Figyelő, 1962. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-03 / 1. szám
2 A FIGYELŐ JELENTI A tulajdonostárs jogosult az ingatlan használatára Két személy tulajdonában állt egy kétszobás szabadrendelkezésű ház. A tulajdonostársak egymás között megosztva használták a lakást. Utóbb az egyik tulajdonostárs elhunyt, s a másik a házban levő összes helyiségeket birtokába és használatába vette. Az elhalt társtulajdonos gyermeke, mint új társtulajdonos azzal az igénnyel lépett fel a bíróság előtt, hogy állapítsa meg: a kétszobás lakás egyik szobájának használatára ő jogosult. A már bentlakó tulajdonostárs azzal védekezett, hogy a kétszobás lakás jogos lakásigényeit nem haladja meg, ugyanakkor a másik tulajdonostársnak is megfelelő lakása van. Az üggyel a Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás folytán foglalkozott. Megállapította, hogy a Polgári Törvénykönyv 140. §-ának rendelkezése szerint a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára. Ezt a jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többi törvényes érdekeinek sérelmére. A birtoklás és használat megoszlásának a tulajdonostársak tulajdonarányához kell igazodnia. Ettől eltérni csak az adott körülményekben rejlő nyomós okok alapján lehet. A konkrét esetben az ingatlannak mind a két tulajdonosa felesele részben gyakorolhatja a birtoklás és használat jogát, minthogy tulajdonuk így oszlik meg. Nincs olyan ok, ami a tulajdonost a lakás birtoklásából és használatából kizárná, és az a lakrész, amelynek használatát igényli, az ő tulajdoni arányának körülbelül megfelel. Az is tény, hogy a kétszobás lakás a tulajdonostársak között megosztható és a régebben ott lakó tulajdonostárs tulajdoni arányának is hozzávetőlegesen megfelel a neki jutó lakrész terjedelme. Kétségtelen, hogy a már ott lakó tulajdonostárs lakásszükséglete csak szerényen kielégített, de ez egymagában az adott körülmények között nem eredményezheti azt, hogy az egész házat, illetőleg lakást egyedül tartsa birtokában és a másik tulajdonostársat teljesen kirekessze a használatból. Ha ezt tenné, a bent nem lakó tulajdonostárs jogait sértené. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a már bentlakó tulajdonostársat arra kötelezte, hogy bocsássa az igényeit lakrészt a másik tulajdonostárs rendelkezésére. Az államtól vásárolt házingatlan bérletének felmondása Ha a korábban állami tulajdonban állott ház, illetve lakás, adásvétel útján 1953. április 1. után személyi tulajdonba került, a lakásügyi jogszabályok szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a ház 1953. április 1. napja után épült volna. (35/1956.,IX. 30./M. T. sz. rendelet 72. §.) Ennek következtében az ilyen ingatlan új tulajdonosa a házban levő lakás bérletét a következő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a lakásra a maga vagy egyenes ágbeli rokona számára igényt tart. Az említett lakásrendelet 62. §. (2) bek. értelmében a felmondás csak akkor érvényes, ha az új háztulajdonos a felmondással egyidejűleg a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel és egyúttal közli vele az illetékes elsőfokú lakásügyi hatóság határozatát, amely a lakás kiutalását a bérlő részére biztosítja. Ha a felajánlott cserelakás személyi tulajdonban levő házban van, a felmondással egyidejűleg a ház tulajdonosának a nyilatkozatát kell csatolni, mely szerint a felajánlott lakásra sem maga, sem egyeneságbeli rokonai számára nem tart igényt, s a lakást hajlandó a kiköltöző személy részére bérbeadni. A Legfelsőbb Bíróság XVI. sz. polgári elvi döntésében kimondotta azt is, hogy ezeket a nyilatkozatokat a felmondással egyidejűleg kell a bérlő tudomására hozni, mert ennek hiányában a felmondás nem tekinthető érvényesnek. Az Országos Takarékpénztár közli . Hétemeletes társasház épül Budapesten az I. kerületben, a Fő utca 33. számú telken. A házban a következő megoszlásban: az I—VI. emeleten: emeletenként 2 kétszoba hallos és 1 garzon, a VII. emeleten: egy szoba étkezőfülkés, öszszesen 19 lakás lesz. Az épület központi fűtéssel és