Film Színház Muzsika, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-05 / 40. szám
megteremti a swagneri szerep „Gesamtkunst”-ját. Azt akarom ezzel mondani, hogy megjelenítéseiben nem, „ugrott ki” külön sem az énekes, sem a színész, sem az eszme hordozója: minden arányosan együtt volt. Gruber még a mostanában óhatatlanul jelentkező, enyhe Lohengrin-csömörünket is feledtetni tudta. (SZJ) Zágrábi Kamarazenekar Októberiben a Zeneakadémián hallhatjuk majd Antonio Janigro vezetésével a világhírű Zágrábi Kamarazenekart. Régi hangverseny-látogatóik még bizonyára emlékeznek Jannigróra, a kiváló gordonkaművészre és kamaramuzsikusra, aki jugoszláv szülők gyermekeként született Milánóban, s már fiatalon elismert nevű művész volt. Kamaraegyüttesét 1954-ben alakította a zágrábi rádió szólistáiból. Műsorukon főként modern művek szerepelnek. Pesti koncertjük programja igen gazdag, s a zenetörténet több nagy korszakát fogja át, az olasz barokk muzsikától napjainkig. Verdi-bemutató Carlo Maria Giulini, a Budapesti Zenei Hetek egyik külföldi vendége egyike napjaink legismertebb, legtöbbet szereplő karmestereinek. Ismételten fellépett Edinburghban és a Bécsi Zenei Hetek koncertjein. Nagy hangversenykörutakon aratott sikereket az Egyesült Államokban, Japánban, valamint Izraelben. 1914-ben született. Rómában tanult, de Milánóban fedezték fel, a Scalában koncerteket és operákat vezényelt, régi művek stílusos előadásával tűnt fel. Giulini a jövő idényre meghívást kapott Bayreuthba. A Tannhäusert fogja vezényelni. Toscanini és De Sabata után ő a harmadik olasz karmester, aki bayreuthi meghívást kapott. A világhírű karnagy két koncertet ad Budapesten. Mindkettőt a Magyar Állami Hangversenyzenekar élén. Október 24-én a Zeneakadémián lép fel, 28-án az Erkel Színházban a Budapesti Kórus közreműködésével. A Verdi-évforduló alkalmából Verdi „Quattro pezzi sacri” című művét vezényli magyarországi bemutatóként. Cserfalvy Eliz nevét jól ismeri a világháború előtti művészgeneráció. Zathureczky Ede egyik legjobb növendéke volt, aki Genfben s hollandiai versenyeken elért sikerei után Hollandiában telepedett le. — Tizenöt éve — mondja Cserfalvy Eliz — vettem részt a scheveningeni zenei versenyen. Először Hollandiában turnéztam, majd Párizs, London és Svájc után hároméves ázsiai turnéra kaptam szerződést. Amikor visszatértem a turnéból, Lausanne mellett telepedtünk le férjemmel, Gérecz Árpáddal, akivel Genfben együtt versenyeztünk. Gérecz Árpád Hollandiában van Kempentől tanult. Lausanneban a Conservatórium tanára, s a Lausanne-i kamarazenekar karmestere lett. Arra a kérdésünkre, hogy mikor hallhatjuk a házaspárt Budapesten, Cserfalvi Eliz válaszol: — A koncertiroda jövő év őszére tervezi fellépésemet. Weiner Leó emlékezete Három éve, hogy a jeles magyar zenepedagógus, a híres kamaramuzsikusnevelő és finomtollú zeneszerző, Weiner Leó itthagyta híveit, közönségét, tanítványait. Emléke azonban ma is elevenen él és hat. Erről tanúskodnak az idei nemzetközi kamarazenei versenyek és ezt bizonyítja a „Weiner Leó Baráti Társaság” léte is, mely a nagy muzsikus emlékezetének ápolására alakult. A társaság a minap Weiner Leó egykori Majakovszkij utcai otthonában hangversenyt rendezett. Itt került sor a Weiner-vonósnégyes (Szász József, Várkonyi István, Székács János, Szász Árpád) hangversenyére. A műsoron Mozart B-dúr vonósnégyese, Bartók VI. és Weiner fisz-moll kvartettje szerepelt. A Weiner-vonósnégyestársaság végtelen alázattal, példás felkészültséggel és elmélyültséggel idézte fel Weiner alkotói és pedagógusi nagyságát, (bt.) hogy megnézze azt a helyet, amelyet annyira szeretek. Ebben az évadban megint nagy európai turnéra indulok. A Salomét és Aidát mindenütt éneklem, ezenkívül néhány helyen a Toscát, Desdemonát és a Macbethet is. Két új szerepre is készülök: a Figaro házassága grófnőjére és a Végzet hatalma Leonórájára. Amerikában tizenhat városban szerepelek, mindenütt dalestjeim lesznek. (g. m.) Margaret Tynes, (Vámos László felv.) Tynes elbúcsúzott Margaret Tynes elutazott Budapestről. Elutazása előtt ezeket mondta munkatársunknak: — Valósággal megrendít az a sok szeretet, amely Budapesten felém árad. Ezt csak úgy tudom viszonozni — talán tapasztalták —, hogy minden szenvedélyemet, erőmet és tehetségemet belevetem éneklésembe. Egyébként Milánóban élek, februárban férjhez mentem. Férjem mérnök. Egyszer eljött három napra, ide a Duna Szállóba, @ieluzlówík osterafoni RUSZALKA Ruszalka tragikus sorsú vízisellő, aki szerelme, a királyfi kedvéért emberré vált. De tragédiája épp abban áll, hogy ettől kezdve sem tündér, sem ember nem tud lenni igazán, s így kedvesét is a halálba taszítja. A tündér sorsa most Antonin Dvorasák operájának imiegtfilmesítőit is utólérte, amit megvalósítottak, sem mint film, sem mint opera nem tud vonzó tenni. Az operafilmek méltán lettek az elmúlt években népszerűek. De két feltétellel lettek csak azok: megragadó erejű zene és film-átültetésre alkalmas operatéma kellett hozzá. A Ruszalka mint operatéma sem alkalmas a megfilmesítésre, s zenéje sem annyira magával ragadó, hogy áttörje ezeket a műfaji korlátokat. Vaclav Kaslik, a rendező néhány látványos, sőt költői megoldás ellenére sem tudott megbirkózni a filmszerűtlennek tűnő anyaggal. A víziszellem ilyenfajta filmbeli életrekeltése meg már a komikum határán jár. Dekoratív felvételek, szép színek ellenére ez a szélesvásznú, színes csehszlovák film nem gazdagítja az eddig indokoltan sikeres operafilmek sorát. A zenei megvalósítás sem jobb az átlagosnál, annak ellenére, hogy az énekesszerepekben a prágai Nemzeti Színház szólistáit halljuk. A színészi alakítások közül Java Andrsová Ruszalkája és Vladimir Ráz királyfija érdemel elismerést. (fábián) 15