Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)
1837-08-08 / 6. szám
az egyetemes literatura’ körében. Kiadó szerkesztők: • SCHEMEL, VÖRÖSMARTY , szerkesztő társ.rajza. Második félév. Pesten: augustus’ 8. 1838. 6. szám. Tartalom: Magyar literatura. Törvénytudomány. Szlemenics Pál’ magyar fenyítő-törvénye (Fabriczy Sámuel), 81. sz. Német literatura. Történettudomány. Spittler’munkái, 92. sz. — Literatúrai mozgalmak, 94. sz. MAGYAR LITERATURA. Törvénytudomány. I) Fényitő törvényszéki magyar törvény. Eredeti deák munkája után magyarul fejtegeté Szlemenics Pál, törvények’ doctora. A’ magyar tudós társaság’ költségein. Budán, a’ magyar kir. egyetemi könyvnyomtató intézetéből, 1836. n. 81. 227 l. 1 fi. 12 kr.ep. Az előttünk levő munka hármas tekintetre nézve minden dicséreten felül van. A’ tagok’ logicai, és részarányos elrendezése, az azt végtől végig átlehellő humanitás’ szelleme, és az írásmód’ kristálytiszta, a’ tudomány’ komoly méltóságát kellemmel párosító világossága , a’ legjelesebb tudományos munkák’ sorába helyezik. És mivel e’hármat valamelly könyvről mondani, annyit tesz, mint azt általánosan, és legfőbb tulajdonságira nézve dicséretre méltónak vallani; mivel továbbá olly szerző , mint Szlemenics, kinek írói érdeme a’ hazától rég el van ismerve, szószaporító dicsértetésre valóban nem szorul; ’s végre, deák munkája, melly szerint a’jelenlévőt, a’ legújabb törvényekre is tekintve, magyar nyelven szerkeszté, az olvasó közönség előtt már több év óta ismeretes, ’s így annak foglalatját itt újra kivonatban adni szükségtelen: a’ vizsgáló közvetlenül átmegyen azon szakaszokra, mellyekben a’ nagy érdemű szerzővel egyet nem érthet; vagy mellyekben bővebb és kimerítőbb előadást óhajtott volna. A’ 10. §-ban előszámlált, ’s a’ magyar fenyítő törvényt illető könyvek’ puszta czímeinek, (még pedig nem is teljes számú) előadásán kívül, a’ vizsgáló óhajtotta volna a’ tudomány’ bármilly rövid literaturáját találni, azaz , minden iró’ saját szellemének, és azon hatásnak, mellyel a’ tudomány’ előmenetelére volt, rövid érintését. Mert más a’ fenyítő törvényhozás’ históriája , mellyet a’ szerző meglehetős tökéletességgel adott elő; más a’ tudomány’ literaturája. A’ 24. §ban a’ fenyítő törvényszéki gonosztetteknek fajtákra felosztásai adatnak elő. Itt mindenek előtt azt kell vala meghatározni, miben különbözik a’ fenyítő törvényszéki gonosztett (delictum criminale), a’ csupán polgári vétségtől? ’S ezt annyival inkább, mivel a’ szerző a’ 28. §ban maga is azt tanítja, hogy a’ fenyítő törvényszéki büntetést nem akármiféle , hanem nevezet szerint fenyítő törvényszéki gonosztetthez ragaszthatni; a’ nélkül mindazonáltal, hogy akár ott, akár - ----------1