Felsőoktatási Szemle, 1958 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1958 / 2. szám - Girnus, Wilhelm: A szocialista főiskola fogalma 2.
lük". A kétségtelenül nyomatékos történeti okokon kívül ehhez a jelenséghez a magunk részéről egy el nem hanyagolható elvi magyarázatot is szeretnénk fűzni. Azt ugyanis, hogy az ismeretek szerzését és továbbadását közvetlen formában művelő egyetemi köröknek nem is könnyű objektív képet formálni a könyvtári munkáról, amelynek lényege a közvetítés. E folyóirat 1954-es évfolyamában Kovács Máté éppen a Debreceni Egyetemi Könyvtár fejlődéséről és működéséről szóló színes ténybeszámoló keretében mutatta be, milyen sokirányú segítséget nyújthat és nyújt is egy könyvtár az egyetemnek. Nos, ezek az egyre fejlődő szolgáltatások a könyvtár megítélését is kedvezően befolyásolták, ami nemcsak a könyvtárhasználat statisztikai adatain mérhető le, hanem megmutatkozik az egyetemi tanács és egyes profeszszorok ismételt köszönetnyilvánításaiban, az oktató és a könyvtári személyzet szívélyessé vált együttműködésében és egyéb jelekben is. Debrecenben tehát a könyvtár munkájának elégtelen megbecsülése lassanként rossz emlékké halványodik. És ha a Mátrai-féle példázatot ennek ellenére sok tekintetben még mindig találónak érezzük, az ún. történeti okok helyett most már sokkal inkább az előbb érintett elvi magyarázatra kell hivatkoznunk. Az egyetem az emberi ismeretek megőrzésére, terjesztésére és továbbfejlesztésére hivatott intézmény, amely ezt a hivatását oktató-nevelő, tudományos kutató, publikációs, iskolán kívüli oktatási és tudománynépszerűsítési tevékenység formájában tölti be. Más formák között és más eszközökkel (az ismereteket hordozó dokumentumok gyűjtésével, megőrzésével, közvetítésével és a rajtuk alapuló tájékoztatással), de lényegileg ugyanezeket a funkciókat tölti be a könyvtár is. Az alapvető célok közös vonásainak felismeréséből azonban nem következik önként a könyvtári munka természetének, személyi és tárgyi szükségleteinek ismerete és méltánylása is. Éppen ezért fontos, hogy az oktatói kar és mindazok, akik előmozdíthatják egyetemi könyvtáraink fejlődését, elsősorban azok problémáiról, soronlevő feladatairól nyerjenek tájékoztatást. Hiszen a tények önmagukért beszélnek: aki olvasója egyik, vagy másik egyetemi könyvtárunknak, tapasztalatból ismeri szolgáltatásait, ezek fejlődését és hiányosságait is. A következőkben a Debreceni Egyetemi Könyvtár néhány időszerű problémájának vázolásával éppen arra szeretnénk tehát rámutatni, ami e szolgáltatások mögött van, a további fejlődés feltételeire, a még meglevő nehézségek és hiányok okaira. A könyvtár és az egyetemi tanulmányok A magyar egyetemeken és főiskolákon tanuló ifjúság létszámának az elmúlt években bekövetkezett forradalmi méretű megnövekedése egész sor más probléma mellett az érdeklődés homlokterébe állította az elhelyezési gondokat: a kényelmes és egészséges lakás, a nyugodt tanulási lehetőségek biztosításának kérdéseit. A diákotthoni férőhelyek bővítésével e kérdések egy része megoldódott, más része pedig előbb-utóbb megoldható. A diákotthoni férőhely azonban csak egyik feltétele az eredményes tanulmányoknak. Nem kevésbé fontos feltétel a könyvtári férőhelyek biztosítása és e tekintetben — legalábbis a távlati tervezés síkján — szeretnénk egy lépéssel tovább menni, mint Mátrai László, aki igen szemléletesen ismertette a budapesti olvasótermek túlzsúfoltságát és szót emelt a helyzet mielőbbi orvoslásáért. Lehet tanulni otthon, diákotthoni tanulószobában, vagy akár a szabadban is. De az egyetemi tanulmányokat éppen az különbözteti meg az ismeretszerzés iskolai formáitól, hogy a vizsgás anyag, a „lecke” elsajátítása mellett a tudományokban való elmélyedést, a szakirodalom intenzív és extenzív megismerését és a kutatás, az alkotó szellemi munka módszereiben való jártasság megszerzését is magukban foglalják. Erre pedig csak a könyvtár nyújt elegendő lehetőséget, ahol a tankönyvek és kompendiumok mellett az alapvető referens munkáktól a monografikus és a periodikus kiadványokig az ismeretszerzés forrásainak