Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)
1849-01-21 / 1. szám
Megjelenik e lap hétfőt kivéve mindennap reggel. Félévi előfizetési ára helyben boríték nélkül házhoz hordva 6 frt 30 kr., postán hatszor küldve 8 frt. , kevesebbszer küldve 7 frt 12 kr. pengő pénzben. A hirdetések ára egy négyszer hasábozott kicsi betűs sorért 5 kr.p. Előfizethetni vidéken minden királyi postahivatalnál. Magyarországon kívül a bécsi cs. kir. főpostahivatalnál és helyben Budán a kiadó- és szerkesztőhivatalban halászvárosi főúton 86. szám alatt is, em. a dunaparton, hol hirdetések is elfogadtatnak. (MÁSOD- ÉVI FOLYAM.) Pest, Vasárnap Januar 21. 1849. E lapok megjelennek, hétfőt kivéve, mindennap. Előfizetési dijak helyben házhoz hordva 6 frt 30 kr., vidéken 6-ot küldve 8 frt, kevesebbszer 7 frt 12 kr. pengőben. Előfizethetni vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten Geibel K. könyvárusnál a Kristóftéren és a Dunaparton Kozma V. nyomdájában, Budán a szerkesztőségnél a Dunaparton fő úti 86. sz. alatt, a lánczhidon alól. Mindenik helyt elfogadják a hirdetéseket is egy 4-szer hasábozott kicsibetűs sort 5 pengő krba számítva. Évnegyedes előfizetés nem fogadtatik el. Szükségesnek tartjuk azon királyi manifestumokat és fővezér proclamatiokat, mellyek a bitorlás idejében vagy hiányosan vagy épen nem is jöhettek világosság elébe, lassanként, közölni olvasóinkkal. Ezekből is meg fog tetszeni , micsoda erőszak és hamisítás vétetett gyakorlatba a lelkismeretlen zsarnokok által, a végre , hogy ez ország minden szerencsétlenségek örvényébe sodortassék.") Magyar koronám országainak föld míve 3-4 lakosaihoz. Kossuth Lajos és párt ütő társai vakmerő kísérletei, mellyek által szerencsétlen hazárokban a hatalmat bitorolták, királytok parancsait megvetik, és az országot véghetetlen szerencsétlenséggel fenyegetik. Engem fegyveres erő használatára kényszerítenek. Egyszersmind mindazonáltal néhány szavakat kívánok hozzátok intézni, kiknek elcsábítása és megcsalatása megkisértetik. Hirdettelik nektek, hogy seregeim az ország elfoglalására, a folyó év Szent-György havában nyert engedmények visszavételére, a magyar nemzetiség elnyomására jelennek meg közretek. Kényszerítés és fenyegetések közt lettetek ellentállásra fölszólítva, és ezen fölhívások az Én nevemben hozzátok intéztetni merészeltetnek! Megcsalattatok, ne higgjetek a csábítók szavainak ! Az úri szolgálatok és dézsma megszűnése , mellyet hajdani földesuraitoknak adandó méltányos, a közállomány közbejöttével történendő kárpótlás mellett nyertetek, teljes épségükben fönmaradandanak; kezeskedik ezért nektek a törvény rendelete, kezeskedik királyi szavam szentsége. A rendet és békét akarom helyreállítani, melly nélkül nem élvezhetitek a nektek adott engedmények gyümölcseit, mert a nemzetörségi szolgálat túlfeszített kötelessége, az általános fölkelés, a mindenhol mutatkozó nyugtalanság, erőtöket felemészti. Hazájoknak különböző ajkú és nemzetiségű lakosai jogaik kiterjesztését követelték, — a harcz veszélye fenyegetőleg mutatkozott. királytok mindent megkísértett a veszély elhárítására, de azok a felségsértők, kik minden módon elcsábítástokra törekesznek, minden kísérleteimet meghiúsították, és végre gyáván meggyilkoltatták azon férfiút, kit a polgári háború veszélyeinek elhárítására hazátokba küldtem. Bízzatok királytokban, ki a magyar nemzetiséget mindig szerette és atyailag ápolta, a nélkül hogy más nemzetiségeket elnyomott vagy megsértett volna, — csatlakzatok hadseregemhez, segítsétek azt a rend helyreállításában, — a többiben maradjatok nyugodtan, tiszteljétek mindenki jogait, mindenki tulajdonát, engedelmeskedjetek a törvényes hatóságoknak, és azon rendeleteknek, mellyeket a haza javára kiadandok ! Ki illy értelemben cselekszik, híven