Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)

1849-07-22 / 93. szám

a népnevelésben található. E lesz azonban jóformán az első próba­kő mellyen a nemzetiségek egyenjogúságának meg kell méretni, s meg fogja mutatni, meddig van a határ, s mellyentől ezen szépen hangzó, de nehezen practicabilis elvet terjeszteni nem lehet. — A bécsi lapok már is bizonyos pozsonyi események s lépéseket hoz­nak fel, s Pozsonyban tisztán német iskola­­s tanításról beszélnek, mikint az iránt, ha igaz, Pozsony városa hatósága is a fő­biztoshoz folyamodott volna, miután az iskolai főigazgató kívánatuknak meg­­nem felelhetett. Itt azonban csak az a kérdés: valljon az illy módoni tanítás Pozsonynak főiskolájában — mellynek ha nem is egy kerü­­­letre mint eddig, úgy egy megyére mindenesetre kell szolgálni — volna-e egyenjogúsítása a nemzetiségeknek?! Pozsonynak egyfélén a főiskolára számottartható liszta magyar népesség lakik a Csalló­közben, másfelől a hegyentuli járásban tiszta lót, csupán magában a városban s egy két közel helységben a számra legkevesb németség , mellyik nyelv leend tehát most itt kizárólag tanítási? — értetődik a főiskolában, az alsóbbak úgy is inkább helybeli természetűek lévén, hamarább — ha­bár szinte kevesb népességük miatt nem minden nehézség nélkül —intézhetők el. Mint bizonyost beszélik hogy Gr. Stadion végre tökéletes lemondását beadó és Bach veendi át a belügyi tárczát, az igazsá­git mint hírlik Schmerling, s hiszik nem sokára a nevelési s cultus provisorium is meg fog szüntettetni. Az olasz ügyek mindig továbbra húzódnak, a sardiniai béke­kötés kérdése még mindig függőben van, s Velencze ostroma foly­tonos akadályokkal küzd, s ha vele fel sem hagytak mint hite volt — úgy még­is egy rövid szünet állott be a munkálatokban. A kis hajóhad azonban az mt a figyelmet mindinkább magára vonja vitéz­sége és ügyessége által, a napokban ismét egy uj hadi gőzössel fog szaporodni, melly az angol gyárakban elkészülvén Bristolból „Cora“ név alatt már is útnak inditatott. 1 1 1 n F Ü Z K R. — A mint megjegyeztük volt, a székely földön operáló muszka sereg működéséről minap adott hivatalos tudósításban némi hiánynak kellett lenni, amellyre mi olvásóinkat figyelmessé is tettük. Az Gest Korr. most megint hivatalos tudósítást hoz a varsói lapból, melly az érintett hiányt egészen kipótolja, s melyet megint egész kiterjedésben adunk, mert a pontosság, mivel e muszka tudósítások adva vannak, azokra nézve kik a helyeket ismerik, különösen szem­betűnő. „Kezdi-Vásárhely bevétele után, úgy mond a hiv. tud, a fellázzadt székelyek részint Csikszerda, részint az Oltszoros felé fordultak volt, később azonban uj segéd­csapatok által megerő­södve Sz. Györgynél kezdettek ismét gyülekezni. Erejüket kipu­hatolni s beütésüket Brassó vidékére gátolni Lüder s­tb. 3 zászlóal­jat a sitomiri gyalogezredből, 4 zászlóalj lovasságot, 500 kozákot, 4 gyalog és 2 lovaságyut küldött Adlerberg tb. alatt Kükösre, s a podoliai vadászezredes egy gyalogüteggel Sz. Péteren állított fel Czaulow tb. alatt, olly parancsai, hogy Adlerberg tbnak segítségére menjen, ha a szükség kívánja. Lüders tb. ki a törcsvári szorosan Brassó felé közelgő Clam osztrák haditestét várta, seregosztálya élelmezésének könnyítésére más elhelyezést vélt teendőnek. Ennél­fogva a lőerőt Feketehalomba, az előcsapatot Vladénybe helyezte; hadosztályok voltak rendelve a tömösi szoroshoz, Brassóba és Her­­mányba. Egyszersmind az időt a lázzongó székelyek megzabolázá­­sára akarta használni. Adlerberg tb. kr jul. 2-án Kükösre (székely­falu) volt kiküldve, a Feketeügy folyóhoz érkezve erős ellenségre ütközött. Értésére adván ezt Czaulow tb-nak azon felszólítással, hogy közeledjék s magát vele kapcsolja egybe, gyalogságát Kökösig nyomta elő, lovasságát pedig oldalvást. A székelyek csekély ellent­­állás után Uzonba vonultak vissza, hol egy