személyfelvonóval rendelkezik. A meleg vizet gáz-vízmelegítő szolgáltatja. A társasház előreláthatólag 1962. vI. negyedévében lesz beköltözhető. Ki felel a KST-betétekért ? Társadalmi munkában szedte be egy vállalat egyik dolgozója az alkalmazottaktól a vállalati Kölcsönös Segítő Takarékpénztár (KST) betéteit. Nevezettel a beszedett összeget ellopták, s az OTP a gondatlanul eljárt dolgozóval szemben kárának megtérítését kérte. A dolgozó azzal védekezett, hogy nincs jogviszonyban az Országos Takarékpénztárral és így annak részére semmit sem tartozik fizetni. Az üggyel a legfőbb ügyész törvényességi óvása folytán a Legfelsőbb Bíróság is foglalkozott. Törvényességi határozatában rámutatott arra, hogy a takarékbetétekről és a takarékbetéttel rendelkezők jogairól szóló 1952. évi 9. tvr. a KST-betétekre is vonatkozik. A takarékbetétek visszafizetéséért az állam szavatol. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak (KST) a takarékbetétek elfogadását csak akkor kezdhetik meg, ha működésük megindulásakor az OTP területileg illetékes fiókja erre felhatalmazást adott. Az Országos Takarékpénztár tehát, mint szavatos és mint felügyeletet gyakorló szerv is felelősséggel tartozik a betétekért. Ezért a betétek elvesztése, elsikkasztása esetén jogosult fellépni az ellen a személy ellen, aki a betét elvesztéséért, elsikkadásáért felel. Ha a dolgozó az általa fizetett összeg ellenében megkapta a KST-bélyeget, akkor olyan értékpapírhoz jutott, amelyért az OTP szavatossággal tartozik, és amelynek tényleges értéke erejéig az OTP-vel szemben igényt lehet támasztani. A KST az országos takarékossági mozgalom egyik jól bevált formája, amellyel szemben bizalmatlanságot kelteni nem lehet. Az Országos Takarékpénztár a KST-betevőkkel szemben felel akkor is, ha a KST beszedésével foglalkozó dolgozó magatartása miatt a már befizetett összeg elvész, de ebből következik az is, hogy az OTP jogosult a betét elvesztéséért felelős személlyel szemben fellépni. ÁTVÁLLALHATJA-E A DOLGOZÓ A VÁLLALAT KÖTELEZETTSÉGÉT Ha a vállalati dolgozó munkakörében eljárva nem vállalatának, hanem harmadik személynek okoz kárt, előfordul, hogy ennek megtérítésére vállalkozik. Konkrét esetben felmerült a kérdés, érvényes-e a dolgozónak ez a kötelezettség vállalása. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a szerződésen kívül okozott károk megtérítésével kapcsolatban a Polgári Törvénykönyvnek az a célja, hogy a munkakörben okozott kárért a munkavállalót csak akkor tegyék felelőssé, ha sándékos bűncselekménnyel okozta a kárt. Ezért rendelkezik úgy a Polgári Törvénykönyv 348. §-a, hogy ha az alkalmazott munkakörében vagy hatáskörében harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkavállaló felelős. Ha az alkalmazott a kárt szándékos bűncselekménnyel okozta, az alkalmazott a munkáltatóval egyetemlegesen felelős. A Polgári Törvénykönyvnek ez a rendelkezése kötelező jellegű, így az a megállapodás, amelyben a munkavállaló olyan kár megtérítését vállalja magára, amely nem őt, hanem a munkáltatóját terheli, jogszabályba ütközik, tehát semmis. A kisipari tevékenység folytatásával kapcsolatban a gyakorlatban több vitás kérdés merült fel. E vitás kérdések eldöntésére és az egységes gyakorlat kialakítására a Könnyűipari Minisztérium hivatalos állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalás fontosabb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük. Az ipar szüneteltetése. Az ipartörvény értelmében a kisiparos iparát hat hónapra szüneteltetheti. Az elsőfokú iparhatóság az ipar szüneteltetését indokolt esetben egy ízben további, legfeljebb hat hónapra engedélyezheti. A kisiparosnak az ipar szüneteltetését és újbólgyakorlását 8 napon belül be kell jelentenie az elsőfokú iparhatóságnak. Az állásfoglalás az előzőkben ismertetett törvényi rendelkezésekkel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az ipar hat hónapi szüneteltetése a kisiparost külön engedély nélkül megilleti, a szüneteltetés meghosszabbításához azonban minden esetben az iparhatóság engedélye szükséges. Az