Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1849-07-22 / 93. szám
a népnevelésben található. E lesz azonban jóformán az első próbakő mellyen a nemzetiségek egyenjogúságának meg kell méretni, s meg fogja mutatni, meddig van a határ, s mellyentől ezen szépen hangzó, de nehezen practicabilis elvet terjeszteni nem lehet. — A bécsi lapok már is bizonyos pozsonyi események s lépéseket hoznak fel, s Pozsonyban tisztán német iskolas tanításról beszélnek, mikint az iránt, ha igaz, Pozsony városa hatósága is a főbiztoshoz folyamodott volna, miután az iskolai főigazgató kívánatuknak megnem felelhetett. Itt azonban csak az a kérdés: valljon az illy módoni tanítás Pozsonynak főiskolájában — mellynek ha nem is egy kerületre mint eddig, úgy egy megyére mindenesetre kell szolgálni — volna-e egyenjogúsítása a nemzetiségeknek?! Pozsonynak egyfélén a főiskolára számottartható liszta magyar népesség lakik a Csallóközben, másfelől a hegyentuli járásban tiszta lót, csupán magában a városban s egy két közel helységben a számra legkevesb németség , mellyik nyelv leend tehát most itt kizárólag tanítási? — értetődik a főiskolában, az alsóbbak úgy is inkább helybeli természetűek lévén, hamarább — habár szinte kevesb népességük miatt nem minden nehézség nélkül —intézhetők el. Mint bizonyost beszélik hogy Gr. Stadion végre tökéletes lemondását beadó és Bach veendi át a belügyi tárczát, az igazságit mint hírlik Schmerling, s hiszik nem sokára a nevelési s cultus provisorium is meg fog szüntettetni. Az olasz ügyek mindig továbbra húzódnak, a sardiniai békekötés kérdése még mindig függőben van, s Velencze ostroma folytonos akadályokkal küzd, s ha vele fel sem hagytak mint hite volt — úgy mégis egy rövid szünet állott be a munkálatokban. A kis hajóhad azonban az mt a figyelmet mindinkább magára vonja vitézsége és ügyessége által, a napokban ismét egy uj hadi gőzössel fog szaporodni, melly az angol gyárakban elkészülvén Bristolból „Cora“ név alatt már is útnak inditatott. 1 1 1 n F Ü Z K R. — A mint megjegyeztük volt, a székely földön operáló muszka sereg működéséről minap adott hivatalos tudósításban némi hiánynak kellett lenni, amellyre mi olvásóinkat figyelmessé is tettük. Az Gest Korr. most megint hivatalos tudósítást hoz a varsói lapból, melly az érintett hiányt egészen kipótolja, s melyet megint egész kiterjedésben adunk, mert a pontosság, mivel e muszka tudósítások adva vannak, azokra nézve kik a helyeket ismerik, különösen szembetűnő. „Kezdi-Vásárhely bevétele után, úgy mond a hiv. tud, a fellázzadt székelyek részint Csikszerda, részint az Oltszoros felé fordultak volt, később azonban uj segédcsapatok által megerősödve Sz. Györgynél kezdettek ismét gyülekezni. Erejüket kipuhatolni s beütésüket Brassó vidékére gátolni Lüder stb. 3 zászlóaljat a sitomiri gyalogezredből, 4 zászlóalj lovasságot, 500 kozákot, 4 gyalog és 2 lovaságyut küldött Adlerberg tb. alatt Kükösre, s a podoliai vadászezredes egy gyalogüteggel Sz. Péteren állított fel Czaulow tb. alatt, olly parancsai, hogy Adlerberg tbnak segítségére menjen, ha a szükség kívánja. Lüders tb. ki a törcsvári szorosan Brassó felé közelgő Clam osztrák haditestét várta, seregosztálya élelmezésének könnyítésére más elhelyezést vélt teendőnek. Ennélfogva a lőerőt Feketehalomba, az előcsapatot Vladénybe helyezte; hadosztályok voltak rendelve a tömösi szoroshoz, Brassóba és Hermányba. Egyszersmind az időt a lázzongó székelyek megzabolázására akarta használni. Adlerberg tb. kr jul. 2-án Kükösre (székelyfalu) volt kiküldve, a Feketeügy folyóhoz érkezve erős ellenségre ütközött. Értésére adván ezt Czaulow tb-nak azon felszólítással, hogy közeledjék s magát vele kapcsolja egybe, gyalogságát Kökösig nyomta elő, lovasságát pedig oldalvást. A székelyek csekély ellentállás után Uzonba vonultak vissza, hol egy