Figyelő, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-05 / 18. szám
BORSOD MEGYEI TAPASZTALATOK A növényvédelem hatékonysága A növényi kártevők és kórokozók a múlt évben közel 3 milliárd forint értékű kárt okoztak annak ellenére, hogy az országban jól szervezett növényvédelmi szolgálat működik és minden . A megmentett érték 1963 és 1970 között tehát 93 millió forinttal, a költség viszont csak 15 millió forinttal emelkedett. Borsod megyei viszonylatban néhol ijesztően nagyok a veszteségek. A mezőcsáti járásban például néhány tsz tagsága azért ellenzi a kémiai növényvédelmet, mert ha vegyszereznek, nem lesz mit kapálniuk (kukorica), csökken a munkalehetőség, és azt hiszik, hogy a részesművelés megszűnte miatt, kisebb lesz a jövedelmük. Ez a „kenyérféltés” nagyrészben a vezetők szűklátókörűségéből fakad. Tájékozatlanság Az 1968-ban megjelent Növényvédelmi Kódex az erős mérgek használatát felső fokon végzett növényvédelmi szakemberekhez köti. A 44/1968-as kormányrendelet és az ennek végrehajtására kiadott 43/1968-as MÉM rendelet másfél év időt adott a közös gazdaságoknak, hogy a szükséges szakemberekre szert tegyenek, illetve saját szakmai vezetőiket kiképezzék. Az aránylag szűk keresztmetszetű 2 éves szakmérnök-képzés mellett, a tsz-vezetőknek 5 hónapos növényvédelmi tanfolyamot szerveztek. Az itt kapott diploma megfelelt a kódex előírásainak. A határidő leteltével az eredmény a mezőcsáti járásban bizony lesújtó: a járás 20 közös gazdasága közül 13-nak nincs növényvédelmi szakembere. Ha figyelembe vesszük, hogy a 186 engedélyezett vegyszer 25 százaléka a rendkívül hatékony, erősen mérgező, tehát szakember nélkül alig lehetséges, a hatékony védekezés. A múlt évben a járásban a növényvédelemmel megmentett érték 41 millió forint volt, szemben az 52 millió forintos kárral. A nagyfokú tájékozatlanságra jellemző, hogy volt olyan tszelnök, aki a már 20 éve használt és mindenütt bevált Dikonirtot (a búza gyomosodása elleni vegyszer), mint újdonságot akarta „kipróbálni”. E tsz-ben egyébként a búza 1970-ben olyan gyomos volt, hogy nem tudták betakarítani. A kis területű tsz-eknek nem mindig kifizetődő önálló növényvédést foglalkoztatni, de csak két szövetkezet, a hejőnapi Petőfi és hejőbábai Új Élet társult egy szakember közös foglalkoztatására. Az alkalmazás feltételei figyelemre méltóak. A szakembernek a növényvédelemmel elért többlettermészeti kontroll parcellákkal ellenőrzik , tiszta jövedelmének 1,5 százalékát fizetik, megyében van növényvédelmi állomás. A növényvédelem hatékonyságát a felhasznált vegyszerek, a megmentett és elpusztult termék értéke közötti arány határozza meg, nyomtalanul el is tűnt. Ezekhez tartozik például a Rézoxiklorid (gombaölő szer), az Afalon (napraforgó és kukorica gyomirtója), a Ramrod (kukorica gyomosodás elleni szer). A kukorica gyomnövényei ellen eddig úgynevezett triazin tartalmú szerekkel (Hungazin, Limazin) védekeztek. Ezek hatása 3—4 évig is eltart, tehát azokon a területeken, ahol ezekkel vegyszereztek, akár akartak, akár nem, kukoricát monokultúrában kellett termelni. A baj csak az volt, hogy a triazinok hatástalanok voltak az úgynevezett szártarackos gyomok ellen. A monokultúrás termesztés következtében ezek rendkívül elszaporodtak. Megváltást jelentett a Ramród, ami ezt is irtotta, de a kiváló szuperszelektív vegyszer rövid pályafutása nem oldhatta meg véglegesen a kukorica növényvédelmének problémáját. (millió Ft-ban) Növénytermesztés és vegyvédelem Borsod megyében 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 Vegyszer értéke-------— 26,1 26,5 26,2 32 39 31,5 33 41,5 Megmentett érték — — 370,3 132,9 245,9 314,7 374,2 372,4 346,2 467,7 El nem végzett növényvédelem miatt keletkezett veszteség------- 232,7 238,4 258,8 177,6 112,9 