teljesíti királya és hazája iránti kötelességeit, ki parancsaimnak ellenszegül , mind a kettőt, elárulja és kénytelennek látandom magamat öl ,a szerint bűntetteim. Adtam Olmützban november 7-dik napján 1848. — Ferdinánd s. k. (L. S.) Herczeg Windischgrätz Alfred, császári királyi tábornagy, minden császári és királyi hadseregek fővezére (azok kivételével, mellyek Olaszországban állanak), arany gyapjas, magyar királyi Szent- István rendbeli nagy keresztes, és a katonai Mária-Terézia rend vitéze stb. stb., a 4-dik számú cs. kir. könnyű lovasezred tulajdonosának Proclamatioja Magyar ország és Erdély földmivelő népéhez. Folyó esztendő november 7-kén kelt legfelsőbb manifestum által arról már biztosítva lettetek, hogy a robot és dézma megszüntetéséről 1848—ki apróban alkotott és őfelsége által szentesített törvényekben fognak tartatni. Ezen biztosítást megújítom mostanában dicsőségesen uralkodó királyunk és urunk, Első Ferencz József őfelsége, legmagasb parancsolatjából is, bizton várván, hogy legkegyelmesebb királyunk szavában bízni, nyugottan maradni és azokat, kik titeket még ezentúl is , azon ürügy alatt, mintha az általatok nyert engedmények viszszavétetni szándékoltatnának, felizgatni és megvetendő czélaikra elcsábítani merészelnének, mint árulókat tekinteni, elfogni és a katonai hatalomnak általadni el nem mulasztandjátok. Melly a fölmivelő népnek e cs. kir. Felsége legmagasb parancsolatja következtében adott utóbbi biztosítás, az illető elöjáróságok és lelkészek által, ez utóbbiak által pedig a szószékről, a hazai nyelvekben azonnal közhírré teendő, és a véghezvitt hirdetésről tüstént a legközelebbi katonai parancsnoknak írásbeli jelentés bemutatandó, mert különben az elöjárósági személyek vagy lelkészek ellen, kik ezen parancsolatot vagy pontosan nem teljesítik, vagy a hirdetést szándékosan elmulasztják, a rögtön törvényi eljárás életbe léptetni fog. Kelt schönbrunni szállásomon, december 14-én 1848. — Herczeg W i n d i s e h—Grätz Alfred s. k., császári királyi tábornagy. Herczeg Windischgraetz Alfred, császári királyi tábornagy , minden császári és királyi hadseregek fővezére (azok kivételével, mellyek Olaszországban állanak), arany gyapjas és a katonai Mária-Terézia rend vitéze stb. stb., a 4-dik számú cs. kir. könnyű lovasezred tulajdonosának Szózaja Magyarország és Erdély minden ajkú és rendű lakosaihoz. Magyarország és Erdély lakosaihoz! Nehány hazaáruló pártütök kevés hónapok óta tartó zsarnok uralkodása a békés Magyarországot egy vészteljes polgári háború véres csatamezejévé tette. A párlütök vakmerősködtek koronás királyuk jussai és méltósága ellen feltámadni. A személyes szabadság el van nyomva , a vagyonnak biztossága veszélyeztetve és a békés földmivelő hasznos foglalatosságától elszakasztva, kényszeríttetik fegyvert fogni, tulajdon törvényes koronás királya ellen! Ezen vészteljes, birodalmainak jólétét és biztosságát fenyegető állapotnak véget vetni, uralkodónk kötelessége, parancsolatja, és igy az én legszigorúbb feladásom. Ő Felségének legmagasabb parancsára, a ki a ti királyotok és nagyfejedelmetek, fogok egy vitéz és hív hadsereggel hazátokba lépni, nem ellenséges szándékkal, hanem a végre, hogy a pártütést legyőzzem, s a ti, pártok által szétszaggatott hazátoknak a békességet visszaadjam. Katonáim szoros fegyelmet fognak tartani, de mindenkivel, ki ellenük fegyvert visel, ragad, vagy másokat erre kényszerit, vagy elcsábít, mint ő Felsége ellenségével, mint pársütővel bánandának. Magyar- és Erdélyország lakosai ! Ti, kik igaz hazafiak és királytokhoz hívek vagytok, elvárom lovagiasságtoktól, századokon át bizonyított nemes érzelmetektől,hogy segédkezet nyujtandatok nekem, miszerint császárunk és királyunk akaratát békés úton hajthassam végre ! Ti gonosz szándékú