Figyelő, 1973. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-03 / 1. szám
■. y/ .• ‘. '.r '• ' j'., ^^' I j _ \^‘ i''^^ ,^^'r|'^' ’^j^ 1^* ,*; '■’_ ' • y ' jjjpj ; 1 ^ jj .$•[* ^ ^ /^V%‘‘'' • • ''•'•','~‘\\^'-j A fogyasztó. Mindenki fogyasztó. S a fogyasztót — amikor vásárlóként jele ■■ik az üzletekben — az érdekli, ’rájusson ahhoz, amire szüksééghozzá minél jobb áruhoz abban Mihez, mennyiért, milyic között is.Valóit hozzá igen ? A lakosság pénzbe’zenegy hónapjában az több, mint egy évpénzes áruértékről folyó árakon et. A takarék' 50-án 1 52,7 milliárd formos időpont ; a tavak , múlt év vesen 4,5 nőolt. Tíz aztéb lehetőségy év alatt aztuálisan 3,1 szá nagyobb mértékű volt néki az idényjellegűk növekedése. A vendég7 százalékos volt az ára csak részben a sör árának miatt, magasabbak lettek azlskereskedelem teljes forgalma az e iső tizenegy hónapjában 145,8 mild forintot tett ki, folyó árakon 6,5 százalékkal többet, mint a múlt évben. Száz forint lakossági készpénzbevételre jutó készpénzes áruértékesítés 1971-ben 80,07 forint volt, 1972-ben pedig 80,80 forint. (Cikkünk 1972-es adatai előzetesek.) Ha a kereskedelmi forgalom össztételét nézzük, csupán a bolti kiskereskedelem forgalma haladta meg az átlagos szintet, ugyanakkor a ruházati és a vegyes iparcikkek forgalma — nagyjából egyenlő arányban — az átlagosnál valamivel mérsékeltebben emelkedett. Az élemiszer-iparcikk arány az elmúlt évhez képest valamelyest módosult: 1971-ben 47,7:52,3 volt, ez évben 48,2: 51,8-ra változott. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztási struktúrában kevésbé örvendetes változás történt az iparcikkfogyasztás rovására. Gyors növekedés A mögöttünk levő esztendőkben a fogyasztási struktúra változásának legjellegzetesebb vonása a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának gyorsütemű növekedése volt, s ennek nyomán a háztartások gépesítése, a televízió- és .a személygépkocsi-állomány emelkedése.A növekedésben szerepe van a háztartások energiastruktúrája átalakulásának is (gondolunk az olajfűtés térhódítására, a palackozott és a vezetékes gáz felhasználására). Egyetlen példa: olajkályhából 1961—67 között 125 ezer darabot, 1968— 72 között 1 170 000 darabot adtak el. A fűtésre felhasznált olaj már az idén eléri azt a 600 ezer tonnás mennyiséget, amelyet 1975-re terveztünk. Az egyik legnagyobb probléma a szállító-, a tárolóhálózat létrehozása, s a meglevők fejlesztése. A lakosság minden eddiginél nagyobb mennyiségben vásárol értékesebb, magasabb feldolgozottsági fokon forgalomba hozott, jobb minőségű termékeket. Ahogy erre is a Központi Statisztikai Hivatal egyik kiadványa utal, például a táplálkozásélettani szempontból alapvetően fontos állati eredetű fehérjefogyasztás a hatvanas évek elején tapasztalt stagna-JDS. u.00 Horv Útibb- évben jelenősen emelkedett. Ez idéna húsfogyasztás eléri az egy főre jutó 60 kilót, s manapság háromszor annyi baromfit vásárolunk, mint 1965-ben; növekszik a különböző feldolgozott készítmények fogyasztása, általánosan elterjedtek a szintetikus mosó- és mosogató szerek, a ruházati cikkek között emelkedik a korszerű termékek aránya. (Ez utóbbi elég lassan, sok nehézséggel küszködve.) Most még csak annyit, hogy a kedvező szerkezeti változások mellett megfigyelhető egészségtelen vagy túlhaladott fogyasztási szokások konzerválódása, illetve nem kívánatos új szokások kialakulása. Az úgynevezett élvezeti cikkek aránya fogyasztási szerkezetünkben nagyobb a legfejlettebb tőkés országokénál. 