137,7 100,3 283,5 Hiányzó vegyszerek Nincs minden rendben a gépek és avegyszerek területén sem. A növényvédő géppark elavult, az alkatrészellátás rossz, az új választék szűkös. Borsod megyében, a központi növényvédő állomás gépparkjával együtt, 491 növényvédő gép áll a gazdaságok szolgálatában. A tavaszi szántóföldi gyomirtást például 90 ezer kh-on 15 nap alatt kellene elvégezni. Egy gép naponta 30 kh-t tud bepermetezni, illetve beporozni, tehát 6 nap alatt végezhetnének a feladattal, de a szántófölddel egy időben kell a 18 ezer kh-nyi gyümölcsösben is védekezni. Itt már csak 20 kh egy gép napi teljesítménye. A számítások kifogástalan, állandó üzemelésre vonatkoznak, de a gépek gyakran meghibásodnak, és a legégetőbb munka közben is sokat állnak. A határidőhöz szabott védekezés így rendszerint elhúzódik, és ez csökkenti az eredményt. Az utóbbi években több nagyhatású vegyszer került forgalomba, de azután Tudományos védekezés, előrejelzés A növényvédelem — költséges. Főleg akkor, ha sok a kártevő. A múlt évben például Borsod megyében a szőlőperonoszpóra elleni,szokásos 6—8 permetezés helyett 11—13-szor kellett a szőlőket végigjárni. Az almavarasodás ellen is csak 11—13 permetezéssel lehetett sikeresen védekezni. Ahol tucatnyiszor permeteztek, a kártétel alig haladta meg a 4—5 százalékot, ahol nem, ott a kár elérte a 80 százalékot is. A növényvédelem legáltalánosabb módja az úgynevezett méregmező, amikor a szántóföldi növények, de főleg a gyümölcsösök, egész tenyészidejük alatt állandóan vegyszerrel védettek. A védekezési költségek és a megtérülés, növényenként változik. Egy hektár burgonya védelme Borsod megyében például 2552 forintba kerül, a megmentett termék értéke viszont kb. 18 ezer forint. A megtérülés 7,5-szeres. Egy hektár körte vegyszeres védelme 3157 forintba kerül. A védekezés négyszeresen térül meg. Kalászosok dikoniitos gyomirtása havonként 140—160 forintba kerül, egy hektár többlettermésének az értéke meghaladja a 700 forintot is. A kórokozók és a kártevők elleni harc jelenlegi legújabb, leghatékonyabb és az eddigi eljáráshoz képest olcsóbb módszere az előrejelzés. Lényege az, hogy az eddigi folyamatos, sablonos vegyszerezés helyett, mindig a várható — az előre jelzett — betegség, illetve kártevő ellen idejében védekeznek. Az előrejelzés műszeres úton történik. Az automata levélnedvesség időtartam mérő például a várható varasodást jelzi. A peronoszpórára és a különböző kártevők rajzására figyelmeztet a hőmérséklet és páratartalom mérő. Az előrejelző műszerekhez tartoznak még a különböző izolátorok, spóra és sexuál csapdák. Az előrejelzés műszerköltsége mnként 80— 110 forint körül mozog, s ez lényegesebben olcsóbbá teszi a védekezést. Az előrejelzéses módszer 10 százalékkal, kedvező időben 30—35 százalékkal olcsóbb a hagyományos eljárásnál. Egy hektár alma előrejelzéses megvédése 22 335 forinttal több jövedelmet hozott, mint a hagyományos sablonos védekezés. A Borsod megyei tapasztaltok egyértelműen bizonyítják, hogy szervezett tudományos, vegyszeres növényvédelem rendkívül gazdaságos, a jövedelem növelésének legegyszerűbb módja. S ez a tapasztalat — azt hisszük — országos érvényű. Bonyhádi Péter % A mezőgazdaság eredményei Bulgáriában (1965-1970) (WiASS) Az ötödik ötéves terv időszaka alatt Bulgáriában csökkent a mezőgazdaságilag hasznosított földterület. Nőtt az állóeszköz-állomány kb 50%-kal, és a vonóerőkapacitás. A traktorok száma öt év alatt 66 ezerről közel 94 ezerre emelkedett. Az elmúlt ötéves tervben több mint 650 ezer tonna hatóanyag tartalmú műtrágyát használtak fel, a negyedik ötéves terv évi 223 ezer tonnájával szemben. Duplájára nőtt a mezőgazdasági vállalatok villanyenergia-felhasználása. Lassúbb ütemben, de mégis nőttek az öntözéses