más csapat várt rájok, mint utóbb kisült 8000 embernyi erőben 25 ágyuvalt erős állásban. Az ellenség ezen túlnyomó erejének tekintetéből jónak látta Adler­­berg tb. a feketeügyig (mi csak egy i/i órányira van Uzontól) visszavonulni. A székelyek követték, de Czaulow thnak osztályának megérkezése után seregeink általános támadást próbáltak, minek következésében a székelyek megint Uzonba vonultak vissza. Meg­értvén ezen operatiot és jelentések érkezvén, hogy a székelyföldi lázzadási főnök Gaal Sándor vezérlete alatt Csik- és Udvarhely­székben uj felkelő csapatok gyülekeznek, Lüder s­tb. haladék nélkül Prásmár (Tartlau) felé indult 2 gyalog ezred, 4 escadron lovasság, 2 gyalog és 2 lovas üteggel, hol jul. 4-kén mégis érkezett. A Következő napon a seregek csatarendbe állítottak fel Uzon ellen 3 oszlopban s hajnalban mégis indultak, d­e az ellenség már éjjel elhagyta volt Kököst és észre vévén hadoszlopaink mozgását, sebe­sen vonult vissza; a vágtatva utána küldött lovasságunk utolérte 3000 ember- és t1 ágyúból álló utócsapatját, melly Sz. György felé vonulva vissza Csikszerda felé tartott és az Olt vize felső szo­rosában vett állást. De a muszka dsidás ezred merészen ráütvén ott is megszalasztotta. Itt a dsidások és kozákok a szoros torkolatáig 4 verstnyi hosszú után a futóknak nagy kárt okoztak. A mezőt ha­lottak borították, számra mintegy 550 , ezenkívül 4 ágyu, 2 zászló, 70 puska, 2 tiszt és 10 közlegény cselt az üldözök birtokába.­­ A jul. 2-diki csatában a székelyek Gábor Áron őrnagyukat is elvesz­tették, ki a puskapor- és ágyuöntő gyárnak volt directora és szökött császári pattantyús. A 2­­­5 júliusi csatákban veszteségünk volt halottakban 5 közember, sebesültekben: 1 főtiszt, 39 közember, aztán ö1 döglött és 35 sebesült le. Miután a sereg nagya Sz. Györgyre beérkezett, Lüdersb­­b. puhatolózásokért küldött ki jul. 6-kán egy colonnet három 4 ágyús üteggel s 200 kozákkal a felső elti szorosba. Az ellenség ezt már egészen elhagyta s Csik-Szerdába vonult volt vissza. Gyűjtősekéi már kimerülőben voltak s kivált puskaporban szenvedett hiányt, jul. 7-dikén Lüder s­tb. következő állásokba helyezte seregeit: 4 zászlóalj gyalogság, 8 escadron lo­vasság 8 gyalog és 4 lovas ágyuü­teg és 200 kozák Sz. Gy­ö­r­­gyön; 3 gyalog zászlóalj Szotyorban; a hadsereg nagya Föld­váron (Marienburg, szászfalu); az előcsapat Vladény (oláh határőr) faluban vett állomást. Ekként minden csapatok egy vonal­ban vannak és olly helyzetben, hogy rögtön arra fordulhatnak merre a környülmények parancsolják.“ — A cs. k. őrnagy Dondorf vezérlete alatt czirkáló csapat eddigi működéseiről a graczi újságban jelentés küzültetik , melly szerint az érintett őrnagy f. h. 1­4-én seregével Zalaegerszeg előlt mintegy 1200 lépésnyire állomást vevén, a táborában megjelenő városi küldöttségnek következő feltételeket szabott ki : a cs kir. körmendi pénztárból elrabolt 38,104 pf. austriai bankjegyek­ s j­ váltokbani visszafizetése, s a sebesültek részére kivetett adózási tartozmány 500 ftnyi hátralékának behajtása, tiz kezes kiadása, kik között a megyei hivatalnok legyen; a népfelkelő sereg feloszla­tása, a csász. zászlók kitű­zetése, s az egész megyebeli nemzetőrség lefegyverzése. A küldöttség júl. 15. reggeli 10 óráig az adandó vá­laszra nézve szünidőt nyervén, ennek lejárása után az 500 ftot azonnal lefizette az elrabolt 38,104 ftnyi üszvegre nézve pedig azon megjegyzést tette, hogy ez ügyben nem a városi, hanem a megyei hatóságot illeti a vád, — de házról házrai beszedés utján 400 fi. még is az említett mennyiségből törlesztéskép letétetett, melly azonban a polgárságnak Dondorf őrnagy által ismét visszaadatott. A cs. sereg a megye házban, sok kaszát, lándfákat és huszárkar­dokat talált. A népfelkelő csapatok, mellyekkel megütközni érintett­­ őrnagy ur többször készülőben volt, mindenfelé szétoszlattak, csak

Next