pártütök által elcsábítottak! itt az utolsó pillanat, visszatérni a királytok iránti hivséghez , igy uralkodónk kegyelmére és az én közbejárásomra számíthattok. Ámde azok, kik ezen szerencsétlen országot hatalom utáni szomjúságuknak és büntetést érdemlő hiúságuknak feláldozták, bennem szigorú bíróra találjanak, mert: Oltalom a híveknek, bocsánat a megtéröknek , végveszély a pártütöknek — ez jelszavam ! Kelt schönbrunni föhadi szállásomon, november 13- kán 1848. — Herczeg Windischgraetz s. k. császári királyi tábornagy, Magyarország népeihez. Nem elég, hogy Kossuth Lajos pártütö és czinkosai Magyarországot roppant számú papirospénzzel elárasztották ; nem elég, hogy urunkat királyunkat s az egész uralkodó családot hazug és gyalázatos felhívásaiban rágalmazni és becsteleniteni merészkedik olly nép elött, melly századokon által mint az uralkodó ház iránti hűségnek, tiszta tükre ragyogott, — még annyira is vetemedett mint ő , mint az általa és az úgynevezett honvédelmi bizottmány által valamennyi, megyékbe küldött zsarnokbiztosok , hogy a legiszonyatosb és megvetendő eszközök által rettegésben tartott népet felhívásaikban olly gaztettekre buzdítsák, mellyek egy kül s az országot minden jog nélkül meglepő ellenség irányában tiltvák , a törvényes uralkodó vitéz hada ellenében pedig, melly csak azért lépett által az ország határain, hogy a lázitó gonoszok által száműzött békét, rendet és törvényes állapotot visszaidézze — istentelenek és felségsértők. Nem irtóznak ők kárhozatos elbizakodásukban a császári hadsereget rablással , gyilkossággal, gyújtogatással vádolni, holott mégis az ő csordáik követnek el illy gaztetteket, mivel elhaladásomnál naponta a legszomorúbb meggyőződést szereztem s mi iránt a szegény, kétségbeesésig vitt lakosok már előttem siránkozva panaszkodtak. Nem elégedvén meg ezen gazságokkal Kossuth Lajos és czinkosai, ámítják a népet Schwechat, Pozsony és Mosony mellett állítólag kivivott győzelmek hazug híreivel, holott ezen helyeknél vagy épen nem is csatáztak, vagy pedig a lázadók megverettek és elkergettettek, csak hogy a népet a császári had elleni felkelésre ingereljék , meg sem gondolván illy örült tettnek rémitő következményeit. Lukács Sándor győri biztos vad dühében a Győrött hátrahagyott élelemszereknek megmérgezését határozta el, és ezen iszonyú gaztett kivitelében csak a pártütök sebes megfutamodása által gátoltatott. Ezen minden idők történetében hallatlan gazságok és gonoszságok tekintetéből ezennel Kossuth Lajost, a honvédelmi bizottmány valamennyi tagjait és az ezek által a megyékbe és városokba szétküldött úgynevezett kormánybiztosokat „törvényen kívülieknek és földönfutóknak nyilatkoztatom“, megparancsolván valamennyi hatóságoknak és községeknek a legszorosabb felelet terhe alatt, hogy őket elfogják és a legközelebbi katonai osztaléknak átadják. Azok, kik ennek daczára, a pártütő kormánytól akármi csekély parancsot elfogadni, vagy annak engedelmeskedni merészelnének, rögtön ítélő bíróság utján tüstént kivégeztetnek. Azon helységek, mellyekből több lakosok egyesülve a császári kir. hadseregnek akármi módon kárt tenni törekvendenek, vagy annak futárait, szállítmányait, avagy egyes csapatokat megtámadni merészkednének , tűzzel, vassal elpusztittatnak. A helységek elöjárói a csendnek fentartásáról életükkel kezeskednek. Kelt győri tábori főhadi szállásomon, karácsonda 29. 1848. — Herczeg Windischgrätz Alfred cs. kir. tábornagy. Proclamatio. A pártütő csapatok Parendorftól, Mosonyon s Győrön keresztüli futásokban nemcsak rablók módjára többi falukat leégettek , elpusztítottak, a nyögött és józan gondolkozásu falusi és városi lakosokat sarczolták , Pozsony és Nyitra megyékben merő rész akaratból nagy károkat tettek, de e felett a bábolnai cs. kir. ménesből valamennyi