Felső Magyar Országi Minerva 3. (Kassa, 1827)
Harmadik Füzet. Mártziusz - 15. Polykletus' útazása, vagy Római Levelek
1118 Mártziusz 1827. Míg Syrus mind ezeket magyarázgatta, észre vétetlenűl felmentünk a’ hegyre, ’s hogy figyelmemet annyival inkább fogva tarthatná, szüntelen beszélgetett azon történetekről, mellyek ezen helyeken történtek, mind addig, míg végre, midőn a’ domb’ tetejére felértünk, hirtelen megfordult ’s így szóllott hozzám: nézd végig Rómát, az most lábaid alatt fekszik! Oh melly igen elenyészik Athena ezen világbiró város mellett! — melly szomorú érzés fogja el ezen látásnál eggy Görög’ lelkét! — melly dicsőséges látomány ! — melly igen felemelheti a’ Rómaiak’ szívét az ő erejek’ érzésére, holott még ellenségeiket sem hagyja megindulás nélkül ! A’ nézés’ csendességét félbeszakasztó Syrus, lehetetlen mondá , mindent a’ mit látsz pontosan megmagyaráznom , azért csak a’ jelesebb tárgyaknál állapodom meg, mellyeknek ma csak egymáshoz való közöket kívánom megmutatni, minthogy holnap mindnyájokat közelebről meg fogjuk vizsgálni. Mindazáltal, hogy rajzolatomban illendő rend legyen , legelsőben a’ tájéknak helyezetével esmertetlek meg. Mi most Rómának legnapnyugottibb szélén vagyunk; az előttünk feljövő nap a’ napkeleti tájt mutatja, melly felől távolról az Esquilinus kaput látod. Bal felől a’ Flóra’ Circusának csúcsos oszlopa, éjszakra jobb felől a’ Kapenumi kapu az Annó’ partján délre mutat. ..A’ Róma falai között fekvő hét halmokat, a’ városnak legtermészetibb osztályjait tisztán megkülömböztetheted. Ha gondolatodban mostani álló helyünkről a’ Tiberis’ szigetén keresztül eggy egyenes lineát húzsz , éppen a’ Capitoliumi dombnak megy az , mellynek formája eggy félkerekhez hasonlít. Két csúcsainak eggyikén eggy vár van, melly a’ Gallusoknak tett ellentállásáról híres; a’ másikat a’ felséges Capitolium ékesíti, ez a’ dicső és szent emlék, mellyel a’ szabad köztársaság’ sorsa elválhatatlanúl öszsze van kötve. Azon kívül ezen tájékon még sok más szent helyek is vagynak , külömbféle Istenek’ tiszteletére rendelve, ’s úgy lehet azt nézni, mint a’ Római Isteni tiszteletnek fő piaczát. „Jobb felől a’ Capitolinus domb mellett a’ Palatínus domb fekszik. Valamint eggy híres folyónak forrását nézni kellemes, úgy eggy nagy vitéznek ifjúságát vagy eggy roppant Nemzetnek bölcsőjét is vizsgálni mulatságos dolog. Nézd meg jól eme’ közt a’ domb oldala és folyó partjai között. Ott gondolkodott hajdan eggy vad ember kevés zsivány társainak közepette, arról, miképpen lehetne a’ föld kerekségét meghódoltatni, még most is áll ott a’ szoptatás’ füge fája (ficus ruminalis) , melly alatt a’ híres kettősök találtattak; nem meszsze attól van a’ Lupercal nevű barlang, mellybe a’ szoptató farkas elbújt. Ezen Palatinusi domb’ lábánál vetette meg Romulus csekély városának fundamentomát; de ezen város olly hirtelen nevelkedett, hogy uralkodásának végén már 47000 fegyverfogható lakosokat számlált. „Ezen domb’ nevezete Görög eredetű. Nem soká a’ Trójai háború után Olaszországban ezen helyen Evander’Vezérlése alatt Palantion nevű Árkádiai városból eggy kivándorlott sereg telepedett meg, ’s ősi lakhelyének emlékezetére annak, ezen nevet adta. »A’ Palatinus hegy’ eránnyában, azon túl a’ Coelius domb látszik, melly a rajta volt cserfákról Querquetulanusnak is hívattatik. Eggy Coeles Vibenna nevű Etruskus Vezér, azon sok és fontos szolgálatjaiért, mellyeket egy Római Királynak tett, jutalom gyanánt ezen helyet kapta birtokúl, ott embereivel eggyütt letelepedett, ’s alkalmatossá.