Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1849-11-21 / 109. szám
míg hadserege van,s ez hozzá ragaszkodik, addig hadseregekre van szükség, hogy őt Német-, Törökország s Austria határainál fel lehessen tartóztatni. Felséges gondolat, egészen rövid úton juthatni általános békéhez, csak az által, hogy — mint Hugo Victor javalja — felszólítsuk a nemzeteket, tegyék le fegyvereiket. He nem láthatjuk át, minő felsőbb tekintélyt hívhatna fel Cobden vagy Hugo Victor renddete támogatására. Cobden talán azt mondja, hogy a nemzeteket a józan okosság nevében szólítandja fel fegyvereik letételére, de a józan okosságnak sehol sincs királyi hatalma. — Cobden különösen kikel bármelly külhatalom beavatkozása ellen, a fejedelem s alattvalók közti kérdésekben, azt állítván, hogy ez által a kormányzók felelőssége a kormányzottak irányában egészen ki lenne játszva. S ez tökéletesen igaz is, de mi következik belőle? Cobden igen helyesen jegyzi meg, milly visszás dolog lenne az, ha valamelly külhatalom akarna John O’Connel számára feltételeket szabni Victoria királyné elébe, vagy megfordítva , de mikép gátolná ezt meg ? Épen olly rész néven veheti valaki Oroszországnak, hogy Magyarország ellen ment, az ifjú császár hatalmának helyreállítása végett; deepen ezen esetből láthatjuk, milly gyönge a „közvélemény“ midőn hadseregeknek állittatik valósággal ellenébe. Lord Palmerston a legbámulatosabb modorban óvást tett; az angolországi nyilvános „meeting“-ekben igen csípős határozatok hozattak, úgy hogy lehetetlennek látszott, miszerint bármelly király ennyi világosan kifejezett rosszalással daczolhasson ; s Cobden fenyegetőzött, hogy Oroszországot úgy összegyűri, mint valami papírdarabot ; azonban Oroszország nem ijedt meg s nem gyüretelt össze, — hanem inkább Magyarország gyűretett össze. Ezen esetben kemény próbára tétetett a morális befolyás hatályossága, s Magyarország adta meg az árát a kísérletnek.“ — (Spectator). HIVATALOS RÉSZ. — Magyaromig polgári és katonai főparancsnoka báró Haynau Julius táborszernagy , amaga a megyei főnökükkel egyenlő rangban álló pestvárosi főpolgármesteri hivatalra Koller József eddigi helyettes főpolgármestert kinevezni méltóztatott. — Tauffahr József tanulmányi bizottsági tollvivőnek neveztetett ki. UTASÍTÁS Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezetének életbe léptetésére. (Lásd 106-dik számunkat)LTALÁNOS HATÁROZATOK. Első szakasz. I. Az ideiglenes közigazgatási rendezet orgánum 1. 1. §. Legfelsőbb szentesítést nyert határozatok szerint Magyarországban mint a közigazgatás orgánumai működni fognak. A Magyarországban álló hadsereg főparancsnoka a polgári közigazgatásra felhatalmazott császári biztossal. A katonai kerületi parancsnokok s az igazgatási ügyek vitele végett oldaluk mellé rendelt miniszeri biztosokkal, és kerületi főispánokkal; végre A megyei főnökök, melléjük rendelt járásbeli lisztekkel. 2. §. A kivételes állapot ideje alatt a Magyarországban álló hadsereg főparancsnoka kezeli s képviseli külsőleg a végrehajtó hatalmat, kitűzött hatósága körében. Hatásköréhez tartoznak főleg a közrend , béke s bátorság helyreállítására és fentartására czélzó rendelkezések, és ama kivételes rendszabályoknak kezelése, mellyeket az ostromállapot és haditörvény hoz magával, s melylyeknek sikeresitése a katonai hatalom részéről szükségesnek tartalik. Nyilvános hirdetmények, mellyek ezen állásból folynak s az öszves közigazgatásra vonatkoznak, a hadsereg főparancsnoka részéről adatnak ki. 3. §. A hadsereg parancsnokának oldala mellett áll, az ő felsége által a polgári beligazgatásra meghatalmazott csász. biztos, közvetlenül a ministeriumnak alárendelve, s