iparhatóság a szüneteltetés meghosszbbításáhtoz engedélyt csak rend- Önkiszolgáló bolti dolgozók leltárfelelőssége Az önkiszolgáló boltokban rendszerint a pénztárosok látják el a bolti forgalom két lényeges mozzanatát: az árukiadást és a pénzkezelést is. Az árut is kezelő pénztárosoknak anyagi felelőssége a leltárhiányért az 58/1958. (XI. 13.) Korm. számú rendelet (leltárrendelet) 2. § (1) bekezdése értelmében fennáll. A felelősség mértéke a dolgozó egyhavi keresete. Ezt a mértéket csak abban az esetben lehet csökkenteni, ha a körülmények az árukezelésre kihatottak. Felmerült az a kérdés, hogy az árut is kezelő pénztárosoknak a leltárfelelőssége csökkenthető-e azon a címen, hogy pénztárosi teendőket is ellátnak. A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint kétségtelen az, hogy az árut is kezelő pénztárosok felelőssége a kettős tevékenység folytán súlyosabb a többi dolgozó felelősségénél. Minthogy azonban a jogszabály a leltárhiány felelősségét a pénztárosi felelősség esetén sem korlátozza, az önkiszolgáló boltok pénztárosainak a leltárhiányért való felelősségét ezen a címen csökkenteni nem lehet. kívül indokolt esetben adhat és az engedély megadásánál az összes körülményt (így mindenekelőtt a lakosság zavartalan ellátásának biztosítását) mérlegelni köteles. Az iparhatóság feladata ezenkívül annak folyamatos ellenőrzése is, hogy a szüneteltetés ideje alatt a kisiparos dolgozik-e, és ezzel iparjogosítvány nélkül folytat-e ipari tevékenységet. Az állásfoglalás utal arra, hogy az ipar szüneteltetése során elkövetett szabálytalanságok (pl. a szüneteltetés engedély nélküli meghosszabbítása, az újbólgyakorlás bejelentésének elmulasztása stb.) esetén a megfelelő szankciókkal élni kell, azonban az ipar visszavonására csak gondos mérlegelés után, végső esetben kerülhet sor. Műanyagból készült termékek javítása. A gyakorlatban vitás, hogy a műanyagból készült esőkabátok, esőköpenyek, kötények, abroszok stb. javítása a műanyagkisipar körébe tartozó, vagy egyéb tevékenység-e. Az állásfoglalás ezzel kapcsolatban rámutat, hogy a műanyag esőkabátok stb. javítása, akár varrással, akár hegesztéssel történik, nem minősül műanyagfeldolgozásnak, illetve feldolgozásnak és így nem esik a műanyag kisiparok kiadásáról szóló jogszabályok korlátozó rendelkezései alá. Az említett javítási tevékenységet pl. műanyagkabátok, köpenyek vonatkozásában a férfi, vagy női szabók, a műanyagtáskák vonatkozásában pedig a bőrdíszműves kisiparosok is elvégezhetik. A műanyagcikkek javítására szabadipar is kiadható. Kisipari termékek forgalombahozatala. Az érvényes rendelkezések értelmében a kisiparos saját termelvényeit a telephelyén kívül vásárokon és heti piacokon, az élelmiszerkisiparos pedig kihordás útján is forgalomba hozhatja. A gyakorlatban nem egyszer problémát jelentett, hogy a kisiparos — meghívásra — az előbbi helyeken kívül más helyeken forgalomba hozhatja, árusíthatja-e termékeit vagy sem. Az állásfoglalás ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az ipartörvény szerint a kisiparos telephelyén kívül meghívásra csak munkát vállalhat és végezhet. Ez a rendelkezés azonban a kisiparos termékeinek árusítására, eladására egyáltalán nem vonatkozik. A kisiparos tehát termékeit csak az előzőkben ismertetett helyeken árusíthatja, akár meghívják árusításra, akár nem. (pD) A kisiparral kapcsolatos állásfoglalások A jó munka feltétele a jó szerszám 10 ftE/ éves a FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMOK GYÁRA Gyártelep: Budapest XIII., Reitter Ferenc in 132—138. Budapest, 62. Postafiók 340. MNB’ 10* Telefon: 201-169, 200-230, 204-040. Gyártmányaink: Szabályosan több élű fémforgácsoló szerszámok, menetvágószerszámok, marószerszámok, darabolószerszámok, dörzsölőszerszámok, fogazószerszámok, különleges szerszámok Különleges ötvözött acélok raktárról kaphatók. Törvény a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről. (1961. évi VI. tv.; Magyar Közlöny 99. szám.) Törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról. (1961. évi