Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)

1837-09-12 / 11. szám

164 beli íróink által javaslatba hozott kifejezé­sekre terjedett ki a’ figyelem. E’ készületek folytatva lőnek ez évben is, névszerint Szász Károly r. t. az erdélyi törvényes nyelvben előforduló műszavak’ sorát küldte be a’ már szerkesztő kéz alatt levő törvénytudományi műszótárba. Gombos Imre tiszt. tag, a’ mar­marosi sóaknászat körűl divatozó magyar műnyelvet jegyeztette össze; Beke Kristóf a’ már megjelent philosoph­iai műszótárhoz ada be pótlékokat, dr. Flór Ferencz orvosi műszavak’ jegyzékét. — A’ tájszótárhoz, mellynek átnézése a’ kis gyűlésekben napi­renden van ’s nyomtatása már több idő előtt megindult, folyton gyűltek újabb és újabb anyagok, névszerint Acsády Sándor, Beke Kristóf, Csacskó Imre, Matics Imre és Ordó­­dy Tivadar társaság­on kívüli hazafiaktól.— A’ régi szavak’ g­yüjteményét Bartal János ne­velte. Folyt, szinte a’ nagy szótár’ előkészüle­tei’ számára, a’ magyar ’s más, azzal érint­kezésbe jött nyelvekben előforduló rokon han­gú ’s értelmű szavak’ kiszemelése is, külö­nösen Hoblik Márton 1. t. a’ magyar és szerb ’s horvát ’ , Nagy János 1. t. a’ magyar ’s a’ nevezetes i­­sémita nyelvek’ közös szavai­nak fejezék be be ’s nagy gonddal készült gyűjteményeit, mellyekh­ez még Bárány Ágos­ton 1.1. magyar-török szavai’ jegyzéke járult. Élénken folyt a’ nyelv’ philosophiai stú­diumára múlhatatlan források’­­, értjük a’ régi m. nyelvemlékek’ másoltatása is, Döb­­rentei Gábor e’ tárgyban megbízott r. tag’ felügyelése alatt. Vétettek ezek név szerint Szepes és Szabolcs vármegyék’, Kassa, N. Szombat és Pozsony városok’, a’ Sztáray, Kállay, Mérey és Galántai-Nagy nemzetsé­gek’, a’ károlyfejérvári káptalan’ levéltárai­ból ’s a’ pozsonyi ferencziek’ könyvtárából; ’s noha a’ XVI. századnál nem régebbek, de a’ lexicographiai szemponton kivűl még a’ nyelv’ történetére nézve sok érdekest foglal­nak magokban. Mi e’ nyelvemlékek’ sajtó a­­latt levő gyűjteményét illeti: annak első kö­tete , melly a’ két halotti megszólítást ’s az úgy nevezett bécsi codexet foglalja magában, csak egy pár ív hír lévén már most, még ez évben fog megjelenni; a’ második Kinizsi Pálné’ imádságos könyvét ’s vegyes tartal­mú régi leveleket, úgy a’ harmadik is, a’ müncheni 1466-iki codexet (négy evangélis­ta) ’s szinte vegyes leveleket, magokban fog­lalók, hasonlókép sajtó alatt vannak, ’s nyomtatások részint már jó előre is haladt. Ennyit a’ nyelvet illetőleg. Igyekeztek a’ tagok tudományos érteke­zések által is a’ literatura’ terjesztéséhez já­rulni. Hetényi János 1. t. a’ magyar philo­­soph­ia’ történetírását rajzolta; Szilasy Já­nos r. t. a’ philosophia’ jelen állapotjáról ér­tekezett hazánkban ; Nyíry István r. t. az 1835-diki külf. philosoph­iai literaturáról, Horváth Cyrill r. t. a’ philosoph­iai rendsze­rek’ méltatásáról, Warga János r. t. a’ ne­velés’ elveiről, Kállay r. t. a’ tudományos egyesületek’ ’s alapítványok’ hasznairól; is­mét Kállay a’ törvények és szokások’ hason­latosságait nyomozgatta a’ históriából, Lu­­czenbacher János r. t. a’ verebi sírkövekről, Jászay Pál r. t. az 1625-diki gyarmati béke­kötésről írt, Czuczor Gergely r. t. Zrednai Vitéz János’ életét festette, tekintettel a" Hu­nyadiak’ korára; Szlemenics Pál r. t. a’ leányi negyedről hazai törvényeink szerint; Balásházy János r. t. a’ víz-szabályozásról ér­tekezett földmivelési tekintetben; Nyíry Ist­ván r. t. az angol műipar’ ph­ilosophiáját ad­ta. Mind­ezek — kettőt kivévén, melly már megjelent — részint az Évkönyvek’ IVd., ré­szint a’ Tudománytár’ folyó köteteiben fog­nak az olvasó közönség elébe terjesztetni. Itt kellene már most a’ múlt évben is ér­dekelt közhasznú tudományos kézikönyvek’ gyűjteménye’ ügyéről számot adnunk, ha a’ pénztár’ állapotja e’ részben a’ terv’ részle­tes kidolgozásánál tovább engedé vala ha­ladni a’ társaságot. A’ melly munkák’ nyomatása, a’ pénzerő-­­ höz képest, eszközöltethetett, a’következők: 1) Tudománytár, X —XIV kötet; már most két szerkesztő , Luczenbacher és Balogh r. tagok alatt, a’ literatúrai résznek mind nagyobb és na­gyobb terjeszkedésével. " 2) Romai classicusok magyar fordításokban Első kötet, Sullustius, Kazinczytól. Második : Ci­ceróból beszédek, levelek és Scipio’ álma, ugyan­attól. 3) Első oktatásra szolgáló kézi könyv, vagyis a’ legszükségesebb tudományok’ öszvesége Edvi 1l­­és Páltól. Első rendű Marczibányi Lajos jutalom­mal koszorúzott pályamunka. 4) Az elemi nevelés’ alapvonatjai Warga János­tól. Másod rendű Marczibányi Lajos jutalommal koszorúzott pályamunka.

Next