mint ennek kiküldött orgánuma. Hatásköre, mellyel a neki adott utasítás szabályoz , a legfelsőbb helybenhagyást nyert magyarországi politicai igazgatási rendezet kivitelében, a többi ministeriumok alatt álló igazgatási ágak átalakításábani közremunkálásban, az e végre felállítandó orgánumoknak az illető ministériumokkali összeköttetése létrehozásában, és eszközlésében, végre a polgári kormányzat rendes vitelére való felügyelésben áll. Megállapított rendszabályok részletes kivitele , s az egyes országrészekben előforduló folyó igazgatási ügyek viselése, a ministerium által helyben felállítandó hivatalnokokra bizatik. •1. §. Igazgatási tekintetben nagyobb kiterjedésű ka- tonai kerületek alakíttatnak , mellyek a vezető főorgánum hivatalos székhelyétől veszik nevüket, és két vagy három polgári kerületekre osztatnak. — Területi kiterjedésük, további adatok alapján a földirati és ethnographiai viszonyoknak és a közszolgálat szükségeinek jobban megfelelő pótlagos elrendezhetésnek fentartása mellett — alapittatik meg. Minden katonai kerületben, az igazgatás felsőbb vezetése a kerületi parancsnokot illeti, kinek a polgári kormányzat vitelére egy ministeri biztos adatik oldala mellé. A polgári kerület igazgatását egy kerületi főispán vezeti. 5 §. A polgári kerületeknek, megyei főnökök által igazgatandó hivatal területekre, (megyékre) leendő felosztásánál eddigelé a mostani határok vétetnek tekintetbe , kivéve csak azon eseteket, midőn az igazgatás szükséges, beszegellések (enclave) mellőzése, és egyéb politikai s katonai indokok túlnyomó tekintetét érdemelvén, az eddig fennállott területi felosztás módosítása czélirányosnak mutatkozik. Ha az eddigi megyék nagyobb kiterjedésnek vagy számosabb népességgel bírnak, igazgatásukra két vagy több megyei főnök alkalmaztatni. Ezen megyei kerületek felosztását és határaik kijelölését a kerületi főispán tervezi, s a katonai kerületi parancsnok véleményezése folytán , a császári teljhatalmú biztos állapítja meg, s terjeszti fel a ministeriumnak helybenhagyás végett. 6. §. A megyék lehető tekintettel az illető községek, lelkészségi területek , s az eddigi járásoknak határaira, nem különben a földhrati s helybeli viszonyokra, a népesség szükségeire , s a közszolgálat igényeire , politikai igazgatási járásokra fognak feloszlatni. Ezen járások sem oliy kiterjedtek, hogy a rendezett igazgatás és folytonos felügyelés lehet ellenittessék, sem olly kis területűek ne legyenek , hogy az igazgatás hatásának feletti szétágazását s az álladalmi pénztár aránytalan terheltetését következtethetnék. Ezekre figyelmezve, a vármegyéknek járásokra leendő felosztása, az indokok felhozása mellett rendszerint a megyei főnökök által fog javaslatba hozatni, és a kerületi főispán véleményezése után, a teljhatalmú cs. biztos által meghatároztatván s a ministerium részéről is helybenhagyatván, a cs. k. katonai főparancsnoknak tudtára adatni. 7. §. A kerületekben (4. §.) fekvő sz. k. városok a kerületi főispánnak közvetlen alá vetvék ; ezeknek politikai s gazdászati igazgatását egy polgármester vezeti, kit sz. k. városokbanugyszintén katonai szempontból fontos helyeken a kerületi főispán, s a katonai kerületparancsnok közös javaslatára, a hadsereg főparancsnoka, a teljhatalmú és. polgári biztossal egyetértőleg fog kinevezni. A községi igazgatás új községrendszer behozataláig, s amennyiben különös tekintetek kivételes rendszabályt nem kivánnak, az eddigi törvényes rendeletek szerint kezelendő. Különös fontosságú helyeken a közbátorság és rend fentartása ollyakra is bizathatik, kik közvetlen a cs. k. teljhatalmú polgári biztos vagy a kerületi főispán alá rendelve vannak. (Folytatjuk.) B) Határozzátok. (Folytatás.) II. A felállított ideiglenes bíróságok hatásköre. 