1970-ben havonta 32 forintnyi kávé, tea, 200 forint értékű alkohol és 43 forintot érő dohányáru jutott egy felnőtt lakosra (Folytatás a 2. oldalon.) m mm——g—mmm——wansamm—■■■«■■i A tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatai Interjú dr. Stapp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével Az MSZMP X. kongresszusa célul tűzte ki az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését, a gazdasági hatékonyság növelését. A megvalósítás egyik fontos lépéseként az országgyűlés az utóbbi két évben nagy jelentőségű törvényeket fogadott el. Elsőként az akkor 20 éves tanácsrendszer tökéletesítését szolgáló Tanácstörvény látott napvilágot. Azóta csaknem két év telt el, s ez alkalmat ad az első tapasztalatok összegezésére. Erre kértük meg dr. Papp Lajos államtitkárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét. KÉRDÉS: A Tanácstörvény keretbe foglalja a tanácsok tevékenységét. E sokrétű munkából ragadjuk ki elsőként a gazdálkodás alapjául szolgáló tanácsi terveket, amelyek a IV. ötéves terv időszakában készültek első ízben a tanácsok önálló középtávú terveként. Hogyan értékelhető e tervmunka a teljesítés félidejéhez közeledve? VÁLASZ: A tanácsi tevékenység értékelésére kedvező lehetőséget ad az év vége. Ilyenkor mód nyílik az egész évi munka áttekintésére. A tanácsi gazdálkodás tervszerűségének, összehangoltságának és hatékonyságának biztosításában alapvető fontossága van a jó tervmunkának. A negyedik ötéves tanácsi tervek készítésekor,néhány új — a tervezési munkát érintő — feladatra is figyelemmel kellett lenni. A tanácsok gazdálkodási önállósága, jogosítványai és jelentősége növekedett, ezzel együtt felelősségük is. Mindez a tervek készítésénél is újszerű változást hozott. A felsőbb szervek a célcsoportos beruházásokat (céltámogatásokat) kivéve csak számítási anyagokat adtak a tanácsi szerveknek. Ennek és elsősorban a helyi lehetőségeknek és adottságoknak figyelembevételével kellett elkészíteni a IV. ötéves és az éves tervet. A középtávú tervkészítés újszerű feladat volt, a helyi tanácsok korábban nem készítettek ilyen tervet. Új feladat volt a területfejlesztési tervkészítés is. Valamennyi terv készítésénél számításba kellett venni a költségvetési kapcsolatokban, a bevételi szerkezetben jelentkező változásokat is. Természetesen a tanácsok negyedik ötéves terve, azon belül a fejlesztési célok és a megvalósításukra fordítható anyagi eszközök volumene szorosan kapcsolódik a népgazdasági terv céljaihoz, valamint az általános területfejlesztési előírásokhoz. Közismert az a központi elhatározás, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a nem termelő ágazatok fejlesztésére a korábbi ötéves tervidőszakkal szemben — arányait és volumenét tekintve is — több eszközt kell fordítani. Ezáltal nagyobb jelentőségűvé vált tanácsaink szerepének és magatartásának megítélése ,a kormány általános fejlesztési politikájával összefüggésben. A tanácsitervkészítés során tehát sok új változást kellett számításba venni. A legnehezebb feladata a városi és a községi tanácsoknak volt. A tanácsok által készített és jóváhagyott negyedik ötéves fejlesztési tervek tartalmilag általában jó színvonalúak, a kormány által előírt célcsoportos feladat Folytatás a 6. oldalon.) XxI díl A békekölcsön-sorsolás teljes listája (13—15. oldal) m Presztízs (3. oldal) m Árellenőrzés az építőiparban (4. oldal) ° m Az üzemi demokrácia ábécéje (5. oldal) • Nemzetközi vásárprogram (7. oldal) m Kínai gazdasági helyzet (8. oldal)