területek, amelyeknek nagysága 1970 végén meghaladta az egymillió hektárt. Az V. ötéves tervben Bulgáriában fejlődésnek indult a takarmányipar. Megalakultak az első, ipari technológiával felszerelt állattenyésztési nagyvállalatok, a „baromfigyárak”. A mezőgazdaság egyik nagy sikere a gabonatermelés komoly fejlődése. Az V. ötéves tervben a gabonatermelés évi átlaga elérte a 6,4 millió tonnát. Ez 33 százalékkal több, mint a megelőző tervidőszak éves átlaga. A Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusa (1966) direktívában határozta meg, hogy a búza- és kukoricahozam 1966—1970-ben érje el a hektáronkénti 26,8 és 34,6 q-t, a IV. ötéves terv 18,1 és 25,1 q-hoz viszonyítva. A tervet sikerült túlteljesíteni. A gabona átlaghozama 27,4, a kukoricáé pedig 36,6 q lett. Egyes évek alatt például 1967-ben a búza közepes hozamai hektáronként a 30,6 g-t is elérték. Kukoricából 1969-ben hektáronként 41,3 g-t takarítottak be. A napraforgómag-termelés elérte a 462 ezer tonnát, ami 37 százalékkal több, mint a IV. ötéves terv közepes évi termelése. A cukorrépa-termelés évi közepes volumene elérte a 2 millió tonnát, szemben az 1961—1965. évi 1,4 tonnával. Az össz-gyümölcstermelés közel 43 százalékkal emelkedett. A zöldségtermesztés 10 százalékkal nőtt. Az állati termékek tényleges termelése eléri a tervezettet. A hústermelés (vágósúlyban számítva) az V. ötéves tervben évente 430 ezer tonna, s ezzel 34 százalékkal túlszárnyalta az 1961—65-ös időszak éves átlagát. A tejtermelés 28 százalékkal emelkedett, s meghaladta az 1,5 millió tonnát. A gyapjúhozam 28 ezer tonna volt, 15 százalékkal több, mint az 1961—1965-ös években. A tojástermelés megközelíti az 1,6 milliárd darabot, s körülbelül 18 százalékkal magasabb, mint a IV. ötéves terv ideje alatt. Szőlőtermelés a Szovjetunióban (ji}} A Szovjetunióban 1966—1970 között 118 000 hektár területen telepítettek új szőlőt. A szőlőtermesztés a leggyorsabban az azerbajdzsáni SZSZK-ban fejlődött, ahol az utóbbi négy évben 60 000 hektár területen ültettek szőlőoltványokat. Az elmúlt öt évben több mint 200 millió métermázsa szőlő termett. Míg 1966-ban az állami felvásárlás volumene 26 millió métermázsa volt, a múlt évben a felvásárlás már elérte a 36 millió métermázsát, 1975-re az állami szőlőfelvásárlási terv 54 millió métermázsát irányoz elő — azaz 50 százalékos emelkedést. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vegsleikit MEGVÉTELRE FELAJÁNL: 1 db UNITHERM gyártmányú, UNIGAS A 651 típusú FÖLDGÁZTÜZELŐ-BERENDEZÉST 1300 Nm3/4 földgáz eltüzelésére, a szükséges szerelvényekkel és műszerekkel együtt. Felvilágosítást ad a Démász anyagosztálya Szeged, Klauzál tér 9. Telefon: 14-215. Telex: 08-22-41. ügyintéző: Tömörkényi István. Szabadpiaci árak 1971. április 29 30. « M Ifi S % CL) CMTJ P. O 5-3 40 0 -0 & (i) 3» rti p 2 M « g tOnCWWS XI) Ul N Élő csirke--------------------------kg 30,50 33,— 35,90 35,50 Si,— 39,20 31,— 36,50 27.— Élő tyúk-------------------------------kg 24,50 22,50 24,40 29,30 24,50 28,20 27,20 32,80 24,— Tejföl------------------------------------lt. 17,— 23,— 22,— 30,— 22,— 40,— 36,— 29,20 24,— Tehéntúró------------— kg 14,— 19,— 18 — 24,— 20,— 26,40 16,— 24,10 14,— Tojás------------------------- db 1,20 1,— 1,— —,90 1,20 1,10 —.90 1,— 1,— Burgonya — — — —• — kg 3,80 4,— 3,50 3,50 3,40 — 3,— 3,50 4,10 2,80 Vöröshagyma--------------kg 5,20 7,— 5,— 4,— 5,20 4,— 4, 5,70 6, Fokhagyma-------— —■ — kg 17,30 — 18,— 16,— 25,— 10, 8,— 18,— 20,— Alma ------------------------------------kg 6,90 8,50 5,20 8,— 8,— 8,— 8,— 7,70 5,60 Szárazbab----------------------kg 18,90 20 — 14,— 15,— 15,— 20,— 16,— 16,— 14,— Szemes tengeri — — — — — 320,— — 400,— 350,— 390, 430,— 380,— 340,— Árpa q — — — — — 450,— 440,— 350,— 370,— FIGYELŐ, 1971. MÁJUS 5.