6. §. Az összes lakók, rendkülönbség nélkül tartoznak a jelen határozatokban felállított bíróságoktól, úgy a polgári mint a büntényi ügyekben , ítéletet kérni és fogadni. 7. §. Az egyes törvényhatóságok illetősége iránt egy ideiglenes törvényhatósági szabályzat (Jurisdictions— Norm) fogja a szükséges rendeleteket magában foglalni. 8. §: Illetőségi perek, és bíróküldések (Delegationen) a járási és országi bíróságokra nézve, úgy a jelenleg hivatalkörükhöz adott, mint jövőben ahoz adandó ügyek tekintetében, ha az érdekelt bíróságok ugyanazon kerületi főtörvényszék hatósági környékéhez tartoznak, ezáltal, ha pedig ezen esetben nem forog, a legfensőbb törvényszék által lesznek elintézendők. Az utóbbinak hivatala, az igazgatási, és bírói hatóságok között történendő minden illetőségi összeütközéseket is, az elöljáró felső országi hatóságok kihallgattatásuk után, kiegyenlíteni. 9. §. A polgári perekre nézve ítélnek a 2. §-ban A. alatt kijelölt járási bíróságok. a) Minden a váltó és bányajog alá nem tartozó és meghatározott pénzsommák iránt , mellyek a kamatok és egyéb illetékek nélkül 500 pft öszveget felül nem haladnak, indított perekben, úgy szinte minden ingó és ingatlan tárgyak felett, ha a felperes azok helyett egy pénzkészletnek — melly a fentebbi kiszámítás szerint 500 pftot túl nem halad — elvállalásával kínálkozik. b) Minden a bérszerződések (haszonbéri és bérleti kötések) felmondása iránti tárgyalásokban , nem különben minden haszonbérleti vagy kibérleti telkek és épületek elhagyása és térítése s egyéb az ingatlan vagyonhoz hasonló tárgyak iránt indított perekben. c) Minden a birtokháboritások tárgyában, ide értve az úrbéri elfoglalásokat is, keletkezett perekben, ha a kérdéses vagyon a járás határai közt létez. d) Minden perügyekben, mellyek szolgálati, jutalmi és őrizeti szerződések felett keletkeznek. e) Minden perekben , mellyeknek elintézésével az 1836-iki 18-ik t. ez. által a vásári bíróságok vannak megbízva, a mennyiben a járási bíróság székhelyén vásár tartalik. f) Csődületi ügyekben, a kereskedők csődéinek kivételével; mindazáltal csak azon esetekben, mellyekben, és pedig azokban az 1844-iki 7-ik t. ez. 2-ik §-a értelmében, a sommás eljárásnak helye van. g) Minden ideiglenes előintézkedések és biztosítási módokránt, olly perügyekben is, mellyek a járási bíróság ítélete alá nem tartoznak. 10 Minden végrehajtások iránt, alapuljanak azok önmagok, vagy más bíró által hozott végrehajtható végzeteken vagy egyességeken.) Telekkönyvi és betáblázási tárgyak iránt, és pedig sz. kir. városokban, s Jászság és Kunságban fekvő ingatlan vagyonra vonzólag, csak azon járási bíróságok, melylyek az 1840-iki 21-ik t. ez. által a telek- és betáblázási könyvek vitelével megbízott tanácsok helyébe lépendenek. Hasonlag a hajdúvárosokban fekvő ingatlan vagyonra nézve a kerületi gyűlések helyébe lépő járási bíróságok, és végtére a paraszt telkek tekintetében azon járási bíróságok, mellyeknek hatósága alatt azok léteznek. A telek- és betáblázási könyvek vitele iránt, a paraszttelkeket illetőleg, közelebbről egy külön rendelet intézkedem. k) Az önkénytes bíráskodás minden eseteiben, mint szinte az 1836-iki 14-ik t. ez. által kijelölt vérrokonok közti egyszerű osztály (de divisione inter frates in casu planae successioni suscipienda) minden eseteiben, amennyiben az osztály tárgya ugyanazon egy járásban fekszik. Az illető járási bíró utóbbi esetben a törvény által kirendelt osztályos küldöttségnek helyét pótolandja ki. (Folytatjuk.) Buda és Pest minden emberbarátihoz! A jótékony nőegyletek e két testvérvárosban, megfelelni