más csapat várt rájok, mint utóbb kisült 8000 embernyi erőben 25 ágyuvalt erős állásban. Az ellenség ezen túlnyomó erejének tekintetéből jónak látta Adlerberg tb. a feketeügyig (mi csak egy i/i órányira van Uzontól) visszavonulni. A székelyek követték, de Czaulow thnak osztályának megérkezése után seregeink általános támadást próbáltak, minek következésében a székelyek megint Uzonba vonultak vissza. Megértvén ezen operatiot és jelentések érkezvén, hogy a székelyföldi lázzadási főnök Gaal Sándor vezérlete alatt Csik- és Udvarhelyszékben uj felkelő csapatok gyülekeznek, Lüder stb. haladék nélkül Prásmár (Tartlau) felé indult 2 gyalog ezred, 4 escadron lovasság, 2 gyalog és 2 lovas üteggel, hol jul. 4-kén mégis érkezett. A Következő napon a seregek csatarendbe állítottak fel Uzon ellen 3 oszlopban s hajnalban mégis indultak, de az ellenség már éjjel elhagyta volt Kököst és észre vévén hadoszlopaink mozgását, sebesen vonult vissza; a vágtatva utána küldött lovasságunk utolérte 3000 ember- és t1 ágyúból álló utócsapatját, melly Sz. György felé vonulva vissza Csikszerda felé tartott és az Olt vize felső szorosában vett állást. De a muszka dsidás ezred merészen ráütvén ott is megszalasztotta. Itt a dsidások és kozákok a szoros torkolatáig 4 verstnyi hosszú után a futóknak nagy kárt okoztak. A mezőt halottak borították, számra mintegy 550 , ezenkívül 4 ágyu, 2 zászló, 70 puska, 2 tiszt és 10 közlegény cselt az üldözök birtokába. A jul. 2-diki csatában a székelyek Gábor Áron őrnagyukat is elvesztették, ki a puskapor- és ágyuöntő gyárnak volt directora és szökött császári pattantyús. A 25 júliusi csatákban veszteségünk volt halottakban 5 közember, sebesültekben: 1 főtiszt, 39 közember, aztán ö1 döglött és 35 sebesült le. Miután a sereg nagya Sz. Györgyre beérkezett, Lüdersbb. puhatolózásokért küldött ki jul. 6-kán egy colonnet három 4 ágyús üteggel s 200 kozákkal a felső elti szorosba. Az ellenség ezt már egészen elhagyta s Csik-Szerdába vonult volt vissza. Gyűjtősekéi már kimerülőben voltak s kivált puskaporban szenvedett hiányt, jul. 7-dikén Lüder stb. következő állásokba helyezte seregeit: 4 zászlóalj gyalogság, 8 escadron lovasság 8 gyalog és 4 lovas ágyuüteg és 200 kozák Sz. Györgyön; 3 gyalog zászlóalj Szotyorban; a hadsereg nagya Földváron (Marienburg, szászfalu); az előcsapat Vladény (oláh határőr) faluban vett állomást. Ekként minden csapatok egy vonalban vannak és olly helyzetben, hogy rögtön arra fordulhatnak merre a környülmények parancsolják.“ — A cs. k. őrnagy Dondorf vezérlete alatt czirkáló csapat eddigi működéseiről a graczi újságban jelentés küzültetik , melly szerint az érintett őrnagy f. h. 14-én seregével Zalaegerszeg előlt mintegy 1200 lépésnyire állomást vevén, a táborában megjelenő városi küldöttségnek következő feltételeket szabott ki : a cs kir. körmendi pénztárból elrabolt 38,104 pf. austriai bankjegyek s j váltokbani visszafizetése, s a sebesültek részére kivetett adózási tartozmány 500 ftnyi hátralékának behajtása, tiz kezes kiadása, kik között a megyei hivatalnok legyen; a népfelkelő sereg feloszlatása, a csász. zászlók kitűzetése, s az egész megyebeli nemzetőrség lefegyverzése. A küldöttség júl. 15. reggeli 10 óráig az adandó válaszra nézve szünidőt nyervén, ennek lejárása után az 500 ftot azonnal lefizette az elrabolt 38,104 ftnyi üszvegre nézve pedig azon megjegyzést tette, hogy ez ügyben nem a városi, hanem a megyei hatóságot illeti a vád, — de házról házrai beszedés utján 400 fi. még is az említett mennyiségből törlesztéskép letétetett, melly azonban a polgárságnak Dondorf őrnagy által ismét visszaadatott. A cs. sereg a megye házban, sok kaszát, lándfákat és huszárkardokat talált. A népfelkelő csapatok, mellyekkel megütközni érintett őrnagy ur többször készülőben volt, mindenfelé szétoszlattak, csak