VII. tv.; Magyar Közlöny 99. szám.) Törvényerejű rendelet a természetvédelemről. (1961. évi 18. tvr.; Magyar Közlöny 99. szám.) Törvényerejű rendelet a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló rendelkezések módosításáról. (1961. évi 19. tvr.; Magyar Közlöny 100. szám.) Elnöki Tanácsi határozat a gyönki járás megszüntetéséről. (22 1961. N. E. T. kat.; Magyar Közlöny 99. szám.) A járás megszüntetésének időpontja: 1962. február 1.) Igazságügy miniszteri rendelet a tartásdíj külföldön való behajtásáról szóló rendelkezések módosításáról. [7/1961. (XII. 23.) I. M. sz. rend., Magyar Közlöny 93. szám.] Pénzügyminiszteri rendelet a Bartók Béla és Liszt Ferenc emlékév alkalmából jubileumi arany, illetve ezüst emlékérmék kibocsátásáról. [22 1961. (XII. 24.) P. M., ill. 23 1961. (XII. 24.) P. M. sz. rend., Magyar Közlöny 99. szám.] A rendelet értelmében Bartók Béla születésének 80., Liszt Ferenc születésének 150. évfordulóján 50, 100 és 500 forintos jubileumi arany, illetve 25 és 50 forintos jubileumi ezüst érméket bocsátanak ki. A jubileumi ezüst érméket a Nemzeti Bank december 24- től hozza forgalomba. Belkereskedelmi miniszteri utasítás állami közétkeztetési (vendéglátóipari és közétkeztetési) vállalatoknál dolgozók természetbeni juttatásáról. [122 1961. (K. E. 45.) Bk. M. SZ. Ut.; Kereskedelmi Értesítő 45. szám.] Együttes utasítás a ruházati termékek kj minőségi megvizsgálási rendszeréről. [44 1961. (Kip. E. 52—53.) Kip. M.—Bk. M. sz. ut.; Könnyűipari Értesítő 52—53. szám.] Együttes utasítás az iparvállalatok felelősségéről a kiskereskedelem és a fogyasztók minőségi kifogásaiért. [45 1961. (Kip. É. 52—53.) Kip. M.—Bk. M. sz. ut.; Könnyűipari Értesítő 52—53. szám.] Élelmezésügyi miniszteri rendelet a duelingyma szállításának korlátozásáról, 112/1961. (XII. 28.) Élm. M. sz. rend., Magyar Közlöny 100. szám.] A rendelet értelmében — egyes kivételektől eltekintve — 1962. június 30-ig tilos Békés és Csongrád megye területéről dughagymát kiszállítani vagy kiküldeni. A HÁZFELÜGYELŐ KÖTELESSÉGEI A lakók és a házfelügyelők közt felmerülő viták tisztázására az alábbiakban rövid tájékoztatót adunk a házfelügyelők legfontosabb feladatairól. A házfelügyelő a különböző jogszabályokban megállapított feladatai közül esősorban köteles: naponta — a lakóbizottság és a bérbeadó által megállapított időpontban — a folyosót, lépcsőházat, udvart, kapualjat leseperni, a rácsokat letörölni, a közös használatra szolgál helyiségekhez vezető utat és azok életrét kitakarítani, az udvart, a lépcsőház, a folyosókat, valamint a lakók közhasználatára szolgáló helyiségek előtere — fagymentes időben szükség szerint de legalább hetenként egyszer felmost Köteles továbbá az egész lakóépületben ( pincét és a padlást is beleértve) negyed évenként általános nagytakarítást végezni és ennek keretében a közös használatú helyiségek ajtóit, ablakait és fémtá-gyait megtisztítani, az idejétmúlt falragaszokat és hirdetményeket eltávolítan Feladata a lakóház közös szemétgyűjtő edényeit tisztántartani, a felvonó kezelését folyamatosan ellátni, továbbá éjjel 2 órától reggel 4.30 percig a lakóépület lakóit és az igazoltan a házhoz tartozókat ebocsátani, illetve kibocsátani. A ház felügyelő szükség esetén köteles a házirend hatálya alá tartozó személyeket a házirend betartására felszólítani. A ház felügyelő e legfontosabb feladatain túlmenően a társadalmi tulajdon megóvását és a ház állagának megvédését előmozdítani köteles. A házfelügyelő a sötétedés beálltakor az udvart, a kapualjat, a lépcsőházat és a folyosókat, valamint a lakók köze használatára szolgáló egyéb helyiségeket kivilágítani, a házi szemetet naponta 18 és 21 óra között összeszedni köteles. A lakóbizottság ettől eltérő időpontban is megállapodhatik. A lakóközösség érdekeit szolgálja a házfelügyelőnek az a kötelezettsége is, hogy a feladatkörébe tartozó ügyek intézése céljából (például lakbérbeszedés, hibabejelentés átvétele, igazolás kiadása) munkanapokon 7 órától 9 óráig és 18 órától 19 óráig köteles a lakók rendelkezésére állni.