Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)
1837-09-19 / 12. szám
az egyetemes literatura’ körében. Kiadó szerkesztők: SCVEDEII, EÖMIÖS 11 ARTY, szerkesztő társ: HAJZA., Második félév. Pesten, September* 1». 18»?. 13. szám. Tartalom: Magyar literatura. Szépliteratura. Parthenon, kiadja a’ sárospataki magyar iskola, 177. sz. Deák literatura, Történettudomány. Fejér’ okleveltára (Taltherr László) 179. 1. MAGYAR LITERATURA, Szépliteratura. 3) Parthenon. Kiadja a' sárospataki magyar társaság. Szerkesztő Ormós László. II. Sáros Patakon , nyomtatta Nádaskay András , 1837. Eledrésben 243 l. A’ pataki ifjak’ egyesülete, melly ezelőtt néhány évvel egy lelkes, Patak’ iskoláiból kikelt, ’s most a’ külföldön utazó ifjú férfi, Szemere Bertalan által készített terv szerint, a’ collegium’ fényes hazafiságu igazgatójának aegise alatt, munkálatihoz fogott, zsengéinek második kötetével lép fel a’ haza előtt, ’s törekvésének és czéljának tisztaságára utalva, részvétet vár , és bátorítást a’ tovább haladásra. ’S bizton várhatja. Mert olly törekvés, melly a’ míveltebb ízlet’ ösvényén hangot és szót igyekszik kölcsönözni azon nemesebb érzelmeknek, mik, mint sugarai a’ szív’ melegebb zónájának, olly kedves világításban láttatják az ifjúság’ próbakörét, ’s miknek küzdéséből majdan azon szilárd elvek kikelendők, mellyek a’ nagy czél felél útjában vezérelni fogják a’ férfiút, — az el nem fogúltak’ méltány bírálatára számot tarthat. Tudjuk, hogy az ifjabb költők, ’s közülük még a’ szebb tehetségnek is, midőn kedvesen zengő hangjaikra magok is örömmel figyelmeznek, verseiknek értelmet, azaz : meghatározott műértelmet adni, néha megfeledkezvén, olly költeményekkel állanak elő, mellyeknek érdeme és hibája a’ csillám’ némi osciilátiójában áll. E’ gáncs alól a’ Parthenon’ ifjait sem menthetjük fel. De annál örvendeztetőbb volt reánk nézve, úgy találnunk , hogy a’ szerkesztőnek és Győri Dánielnek néhány versezeteiben a’ gondolat’ meghatározottsága , ’s bizonyos mélyebb szemlélődés, még csak több felfogáskönnyűséget, vagy nagyobb művészi kiltökélyt kívántak volna magok mellé, hogy a’szigorúabb bíráló’követeléseinek is elégtétessék. — Balladákat, ’s románczokat többen adnak, de nem nagy szerencsével. Mindazonáltal ha tudjuk, mi nehéz e’ versnemnek egészen saját tónusát eltalálnunk, ’s mindenek felett nekünk, kiknek néppoesisa ollyas eredeti formákat, mikre a’ balladáét vagy románczét olthatná a’ művész, csak alig mutathat fel, s engedékenyebbek leszünk ifjaink iránt, ’s egyéb, nem az e’ részbeni süker vagy nemsüker fog 12