óhajtván az általuk kitűzött létezésnek, miszerint az ügyefogyott szegénység nyomasztó állapotát enyhítsék, ezennel kedves kötelességüknek ismerik Budapest kegyes érzelmű lakosait, az uj év közeledésére emlékeztetni, mint olly időpontra , mellyen — a korábbi évek példája nyomán — az uj évi köszöntéseknek jámbor szokássá lett megváltása, az ínséggel küzdő szegénység részére lényeges segélyforrásul szolgálhat. E nőegyletek bár teljesen meggyőződték , hogy minden adandó alkalommal és időben , midőn általuk emberbaráti részvétre történik felhívás, és segélygyűjtésről van szó, az áldozó közönség nagylelkűségében leghathatósb támaszt találandnak, mind a mellett a közelgő újévet különösebb alkalmul vélik használhatni , miszerint az annyiszor és sokfélekép igénybe vett jótékonysági érzelem olly szokásnak fentartására és élesztésére irányoztassék, melly egy uj életszakasz s évfolyam kezdetét az ínséggel küzdőknek szánt kegyes segélyáldozattal kapcsolja össze. Számos felebarátink vannak , kikre a szegénység és életnyomor egész súlyával nehezült, s illyenek sorsa enyhítésére némi kegyes adománynyal járulni sohasem volt kivánatosb, mint épen most a sanyarú tél napjaiban , midőn a munkahiány, a többnemű életszükségletek s egy alig múlt véres háború utófájdalmai a nélkülözések végfokára juttatott embert agyonnyomással fenyegetik. Ennél fogvást a nőegyletek alaposan hiszik, hogy ezen a szenvedő szegénység nevében nyilvánított kérelem, valamint eddig nem volt, úgy ezentúl sem lesz pusztában kiáltó szózat, hanem az ügynek számos pártolót nyer s hódit, kik minél buzgóbb részvétükkel a jótékony nőegyleteket képesíteni fogják, hogy ezek az újévi üdvözletek megváltásáért befolyó pénzadományokat tüstént és közvetlenül a legnyomasztóbb szükség idején rögtöni segélyre szorult valódi szegények gyámolitására fordíthassák. A kegyes adományokat átveendi a két testvérvárosban minden lelkész úr; a gyűjtés egyéb helyei egy a szentegyházak és középületekre különösen e végre kifüggesztendő falragaszokon fognak kijelöltetni, egyszersmind a jóktevők nevei is karácson és újév előestéjén kibocsátandó két névjegyzéken közöltélni, s minden részvevőnek azon helyen , hol magát beiratá, egy példány adatai. — Budapesten 1849-iki nov. 8-án. A budapesti jótékony nőegyletek nevében Kükey Henrik, titkár. A magyar nemzeti színház érdemdús karmesteréhez, I. Erkel Ferencz úrhoz. Tisztelt karmester úr ! E sorokat kegyedhez egy régi tisztelője, és forró barátja intézi, kinek árva hazánknak nemzetisége szivén fekszik, és ki már régen látta, hogy önnek egyik lába már régen benn van a dicsőség templomában, és ki azért kegyed másik lábát is be szeretné tolni, hogy ön egészen ott állhatna, hova talentuma (melly zenészi tekintetben valóban roppant) annyira érdemessé teszi. Ön, tisztelt barátom, két operát irt, egyik „Bátori Mária“, gróf Zichy Emánuelnénak, másik „Hunyadi László“, gróf Fáy István, máltai vitéz urnak ajánlva; első operájával ön nyitotta meg a magyar operai világot, és melly valóban fölséges készítmény; a másik, „Hunyadi“, medly a maga nemében olly epochát csinált a hazában zene jelentetben, mint egykor Kisfaludi halhatatlan „Hymfi“-je; hegyen, völgyön, rónán, palotákban, gunyhókban, havezmezőn, táncteremben, színházban és a salon finom parkélyain zengettek Hunyadi bál gondolati, és valóban, a zene históriája nem mutat időt, hogy egy szerzőnek első két operája olly epochát csinált volna, mint e két mű, ide nem értve persze Rossinit, vagy Mozartot. De milly dicső volt a kezdet, olly hirtelen megszűnt a munkálat, év év után múlik, és a haza azt sem tudja, van-e Erkel. Látjuk ugyan önt színházunkban, delce- 434