették, kivált 1824-ben. **) A’ Görög, Olasz, Franczia Poétákkal is esmeretes volt. Ha ez a némellyek által (azért, hogy mikor akart, burlesque tudott lenni, a mire a’ Francziák igen nagy talentumot kívánnak) rosz gustusúnak tartatott fiatal ember, Angliába írta volna munkáit, Úrrá lett volna utánnok ; sőt, csak azért az egygyért is azzá lett volna, mellyben az Európai Fejedelmeket a’ Francziák ellen nógatván, karakterizálja. Hát ha ifjúságától fogva a’ Rambouillet palotába, vagy éppen a’ Királyi személlyek’ társaságába élt’ volna , a’ Királyi kis— aszszonyok által alkalmasint per mon ami neveztetett, ’s levelezéseikre méltóztattatott volna, — mint azok a’ Fran. Poéták, kikről fellyebb szóllottunk. Igaz hogy ollyan forma temperamentuma volt mint a’ híres Chapellének , ki Condé Herczeg által egykor ebédre hívattatván megigérkezett; azonban el nem ment; másnap a’ Princz ismét hívatván, pirongatta; de ő azzal mentette magát, hogy igen jó szívű mu’sikusokhoz akadt’a’ korcsmában, azok marasztották meg ’s azokkal mulatott. Egykor Herczeg Brissák nagy nehezen rá vette, hogy menne el vele jószágába egynéhány hétre; elindul, az úton történetből valami rongyos Plutarchus akad a’ kezébe, olvassa benne, hogy a’ nagy Urakkal társalkodói szolgaság; mindjárt jelenti a’ Herczegnek, hogy ő tovább nem megyen, ’s nem volt annyi lelke a’ Herczegnek, hogy megtartóztathatta volna, viszsza-ment. Sok egyéb tettei is éppen ollyanok, mint a’ Cs. vitézéei;— a’ bort is egyformán szerették;— erről is egyforma Anecdotát tudnék mondani mind-kettőjökről; pedig neveltetésekre nézve nagy külömbség volt közöttök, mert Chapellének az Attya Parlamentáris Tanácsos volt, ’s a’ híres Gassendit házánál tartotta, ’s ő általa taníttatta a’ fiját Filozófiára, ’s látván hogy ■') Meg akkor talán az öreg Mantuanus is es itt , Vida híresedül kezdett Sannazarius pedig, a’ kit Velencre (Venetia) három Distichoner oly gazdagon megajándékozott, virágzott; több mások is sokan. ) De semmi az , Cherdrus is azt mondja Juvenális , hogy: ha ollyan gyáva Orátor lett volna mint Poáta, nem veszett volna utánna a’ feje. Aristotelesről is azt olvastam valahol, hogy, nem tudott volna három becsületes verset írni, pedig a Poétáknak most is mestere. Pláth, az ő tanítója, vers-írd is híres volt.